A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I. 39.083/2025/3.
A tanács tagjai:
Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke;
Dr. Figula Ildikó előadó bíró;
Dr. Heinemann Csilla bíró;
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró;
Dr. Tóth Kincső bíró
A kérelmező: név (…………………………….)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: Fejér Vármegyei Területi Választási Bizottság 4/2025. (VIII.28.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Fejér Vármegyei Területi Választási Bizottság 4/2025. (VIII.28) számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az Állami Adó- és Vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.
A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- A Fejér Vármegyei Gárdony településen a 05. számú egyéni választókerületben 2024.augusztus 24-én időközi önkormányzati képviselő választás zajlott.
A képviselő választásról Gárdony Város Helyi Választási Bizottsága által készített, 07-033-005. számú általános szavazóköri jegyzőkönyv szerint a névjegyzékben lévő 1083 választópolgárból 85 fő választópolgár jelent meg szavazni. A leadott 85 szavazatból 5 érvénytelen, 80 érvényes volt. Az érvényes leadott szavazatok mindegyike a Velencei-tó Információs Társadalomért Egyesület egyetlen jelöltjét, …………. támogatta.
- A szavazóköri jegyzőkönyv alapján Gárdony Város Helyi Választási Bizottsága a választás eredményét 34/2025. (VIII.24) számú határozatában állapította meg, mely szerint 85 leadott, lebélyegzett szavazólapból 5 db érvénytelen és 80 db érvényes szavazat volt. A 80 db érvényes szavazat ……………….., a Velencei-tó Információs Társadalomért Egyesület jelöltjét támogatta.
A határozat megállapította, hogy a megválasztott helyi önkormányzati képviselő ……………...
A határozat indokolása utalt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 14. §-ára is, mely szerint az egyéni választókerületben az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazólapon a választópolgár egy jelöltre szavazhat.
- A helyi választási bizottság határozatával szemben, valamint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésével szemben a kérelmező - mint az adott szavazáson szavazópolgárként részt vett természetes személy - fellebbezést terjesztett elő, és kérte a döntések hatályon kívül helyezését, megsemmisítését és az önkormányzati választás megismétlésének elrendelését.
Álláspontja szerint az érvénytelen szavazatok megvizsgálása és újraszámolása szükséges annak fényében, hogy a használt szavazólapon lehetett-e érvényesen „nem” szavazatot leadni. Hivatkozott arra, hogy a szavazólapon nyomtatva szerepelt a jelölt neve, a jelölő szervezet neve és a szavazásra szolgáló kör, ugyanakkor a szavazólapon nem szerepelt az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatás, ezért a jelölt nevét átlósan áthúzta, és fölé írta a „nem” szót. Egyéb lehetőség hiányában így fejezte ki egyértelműen, hogy a jelölt képviselővé válását nem támogatja.
Álláspontja szerint részéről egy érvényes „nem” szavazat került leadásra, melynek következtében a szavazat eredményét megállapító döntés nem lehet helyes.
- Jogorvoslati kérelmében megjegyezte, hogy a helyi választási bizottság 2025. augusztus 13-án jóváhagyta a szavazólap adattartalmát, azonban csak az erről szóló határozatot tette közzé, a jóváhagyott szavazólap mintát azonban nem, melynek megküldését hiába kérte a helyi választási bizottságtól.
A jogorvoslati kérelem szerint a szóban forgó választás nem biztosította a választás tisztaságának megóvását és sértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, azaz a 2013. évi XXXV. törvény [helyesen: a választási eljárásról szóló 2013.évi XXXVI.törvény (továbbiakban: Ve.)] 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjába ütközött.
A Fejér Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata
- A Fejér Vármegyei Területi Választási Bizottság (továbbiakban: TVB) 4/2025. (VIII.28) számú határozatával a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
- A határozat indokolása szerint a fellebbezés nem felelt meg a Ve. rendelkezéseinek, ugyanis a fellebbezés nem tartalmazta a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogalapot, emellett a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja ellenére nem tartalmazta a fellebbező személyi azonosítóját, továbbá nem jelöli meg konkrétan a Ve. 221. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálandó döntést sem.
- A határozat indokolása szerint a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a fellebbezést, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. Miután a fellebbezés a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapot nem tartalmazta, és a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában kötelező tartalmi elemként előírt személyi azonosítót sem tűntette fel, a fellebbezés érdemi elutasításának volt helye.
Emellett a határozat indokolása utalt a Kúria Kvk.V.37.985/2019/6. számú döntésére, mely szerint a fellebbezésben a helyi választási bizottság elsőfokú határozatát, amely ellen a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján fellebbezés előterjeszthető, a számával, keltezésével, és az azt meghozó bizottság megjelölésével kell beazonosítható módon megjelölni.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
- A kérelmező a TVB határozatával szembeni felülvizsgálati kérelmében a határozat megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Kúria rendelje el a szavazás megismétlését, a választójog egyenlőségét biztosító adattartalmú szavazólapok felhasználásával. Kérte, hogy a Kúria érdemben vizsgálja meg az időközi önkormányzati képviselő választás eredményét megállapító Gárdonyi Helyi Választási Bizottság 34/2025. (VIII.24) számú határozatával szemben benyújtott fellebbezését, amely egyúttal a szavazatszámláló bizottságnak a szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen is irányul.
- A felülvizsgálati kérelem szerint a Ve. alapelvi szabályai sérültek, azáltal, hogy nem lehetett a jelölt megválasztása ellen érvényes szavazatot leadni. Állította, hogy nem lehetett volna a TVB-nek érdemi vizsgálat nélkül elutasítania a fellebbezését, ugyanis egyrészt a fellebbezéséből egyértelműen megállapítható volt, hogy mely döntéssel szemben terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, másrészt a fellebbező személye azonosítható volt, így a személyi azonosító szám hiánya nem vezethetett volna érdemi vizsgálat nélküli elutasításhoz, harmadrészt pedig állította, hogy tartalmazta a fellebbezés a jogszabálysértés megjelölését, ugyanis a Ve. alapelveire hivatkozott.
- A felülvizsgálati kérelem szerint, amennyiben a TVB érdemben vizsgálta volna fellebbezését, akkor arra a következtetésre kellett volna jutnia, hogy sérült az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 1. § (1) bekezdése is.
- Nem vitatta, hogy a szavazólap adattartalma a Ve. 5. számú melléklete szerinti adattartalommal egyező volt, nem érvényesülhetett azonban az egyenlő választójog, miután nem tette lehetővé azon választópolgárok akaratának szabad és jogilag is érvényes kifejezését, akik nem szerettek volna a jelölt mellett szavazni.
Álláspontja szerint Alaptörvény sérül azáltal és a választójog egyenlőtlenségét okozza, hogy egy jelölt esetén is ugyanolyan adattartalmú szavazólapot használnak, mint több jelölt esetén, és ez a választói akarat érvényesülése szempontjából lényeges különbséget eredményez.
Érvelése szerint több jelölt esetén a választás tétje az, hogy melyik jelölt legyen a képviselő, egy jelölt esetén pedig a választás tétje az, hogy a jelölt képviselő legyen-e, ugyanakkor mindkét esetben a szavazást csak a választáson résztvevő egyenlő választójoggal és ugyanolyan értékű szavazattal bíró választópolgárok dönthetik el. Álláspontja szerint az Alaptörvény szellemének az felel meg, hogy egy jelölt esetén nem csak a jelölt támogatására, hanem a jelölt ellen is lehessen érvényes szavazatot leadni.
- Érvelése szerint a TVB határozata azt a téves gyakorlatot szentesíti, hogy egy jelölt esetén az is lehet megválasztott képviselő, aki egyetlen érvényes támogató szavazatot kapott, függetlenül attól, hogy hány, a képviselővé válását ellenző választópolgár vett részt a választáson, és szavazásával azt az akaratát nyilvánította ki, hogy nem kívánja a jelölt megválasztását. Érvelése szerint a TVB által elismert gyakorlat nem fogadható el, mert ez nem az Alaptörvény 28. cikkben szereplő józan észnek és a közjónak megfelelő erkölcsös cél szerinti jogértelmezés.
- Kérelméhez csatolta jogi szakvizsga bizonyítványa egyszerű másolatának példányát is.
- A Kúria 2. sorszámú végzésével tájékoztatta az érdekeltkénti perbelépés lehetőségéről Gárdony Város Helyi Választási Bizottsága 34/2025. (VIII.24) számú határozata szerint megválasztott helyi önkormányzati képviselőt, aki az érdekeltkénti perbelépés lehetőségével nem élt.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A felülvizsgálati kérelem alaptalan az alábbiak miatt.
- A Kúria elsőként a felülvizsgálati kérelem alaki feltételeit vizsgálta, és ennek során megállapította, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő.
A kérelmező jogorvoslati kérelme megfelelt a Ve. 241. §, választás eredménye elleni jogorvoslattal szemben támasztott követelménynek is, ugyanis a kérelmező a TVB határozatát a szavazatszámláló bizottság eredményt megállapító döntésével együtt támadta.
A felülvizsgálati kérelem tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak is. Emellett a Kúria megállapította, hogy a Ve. 224. § (5) bekezdés második mondatának megfelelően a kérelmező felülvizsgálati kérelméhez csatolta szakvizsga bizonyítványa egyszerű másolatát, ebből következően saját ügyében a Kúria előtt ügyvédi képviselet nélkül is eljárhatott. Mindebből következően a Kúria - az egyébként eljárási ok miatt a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozattal szemben előterjesztett - felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
- A rendelkezésre álló előzményi iratok ismeretében a Kúria megállapította, hogy a TVB a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapítottan jogszerűen utasította el a kérelmező személyi azonosítója fellebbezésben történő megjelenítése hiányában az alábbiak miatt.
- A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani:
a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
A Ve. 224. § (3) bekezdés a-c) pontjai szabályozzák, hogy melyek a fellebbezés és bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi elemei. A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja kötelező tartalmi elemként jelöli a kérelem benyújtójának személyi azonosítója megjelölését.
- A felperes felülvizsgálati kérelmében sem vitatta, hogy a fellebbezésében nem került megjelölésre a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában megjelölt kötelező tartalmi elem, a személyi azonosító szám.
- A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja mérlegelést nem engedő módon írja elő a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
A felülvizsgálati kérelem azon hivatkozása, hogy a fellebbező személye egyértelműen azonosítható volt, nem bír relevanciával, ugyanis a jogalkotó érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okként határozta meg – többek között - a személyi azonosító megjelölésének hiányát is.
- A TVB határozata egyebekben megfelelt a Kúria Kvk.V.39.306/2022/2. számú végzésében is megjelenő egységes kúriai gyakorlatnak. Ebben a végzésben ugyanis a Kúria megállapította, hogy - egyebek mellett – a személyi azonosító megjelölésének hiánya miatt a választási ügyben hozott határozattal szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség.
Bár a Kúria az ismertetett döntését bírósági felülvizsgálati kérelem alaki hiányosságai miatt hozta meg, ugyanakkor a Ve. 223. § (3) bekezdése szerint a jogalkotó nem tett különbséget a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmi elemei között, ugyanis a személyi azonosító megjelölésének a hiánya mindkét esetben az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást eredményezi. Ebben a jogorvoslatot elbíráló szervnek sem lehetősége, sem hiánypótlási kötelezettsége sincs.
- Miután a Kúria megállapította, hogy a TVB jogszerűen vonta le annak jogkövetkezményét, hogy a kérelmező a fellebbezésében a személyi azonosítóját nem jelölte meg, ezért szükségtelen volt a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjára, és a fellebbezéssel támadott határozat számának megjelölése hiányára alapított határozati megállapításra vonatkozó bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi felülvizsgálata.
Ezzel összefüggésben ugyanakkor a Kúria megjegyzi, hogy a határozattal szembeni fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására önmagában nem kerülhetett volna sor sem a helyi választási bizottság határozata számának fellebbezésben történő megjelölése hiányában – ilyen elutasítási okot ugyanis a Ve. nem ismer, sem a Ve. 224. § (3) bekezdés a) és Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontra történő hivatkozással – ugyanis a következetes kúriai gyakorlat szerint választási ügyben előterjesztett jogorvoslati kérelemben alapelvi jogsérelmet is lehet állítani. (Kvk.37.799/2020/3). Egyebekben a kérelmező fellebbezésében - tartalmát tekintve - egyrészt a szavazólap adattartalmát, másrészt az érvényes szavazat leadásának Ve.186.§ (2) bekezdésben megjelölt törvényi szabályát sérelmezte, melyek a szavazás eredményét megállapító határozattal szembeni jogorvoslat során nem vitathatók.
- Miután Kúria megállapította, hogy a TVB a személyi azonosító fellebbezésben történő megjelölésének hiánya miatt jogszerű határozatot hozott a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapítottan akkor, amikor a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ezért a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a TVB határozatának helybenhagyásáról rendelkezett.
A döntés elvi tartalma
- A választási jogorvoslat során a jogalkotó a fellebbezés kötelező tartalmi elemeként határozta meg a kérelem benyújtójának személyi azonosítója fellebbezésben történő feltűntetését, ezért az ennek hiányában előterjesztett fellebbezés Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapított érdemi vizsgálat nélküli elutasítása jogszerű.
Záró rész
- A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Ve. 229. § (2) bekezdésére figyelemmel nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.
- A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (2) bekezdéséből következően köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdésében írt mértékű nemperes eljárási illeték viselésére.
A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tűntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
- A végzéssel szembeni további jogorvoslatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2025. szeptember 03.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró
Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró