Kvk.I.39.090/2026/5. számú határozat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság 
végzése

Az ügy száma:  Kvk.I.39.090/2026/5.

A tanács tagjai: 

Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; 
Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; 
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; 
Dr. Sugár Tamás bíró; 
Dr. Tóth Kincső bíró   

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt 
                       (cím1)

A kérelmező jogi képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda         
                                            (eljáró ügyvéd: Dr. Melléthei-Barna Márton Ádám) 
                                                 (cím2)

Az érintett:  név 
                     (cím3)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:  a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 250/2026 (IV.01.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 250/2026. (IV.01.) számú határozatát megváltoztatja és Zala Vármegyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 29/2026. (III.30.) számú határozatát a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pont szerinti jogsértés és jogkövetkezményei tekintetében helybenhagyja. 

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

  1. A kifogástevő, mint a kérelmező, Zala Vármegye 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben nyilvántartásba vett országgyűlési képviselőjelöltje (a továbbiakban: kifogástevő) 2026. március 27-én személyesen kifogást nyújtott be a Zala Vármegyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § alapján. Előadta, hogy a Miniszterelnök Nagykanizsán 2026. március 24-én 18 órától kampányrendezvényt tartott, melynek része volt a pártszimpatizánsoknak tartott felvonulás is. A felvonuláson a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Keresztény Demokrata Néppárt jelölő szervezetek Zala Vármegye 03. számú országgyűlési egyéni választó kerületében nyilvántartásba vett országgyűlési képviselő jelöltje (továbbiakban: jelölt) vonult, ahol az első sorban haladó személyek – felnőttek és 4-6 kiskorú gyermek huszáröltözetben – a kezükben tartottak egy molinót „Nem leszünk ukrán gyarmat!” felirattal. A színpadig tartó útvonalon a gyermekek a felvonulás részét képezték, az ő szerepük, jelenlétük mindvégig hatással volt az ott jelenlévőkre. Ez a cselekmény egyértelműen kampánytevékenységnek minősült, a jelölt a Facebook oldalán is megosztott a rendezvény részét képező felvonulásról egy tájékoztatót. Mindezek alkalmasak voltak arra, hogy a választópolgárok előtt a jelöltet kedvezőbb színben tüntessék fel. Utalt a gyermekek kampány célú felhasználásának tilalmára és előadta, hogy a kifogásolt tevékenység során a gyermekek kampánycélú felhasználására sor került, ami sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelveket. Kérelméhez videófelvételt, a jelölt Facebook oldalán közzétett bejegyzés képernyő felvételét csatolta. 
  2. Ezekre figyelemmel kérte az OEVB-t, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, b) pontja szerint a jelöltet tiltsa el a további jogsértéstől, valamint d) pont szerint szabjon ki vele szemben bírságot. 
  3. Az OEVB a 29/2026. (III.30.) számú határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a jelölt megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján eltiltotta a további jogsértéstől, továbbá mérlegelve az eset összes körülményét, így különösen a jogsértés nyilvánvalóan szándékos jellegét, a megvalósult jelentős területi kiterjedtséget és a jelentős számú nézőközönséget, és a kiskorúak létszámát, 300.000 Ft bírságot szabott ki. Határozatában utalt a kúriai gyakorlatra, többek között a Kúria Kvk.III.39.071/2026/9. számú végzésére (továbbiakban: kúriai végzés), és részletesen elemezte a felvonulást, s az abban megjelenő kiskorú személyek szerepét. Álláspontja szerint a jelölt tudatosan, a választói akarat érzelmi befolyásolására alkalmas módon, a kampányidőszakban egy nagyszabású utcai felvonulás élén kiskorú gyermekeket szerepeltetett politikai kampány céljából, ami sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket. 

A jelölt fellebbezése

  1. A jelölt fellebbezéssel támadta az OEVB határozatát, melyben arra hivatkozott, hogy tévesen állapították meg, hogy megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket. Hangsúlyozta, hogy a Bizottság 45/2020. számú határozatában rögzítette, hogy „a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme a konkrét nevelési-oktatási intézményen kívül folytatott kampánytevékenység során akkor lenne megállapítható, ha igazolható lenne a gyermekek saját vagy szülői akarattal szembeni, vagy megtévesztéssel elért szereplése”. A felvonuláson a gyermekek önként, szüleik egyetértésével vettek részt, így nem sérült a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve. Emellett nem sérült a választás tisztaságának alapelve sem, mert ez csak akkor következik be, ha valaki úgy gyakorolja a jogát, teljesíti kötelezettségét, hogy annak eredményeképpen közvetlenül, vagy közvetve a választó polgári akarat szabad kifejezését korlátozza, különösen, ha a választókat megtéveszti és ezáltal politikai ellenfelei választási esélyét csökkenti. Előadta, hogy a megállapított tényállásnak nincs olyan eleme, amely megalapozná ezen alapelv sérelmét. Emiatt kérte a határozat megváltoztatását, a jogsértéstől való eltiltás mellőzését és a bírság törlését. 

