A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.39.091/2026/6.
A tanács tagjai:
dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
dr. Heinemann Csilla bíró
dr. Kalas Tibor bíró
dr. Sugár Tamás bíró
A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt
(Cím1.)
A kérelmező jogi képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda
eljár: dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd
(Cím2.)
Az érintett: Érintett
(Cím3.)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági
felülvizsgálata
A bírósági felülvizsgálati kérelmet
benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 254/2026. számú
határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 254/2026. számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.
A közigazgatási nemperes eljárási illeték 10.000 (tízezer) forint, amely az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- Az érintett 2026. április 1. napján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján. Kifogásában előadta, hogy Nagy Ervin, a kérelmező országos listájának 18. helyén szereplő országgyűlési képviselőjelöltje (a továbbiakban: jelölt) „Nagy Ervin” elnevezésű nyilvános Facebook oldalán 2026. március 22. napján 19 óra 02 perckor közzétett és 2026. március 29. napján 19 óra 41 perckor még elérhető bejegyzésben kiskorú személyeket kampányeszközként, azonosítható és központi elemként jelenített meg.
- Az érintett a kifogásban hangsúlyozta, hogy a kiskorúakat ábrázoló felvétel nem csupán eseménydokumentáció, hanem a kampányüzenet képi illusztrációját és érzelmi felerősítését szolgálja. A jelölt a kép központi részében látható, miközben előtte, a kép hangsúlyos előterében több kiskorú gyermek jelenik meg. A kiskorúak képmása a bejegyzés képi világában nem esetlegesen, hanem a kampányrendezvény vizuális megjelenítésének kiemelt elemeként jelenik meg. A gyermekek így a kampánykommunikáció célzott elemeivé váltak.
- Az érintett kifogásban kifejtett álláspontja szerint a jelölt tevékenysége sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített alapelvet, mivel alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére. Hivatkozott a Kúria Kvk.III.39.071/2026/9. számú végzésére (a továbbiakban: Végzés), amely szerint „a gyermeknek a választási kampányban a közösségi média felületein kampányüzenet eljuttatása érdekében, politikai szereplők népszerűsítésének eszközeként, azonosítható és központi elemként történő szerepeltetése ellentétes a Ve. – Alaptörvény II. cikkével és XVI. cikk (1) bekezdésével összhangban értelmezett – 2. § (1) bekezdés c) pontjával.”. Előadta, miszerint azt a tényt, hogy a választási kampányidőszakban a jelölt a nyilvános Facebook oldalán olyan bejegyzést tesz közzé, amely a politikai közösség támogatásának és a jelölt melletti politikai azonosulásnak az üzenetét hordozza, és azt gyermekeket ábrázoló képpel illusztrálja, alkalmasnak tartja az esélyegyenlőség követelménye megbomlásának megállapítására. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Végzés szerint releváns szempont, hogy a gyermek a közzétett felvételeken felismerhető módon és az esemény központi elemeként szerepel-e, és ez a tárgyi ügyben teljesül, mivel a gyermekek a kifogásolt fényképfelvétel hangsúlyos előterében jelennek meg, nem a tömeg mellékes részeként. Álláspontja szerint a gyermekek azonosíthatóan szerepelnek a fényképfelvételen, így a bejegyzés a szavazásra felszólító kampányüzenet részeként teszi őket nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé.
- Az érintett a kifogásban kérte, hogy az NVB a Ve. 218. § (2) bekezdésében foglaltak alapján – figyelemmel a Ve. 43. § (1) bekezdésére is – állapítsa meg a jogsértés tényét és tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől. A kifogásban feltüntette a bejegyzés internetes elérési útvonalát (a továbbiakban: link), a bejegyzésről készített képernyőfelvételt (a kifogás 1. melléklete), valamint a bejegyzésekben szereplő, kiskorú személyeket ábrázoló, külön megnyitott fényképfelvétel képernyőfelvételét és linkjét (a kifogás 2. melléklete).
Az NVB 254/2026. számú határozata
- Az NVB a 2026. április 1. napján meghozott 254/2026. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) megállapította, hogy a jelölt megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvi rendelkezést, a jelöltet eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte a jogsértő bejegyzés haladéktalan eltávolítására.
- A bizonyítékként csatolt bejegyzések és a kifogásolt képek tartalmi vizsgálata alapján megállapította, hogy a kifogásolt kép előterében felnőttek társaságában két óvodás korú gyermek, a kép központi részében a jelölt, a hátterében pedig felnőttek egy csoportja látható.
- Az NVB a Határozat indokolásában emlékeztetésként utalt az Alkotmánybíróság és a Kúria eddigi joggyakorlatára, amely alapján a kiskorúak védelme alapvetően az oktatási és nevelési intézmények esetében érvényesült, ahol a gyermek önrendelkezési joga és a szülő beavatkozási képessége is korlátozott, továbbá a gyermekek egyszerre nagy számban lehetnek érintettek a kampányt folytatók tevékenységében. A védelem korlátját jelentette a gyakorlatban, ha a gyermekek nem a nevelési-oktatási intézményben való oktatás, felügyelet idején voltak érintettek a kampánycselekményben. Rögzítette, hogy a Kúria joggyakorlata alapján kampányrendezvény tekintetében a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja sérelmének megállapítása igen szűk körben, kizárólag kirívó esetben volt lehetséges. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme a konkrét, nevelési-oktatási intézményen kívül folytatott kampánytevékenység során a korábbi joggyakorlat szerint akkor lett volna megállapítható, ha igazolható lett volna a gyermekek saját vagy szülői akarattal szembeni, vagy megtévesztéssel elért szereplése. Az Alkotmánybíróság gyakorlatából kiemelte, hogy a gyermek kampányeseménybe történő bevonásának vannak tiltott esetei, de az eleve nem kizárt {3257/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [26], [27]; 3131/2022. (IV. 1.) AB határozat, Indokolás [22] bekezdés}, ezért a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § (3) bekezdése, illetve a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 31. §-a szerinti tilalmon kívül eső, valamely jelölt, jelölő szervezet által gyermek részvételével folytatott kampánytevékenység önmagában nem sért választási alapelvet.
- Az NVB észlelte, hogy a fentieket a Kúria lényeges kérdésekben egészítette ki, a Végzésben ugyanis rögzítette, hogy a kampányrendezvényen részt vevő gyermekek nem használhatók fel a kampányban, tehát nem a gyermekek választási rendezvényen való részvételét, hanem azt tiltja meg, hogy a gyermekeket a politikusok kampányeszközzé tegyék, a róluk készített felvételeket egy politikai közösség népszerűsítése céljával használják fel (Végzés, Indokolás [73], [74] bekezdés). Idézte a Végzés [75] és [81] bekezdését, s úgy ítélte meg, hogy a jelölt kampánytevékenysége csak akkor áll összhangban a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével, joggyakorlása csak akkor rendeltetésszerű, ha gyermeket kampánytevékenység részeként nem használ fel, a nyilvánosságban gyermekeket ábrázoló felvételek közzétételétől a legmesszebb menőkig tartózkodik. Amennyiben ugyanis így tesz, a Kúria szerint előnyhöz jut a kampányban a jogszerűtlen eszközök alkalmazását mellőzve kampánytevékenységet folytató jelöltekhez képest.
- Az NVB hangsúlyozta, hogy fő szabály szerint határozataiban a Kúria legújabb döntésére figyelemmel jár el és tekintettel van az Alkotmánybíróság joggyakorlatára. A Végzéssel a Kúria gyakorlatában hozott változást olyan módon és azon összefüggésrendszer keretei között vehette figyelembe, amennyire azt az ismertetett korábbi joggyakorlat tételei lehetővé tették. Mindezek alapján megállapította, hogy a jelölt kampánytevékenységéhez gyermekeket ábrázoló felvételeket használt fel, ami sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet. A Határozat meghozatala során – egyebek mellett – a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában és 218. § (1) bekezdés a), b) pontjában foglalt rendelkezéseket alkalmazta.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és az érintett nyilatkozata
- A kérelmező jogi képviselővel eljárva a Kúriához címzetten – az NVB-hez e-mail útján 2026. április 4. napján 14 óra 36 perckor – bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a Határozat ellen, a Ve. 222. §-a alapján, figyelemmel a Ve. 233. § (3) bekezdésére, 241. § (1) bekezdésére és (2) bekezdésének a) pontjára, mert állítása szerint az NVB téves jogértelmezése miatt a Határozat sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését, a Ve. 14. § (1) bekezdését, valamint 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját. Kérte a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a Határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását, valamint a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján annak megállapítását, hogy nem történt jogsértés és a bejegyzés haladéktalan eltávolítása szükségtelen.
- Érintettsége körében előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, a jelölt a kérelmező jogerősen nyilvántartásba vett egyéni országgyűlési képviselőjelöltje és a tárgyi ügyben az NVB a kifogásnak helyt adott.
- A kérelmező kifejtette, hogy a Határozatot jogsértőnek tartja, mivel az abban hivatkozott Végzés értelmében a gyermekek azonosítható és központi elemként történő szerepeltetése ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjával, azonban az érintett által a kifogásban sérelmezett bejegyzésben a gyermekek – szemben az érintett kifogásban tett állításával – a kép hangsúlyos előterében, kiemelt elemként nem jelennek meg. Az NVB figyelmen kívül hagyta, hogy a gyermekek nem központi elemként, hanem jellemzően a háttérben láthatók a képeken, nem azonosíthatók, mivel arcuk kitakarásra került vagy eleve nem látható a képeken. Mindezekre figyelemmel fel sem merülhet, hogy gyermekek a kampánykommunikáció célzott elemeivé váltak. Következésképpen a bejegyzés nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet, mivel az nem alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagy ennek megkísérlésére, így a Határozatban megállapított jogsértés nem valósult meg.
- Az érintett a részére biztosított határidőben nyilatkozatot tett, amelyet – a Kúria előtt kötelező jogi képviseletre kiterjedő tájékoztatás ellenére – jogi képviselő nélkül eljárva terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme – a következők szerint – alapos.
- A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alaki vizsgálata után a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a kérelmező ügyben való érintettsége fennáll, mivel a kérelmező az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, s a Határozat alapjául szolgáló kifogás a kérelmező jogerősen nyilvántartásba vett egyéni országgyűlési képviselőjelöltje tevékenységét minősítette jogsértőnek. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő, annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, a kérelmezőt ügyvéd képviseli, a benyújtott felülvizsgálati kérelmen a Ve. 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően minősített elektronikus aláírás szerepel. A Kúria megállapította, hogy kérelmező a felülvizsgálati kérelem benyújtásának alapjaként a Ve. 233. § (3) bekezdését, 241. § (1) bekezdését és (2) bekezdésének a) pontját is megjelölte, amelyek a Határozat elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre nem irányadóak, ez azonban nem zárja ki a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát.
- A Kúria rámutat arra, hogy a következetes joggyakorlat szerint a választási eljárás sommás jellege és a Ve. rendelkezései folytán a bírósági felülvizsgálatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét, így a Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt (Kfv.IV.37.316/2014/2., Kvk.IV.37.657/2019/3.).
- A kérelmező a Határozat jogszerűségét alapvetően a bizonyítékértékelés általa állított hibái, a képfelvétel tekintetében a Végzésben megfogalmazott követelmények nem megfelelő értelmezése és értékelése folytán vitatta, indokolást konkrétan a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezés, mint jogsértés megállapítása körében adott elő, e jogsértés megvalósulását vitatta, így a Kúria a Határozat jogsértő voltát e keretek között vizsgálta. Az érintett jogi képviselő nélkül benyújtott nyilatkozatának érdemi vizsgálatára nem kerülhetett sor, mivel az hatálytalan [lásd: Ve. 228. § (2) bekezdés, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 27. § (4) bekezdés, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 74. § (1) bekezdés].
- A Kúria elöljáróban az Alaptörvény tizenötödik módosítása folytán kiemeli, hogy megváltozott az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése. A módosult alaptörvényi rendelkezés a korábbiakhoz képest hangsúlyosabban jeleníti meg a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogát. Az Alaptörvény e rendelkezése értelmében „[e]z a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. A Kúria utal továbbá arra, hogy a választási kampány a politikai kultúrát is figyelembe véve fokozott veszélynek teheti ki a gyermekeket.
- A Kúria helytállónak értékelte az NVB megállapítását, miszerint fő szabály szerint határozataiban a Kúria legújabb döntésére figyelemmel jár el és tekintettel van az Alkotmánybíróság joggyakorlatára (Határozat, [17] bekezdés). Ennélfogva a Határozat meghozatala időpontjában helyesen járt el azáltal, hogy a Kúria legújabb joggyakorlatát, így a Végzésben foglaltakat figyelembe vette. Ugyanakkor a Kúria nem tekinthet el attól a ténytől, hogy az Alkotmánybíróság az 1175/2026. (IV. 2.) AB határozatában (a továbbiakban: ABhat.) a Végzést alaptörvény-ellenesnek értékelte, ezért azt megsemmisítette. Ennek során az Alkotmánybíróság a jelen ügyben is vitatott, Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet értelmezte. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 39. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező, így a Kúria áttekintette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv Alkotmánybíróság által kifejtett értelmezését.
- Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt esélyegyenlőségi követelmény alkotmányos tartalmával korábban már foglalkozott, s korábbi gyakorlatára utalva kiemelte, „[…] hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esélyegyenlőségi „alapelv érvényesülésének biztosítása a Ve. 14. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, 221. § (1) bekezdése és 229. § (1) bekezdése alapján – más szervek mellett – az NVB és a Kúria feladata” {3119/2019. (V. 29.) AB határozat, Indokolás [43]}. Hangsúlyozta továbbá, hogy „[a] jelölőszervezetnek a választási kampányban – szemben az állami, önkormányzati szervekkel, a közszolgálati médiával, a közszolgáltatókkal – nem feladata az esélyegyenlőség biztosítása. [….] Az esélyegyenlőség a választójogi törvény szempontjából azt jelenti a véleményszabadság tükrében, hogy az állam azonos feltételeket köteles biztosítani azoknak, akik el kívánnak indulni a választásokon” {3279/2019. (XI. 5.) AB határozat […], Indokolás [39]}.” Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy ez az értelmezés tükröződik a 1147/2026. (III. 24.) AB határozatban is, „amelyben médiaszolgáltató – tehát a jelölteken kívül álló jogalany – vonatkozásában állapította meg azt, hogy az esélyegyenlőségi alapelv kötelezettje (Indokolás [71])” {ABhat., Indokolás [64]}. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a fenti gyakorlatából az következik, hogy az általa vizsgált ügyben a kérelmező, mint az indítványozó a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi követelmény vonatkozásában jogosulti pozícióban van. Ekként az indítványozó – mint jogosult – nem sérthette meg ezen alapelvet, arra felelősség nem alapítható az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata értelmében {ABhat., Indokolás [65]}.
- Az Alkotmánybíróság utalt arra is, hogy választási kampányban a jelöltek kampánytevékenységét – az adott ügyben a közösségi médiafelületeken való tartalom elhelyezést, posztolást – az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése által garantált véleménynyilvánítási szabadság oltalma alá helyezi, s a Végzésben a contra legem jogalkalmazás a véleménynyilvánítási szabadság elé új, eddig nem ismert tilalmat állított fel {ABhat., Indokolás [70], [71]}.
- A Kúria az ABhat.-ban foglalt értelmezés mentén megállapította, hogy jelen ügyben a jelölt, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi követelmény vonatkozásában szintén jogosulti pozícióban van, így a Határozat olyan jogalanyt marasztalt, aki az esélyegyenlőség biztosítása követelményének nem kötelezettje, ezért e követelmény megsértése terhére nem állapítható meg. Ennélfogva a kérelmező kellő alappal hivatkozott arra, hogy a Határozat téves jogértelmezésen alapul.
- A Kúria a kérelmezőnek a bizonyíték értékelése körében kifejtett érvei vizsgálata során – a kérelmező hivatkozásával egyezően – és egyedi tényállás mellett megállapíthatónak tartotta, hogy a vitatott bejegyzéshez használt fényképfelvétel nem teszi a gyermekeket a képek központi elemévé és felismerhetővé sem. A kép a jelöltet igyekezett szemből megjeleníteni, ezáltal a jelöltet tekinti a kép központi elemének. A fényképfelvétel készítésekor, pusztán a jelenlévők térbeli elhelyezkedése folytán, kifejezetten véletlenszerű a nagykorú személyek által ölben tartott két gyermek (egy háttal lévő és egy vállon alvó) megjelenítése, amelynek nincs politikai üzenete. Emiatt kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kiskorú gyermekek nem a jelölt kampányának főszereplői, nem is váltak eszközzé a kampányban, használatuk választási alapelvi vagy alapjogi sérelmet nem vet fel. Az NVB a bizonyítékok téves értékelésével, azokból okszerűtlen következtetést levonva hozta meg a Határozatot.
- A fentiek alapján mind a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának értelmezése, mind pedig a kifogáshoz becsatolt bizonyítékok értékelése azt támasztja alá, hogy a jelölt terhére a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelv megsértése nem állapítható meg, a Ve. 220. §-a alapján a kifogás elutasításának lett volna helye.
- Mindezekre figyelemmel a Kúria a Határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontja alapján – a rendelkező részben foglaltak szerint – megváltoztatta és a kifogást elutasította. A jelölt általi jogsértés megállapításának hiányában a további jogsértéstől való eltiltásnak és a bejegyzés haladéktalan eltávolítására való kötelezésnek a jogalapja nem áll fenn.
A döntés elvi tartalma
- A jelölt a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségi alapelv tekintetében jogosulti pozícióban áll, így nem sértheti meg ezt a választási alapelvet, terhére ezért felelősség nem állapítható meg.
Záró rész
- A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. §-ának (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű, 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
- A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.
Budapest, 2026. április 8.
dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró
dr. Heinemann Csilla s.k. bíró
dr. Kalas Tibor s.k. bíró
dr. Sugár Tamás s.k. bíró