Kvk.I.39.088/2026/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.088/2026/5.

A tanács tagjai:

Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke, előadó bíró
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró
Dr. Bögös Fruzsina bíró
Dr. Heinemann Csilla bíró
Dr. Kalas Tibor bíró

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt
                    (Cím1.)

A kérelmező jogi képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda 
                                              eljáró ügyvéd: dr. Melléthei-Barna Márton Ádám
                                              (Cím2.) 

Az I. rendű érintett: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
                               (Cím3.)

A II. rendű érintett: Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
                               (Cím4.)

Az I-II. rendű érintett képviselője: Mayer és Társai Ügyvédi Iroda
                                                      ügyintéző ügyvéd: dr. Mayer Erika
                                                      (Cím5.)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 72/2026. (II.25.) számú határozata                                                             

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 72/2026. (II.25.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező, mint jelölő szervezet a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) 2026. február 23-án 15 óra 23 perckor, majd 2026. február 24-én pontosított tartalommal 15 óra 24 perckor elektronikus levélben kifogást terjesztett elő, melyben azt állította, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA), másrészt a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Duna MSZ Zrt.) megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában rögzített alapelveket azáltal, hogy a hozzá tartozó „Kossuth Rádió facebook oldalon” 2026. február 21. napja óta a jelölő szervezetek közül túlnyomó részt a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: Fidesz) és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: KDNP) vonatkozásában számoltak be eseményekről vagy megszólalásokról.
  2. A kérelmező kifogásában 32 bejegyzést – köztük 15 rövid videót és 17 fényképfelvételt – azonosított a közzététel időpontjával, a bejegyzés címével, internetes elérhetőségével, valamint a tartalom rövid bemutatásával és azok jelölő szervezetenkénti megjelenítésével együtt. 

A kifogás szerint 2026. február 21-én 6 óra 34 perc és 20 óra 31 perc között a bejegyzések egymás közötti arányában a Fidesz-KDNP és képviselői megnyilvánulása 88%, a Tisztelet és Szabadság Párt (a továbbiakban: TISZA Párt vagy kérelmező) negatív véleményéről adott bejegyzés 6%, a TISZA Párttal kapcsolatos közlés 3%, míg a Demokratikus Koalícióval kapcsolatos közlés 3%-ot tett ki. Mindez a kérelmező álláspontja szerint, mivel a bejegyzések kampányeszköznek minősülő tartalmak voltak, megsértette az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában rögzített alapelveket. 

  1. Álláspontja alátámasztásaként utalt arra, hogy a bejegyzések közzétételének aránytalansága 2026. február 22-én is fennállt, amikor az előző napon már megjelent tartalmak lettek ismételten közzétéve, annak ellenére, hogy azoknak már nem volt relevanciája. 
  2. A kérelmező utalt az Alkotmánybíróság azon gyakorlatára, mely szerint az esélyegyenlőség a választójog egyenlőségéből és a jogállamiságból fakadó követelmény, melynek érvényesülése a választott testületek legitimitásának alapfeltétele [60/2023. (XI. 26.) AB határozat, 3096/2014. (IV.11.) AB határozat].
  3. A kérelmező hangsúlyozta, hogy a kampányidőszak kezdete – 2026. február 21. – egybeesik az egyéni választókerületi jelöltek aláírásgyűjtésének kezdetével, ezért kiemelt figyelmet élvez a közvélemény szemében. A „közmédia” és a Kossuth Rádió facebook oldala szinte kizárólag a kormánypártok megnyilvánulásait és a miniszterelnök felszólalásait tartotta közlésre érdemesnek, ugyanakkor 2026. február 21-e óta a TISZA Párt és jelöltjei számtalan nyilvános megszólalást tettek, interjúkat adtak, a „közmédia” azonban az ezekről szóló információkat mellőzte. 
  4. A kérelmező rámutatott arra, hogy a Kossuth Rádió facebook oldal szerkesztőinek minden perc esetében lehetősége van arra, hogy a választási eljárás aktuális, a választópolgárok közössége által leginkább követett eseményeiről számoljanak be.
  5. A fenti tényállásra alapítottan a kérelmező a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján kérte az NVB-t, hogy a jogsértés tényét állapítsa meg, az érintetteket a további jogsértéstől tiltsa el és velük szemben szabjon ki bírságot, figyelemmel a jogsértéssel szembesülő választópolgárok magas számára, a jogsértő tartalmak elérhetőségére, és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját sértő magatartással való összefüggés miatt a jogsértés nyilvánvalóan szándékos jellegére. 
  6. Az MTVA és a Duna MSZ Zrt. a kifogásra közös beadványában akként nyilatkoztak, hogy a kifogás elutasítását kérik figyelemmel arra, hogy egyrészt a kifogás a kampányidőszak első napját érintette és olyan médiaszolgáltatásnak nem minősülő közösségi médiaoldal vonatkozásában került benyújtásra, amelyen hírszerkesztést nem végez, csak más weboldalakon, más médiaszolgáltatásban elhelyezett tartalmakhoz biztosít hozzáférést linkek megosztásával. Álláspontjuk szerint a Kúria gyakorlatában megjelenő (EBH2018.K.15.) – a lineáris médiaszolgáltatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során érvényesülő műsorfolyamra tekintettel – a promóciós célokat szolgáló közösségi médiaoldal esetében a kiegyensúlyozottság egynapos időtartam esetén nem értékelhető, annak alapja ugyanis legalább két hét hosszúságú periódus lehet. A közös álláspont szerint – az Alkotmánybíróság 3130/2022. (IV.1.) AB határozatából következően – miután a kifogásolt bejegyzések egy része a kormány tevékenységéről szóló híradásnak tekintendő, a miniszterelnök, valamint a külügyminiszter tevékenységéről történő híradás, annak közzététele a politikai kampánytól függetlenül lehetséges az Alkotmánybíróság hivatkozott gyakorlata szerint.
  7. A közös álláspont szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nem állapítható meg arányszámokra alapítva, az esélyegyenlőség alapelvének megsértése ugyanis a megjelenések jellegét, tartalmi súlyát és összhatását vizsgálva értékelhető. Az álláspont hangsúlyozta, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalának azért sem lehet esélyegyenlőség torzítására alkalmas választói akaratot befolyásoló hatása, mert az pusztán egy, a sokezer facebook oldal közül, hasonló facebook oldallal a jelölő szervezetek is rendelkeznek. Hangsúlyozták, hogy a nyomtatott sajtótermékhez képest egy facebook oldal esetében eltérő vizsgálat indokolt. Általánosságban utaltak arra, hogy egy facebook oldal nem kizárólagos információforrás, és jellemzően egy facebook oldalt olyan felhasználók látogatnak, akiknek a preferenciájához az adott oldal illeszkedik. A vizsgált oldal pedig más médiatartalomra mutató linkekhez szerkesztett tartalmat nem kapcsol, azokat nem kommentálja, nem fogalmazza át, melyből következően egy linkgyűjteményt tartalmazó közösségi oldal nem lehet alkalmas a választói akarat befolyásolására. 
  8. Az álláspont utalt arra, hogy a kérelmező azt sem jelölte meg, hogy a két szervezet közül melyik és hogyan sértette meg a kifogásban szerepelő két választási alapelvet és melyik szervezettel szemben melyik jogkövetkezményt kéri alkalmazni, ezért a kifogás érdemi elbírálásra is alkalmatlan. 
  9. Az állásfoglalás a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme körében azt állította, hogy a kérelmező érdemi előadást nem tett. 

Az NVB határozata

  1. Az NVB a 72/2026. (II.25.) számú határozatával a kifogást elutasította, miután megállapította, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek sérelme a kifogásban leírt cselekmény alapján nem állapítható meg.
  2. Az NVB elsőként a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérelme kérdését vizsgálta és azt az alábbiak miatt nem tartotta megállapíthatónak. 
  3. Az NVB határozat indokolása megállapította, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán megjelenő tartalmakért az MTVA és a Duna MSZ Zrt. együttesen visel felelősséget a választási eljárásban, ugyanis a Kossuth Rádió a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 58. pontja szerinti Rádiós médiaszolgáltatás, a közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatása. A Kossuth Rádió facebook oldala pedig e médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó olyan felület, melyen a médiaszolgáltatás népszerűsíthető, annak tartalma vonatkozásában figyelemfelhívás közölhető. 

Utalt arra, hogy az Mttv. 84. § (1) bekezdése szerint a Duna MSZ Zrt. maga közszolgálati médiaszolgáltató, míg az MTVA az Mttv. 136. § (1) bekezdése szerint olyan elkülönített vagyonkezelő és pénzalap, amelynek feladata többek között a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása, közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása. 

  1. Az NVB kiemelte, hogy választási kampányidőszakban az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése által védett szólásszabadság jelentőséggel bír, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az nem korlátlan. Utalt az Alkotmánybíróság gyakorlatára, mely szerint a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelménye a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátja lehet, továbbá a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-a, valamint az Mttv. 12. § (1) bekezdése alapján arra, hogy a médiaszolgáltatásokra vonatkozóan a kiegyensúlyozottság követelménye kerül megfogalmazásra. Az NVB álláspontja szerint a kifogással támadott tevékenység, bár a közszolgálati médiaszolgáltatáshoz kapcsolódik, ugyanakkor az nem az Mttv. szerinti médiaszolgáltatás, erre tekintettel a kiegyensúlyozottság követelménye és az erre vonatkozó Mttv. szerinti joggyakorlat közvetlenül nem érvényesíthető. Ettől elkülöníthető azonban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esélyegyenlőségi alapelv alkalmazása, melynek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség nem a médiaszolgáltatói státusz fennállásának függvénye. Az NVB a Duna MSZ Zrt. és az MTVA esetében megállapította, hogy mind státuszuk, mind az ellátott közfeladat miatt azonos megítélés alá esnek az állami szervekkel a választási kampány során, így az esélyegyenlőség alapelvét nem a médiaszolgáltatással összefüggésben, hanem más tevékenység vonatkozásában is tiszteletben kell tartaniuk. 
  2. Az NVB határozat indokolása szerint – a Kúria gyakorlatát idézve (Kvk.37.375/2015/3., Kvk.37.376/2015/3.) – a Ve. alapelvi követelményeinek teljesülése kapcsán lineáris médiaszolgáltatás esetében a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni, amely az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésével lehetséges. A vizsgálandó időszak hossza lehet rövidebb is, mert egy kéthetes időtartam a kampányidőszak átfogó része ugyan, az a vizsgálatot lehetővé teszi, de a műsor megjelenési gyakoriságával fordítottan arányosan csökken a vizsgálandó műsorfolyam napokban mért hosszúsága is (Kvk.37.654/2019/2., Kvk.37.651/2019/4.).
  3. Az NVB értékelése szerint a kifogás helytállóan hivatkozott arra, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán megjelenített tartalmak alkalmasak voltak a választói akarat befolyásolására, és önmagukban véve is lehetséges azokat információforrásként terjeszteni. Utalt arra, hogy a tartalmak nem véletlenszerűen, hanem tudatos szerkesztés eredményeként jelennek meg abban a válogatásban és sorrendben, ahogy azok a facebook oldalról észlelhetőek. Ebből következően alaptalannak találta a két érintett azon érvelését, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán közzétett képek csak internetes elérhetőségeket közölnek.
  4. Mindebből következően az NVB megállapította, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán is biztosítani kell az esélyegyenlőséget a jelöltek és jelölő szervezetek között, nem lehet valamely jelöltet vagy jelölő szervezetet a többihez képest előnybe, hátrányba hozni azáltal, hogy a róla szóló tartalom a többi jelölthöz, jelölő szervezethez kapcsolódó megjelenésekhez képest aránytalanul felül, illetve alul reprezentált. Ugyanakkor az indokolás hangsúlyozta, hogy a facebook oldalon megjelenő tartalmak általánosságban is más jellegűek, mint egy internetes sajtótermékben vagy médiaszolgáltatásban megjelenő tartalmak, ugyanis azok felhasználók általi elérését, megjelenését a felhasználók által használt alkalmazások beállításai, felhasználói szokások, továbbá keresési előzmények is befolyásolják. Ebből következően az NVB álláspontja szerint valamely konkrét facebook oldal tekintetében az esélyegyenlőség sérelmét esetről esetre lehet csak megállapítani. 
  5. Az NVB határozat indokolásának [43] bekezdése utalt arra, hogy miután az NVB áttekintette a kifogásban szereplő 2026. február 21-ei napra vonatkozó tartalmakat, abból az volt megállapítható, hogy azok egy folyamatos, napi több tíz tartalom megjelenésből álló bejegyzésfolyamot alkottak a sajtóból és az egyéb felületekről érkező hírek, tartalmak, bejegyzések, megosztások, megjelenésének dinamikája szerint. A vizsgált oldal tartalomváltozásának – folyamatos bővülésének – e hír, illetve tartalomkövető jellegénél fogva az NVB indokoltnak látta az esélyegyenlőség követelményének teljesülését is dinamikusan, a tartalmak megjelenésére kiható trendek fényében vizsgálni. E vizsgálat eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen napnak a kifogásban szereplő beidézett tartalmai nem alkalmasak az esélyegyenlőség követelménye megtartásának elbírálására, csupán a kifogásban említett cselekményre hivatkozással, miután választási kampányidőszak kezdetének napja volt a kifogásban, nem indokolható ilyen rövid időszakra – nevezetesen egyetlen napra – vonatkozó vizsgálat lefolytatása.
  6. A határozat indokolása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme azért sem igazolt, mert a kérelmező kifogásában csak általánosságban jelezte, hogy a TISZA Párt és jelöltjei számtalan nyilvános megszólalást tettek, ugyanakkor nem nevezett meg bizonyítékként olyan konkrét hírt, nyilatkozatot, tartalmat, amelynek közzététele indokolt lett volna.
  7. Az indokolás szerint miután a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme nem volt megállapítható, így az annak függvényében vizsgálandó 2. § (1) bekezdés e) pont szerinti jogsérelem megállapítása fel sem vetődhetett. 
  8. Végül az NVB felhívta a figyelmet arra, hogy az adott ügy megítélésétől függetlenül fennáll a kiegyensúlyozottságra kötelezett médiaszolgáltatók által működtetett közösségi médiafelületek vonatkozásában is a Ve. alapelveinek betartására vonatkozó kötelezettség, így az esélyegyenlőség biztosításának követelménye is olyan előírás, amelynek betartása jogalkalmazói aktus nélkül is kötelező.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, amelyben az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján történő megváltoztatását kérte azzal, hogy a Kúria a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés tényét, b) pontja alapján az érintettet tiltsa el a további jogsértéstől, és a Ve. 152. § (1) bekezdése alapján kötelezze a jogsértőt, hogy az NVB határozatának rendelkező részét tegye közzé a facebook oldalán, továbbá a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján bírságot is szabjon ki, tekintettel a jogsértéssel szembesülő választópolgárok kifejezetten magas számára (több, mint 150.000 feliratkozó), a jogsértés országos jellegére, továbbá a jogsértés nyilvánvalóan szándékos jellegére.
  2. A felülvizsgálati kérelem szerint az NVB a határozatában tévesen mérlegelt és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, továbbá a Ve. 14. § (1) bekezdését is megsértve jogszabálysértéseket követett el.
  3. A felülvizsgálati kérelem utalt a Ve. 225. §-ára és a kifogásához képest további tényeket és bizonyítékokat adott elő, továbbá hivatkozott arra, hogy az NVB a bizonyítottság hiányát két körülményre alapítottan állapította meg. E körben egyrészt felsorolta azokat a Fidesz-KDNP és a miniszterelnök Kossuth Rádió facebook oldalán közzétett megszólalásaival összehasonlítható nyilatkozatokat, amelyek álláspontja szerint olyan megnyilvánulások voltak, amelyekről más országos médiumok, konkrétan internetes hírportálok (24.hu/belfold, www.atv.hu/belfold, euronews.com, 444.hu, telex.hu/belfold, hvg.hu/itthon) hírt adtak. Az összehasonlítható nyilatkozatok mindegyikének felülvizsgálati kérelemben megjelenített hírforrása Magyar Péter facebook oldalán érhető el. 
  4. A felülvizsgálati kérelem másrészt hivatkozott arra, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalának Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelmét igazoló szerkesztési gyakorlata 2026. február 21-ét követő napokban is fennállt, és táblázatba foglaltan szerepeltette, hogy 2026. február 22-én, 23-án és 24-én hogyan alakult a megjelenések arányszáma, melyre hivatkozással állította, hogy a tudatos szerkesztői gyakorlat a vizsgált napot követően is folytatódott és nem csupán egyetlen nap esetében érvényesült. Ehhez kapcsolódóan a felülvizsgálati kérelem felsorolásszerűen ismertette, hogy a www.facebook.com.peter.magyar közösségi platformon 23-án, 24-én, és 25-én milyen tartalmú videók közzétételére került sor. 
  5. A felülvizsgálati kérelem az NVB határozatának jogszabálysértő voltát abban látta, hogy bár elfogadta, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán megjelenő tartalmakért a Duna MSZ Zrt. és az MTVA együttesen visel felelősséget a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esélyegyenlőség alapelve megsértésével összefüggésben; a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség nem a médiaszolgáltatói státusz fennállásának függvénye; a Duna MSZ Zrt. és az MTVA esetében mind státuszuk, mind az ellátott közfeladat miatt azonos megítélés alá esnek az állami szervekkel a választási kampány során az esélyegyenlőség betartásával kapcsolatban; a facebook oldal tartalma nem véletlenszerűen, hanem tudatos szerkesztés eredményeként jelennek meg, ennek ellenére téves jogértelmezéssel vonta le azt a következtetést, hogy egyetlen nap nem elegendő a Ve. alapelvi sérelmének megállapításához. 
  6. A felülvizsgálati kérelem szerint az NVB helyesen rögzítette a határozatában, hogy a Kossuth Rádió facebook oldala nem médiaszolgáltatás, ugyanakkor nem tűnik ki az NVB határozatából, hogy ezen megállapításából miként következik, hogy az azon végzett tevékenységre mégis indokolt a médiaszolgáltatások esetében kimunkált választási bizottsági és bírósági gyakorlat előírásait alkalmazni.
  7. A kérelmező álláspontja szerint a Kossuth Rádió facebook oldalára kikerült tartalmak esetében választási kampányidőszakban is a szerkesztő önkényesen válogat a rendelkezésre álló kampányeszközök közül, eldöntve, hogy melyiknek biztosít megjelenést és melyiknek nem, ebből következően nem indokolható a médiaszolgáltatások esetében megkövetelt hosszabb távú időtartam a tartalom vizsgálatakor, hiszen a kampányesemények közötti válogatás során a szerkesztő folyamatában tudja kontrollálni a megjelenési arányokat, így fokozott felelőssége van a Ve. választási alapelvek érvényre juttatása terén. Utalt arra, hogy további napok szerkesztői gyakorlatát is bizonyítékként csatolta, amellyel az indokolatlanul aránytalan megjelenési eloszlások tényét kívánta bizonyítani. 
  8. Hivatkozott továbbá az Mttv. 83. § (1) bekezdés m) és n) pontjában szereplő, a közszolgálati médiaszolgáltatók feladataira, mely szerint kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatást kell nyújtaniuk, továbbá az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás a magyar közszolgálati média feladata. Emellett idézett a Közszolgálati Kódexből. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatásra vonatkozó követelményt figyelmen kívül hagyva, a törvényben és a Közszolgálati Kódexben előírt közszolgálati feladataikat nem a törvényben előírtaknak megfelelő, sőt a közérdeket sértő módon látják el a médiaszolgáltatásnak nem minősülő felületeken is.
  9. A felülvizsgálati kérelem a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esélyegyenlőség elvével összefüggésben több alkotmánybírósági határozatra [60/2003. (XI.26.) AB határozat, 3096/2014. (IV.11.) AB határozat], továbbá a nyomtatott sajtómegjelenéshez kapcsolódóan a Kúria Kvk.37.236/2018/4. számú határozatára hivatkozott.

Hangsúlyozta, hogy az esélyegyenlőség azt jelenti a választási törvény szempontjából, hogy az állami, önkormányzati szervek a közszolgálati médián, valamint a közszolgáltatókon keresztül, azonos feltételeket kötelesek biztosítani azok számára, akik el kívánnak indulni a választásokon.

  1. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével kapcsolatban a Kúria több határozatára utalva hivatkozott arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:5. §-a alapján kialakult gyakorlat választási eljárásban is irányadó, hiszen a joggal való visszaélés tilalma egy egész jogrendszerre hatást gyakorló alapelv. Utalt arra, hogy a közszolgálati média függetlenségének hiánya miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben, továbbá hivatkozott a Fővárosi Törvényszék 113.K.703.092/2025/8. számú határozatára, amely állítása szerint a politikai véleményeket közvetítő médiaszolgáltatók és médiatartalom-szolgáltatók tevékenysége felett felügyeletet gyakorló szervek felelősségét állapította meg. A kérelmező szerint választási kampányidőszakban a Ve. speciális szabályai alapján a választási bizottságok felelőssége és kötelessége hasonló a médiaszolgáltatók politikai tájékoztató tevékenysége kapcsán, ezért az NVB azon gyakorlata, amely a vizsgált hírszolgáltatási gyakorlatot megengedi, csorbítaná a közönség tájékoztatáshoz való jogát, ez pedig ellentétes a választási bizottságoknak a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt egyik elsődleges feladatával, a pártatlanság érvényesítésével. A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint azáltal, hogy bár az NVB elfogadta a kérelmező kifogásában előadott jogi érvelést és abból logikailag nem követhető következtetést vont le, megsértette a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét.

Az érintettek bírósági felülvizsgálat során tett nyilatkozata

  1. Az érintettek az NVB 72/2026. (II.25.) számú határozata helybenhagyását kérték, állítva, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
  2. Hivatkoztak arra, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja ellenére a kérelmező kifogása a jogszabálysértés bizonyítékait nem tartalmazta, mert egyrészt nem adott számot arról, hogy a facebook oldal hírfolyama több nap vonatkozásában sértette volna meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, sem arra, hogy az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából milyen hírek hiányoztak a hírfolyamból, ezért jogszerűen járt el az NVB a kifogás elutasításakor. 
  3. Álláspontjuk szerint, bár a Ve. 225. §-a lehetővé teszi új tények és bizonyítékok felhozatalát, ez nem értelmezhető korlátlan hiánypótlási lehetőségként, a bírósági felülvizsgálat ugyanis nem arra szolgál, hogy a fél az első eljárásban elmulasztott bizonyítási kötelezettségét utólag, következmények nélkül teljesítse. Hangsúlyozták, hogy a kifogás időbeli kiterjesztésével olyan új tényállási elemet vont be a kérelmező az eljárásba, amelyről az NVB nem hozott döntést, így azokat a Kúria sem értékelheti. 

Állították, hogy a felülvizsgálat nem válhat az elsőfokú bizonyítási fórummá, mivel az ellentétes lenne az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével, és sérülne a Ve. XII. Fejezetben rögzített kétszintű választási jogorvoslati rendszer is.

  1. Kiemelték, hogy mivel az NVB két ok miatt utasította el a kifogást, felülvizsgálat szempontjából a Kúriának is azt kell vizsgálnia, hogy bizonyította-e a kifogástevő, hogy van olyan hír, nyilatkozat, sajtóesemény, amely megosztásának elmaradásával az adott facebook oldalon sérült az esélyegyenlőség elve, másrészt, hogy elegendő-e egy hírfolyam vizsgálata szempontjából egyetlen nap, a választási kampány első napjának vizsgálata. A nyilatkozat szerint az NVB határozata megalapozottan és jogszabályoknak megfelelően jutott mindkét kérdésben a „nem” válaszhoz.
  2. További észrevételként előadták, hogy nem lehet összemosni a kormány tevékenységével és a Fidesz-KDNP tevékenységével foglalkozó tartalmakat, mert a kormány tevékenységéről szóló híradás nem tévesztendő össze a Fidesz-KDNP kampánytevékenységével. E körben utaltak az Alkotmánybíróság 3130/2022. (IV.1.) AB határozatára, amely szerint a kormánynak nem tilos kampányidőszakban az állampolgárokat tájékoztatnia. 
  3. A nyilatkozatban kitértek arra is, hogy a választási eljárást megelőzően a kérelmező 300 körüli számú eljárást indított a Médiatanácsnál, melyek jelentős többsége a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt indult, és amely alaptalannak bizonyult.
  4. Utaltak arra, hogy a kérelmező által felsorolt facebook bejegyzésekkel kapcsolatban nem állapítható meg a felülvizsgálati eljárás keretein belül, hogy azok valóban mekkora hírértékkel bírnak az aznapi hírdömpingben, és mennyire lenne indokolt azokat hírként megosztani a Kossuth Rádió facebook oldalán. Álláspontjuk szerint e körben az sem mérvadó, hogy más médiumok milyen adatokat, információkat közöltek a kérelmezővel kapcsolatban, ugyanis mindez a szerkesztői szabadság körébe tartozó kérdés. Érvelésük szerint a felülvizsgálati kérelemben felsorolt megjelenés elég csekély számú, amely szerintük arra enged következtetni, hogy hírérték szempontjából más médiumban sem minősült olyan súlyúnak a kérelmező által fontosnak tartott bejegyzés.
  5. A nyilatkozattevők álláspontja szerint az esélyegyenlőség biztosítása nem statisztikailag mérhető, hanem az eset összes körülménye alapján értékelendő, és nem értelmezhető az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség a szerkesztői szabadság teljes korlátozásaként sem. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozták, hogy a kérelmező semmilyen kimutatást nem terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán megjelenő tartalmak milyen témákat érintettek. Ebből következően az általa közölt lista önmagában nem alkalmas arra, hogy az esélyegyenlőség biztosítása megítélhető legyen.
  6. Vitatták az NVB határozat azon megállapítását, hogy a Duna MSZ Zrt. és az MTVA együttesen felelnének a Kossuth Rádió facebook oldalán közzétett tartalomért [nyilatkozat 4.3. pont].
  7. Fenntartották azt a korábbi álláspontjukat is, hogy egy facebook oldalnak, annak sajátosságai folytán, nem lehet olyan választói akaratot befolyásoló hatása, amely az esélyegyenlőség torzítására alkalmas lenne. Hangsúlyozták, hogy az aránytalanság önmagában nem elég, és csak akkor állapítható meg jogsértés, ha az aránytalanság oly mérvű, amely a választói akarat befolyásolására objektíve alkalmas. Álláspontjuk szerint, mivel egy adott facebook oldal tartalma, az oldal konkrét megnyitása nélkül csak annak jelenik meg, aki abban a véleménybuborékban szerez információt, amelyet a facebook neki tulajdonít. Tehát, ha valaki a Fidesz-KDNP tartalmait részesíti előnyben, akkor a Kossuth Rádió facebook oldalán megosztott hírfolyamból is csak azok fognak a saját hírfolyamában megjelenni, amely az ő preferenciáihoz kapcsolódik. Ebből következően a Kossuth Rádió facebook oldala, mint olyan, nem alkalmas a választói akarat befolyásolására.
  8. Utaltak arra, hogy a kérelmező rendezvényein a közszolgálati médiaszolgáltató Duna MSZ Zrt. újságíróit rendszeresen érik fenyegetések.

A Kúria első határozata

  1. A Kúria Kvk.I.39.021/2026/7. sorszámú végzésével az NVB 72/2026. (II.25.) számú határozatát részben és akként változtatta meg, hogy megállapította, hogy az indítványozók megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet azzal, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán 2026. február 21. napján megjelenő tartalmakban az esélyegyenlőségi követelményt megsértve túlnyomó részt a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt vonatkozásában számoltak be az eseményekről vagy megszólalásokról, és e körben a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján az indítványozókat eltiltotta a további jogsértésektől.
  2. A Kúria megállapította – figyelemmel a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmére –, hogy az NVB téves jogértelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy egy nap tartalomközlései nem alkalmasak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségi alapelv sérelme vizsgálatára. A Kúria értelmezése szerint ugyanis a Kossuth Rádió facebook oldalán történő tartalomközlés médiaszolgáltatásnak nem minősíthető, ebből is következően a médiaszolgáltatásokra vonatkozó törvényi szabályokhoz kapcsolódó kúriai gyakorlatból eredő követelmények – a többnapos műsorfolyam figyelembevétele – nem volt alkalmazható, melyből következően a vizsgált facebook oldal esetében egyetlen nap folyamán megjelenő tartalmak vizsgálata is elegendő a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségi alapelv megsértése megállapításához. 
  3. A Kúria a Ve. 225. §-ára tekintettel elfogadta 2026. február 21. napja vonatkozásában, hogy a kérelmező bizonyíthatta és bizonyította is, hogy melyek azok a tartalmak, amelyeknek közzététele a Kossuth Rádió facebook oldalán a kampányidőszak első napján indokolt lett volna.

Az Alkotmánybíróság 1125/2026. (III.23.) számú határozata, és a Kúria Kpk.IV.39.056/2026/3. számú végzése

  1. Az érintettek alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria végzése megsemmisítését. 
  2. Az Alkotmánybíróság IV/825/2026. számú határozatában megállapította, hogy a Kúria Kvk.I.39.021/2026/7. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság megállapította a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező indokolt bírói döntéshez való joghoz kapcsolódó alkotmánybírósági határozatokból levonható alkotmányossági követelmények megsértését.

Állította, a Kúria amellett, hogy megállapította, a Kossuth Rádió facebook oldala nem minősül médiaszolgáltatásnak, mégis olyan követelményrendszert alkalmazott az indítványozóval (itt: érintettek) szemben, amelynek tartalma lényegében (részben) megfelel a médiaszolgáltatókra vonatkozó Mttv.-beli kiegyensúlyozottsági szabályokból levezetett elvárásoknak. A Kúria a Ve. esélyegyenlőségi alapelvét tartalmilag lényegében azonosította az Mttv. kiegyensúlyozottsági követelményével, miközben a médiaszolgáltatásokra kidolgozott joggyakorlat egyes elemeitől – kielégítő indokolás nélkül – eltekintett.

Állította, hogy a Kúria olyan tartalmat tulajdonított a Ve.-nek, amely abban nem szerepel, ezen értelmezésével a törvényhozó akaratán túlterjeszkedve, lényegében a hiányzó szabályozást saját maga pótolta. Rögzítette, hogy mivel a Kúria szerint a vizsgált, Kossuth Rádió facebook oldalán történő tartalommegjelenés újszerű kérdésként merült fel, ez a Kúria oldalán egy fokozott indokolási kötelezettséget alapoz meg, figyelemmel a Kúria által médiaszolgáltatásnak nem minősített közösségi médiaoldal korlátozását érintő alapjogi összefüggésekre, valamint az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakra.

  1. Az alkotmánybírósági határozatot követően a Kúria K.IV. tanácsa a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 123. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint eljárva a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a 2026. március 20-án kelt Kpk.IV.39.056/2026/3. számú végzésével. 
  2. Az új eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy a Kúria az Alkotmánybíróság ismertetett határozatára figyelemmel tegyen eleget fokozott indokolási kötelezettségének, figyelemmel a Kúria által médiaszolgáltatásnak nem minősített közösségi médiaoldal korlátozását érintő alapjogi összefüggésekre, valamint az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakra.

A Kúria második határozata

  1. A Kúria Kvk.I.39.063/2026/3. sorszámú végzésével az NVB 72/2026. (II.25.) számú határozatát részben és akként változtatta meg, hogy megállapította, az indítványozók megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet azzal, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán 2026. február 21. napján megjelenő tartalmakban az esélyegyenlőségi követelményt megsértve túlnyomó részt a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt vonatkozásában számoltak be az eseményekről vagy megszólalásokról, és e körben a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján az indítványozókat eltiltotta a további jogsértésektől.
  2. A Kúria korábbi döntésének érdemi magvát megtartva, indokolását kiegészítette és részletesen elemezte:

- a facebook oldalon történő tartalomközzététel jogi jellegét, elhatárolva azt a médiaszolgáltatástól {Indokolás [57]-[62] bekezdés}, 

- a közszolgálati médiaszolgáltatók sajátos közjogi státuszát {Indokolás [64]-[69] bekezdés}, 

- a választási alapelvek kampányidőszakban való alkalmazásának kúriai és alkotmánybírósági gyakorlatát {Indokolás [70]-[75] bekezdés}. Mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a Kossuth Rádió facebook oldala a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja esélyegyenlőség sérelmét megvalósítja, amennyiben a facebook oldalon csak egy jelölt, jelölő szervezet érdekében álló tartalmak szerepelnek, vagy az ilyen típusú tartalmaknak aránytalan megjelenést biztosít, mert az esélyegyenlőség követelménye választási kampányidőszakban azt az elvárást támasztja, hogy ne csak egyoldalúan, vagy túlnyomórészt ne csak az egyik jelölő szervezet vagy jelölt kampányüzenetét közvetítse.  A Kúria szerint miután a Kossuth Rádió facebook oldala nem médiaszolgáltatás, ezért a lineáris médiaszolgáltatókkal szemben az esélyegyenlőség, vagy kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye tekintetében kialakult és a műsorfolyammal kapcsolatos kúriai gyakorlatot nem lehet figyelembe venni, ezt az NVB határozata helytelenül állapította meg. Az esélyegyenlőség követelményének érvényesülése szempontjából ezért nem lehet a hosszabb, akár kéthetes időtartamot elfogadni, az alapelvi sérelem vizsgálatát egyetlen nap alatt megjelenő tartalmak tekintetében kell elvégezni.  

Az Alkotmánybíróság IV/1063/2026. számú határozata, és a Kúria Kpk.IV.39.083/2026/3. számú végzése

  1. Az érintettek ismételten alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria végzése megsemmisítését. 
  2. Az Alkotmánybíróság IV/1063/2026. számú határozatában megállapította, hogy a Kúria Kvk.I.39.063/2026/3. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság több helyen visszahivatkozta a korábbi döntésében foglaltakat, és hiányolta a döntés megfelelő indokolással történő ellátását, állítva, hogy a Kúria az Alkotmánybíróság 1125/2026. (III.23.) számú határozatában foglaltaknak nem tett eleget. Sérelmezte, hogy a Kúria az Mttv-re, az Alaptörvényre, kúriai és alkotmánybírósági gyakorlatra utalva hozta meg döntését, kinyilatkoztatásszerű megállapításait jogszabályi hivatkozással nem támasztotta alá. Rámutatott, hogy a szabályozás felülírása, kitágítása a bíróságok részéről már nem jogértelmezési, hanem contra legem jogalkalmazási – tulajdonképpen jogalkotási – tevékenységet jelent, ami felveti a bíróságok törvényeknek való alávetettsége elvének a sérelmét. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a jogállamiság elvéből, követelményéből az is következik, hogy a jogértelmezés nem válhat a jogalkalmazó szerv önkényes, szubjektív döntésének eszközévé. Ellenkező esetben sérülne a jogbiztonság követelménye, a jogalkalmazó szervek döntéseire vonatkozó kiszámíthatósági és előre láthatósági elvárás.  Az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében foglalt sérelmet azonosított azáltal, hogy a Kúria a „közmédia” fogalmát és a „demokratikus közvélemény-védelem” kifejezést használta megfelelő jogi érvelés nélkül, felvetve ezzel a contra legem önkényességét. Kifogásolta, hogy a Kúria a jogorvoslati kérelem keretei között maradva egyes kérdéseket adottnak vett és nem vizsgált, holott az indítványozók (itt: érintettek) a felelősségük kérdését érdemben nem vitathatták. Hiányolta az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti alapjogi teszt elvégzését. Összességében megállapította, hogy a Kúria végzésének tartalma jelentősen kibővült, de az indokolás vagy további alkotmányossági kérdéseket vet fel, vagy csak a kontextus azonosítását szolgálja, de érdemi következtetés levonására nem alkalmas. Emellett az Alkotmánybíróság részletes iránymutatást adott (konkrét kúriai döntés alkalmazását sugallva) a bizonyítás kérdéseivel összefüggésben.

  1. Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalát követően a Kúria K.IV. tanácsa a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 123. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a Pp. 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint eljárva a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a 2026. április 4. napján kelt Kpk.IV.39.083/2026/3. számú végzésével. Az Alkotmánybíróság határozata alapján a Kúria feladatának tekintette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét a Ve. keretei között értelmezze; mellőzze a bizonytalan jogfogalmak használatát; vizsgálja meg a Facebook oldal minősítését és azt a választási eljárás sajátosságaira tekintettel értelmezze; amennyiben megfelelő indokok alapján a Facebook oldal a Ve. alapján vizsgálható, úgy indokolja meg azt is, hogy az esélyegyenlőség követelményének érvényesülése szempontjából miért az „egynapos szabály” alkalmazható; alapjogi kollízió esetén alkalmazza az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében meghatározott alapjogi tesztet; továbbá a bizonyítékok mérlegelése során a 1125/2026. (III.23.) AB határozatban foglaltakon túl nyomatékkal vegye figyelembe a 1147/2026. (III.24.) AB határozatot és a Kúria Kvk.VI.39.061/2026/4. számú végzését.

Az érintettek nyilatkozata

  1. Az érintettek nyilatkozatukban elsődlegesen azt kérték, hogy a Kúria az NVB 72/2026. (II.25.) számú határozatát hagyja helyben. Az Alkotmánybíróság 1063/2026. (III.31.) határozatára utalva kérték annak részletes indokolását – a jogszabályok és az alaptörvényi rendelkezések megjelölése mellett –, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség követelménye érvényesítését miként látja alkalmazhatónak a Kossuth Rádió facebook oldala tekintetében. Másodlagosan azt kérték, amennyiben a bizonyítékok nem elégségesek a jogsértés igazolására, hogy a Kúria ezt ismerje fel és ennek jogkövetkezményeit vonja le a Kúria joggyakorlatára figyelemmel. [Kvk.VI.39.061/2026/4.; Kvk.VII.39.064/2026/6.; Kvk.IV.39.074/2026/11.] E körben hangsúlyozták, hogy a Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat. Álláspontjuk szerint a kifogásban nem elegendő a bizonyítékokra formálisan hivatkozni, hanem azokat csatolni kell, s elő kell adni, hogy azok miért alkalmasak a jogsértés alátámasztására. Állították, hogy az NVB határozata a fenti követelményeknek mindenben megfelelt.

A Kúria új eljárásban hozott döntése és jogi indokai

  1. Miután az Alkotmánybíróság a Kúria végzésére teljes egészében mondta ki annak alaptörvény-ellenességét és döntött annak megsemmisítéséről, a Kúria ismételten megvizsgálta a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet először alaki, majd érdemi szempontból, és ez utóbbi körben figyelembe vette az Alkotmánybíróság határozataiban, illetve a Kúria új eljárásra kötelező végzésében foglalt iránymutatást.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alaki vizsgálata után megállapította a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján, hogy a kérelmező ügyben való érintettsége fennáll, hiszen az ügy alapjául szolgáló kifogást benyújtó fél, és egyben az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet. A Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztették elő, annak tartalma a Ve. 224. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel, a kérelmezőt ügyvéd képviseli, a benyújtott felülvizsgálati kérelmen a Ve. 224. § (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően minősített elektronikus aláírás szerepel.
  3. A Kúria az érdemi vizsgálathoz kapcsolódóan elsőként hangsúlyozza, hogy a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a Kúriának a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján kell a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálnia. Ebből következően az NVB határozat azon részét, amelyre vonatkozóan a kérelmező jogszabálysértést nem állított – a Kúria kialakult gyakorlata szerint – nem is kellett volna vizsgálnia {Kvk.39.114/2024/3., Indokolás [19], Kvk.39.374/2022/3., Indokolás [31], Kvk.39.077/2024/3., Indokolás [23], Kvk.39.104/2024/5., Indokolás [29], Kvk.39.102/2024/7., Indokolás [20], valamint a Kvk.39.099/2024/4. számú és Kvk.39.317/2014/2. számú döntés elvi tétele}. Az érintettek alkotmányjogi panaszai folytán eljárt Alkotmánybíróság (a tisztességes eljárás követelménye érvényesülésének vizsgálata ellenére) nem volt tekintettel az eljárás kereteire, a kérelmező és az érintettek által az NVB és a Kúria előtti eljárásokban tett nyilatkozatokra, amelynek eredményeként a Kúria eljáró tanácsa a bírósági felülvizsgálati kérelemtől, az abban felvetett alapkérdésektől (a facebook oldalon való közzététel kapcsán nem vitatottan érvényesülő  esélyegyenlőség követelményét egy nap vagy hosszabb időtartam tekintetében kell vizsgálni, illetve elégséges-e a kérelmező által előterjesztett bizonyíték a jogsértés igazolására) lényegében elszakadva ki kellett, hogy tágítsa a vizsgálandó kérdések körét. 
  4. A Kúria változatlanul fenntartja azt az álláspontját, hogy releváns és a választási eljárás törvényessége feletti őrködés érdekében {Kvk.I.39.063/2026/3., Indokolás [71]} vizsgálható a Ve. alapelvi rendelkezésére figyelemmel az a kérdés: a Kossuth Rádió facebook oldalán a kampányidőszak első napján kifogástevő részéről megjelölt tartalmak ismeretében megállapítható-e a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő alapelv sérelme. Ezen alapelvi sérelem megválaszolásához indokoltnak kellene tekinteni egy olyan vizsgálatot, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatásért felelős szervezetek által üzemeltetett facebook oldalon (Kossuth Rádió facebook oldalán) való tartalomközlés kapcsán érvényesíthető-e bármilyen korlátozás választási kampányidőszakban. 
  5. E kérdés megválaszolásakor a Kúria hangsúlyosnak tekintette, hogy a Kossuth Rádió és az érintettek tevékenysége közszolgálati médiaszolgáltatás, illetve annak működtetése, támogatása. A közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységének alkotmányos kereteit az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése határozza meg, amely a sajtószabadság biztosítása mellett a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeinek megteremtésének igényét is kifejezi. Ez utóbbi a Kúria értelmezése szerint a demokratikus közvélemény alapjogi védelme. A közszolgálati médiaszolgáltatók működésének, szerkesztői szabadságának kereteit (korlátját) képezik az Mttv. 3-8. §-aiban foglalt alapelvek, valamint a tájékoztatási kötelezettségükre, sajátos közjogi szerepükre vonatkozó követelmények, előírások [Mttv. 13. § (2) bekezdés, 83. § (1) bekezdés, m) pont, 101. § (1) bekezdés d) és h) pont, 84. § (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés]. Ezek a korlátozások, követelmények a közszolgálati médiaszolgáltatók valamennyi tevékenységére vonatkoznak, mivel törvény kivételt ez alól nem határoz meg.
  6. A Kúria gyakorlata szerint a közfeladatot ellátó, közpénzből működtetett tájékoztatási fórumokkal szemben kampányidőszakban fokozott követelmény az esélyegyenlőség tiszteletben tartása. {Kvk.39.122/2024/5., Kvk.39.039/2026/3., Kvk.38.223/2019/4., 37.416/2018/3., Kvk.37.236/2018/4., Kvk.39.100/2024/5., Kvk.39.503/2022/2., Kvk.37.699/2019/2.}
  7. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság is megállapításokat tett egyik legutóbbi, 1147/2026. (III.24.) AB határozatában {Indokolás [69]-[71]}. 
  8. E körben az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a választás szabadságának – az Alaptörvény B) cikkének (1), (3) és (4) bekezdéseiből, valamint a 2. cikk (1) bekezdéséből eredeztethető – alkotmányos értéke magában foglalja a választáson induló jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget. [..] A demokratikus jogállamiság elve megkívánja, hogy a népképviseleti szervek megválasztására demokratikus közvélemény és a választók minél megalapozottabb döntése alapján kerüljön sor. A szabad és demokratikus választásokhoz hozzátartozik, hogy a médiaszolgáltatók a megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelősségük szerint járjanak el. Rögzítette továbbá, hogy a választási kampányban érvényesülnie kell a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségnek. Ennek az alapelvnek az érvényesülése és érvényesítése a választási kampányról, a jelölő szervezetekről és jelöltekről tájékoztatást adó médiaszolgáltatókat is terheli. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja ily módon a sajtószabadságnak, azon belül a szerkesztői szabadságnak is az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti korlátja.
  9. A közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó fent hivatkozott törvényi előírások, az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerinti demokratikus közvélemény kialakulását biztosító szabad tájékoztatás alaptörvényi követelmény, az Alkotmánybíróság által elismert és a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelő alkotmányos felelősség, a sajtószabadság és szerkesztői szabadság Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja általi korlátozhatósága {vö: fenti határozatok, utóbb IV/1084/2026. AB határozat, Indokolás [23]} miatt indokoltnak tartotta a Kúria a közszolgálati médiaszolgáltató facebook oldalának kampányban betöltött szerepének vizsgálatát. 
  10. A facebook oldalon megjelenő tartalom a digitális nyilvánosság része, a közösségi média és az internetes felületek a politikai (és más célú) tájékozódás elsőrendű színterei, annak ellenére, hogy a facebook oldal működtetése (így a Kossuth Rádió facebook oldalának működtetése) nem minősül médiaszolgáltatásnak {ez utóbbira vonatkozó megállapítás: NVB határozat, Indokolás [37]}, Kvk.39.021/2026/7., Indokolás [54]}, Kvk.I.39.063/2026/3., Indokolás [62]}, IV/1063/2026. AB határozat, Indokolás [31]}. Ahogy erre az NVB határozatában {Indokolás [41]} is utalt és ezzel a Kúria is egyetért, a megjelenített tartalmak alkalmasak a választói akarat befolyásolására {még: Kvk.39.079/2024/3, Indokolás [33]; Kvk.39.503/2022/2.; Kvk.39.110/2024/5.}.
  11. Figyelemmel arra, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalának – mint minden közösségi média és internetes felületnek – véleményformáló ereje van, ezért kampányidőszakban ezt a tartalomközlést, e felületen folytatott kommunikációt nem lehet(ne) figyelmen kívül hagyni a jelöltek és a jelölő szervezetek egymás közötti versenyében. Tekintettel arra, hogy a jogalkotó a Ve.-ben a kampányidőszak alatt tanúsítható magatartások összességét képtelen szabályozási körébe vonni, ezért a Kúria és az Alkotmánybíróság gyakorlata is következetesen elismerte a választási alapelvek szabályozó szerepét, azt, hogy az alapelvek önálló normatartalommal bírnak, arra döntés alapozható {Kúria Kvk.37.799/2020/3., Kvk.37.359/2014/2., Kvk.39112/2024/3., Kvk.37.236/2018/4., Kvk.39.043/2026/6., Kvk.39.070/2026/3., Kvk.39.100/2024/5., Alkotmánybíróság 3130/2018. (IV.19.) AB határozat, Indokolás [39], 3/2015. (II.2.) AB határozat, Indokolás [21], 3210/2024. (VI.13.) AB határozat, Indokolás [34], 3279/2019. (XI.5.) AB határozat, Indokolás [35], 12/2024. (V.10.), AB határozat, Indokolás [45]}.
  12. Az Alkotmánybíróság egyik legutóbbi határozatában {1147/2026. (III.24.) AB határozat, Indokolás [71]} is megerősítette, hogy „A választási kampányban érvényesülnie kell a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségnek. Ennek az alapelvnek az érvényesülése és érvényesítése a választási kampányról, a jelölő szervezetekről és jelöltekről tájékoztatást adó médiaszolgáltatókat is terheli. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja ily módon a sajtószabadságnak, azon belül a szerkesztői szabadságnak is az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti korlátja. A médiaszolgáltatókra vonatkozóan azonban a Ve. nem tartalmaz konkrét tiltó szabályokat, nem határoz meg kvótákat stb. Ebből következően a jogalkalmazóra tartozik annak felelőssége, hogy egy konkrét esetben mérlegelje azt, hogy a médiaszolgáltató általi közlés sérti-e az esélyegyenlőséget.”.
  13. Jelen ügyben a Kúria tanácsa az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntésének tartalmát vizsgálva arra a következtetésre jutott (függetlenül az alapelvek alkalmazhatóságát elismerő Indokolás [24] bekezdésében foglalt utalástól), hogy az Alkotmánybíróság kifejezetten azt állapította meg a 16/2019. (V.14.) határozat, Indokolás [38] bekezdésére visszautaló IV/1063/2026. számú határozat, Indokolás [28] bekezdésében [ és ezt idézte már a 1125/2026. (III.23.) AB határozat, Indokolás [42] bekezdésében is], hogy „[..] a jogszabályok értelmezésével és a bírói döntés indokolásával kapcsolatos, az Alaptörvényből fakadó követelmény nem teljesül akkor, ha a Kúria döntésében kifejezetten, a jogalkotó hatáskörébe tartozó szabályozás hiányában, tehát önkényesen, olyan tartalmat tulajdonít a Ve.-nek, amely abban nem szerepel, ezen értelmezésével a törvényhozó akaratán túlterjeszkedve lényegében a hiányzó szabályozást saját maga pótolja.”, továbbá a jogbiztonság követelményével kapcsolatban azt is leszögezte, hogy „egy szabályozás felülírása, kitágítása a bíróságok részéről már nem jogértelmezési, hanem contra legem jogalkalmazási – tulajdonképpen jogalkotási – tevékenységet jelent, ami felveti a bíróságok törvényeknek való alávetettsége elvének a sérelmét”. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a „jogállamiság elvéből, követelményéből az is következik, hogy a jogértelmezés nem válhat a jogalkalmazó szerv önkényes, szubjektív döntésének eszközévé. Ellenkező esetben sérülne a jogbiztonság követelménye, a jogalkalmazó szervek döntéseire vonatkozó kiszámíthatósági és előre láthatósági elvárás” {3026/2015. (II. 9.) AB határozat, Indokolás [27]; hasonlóképpen: 26/2022. (XI. 3.) AB határozat, Indokolás [21]}.”. 
  14. A Kúriának vizsgálnia kellett tehát a 1125/2026. (III.23.) AB határozatban és a IV/1063/2026. számú alkotmánybírósági határozatban hivatkozott, ezáltal referenciaként szolgáló 16/2019. (V.14.) AB határozatban foglaltakat is. Ebben a döntésben az Alkotmánybíróság – szintén az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti kommunikációs alapjog Ve. alapelve alapján történő korlátozását vizsgálva – arra a következtetésre jutott, hogy „[a]lapjogot az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése értelmében csak törvény korlátozhat. A bíróság jogértelmezése a törvényhozó szerepét nem veheti át, csak alapjogok (ideértve az alaptörvényi értékeket is) ütközése esetén mérheti össze az érintett alapjogokat (fair balance). Jelen ügyben azonban alapjogok ütközése nem merült fel, egyetlen alapjog és annak törvényi korlátozása volt vizsgálandó. Az Alkotmánybíróság a választási szabályozás vonatkozásában már megállapította, hogy a Ve. egy tilalmának az az értelmezése van összhangban az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésével, amely a Ve. törvényi szabályozását zártnak tekinti, és azt nem egészíti ki {3130/2018. (IV. 19.) AB határozat, Indokolás [39]}. Jelen ügyben annak van jelentősége, hogy a Ve. bármely szabálya tiltja-e a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek. Ilyen szabály a Ve.-ben nem található, és észszerű értelmezés mellett a Ve. egyetlen más szabályából sem ­vonható le ilyen következtetés.”  {Indokolás [37], [38]}. Ebben az ügyben az Alkotmánybíróság tehát nem fogadta el, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv alapján (miután az tiltó szabálynak nem minősül) korlátozható lenne a kommunikációs alapjog.
  15. Ezeket az érveket, megállapításokat a Kúria akként tudta csak értelmezni, hogy ha – a hiányzó törvényi szabályozás miatt – csak választási alapelvre [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja] tudja döntését alapítani, akkor úgy korlátozza az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt alapjogot, hogy arra törvényi rendelkezés (konkrét szabály) nincs, arra az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti teszt sem végezhető el {16/2019. (V.14.) határozat, Indokolás [37]}, továbbá ezáltal contra legem értelmezést követ el, a jogalkotó hatáskörébe tartozó szabályozás hiányában önkényesen, a jogalkotó akaratán túlterjeszkedve jár el, lényegében jogalkotási tevékenységet végez, amely a bíróságok törvény alá vetettsége elvének sérelmével jár. 
  16. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 39. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező, a Kúria fenti megállapításokra figyelemmel el kellett, hogy vesse a Ve. alapelvi rendelkezésének jelen ügyben való alkalmazhatóságát, az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerinti alapjog korlátozását, az I. cikk (3) bekezdése szerinti teszt elvégzését, függetlenül a kimunkált kúriai és alkotmánybírósági gyakorlattól. Ennek pedig az az eljárásjogi következménye, hogy a kérelmező NVB határozat megállapításait részben támadó és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazhatóságán nyugvó bírósági felülvizsgálat iránti kérelmének nem tud helyt adni, és ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján helyben kell hagynia.

A döntés elvi tartalma

  1. Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező, ezért azt a Kúria abban a választási ügyben, amelyben meghozták, még akkor is köteles követni, ha az nincs összhangban a Kúria és az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlatával. 

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2.  A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. §-ának (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. §-ának (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a Pp. 102. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §-ának (5) bekezdése szerinti 10.000 forint összegű nemperes eljárási illeték megfizetésére. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatala 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. 
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdés zárja ki.

Budapest, 2026. április 7.

dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, előadó bíró
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró
dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
dr. Heinemann Csilla s.k. bíró
dr. Kalas Tibor s.k. bíró