Az NVB határozata

  1. Az NVB a 250/2026. (IV.01.) határozatával az OEVB 29/2026. (III.30.) számú határozatát megváltoztatta és a kifogást elutasította.
  2. Elsőként azt tisztázta, hogy a kifogástevő az alapelvi sérelem megvalósulása kapcsán Facebook bejegyzésre és videókra e sérelemhez kapcsolódó, azt igazoló eseményként hivatkozott, vagy pedig tartalmára nézve a Ve. alapelvi sérelmének önálló bekövetkezését kívánta előadni. Szerinte a kifogástevő az alapelvi sérelmet abban látta, hogy a jelölt által közzétett bejegyzésben és videókban gyermekek politikai szereplők népszerűsítésének eszközeként, azonosítható módon szerepelnek. 
  3. Szerinte az OEVB határozatában tévesen és okszerűtlenül jutott arra a következtetésre, hogy a jelölt jogsértő tevékenysége a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmével járt. Utalt az Alkotmánybíróság és Kúria eddigi joggyakorlatára, miszerint a kiskorúak védelme alapvetően az oktatási és nevelési intézmények esetében érvényesült, ahol a gyermek önrendelkezési joga és a szülő beavatkozási képessége is korlátozott, továbbá a gyermekek egyszerre nagy számban lehetnek érintettek a kampánytevékenységben. A védelem korlátját jelentette a gyakorlatban, ha a gyermekek nem a nevelési-oktatási intézményben való oktatás, felügyelet idején voltak érintettek a kampánycselekményben. A Kúria joggyakorlata alapján kampányrendezvény tekintetében a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja sérelmének megállapítása igen szűk körben, kizárólag kirívó esetben volt lehetséges. Ezért álláspontja szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme a konkrét, nevelési-oktatási intézményen kívül folytatott kampánytevékenység során akkor lett volna megállapítható a korábbi gyakorlat szerint, ha igazolható lett volna a gyermekek saját, vagy szülői akarattal szembeni, vagy megtévesztéssel elért szereplése. 
  4. Nem vitatta, hogy az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X.30.) AB határozat (Indokolás [26-27.], [31]), 31/2022. (IV. 1.) AB határozat (Indokolás [22]) bekezdéseiben elismerte, miszerint a gyermek kampányeseménybe történő bevonásának vannak tiltott esetei, de az eleve nem kizárt, ezért a köznevelésről és szakképzésről szóló törvények tilalmain kívül eső valamely jelölt, jelölő szervezet által gyermek részvételével folytatott kampánytevékenység önmagában nem sért választási alapelvet. 
  5. Elismerte, hogy a kúriai végzés a fentieket lényeges kérdésekben kiegészítette. Ugyanakkor a Kúria nem a gyermekek választási rendezvényen való részvételét, hanem azt tiltja meg, hogy a gyermekeket a politikusok kampány eszközzé tegyék, a róluk készített felvételeket egy politikai közösség népszerűsítése céljára használják fel. (Végzés Indokolás [73-74] bekezdés) Az NVB egyetértett azzal, hogy a politikai szereplők joggyakorlása akkor rendeltetésszerű, ha a gyermekeket kampánytevékenységük részeként nem használják fel, azokról felvételeket nem tesznek közzé. Amennyiben így tesznek, úgy a Kúria szerint előnyhöz jutnak a kampányban azon jelöltekhez képest, akik jogszerűtlen eszközök alkalmazását mellőzve folytatnak kampánytevékenységet. 
  6. Ezért állapította meg a Kúria, hogy „a gyermekeknek a választási kampányban a közösségi média felületein kampány üzenet eljuttatása érdekében, politikai szereplők népszerűsítésének eszközeként, azonosítható és központi elemként történő szerepeltetése ellentétes a Ve. -Alaptörvény II. cikkével és XVI. cikk (1) bekezdés összhangban értelmezett – 2. § (1) bekezdés c) pontjával.” (végzés indokolás [87] bekezdés] 
  7. Kiemelte továbbá, hogy a kifogástevő a kúriai és alkotmánybírósági döntésekre történő hivatkozáson túl, a gyermekek kampánycélú felhasználása kapcsán csak általánosságban hivatkozott alapelvi sérelemre, beadványa nem támasztotta alá, hogy a kifogásolt cselekmény miért sérti a konkrét, a választás tisztaságának megóvására, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet. 
  8. Felhívta a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv tekintetében kialakult bírói gyakorlatot, mely alapvetően a szavazás titkosságával hozza ezt az elvet összefüggésbe, valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett, a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hivatkozta azt. A Kúria szerint a gyermekek választási kampányban történő szerepeltetésével összefüggésben a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása nem azonosítható, nem magával a szavazással kapcsolatban merül fel jogsérelem, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának a választás tisztaságának megóvását előíró alapelv megsértése megállapításának nem volt helye. Ezen túlmenően szerinte a kifogástevő a Ve.2. § (1) bekezdés e) pont sérelme kapcsán nem adott elő indokolást.

A bírósági felülvizsgálati kérelem 

  1. Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, melyben a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az NVB határozat megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján-az OEVB határozata szerint- állapítsa meg a jogsértés tényét, b) pontja alapján a jelöltet tiltsa el a további jogsértéstől, valamint a d) pont alapján a jogsértés elkövetőjére szabjon ki bírságot. 
  2. Álláspontja szerint az NVB alapvetően tévesen értelmezte és alkalmazta a Kúria irányadó gyakorlatát, különösen a kúriai végzésben foglalt elvi megállapításokat. Ennek központi tétele, hogy világos különbséget kell tenni a gyermekek puszta jelenléte és a kampánycélú felhasználásuk között. Azt nem tekintette a Kúria jogellenesnek, hogy a gyermekek jelen vannak kampányrendezvényen, azonban megvalósul a jogsértés, amikor a gyermekek a politikai kommunikáció eszközévé válnak, és a kampányüzenet közvetítésének tudatos, szervezett elemét képezik. A Kúria hangsúlyozta, hogy a gyermekek ilyen módon történő szerepeltetése a kampányban nem semleges jelenség, hanem kifejezetten előnyszerző magatartás, amely torzítja a politikai versenyt, s ennek kapcsán rögzítette, hogy nem érvényesül az esélyegyenlőség követelménye. ([81] bekezdés). A Kúria döntésének az ügy szempontjából irányadó megállapítása az volt, hogy: „Gyermeknek a választási kampányban a közösségi média felületein kampányüzenet eljuttatása érdekében, politikai szereplők népszerűsítésének eszközeként, azonosítható és központi elemként történő szerepeltetése ellentétes a Ve. -Alaptörvény II. cikkével és XVI. cikk (1) bekezdésével összhangban értelmezett - 2. § (1) bekezdés c) pontjával.” (indokolás [87] pont). 
  3. A megvalósult tényállás alapján – ahol a gyermekek a felvonulás első sorában, a jelölt közvetlen környezetében helyezkedtek el, kampányüzenetet hordozó molinót fizikailag tartották, egységes, jelmezes megjelenésük révén vizuálisan kiemelt szerepet kaptak, a felvonulás teljes időtartama alatt folyamatosan jelen voltak, és a róluk készült felvételek a közösségi médiában a kampánykommunikáció központi elemeivé váltak – a gyermekek nem passzív résztvevők, hanem tudatosan alkalmazott kampányeszközzé váltak.
  4. Az NVB döntésében a kúriai végzésnek önmagában helytálló, de kiragadott elemét hangsúlyozta, azt, hogy a gyermekek jelenléte nem tiltott, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta a döntés lényegi részét, amely a kampánycélú felhasználási tilalmat rögzítette. Az NVB jogértelmezése ezért hibás, mert nem tett különbséget a jelenlét és felhasználás között, nem vizsgálta a gyermekek szerepének intenzitását és funkcióját, figyelmen kívül hagyta a központi elemként történő megjelenés jelentőségét, és nem értékelte azt a körülményt, hogy a gyermekek szerepeltetése a kampányüzenet tudatos erősítését szolgálta. Az NVB határozata a kúriai precedenssel ellentétes jogértelmezésen alapul, mert a helyes következtetés az lett volna, hogy a gyermekek ilyen módon történő, szervezett és tudatos szerepeltetése a kampányban nem csak megengedhetetlen, hanem kifejezetten jogsértő, mivel a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőségi alapelv sérelméhez vezet. Részletesen elemezte, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségi alapelv sérelme a gyermekek felvonulásával kapcsolatosan miként valósult meg, illetve áttekintette a gyermekek védelmének alkotmányos dimenzióját is, és hangsúlyozta, hogy a gyermekek kampánycélú felhasználása nem kizárólag a Ve., a választási eljárások sérelmét eredményezi, hanem alapjogi dimenzióval bíró jogsértés is, amely a gyermekek személyiségi jogait és védelmét érinti. Az NVB e szempontokat figyelmen kívül hagyva jutott jogsértő következtetésre. 
  5. Utalt az Alkotmánybíróság legutóbbi döntésére, amely világosan elhatárolja a spontán, a gyermek saját akaratából történő részvételt, a tudatos, előre megszervezett kampánycélú felhasználástól. Jelen esetben a gyermekek nem spontán módon jelentek meg, részvételük szervezett, előre megtervezett volt, egységes megjelenésük kampánycélra utal, és a felvonulás teljes időtartama alatt aktív szereplők voltak. Érvényesül az az Alkotmánybíróság által hivatkozott szempont is, miszerint az esélyegyenlőség sérelmét konkrétan igazolni kell, miután gyermekek központi szerepeltetése olyan többletkommunikációs előnyt biztosított, amely más jelöltek számára nem állt rendelkezésre. 
  6. Összegző értékelése szerint az NVB megsértette a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdését, mikor nem értékelte megfelelően a vizuális bizonyítékokat, figyelmen kívül hagyta a gyermekek szerepének intenzitását és jellegét, nem vont le okszerű következtetéseket a rendelkezésre álló tényekből.
  7. Az érintett nyilatkozatot nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos. 
  2. A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet először alaki szempontból vizsgálta. Ennek során a Ve. 222. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján megállapította, hogy a kérelmező érintettsége fennáll, mivel a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a perbeli választókerületben önálló jelöltet állító pártként terjesztette elő, így az érintettséghez megkövetelt közvetlen kapcsolat fennáll. A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, a kérelmezőt ügyvéd képviseli, ezért a Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet érdemben bírálta el.
  3. Az NVB nem tartotta megállapíthatónak a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása alapelvének, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének a sérelmét.
  4. Abban osztja a Kúria az NVB álláspontját, hogy a választás tisztaságának megóvása alapelv a tényállásban rögzített cselekmény alapján nem sérült, mert az akkor szenved sérelmet, ha a választók akaratának szabad kifejezése torzul, vagy akadályozott. Ilyen pedig a feltárt tényállás alapján nem volt megállapítható. E tekintetben jogsértés az NVB részéről nem feltárható.
  5. A Ve. 2. §-a értelmében választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a Ve. -ben rögzített alapelveket, így a kifogásban megjelölt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont] követelményeit is. Tekintettel arra, hogy a Ve. 2. §-a a Ve. szabályainak alkalmazása, így a jelölő szervezetek bejelentéseinek vizsgálata során is kötelezővé teszi az alapelvek érvényre juttatását, ezzel összhangban a Ve. 208. §-a jogszabálysértésnek minősíti a Ve. 2. § (1) bekezdésében felsorolt választási alapelvek megsértését.
  6. Rámutat a Kúria arra, hogy az NVB határozatának [28] bekezdésében maga is elismerte, hogy a politikai szereplők joggyakorlása csak akkor rendeltetésszerű, ha gyermeket kampánytevékenység részeként nem használnak fel, a nyilvánosságban gyermekeket ábrázoló felvételek közzétételétől a legmesszebb menőkig tartózkodnak. Ugyanakkor határozata indokolása szerint a kifogástevő a gyermekek kampánycélú felhasználása kapcsán csak általánosságban hivatkozott alapelvi sérelemre és beadványában nem támasztotta alá, hogy a kifogásolt cselekmény miért jelentett alapelvi sérelmet. Ez a megállapítása alapvetően téves. 
  7. Ugyanis a kifogástevő pontosan megjelölte és kellően megindokolta, hogy mely cselekményt kifogásolja és az miért jelent választási alapelv sérelmet. A Kúria hangsúlyozza, ha az NVB elismeri, hogy a gyermekek kampánycélú felhasználása nem rendeltetésszerű, akkor okszerűtlen, hogy kellően indokolt kifogás alapján miért nem állapította meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű alapelv sérelmét. Érvelése abban a körben is téves, hogy az esélyegyenlőségi alapelvvel kapcsolatos Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben kifejtett kúriai végzésre hivatkozik, jóllehet a kifogástevő esélyegyenlőségi alapelvvel kapcsolatos jogsérelmet nem állított.
  8. Az egységes bírói gyakorlat szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. Azt jelenti, hogy jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. Ezért a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul (Kvk.IV.37.359/2014/2.; Kvk.VI.37.942/2016/2.; Kvk.VI.39.406/2022/4.).
  9. Alaposak a kérelmezőnek a felülvizsgálati kérelmében ezzel kapcsolatos, tartalmában a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv sérelmére utaló érvei. Egyértelműen megállapítható a jelölt részéről a gyermekek kampánycélú felhasználása. A gyermekek egy, az NVB által kétségbe nem vont kampányrendezvényen szerepeltek, kitüntetett helyet foglaltak el, az első sorban nem szokványos, a mindennapi életben viselt ruházatban, hanem huszárruházathoz hasonló viseletben meneteltek, megjelenésük a kampány vizuális erősítését szolgálta, kampányüzenet közvetítői voltak a molinó fizikai tartásával, a jelölt mellett. Mindezek vitathatatlanul a kampányrendezvény kiemelt, központi szereplőivé emelték őket, szerepvállalásuk nem pusztán fizikai jelenlétben testesült meg, hanem kampányüzenet hordozói lettek. A kérelmező által vitatott esetben a gyermekek nem spontán résztvevők voltak egy választási felvonuláson, nem spontán pillanatok rögzítésére került sor egy nyilvános rendezvényen, ahol adott esetben gyermekek is részt vettek, hanem a gyermekek kifejezetten célzott szerepeltetése történt.
  10. A Kúria álláspontja szerint a jelölteknek és jelölő szervezeteknek tartózkodniuk kell minden olyan tevékenységtől, amely az Alaptörvény XVI. cikk sérelmét jelentheti. A választási kampány nem írhatja felül és nem üresítheti ki az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglalt, a gyermekek egészséges fejlődéshez való joga érvényesülését. A gyermekek, tekintettel az őket védő alapjog más alapjogokat megelőző jellegére, választási kampányban sem válhatnak kampányeszközzé. Mindezekre figyelemmel helytelenül értékelte az NVB a kérelmező által felsorolt elemeket határozatában és tévedett abban is, hogy nem kötötte össze ezeket a körülményeket az állított alapelv sérelmével.
  11. A Kúria már több határozatában kifejtette álláspontját a gyermekek kampánycélú felhasználása kapcsán. Az Alkotmánybíróság is a gyermeki jogok megerősítését támogatta több döntésében. Az Alkotmánybíróság a 3256/2019. (X.30.) AB határozat [29] bekezdésében is azt az értelmezési tartományt támasztja alá, hogy „választási kampányidőszakban, átadó ünnepségen, gyermekek jelenléte az egyébként a Ve. 142. §-a alá tartozó eseményen az ügy körülményeitől függően, így különösen, ha az a saját kampány részévé válik, minősülhet tiltott kampánytevékenységnek.” Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntésében (IV/1085/2026.) is megerősítette, hogy Alaptörvény tizenötödik módosítása nyomán a korábbiakhoz képest hangsúlyosabban jeleníti meg a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogát. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a választási kampány a politikai kultúrát is figyelembe véve fokozott veszélynek teheti ki a gyermekeket.
  12. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogsértés tekintetében a 29/2026. (III. 30.) OEVB határozatát, az alkalmazott jogkövetkezmények vonatkozásában is helybenhagyta. 

A döntés elvi tartalma

  1. A gyermekek kampánycélú felhasználása sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, ha a gyermekek politikai üzenetek közvetítőivé válnak, központi szerepet töltenek be egy kampányrendezvényen és nem spontán szereplői annak. 
  2. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve azt követeli meg, hogy a választási eljárásban résztvevők jogaikat azok céljának megfelelően, tisztességesen gyakorolják és tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely  joggal való visszaélést eredményez.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. 
  2. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme eredményes lett, ezért a feljegyzett nemperes eljárási illeték az állam terhén marad a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 8. 

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke 
Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró 
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró  
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró 
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró