A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.39.092/2024/7.
A tanács tagjai:
Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke;
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró;
Dr. Hajnal Péter bíró
A kérelmező: Háhn-Zágon Zsuzsanna (cím)
A kérelmező jogi képviselője: Dr. Sima Ákos egyéni ügyvéd (cím)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 155/2024. (V. 17.) FVB határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 155/2024. (V. 17.) FVB határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.
A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Fővárosi Választási Bizottság határozata
- Az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán a kérelmező Budapest XIV. kerület 01. számú egyéni választókerületében jelöltként indulni szándékozó választópolgár – a jelölés elfogadásával – a Momentum Mozgalom, a MARÉG – Magyarországi Régiókért Egyesület, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Szikra Mozgalom Egyesület, mint jelölő szervezetek közös jelöltjeként ajánlóíveket igényelt, amelyeket a jelölő szervezetek képviseletében R. A. 2024. április 20. napján átvett a Budapest XIV. Kerületi Helyi Választási Irodától (a továbbiakban: HVI).
- A kérelmező a felvett ajánlóíveket 2024. április 26. napján azzal a szándékkal adta vissza a HVI részére, hogy ebben a formában nem kíván ajánlásokat gyűjteni, jelöltként indulni.
- A kérelmező ugyanezen a napon (2024. április 26. napján) Budapest XIV. kerület 01. számú egyéni választókerületében a Momentum Mozgalom, a Civil Zugló Egyesület, a MARÉG – Magyarországi Régiókért Egyesület, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Szikra Mozgalom Egyesület, mint jelölő szervezetek közös jelöltjeként ajánlóíveket igényelt, amelyeket a HVI még aznap átadott a részére.
- Budapest Főváros XIV. kerület Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 94/2024. (V. 03.) számú határozatával a jelöltet, mint a Momentum Mozgalom, a Civil Zugló Egyesület, a MARÉG – Magyarországi Régiókért Egyesület, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Szikra Mozgalom Egyesület közös jelöltjét, Budapest XIV. kerület 01. számú egyéni választókerületben a helyi önkormányzati képviselő-választására nyilvántartásba vette. A HVB határozatával szemben benyújtott fellebbezésre eljárva a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 2024. május 9. napján meghozott 94/2024. (V. 9.) FVB határozatában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Kúria a Kvk.I.39.054/2024/4. számú végzésével az FVB 94/2024. (V. 9.) FVB határozatát megváltoztatta és a HVB 94/2024. (V. 03.) számú határozatát helybenhagyta.
- Egy magánszemély 2024. május 9. napján a HVB-hez kifogást nyújtott be a kérelmező önkormányzati képviselő-jelölttel, valamint Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel szemben, kérve nevezettek jogszabálysértéstől való eltiltását, valamint bírság kiszabását. Kifogásához mellékelt a benyújtást megelőző napon egy plakátról készített fényképfelvételt. Előadta, hogy a plakát azért jogellenes, mert a képviselőjelöltet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő jelöltjeként tünteti fel, holott magánszemély a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) értelmében nem lehet jelölőszervezet. Állította, hogy mindezzel a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja, azaz a választás tisztaságának és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az alapelve sérült. A kifogás részletesebb indokolás nélkül idézte a Ve. 121. § (1) bekezdését, 140. § a) pontját, 4. melléklet bc) pontját, 5. melléklet j) pontját.
- A HVB a 188/2024. (V. 13.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a kérelmező támogatására buzdító plakát sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt, a választások tisztaságára és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet, ezért a kérelmezőt eltiltotta a további jogszabálysértéstől. A határozat indokolásában rögzítette, hogy az, hogy „valakinek a jelöltje” kifejezést használtak, nem feltétlenül értelmezhető a zuglói választópolgárok számára, így az alkalmas a választók megtévesztésére. Annak ugyanis lehet olyan értelme, hogy valaki a tényleges jelöltek közül választ magának egyet, akinek a sikerét kívánja támogatni.
- A kérelmező fellebbezésére eljárt FVB a 155/2024. (V. 17.) FVB határozatában a támadott elsőfokú határozatot megváltoztatta és megállapította, hogy ismeretlen személy megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt, a választások tisztaságára, a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlőségére és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet, egyebekben a kifogást elutasította.
- Az FVB a határozat indokolásában rögzítette, hogy a fényképen a jelölt támogatására buzdító plakát látható, amely a Ve. 140. § a) pontja szerinti plakátnak minősül. Rámutatott, hogy a kifogás két jogsértést állít, egyrészt a kérelmező jelölő szervezetei és más, a jelöltet támogató szervezetek szimbólumai azonos módon vannak feltüntetve, ezzel téveszti meg a választókat, másrészt a plakáton szereplő „Hadházy Ákos jelöltje” fordulat alkalmas lehet a választók megtévesztésére. Az FVB az elsőfokon eljárt HVB-vel egyetértve megállapította a jelölt jelölő szervezetei és más, a jelöltet támogató szervezetek szimbólumainak azonos módon való feltüntetésével megvalósuló alapelv sérelmét. Hangsúlyozta, hogy a jelölt öt jelölő szervezet közös jelöltje, a plakáton viszont hat szervezet szimbólumai szerepelnek azonos méretben és egymás mellett bármilyen grafikai, vagy szöveges elkülönítés nélkül. Ezzel a plakát alkalmas a választók megtévesztésére, utalva az FVB 84/2024. (V. 7.) FVB határozatra, továbbá a Kúria Kvk.V.39.047/2024/4. számú határozata elvi tartalmára is.
- Ugyanakkor a „Hadházy Ákos jelöltje” fordulattal megvalósuló esetleges jogsértés vizsgálata eredményeként kimondta, az, hogy egy személy támogatja a jelöltet, a választópolgárok számára a jelölő szervezetektől elkülöníthető tartalommal bír attól, hogy őt mely jelölő szervezetek támogatják. Az egyéni országgyűlési képviselő független képviselő, tehát támogatása nem is sugallhatja valamely jelölő szervezetnek a jelölt mögötti támogatását és ezzel nem alakíthat ki a választópolgárokban hamis képet arra nézve, hogy a jelöltre leadott szavazatokkal mely jelölő szervezeteket támogatja a választáson, így nem valósítja meg a választási eljárás alapelveinek sérelmét.
- Az FVB vizsgálta azt is, hogy a jogsértés a jelölt és az egyéni országgyűlési képviselő terhére megállapítható-e és rögzítette, hogy a plakát a Ve. 144. § (2) bekezdésének megfelelő impresszumot nem tartalmazza. Ezért álláspontja szerint a plakát tartalmáért való felelősség a plakáton szereplő jelöltnek, illetve egyéni országgyűlési képviselőnek nem tudható be, így az elsőfokon eljárt bizottság tévesen minősítette a rendelkezésére álló bizonyítékokat akkor, amikor a jelölttel szemben alkalmazott jogkövetkezményt.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
- A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az FVB határozatának megváltoztatását és bármilyen jogsértés megállapításának mellőzését indítványozta. Kifejtette, a határozat sérti a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontját, a 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját, továbbá a 43. §-ban foglaltakat.
- Rögzítette, hogy a határozat 17. pontja helyesen állapította meg, hogy az egyéni országgyűlési képviselő jelöltkénti feltüntetése nem sérti a vonatkozó jogszabályokat, mivel ő nem jelölő szervezet.
- Álláspontja szerint tévedett azonban az FVB a hivatkozott határozat 15., 18. és 19. pontjában tett megállapításaival, miután megalapozatlan azon állítás, hogy a plakáton hat jelölő szervezet szerepel, annak ellenére, hogy őt csupán öt jelölő szervezet jelölte. Hangsúlyozta, hogy Budapest XIV. kerületi 01. választókörzetben öt jelölő szervezet jelölte, ennek megfelelően került sor nyilvántartásba vételére és ennek megfelelően szerepel a plakáton is.
- Rámutatott arra is, hogy a plakáton szerepel annak kiadója. Kérelme alátámasztásául csatolta az ajánlóívek átadására vonatkozó jegyzőkönyvet, illetve a plakát egy részletéről készített felvételt.
- A Kúria a kifogástevőt felhívta nyilatkozattételre, aki a megadott határidőben nyilatkozatot nem tett.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
- A kérelmező, mint a plakáton szereplő jelölt Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében kétség nem merült fel, így azt a Kúria elfogadta. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, megfelelő formában terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
- A bírósági felülvizsgálati kérelem elsődleges érve szerint a plakáton szereplő öt jelölő szervezet emblémája nem téveszti meg a választókat, figyelemmel arra, hogy valamennyi jelölő szervezet nyilvántartásba vételére sor került.
- A Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvását, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A Kúria leszögezi, hogy ezen alapelvek választási eljárásban történő érvényesülését mindig az eset összes körülményét – egyenként és összességében – figyelembe véve kell vizsgálni.
- A Ve. 132. §-a szerint az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz.
- A Ve. 4. mellékletének b) pontja értelmében a jelölt nyilvántartása tartalmazza – többek között – a jelölt független jelölésének tényét vagy annak megjelölését, hogy melyik jelölő szervezet egyéni jelöltje, illetve melyik jelölő szervezet listáján szerepel.
- A Ve. 144. § (2) bekezdésének első fordulata kimondja, a kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot.
- A Kúria hangsúlyozza, a választók tájékoztatásának kiemelten fontos eszköze a plakát, ugyanakkor a kampányeszközöknek és így a plakátoknak is meg kell felelniük a törvényben meghatározott követelményeknek.
- Jelen ügyben nem vitatott, hogy a kérelmező öt jelölő szervezet közös jelöltje, a vita tárgyát az képezi, hogy az öt jelölő szervezet ellenére a kérelmező támogatására buzdító plakáton ettől eltérően szerepel-e olyan jelölő szervezet szimbóluma a jelöltet jelölő szervezetként, amely nem is támogatta a jelöltet, másként megfogalmazva a plakáton úgy került-e feltüntetésre a Civil Zuglóért Egyesület szimbóluma, hogy a kérelmező tekintetében nem is jelölő szervezet.
- A Kúria Kfv.V.39.047/2024/4. számú végzésében elvi éllel mondta ki, hogy a választópolgár nem csupán a jelölt, hanem a jelölő szervezet irányában is kifejezi támogatását ajánlásával, majd később leadott szavazatával. A választópolgár akaratát nem csupán a jelölt személye, de a jelölő szervezet is befolyásolhatja. Mindezt nyomatékosítja, hogy egyéni választókerületekben a mandátumot nem eredményező szavazatok a jelölő szervezetek kompenzációs listáján eredményezhetnek mandátumot. Következésképpen a választópolgárnak tisztában kell lennie azzal, hogy mely egyéni választókerületi jelöltet mely jelölő szervezet jelölte.
- A választások tisztasága, a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlősége és a jóhiszemű rendeltetésszerű joggyakorlás megkívánja, hogy egyértelmű legyen, hogy mely jelölő szervezet jelöltje az egyéni választókerületi jelölt. Amennyiben az adott plakáton olyan jelölő szervezetet tüntetnek fel, amely valójában nem is jelölő szervezet a nyilvántartás szerint, az alkalmas a választók megtévesztésére. A jelölő szervezet feltüntetése azt eredményezi, hogy a választópolgár annak reményében adja le szavazatát az adott jelöltre, hogy a feltüntetett szervezet kompenzációs listán töredékszavazatban részesülhet.
- A Kúria a rendelkezésre álló adatokból, így különösen a HVB 2024. május 3. napján kelt 94/2024. (V. 03.) számú határozatából és a Kúria Kfv.I.39.054/2024/4. számú végzéséből megállapította, hogy a HVB a jelöltet, mint a nyilvántartásba vételről hozott elsőfokú határozat rendelkező részében nevesített öt jelölő szervezet közös jelöltjét vette nyilvántartásba a Budapest XIV. kerület 01. számú egyéni választókerületben. Az öt jelölő szervezet között van a Civil Zugló Egyesület is, amelynek szimbólumát a kifogásolt plakát megjeleníti. Ennek jogszerűsége vizsgálata során nem annak van jelentősége, hogy a választások hivatalos honlapján a Civil Zugló Egyesület szerepel-e a jelöltet jelölő szervezetek között, hanem annak, hogy a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat mely jelölő szervezeteket tartalmazza. A Kúria rámutat arra, hogy az esetleges eltérést az okozhatta, hogy a kérelmező 2024. április 26. napján az első alkalommal felvett ajánlóíveket azzal a szándékkal adta vissza a HVI-nek, hogy abban a formában nem kíván ajánlásokat gyűjteni, jelöltként indulni, majd aznap más jelölő szervezetek feltüntetése mellett szintén ajánlóíveket igényelt, amelyeket a HVI átadott a részére.
- A jelöltkénti nyilvántartás adata szerint a Civil Zugló Egyesületet a kérelmezőt jelölő szervezetként nyilvántartásba vették.
- Következésképpen a választási plakát nem jogellenes, nem téveszti meg a választópolgárokat azzal, hogy olyan jelölő szervezet jelöltjeként tünteti fel a kérelmezőt, amely ne felelne meg a valóságnak.
- Rámutat arra is a Kúria, hogy az FVB határozata olyan tényállási elemeket is tartalmaz, amelyek nem voltak részei sem a kifogásnak, sem pedig az elsőfokú HVB határozatnak.
- A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a kifogásolt plakáton nem sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelvek, az FVB jogellenesen értékelte annak tartalmát. Miután pedig a jogsértés megállapítására nem került sor, abban nem kellett döntenie a Kúriának, hogy a felelős személye az impresszum alapján megállapítható-e.
- Mindezekre figyelemmel a Kúria az FVB 155/2024. (V. 17.) határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján úgy változtatta meg, hogy a kifogást elutasította.
A döntés elvi tartalma
- Nem annak van jelentősége, hogy a választások hivatalos honlapján az egyesület szerepel-e a jelöltet jelölő szervezetek között, hanem annak, hogy a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat mely jelölő szervezeteket tartalmazza.
Záró rész
- A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemben alapos volt, amelyre figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték, a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
- A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.
Budapest, 2024. május 23.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró