Kvk.I.39.079/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.079/2024/3.

A tanács tagjai: 

Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó előadó bíró
Dr. Hajnal Péter bíró

A kérelmező: Száraz Zoltán
                     (cím)

Képviselője: Gerber Ügyvédi Iroda
                    Dr. Gerber Miklós ügyvéd
                    (cím)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgált jogerős határozat: a Tolna Vármegyei Területi Választási Bizottság 38/2024. TVB számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Tolna Vármegyei Területi Választási Bizottság 38/2024. TVB számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket.

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező az Őszintén Egyesület polgármesterjelöltje Bonyhádon. A facebook profilja szerint a kérelmező vállalkozó, politológus, bonyhádi polgármesterjelölt és a Momentum Mozgalom Tolna megyei elnöke, akinek 1300 követője van.
  2. Bonyhád Város Önkormányzata 2024. május 11-én 15 óra kezdettel szervezett és finanszírozott egy „Perczel Kerti Piknik” elnevezésű rendezvényt. A rendezvényt többek között az Önkormányzat saját honlapja és az Önkormányzat facebook oldala is népszerűsítette.
  3. A Bonyhádi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) Bonyhád Város Önkormányzata Polgármestere 2024. május 8-án kifogást nyújtott be, amelyben előadta, hogy Száraz Zoltán politikus, aki az Őszintén Egyesület által támogatott bonyhádi polgármesterjelölt, 2024. május 7-én a saját facebook oldalán az eseményhez kapcsolódó hirdetést teljes egészében átvéve, azt saját eseményként tüntette fel és hirdette. Bejegyzésein az alábbi kifejezések olvashatók: „Száraz Zoltán létrehozott egy eseményt”, „Száraz Zoltán eseménye”, „A szervező Száraz Zoltán bemutatása”. A kifogást előterjesztő fél ezen bejegyzéseket képernyőfotó mentésekkel igazolta.
  4. A kifogást előterjesztő kérte a HVB-t, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 218. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörben eljárva, a Ve. 43. § (1) bekezdésére is figyelemmel, a jogsértés tényének megállapítása mellett a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől, és kérte a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja szerinti bírság kiszabását.
  5. A HVB ilyen tényállás mellett 60/2024. (V. 8.) számú határozatában a bírság kiszabása mellőzése mellett megállapította, hogy Száraz Zoltán (továbbiakban: kérelmező) az Őszintén Egyesület polgármesterjelöltje megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A választási bizottság a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy facebook oldalán megjelentetett bejegyzést a határozat kézhezvételétől számított 6 órán belül távolítsa el.
  6. Határozata indokolásában megállapította, hogy a Ve. 141. §-a alapján kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb, kampányidőszakban a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából folytatott tevékenység. Megállapította, hogy a polgármesterjelölt facebook oldalon tett bejegyzésben 2024. május 7-én hirdetést tett közzé, amelyen a Perczel Kerti Piknik elnevezésű rendezvényt saját eseményként, saját magát pedig szervezőként tüntette fel. Az indokolás szerint miután a bejegyzés a polgármesterjelölt közösségi oldalán kampányidőszakban került közzétételre és megosztásra, az bármelyik választópolgár számára megismerhetővé vált, ezért az a Ve. 141. §-a szerint kampányeszköznek minősül. A bejegyzés pedig tartalmát tekintve alkalmas a polgármester választáson a választói akarat befolyásolására, annak megtévesztő volta pedig a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sérti.
  7. A kérelmező fellebbezése eredményeként eljárt Tolna Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 2024. május 12-én kelt 38/2024. TVB számú határozatával a HVB 60/2024. (V. 8.) számú határozatát helybenhagyta.
  8. A TVB miután megállapította, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra alkalmas, érdemben elsőként azt vizsgálta, hogy a kérelmező a bejegyzés közzététele során magánszemélyként vagy polgármesterjelölti minőségben járt-e el. A becsatolt facebook bejegyzést értékelve arra a megállapításra jutott, hogy az érintett bejegyzés a kérelmező polgármesterjelölti közösségi oldalán került közzétételre és megosztásra, így nem minősül pusztán állampolgárok közötti személyes kommunikációnak. A bejegyzés – a TVB szerint – bármelyik választópolgár számára megismerhetővé vált, ezért az egyéb, kampányidőszakban folytatott tevékenységnek minősül, amely tartalmát tekintve egyértelműen alkalmas a polgármester választáson a választói akarat befolyásolására. Az indokolás szerint, mivel a bejegyzés kampányidőszakban került közzétételre, így a Ve. 141. §-a alapján az kampánytevékenységnek minősül.
  9. A TVB álláspontja szerint a kérelmezőnek lehetősége lett volna a kérdéses esemény „új eseményként történő létrehozása” nélküli hirdetésére, reklámozására, népszerűsítésére, ehelyett mégis úgy került a facebook oldalán közzétételre, mintha saját eseménye lenne, és amely eseménynél maga lenne a szervező. Az indokolás szerint a facebook oldalon tett bejegyzésében, mint polgármesterjelölt, úgy hirdette Bonyhád város által szervezett rendezvényt, mintha az az Őszintén Egyesület rendezvénye lenne, amelyre az Egyesület várja a bonyhádiak mellett az Őszinte Egyesület tagjait és szimpatizánsait. Ezzel a kérelmező megtévesztette a választópolgárokat.
  10. Összességében a TVB indokolása megállapította, hogy a kérelmező által a facebook oldalán közzétett bejegyzés alkalmas a választók megtévesztésére, ezért a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező – jogi képviselője útján – bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a TVB határozatával szemben, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását kérte, a Bonyhádi Helyi Választási Bizottság elsőfokú határozatára is kiterjedően, Bonyhád Város Önkormányzata kifogása elutasításával, míg másodlagosan kérte a Kúriát, hogy a TVB határozatát helyezze hatályon kívül, és a TVB-t kötelezze új eljárás lefolytatására.
  2. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében hivatkozott arra, hogy az ügyben érintett természetes személy a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján, hiszen vele szemben hozták az elmarasztaló határozatokat. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján jogszabálysértésre hivatkozással nyújtotta be kérelmét, állítva, hogy a határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés d) és e) pontjait, valamint a Ve. 140. §-a és 141. §-át.
  3. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében először a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség elve sérelmére hivatkozott azzal összefüggésben, hogy a TVB előtti eljárásban – álláspontja szerint – nem volt megfelelően tájékoztatva arról, hogy a jogorvoslati kérelmével melyik TVB ülésen foglalkoznak. Állította, hogy 2024. május 13-án délelőttig még csak 3 napirendi pont szerepelt a TVB nyilvános üléseinek meghívóját közzétevő linken, és csak 2024. május 13-án, pontosan meg nem határozható időponttól szerepelt az a 4. napirendi pont, amely arra utalt, hogy az ügyével foglalkoznak. Álláspontja szerint a TVB jogellenesen vonta el azt a jogát, hogy a fellebbezési eljárásban további bizonyítékot szolgáltasson, nyilatkozatot tegyen.
  4. A felülvizsgálati kérelem szerint a TVB határozata két dologban van alapvető tévedésben, egyrészt nincs figyelemmel a facebook működési módjára, másrészt tévesen értékelte a kampánytevékenységnek azt, hogy a kérelmező egy városi rendezvényt pusztán megosztott a facebook oldalán.
  5. Álláspontja szerint a facebook működéséhez hozzátartozik, hogyha már van egy publikus esemény, amit valamikor valaki létrehozott, akkor bármely felhasználó ugyanezt az eseményt saját facebook oldalán átveheti és feltüntetheti. Az ilyen jellegű eseményt mindig azon személyhez „tudja be” a facebook, aki az eseményt az oldalán szerepelteti. Nincs tehát szó arról, hogy bárki szándékosan, utólag az esemény szervezőjeként állíthatja be magát, egész egyszerűen ilyen a program, a facebook felülete.
  6. Érvelése szerint az ügyben kifogásolt hirdetés nem minősíthető választási eljárási cselekménynek. A maga részéről az eseménnyel a bonyhádi polgároknak egy városi eseményen való részvételét promótálta, amely a Ve. 142. §-a szerint önmagában nem minősül kampánytevékenységnek, mert az az állampolgárok közötti személyes kommunikációként értékelhető, függetlenül annak tartalmától.
  7. Hangsúlyozta, hogy a facebook működési sajátosságából következik, hogy „a szervező Száraz Zoltán bemutatása” című rész a facebook oldalon szintén a facebook programhirdető sablonjának a része, amelyen sem változtatni nem lehet, sem kivenni azt a közleményből, a facebook egyszerűen átemeli az eredeti oldal névjegyét.
  8. Álláspontja szerint egy normális értelmi képességgel rendelkező ember nem vonhatta le azt a következtetést a közzétételből, hogy a kérelmező szervezte a Perczel Kerti Pikniket. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének a sérelmét éppen az jelenti, amikor maga a TVB ferdít el egy olyan, a facebook felhasználók által nem módosítható algoritmust, amelyről rajta és nyilván a politikailag motivált kifogásolón kívül senki nem ezt gondolja.
  9. Érvelésében párhuzamba állította a saját facebook oldalán a 2019-es európai parlamenti és önkormányzati választáshoz kapcsolódóan közzétett adattartalmát, egyúttal csatolta a facebook oldalon közzétett, 2024. évre vonatkozó esemény fotóját, és ezzel egyidejűleg utalt arra, hogy senkiben nem merülhetett fel, hogy ez az esemény a kérelmező által létrehozott esemény. A kérelmező szerint a két közzététel között párhuzam vonható.
  10. Érvelt amellett is, hogy nincs olyan jogszabály, amely egy nyilvános eseményre facebook esemény keretében saját társaság összehívását tiltaná. Egy városi esemény népszerűsítése pedig nem sértheti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
  11. Hangsúlyozta, hogy a bejegyzés nem volt alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, már csak azért sem, mert semmilyen választási/kampányüzenetet nem tartalmazott, egyszerűen az eseményen való részvételre buzdított.
  12. A Kúria az észrevétel megtétele lehetőségét a TVB előtti eljárás érintettje számára biztosította, az erre nyitva álló határidőig azonban a kifogást előterjesztő észrevételt nem tett.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem az alábbiak miatt alaptalan.
  2. A Kúria elsőként annak kérdését vizsgálta, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálatra alkalmas-e. Megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél érintettségére nézve kétség nem merült fel a Ve. 1. § c) pontja folytán alkalmazandó, Ve. 222. § (1) bekezdése alapján, tekintve, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatot kérelmezővel szemben hozták. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak is.
  3. A Kúria megjegyzi, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében alaptalanul indítványozta a TVB határozata hatályon kívül helyezését és a TVB új eljárás lefolytatására kötelezését, ugyanis a Kúria előtti bírósági felülvizsgálati eljárásban a Ve. 231. § (5) bekezdése nem teszi lehetővé a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését, csak annak helybenhagyását vagy megváltoztatását.
  4. Az érdemi vizsgálat során a Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy a felülvizsgálati kérelem alappal hivatkozott-e arra, hogy a TVB nem járt el tisztességesen, és sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját az az eljárása, hogy nem tette lehetővé a kérelmező számára, hogy személyesen vegyen részt a 2024. május 12-ei ülésen.
  5. A Kúria utal arra, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem kizárólag a Ve. alapelvi szabálya megsértésére hivatkozott, holott a választási eljárásról szóló törvény külön szabályozást tartalmaz a választási bizottság előtti eljárás során a tényállás megállapítására. Kiemelendő, hogy a Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, és a Ve. 43. § (3) bekezdése szerint a választási bizottság számára a szóbeli nyilatkozattétel biztosítása csak lehetőség és nem kötelezettség. A kérelmező a szóbeli meghallgatásának elmaradását csak akkor kifogásolhatná eredményesen, amennyiben a kifogást tevő fél részére a választási bizottság a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét megadta volna, és neki pedig nem, ilyenre azonban nem került sor.
  6. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelve nem sérült.
  7. Ezt követően a Kúria annak kérdését vizsgálta, hogy a TVB által vizsgált, a kérelmező facebook oldalán közzétett tartalom, annak valamennyi elemével, helytállóan került-e a TVB által akként értékelésre, hogy az a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sérti, s ezzel összefüggésben vizsgálta azt, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben felhozott érvelés alkalmas-e a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás igazolására.
  8. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában a választási eljárás alapelvei között megjelenített, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás kritériumait a jogalkotó nem határozta meg, annak megítélését esetről esetre a jogalkalmazóra bízta. Az Alkotmánybíróság 18/2008 (III.12.) számú határozatában mutatott rá arra, hogy a szabályozás keretjelleggel rendelkezik a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéről, a bírói gyakorlatra bízva az alanyi jogok gyakorlásának esetről esetre történő rendeltetés-ellenessé minősítését, s hogy rendeltetésszerű joggyakorlás a jogrendszer egészét átható követelmény, kiterjed a választási eljárás minden szakaszára. A választási eljárással összefüggésben a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét számos kúriai határozat hasonlóan értelmezte (Kvk.II.37.706/2019/4.; Kvk.VI.37.559/2019/2.).
  9. A Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagy annak megkísérlésére.
  10. A helyi önkormányzati választáson polgármesterjelöltként induló személy facebook oldalán elhelyezett tartalom, amennyiben az a kampányidőszakban jelenik meg, a Ve. 141. §-a alapján kampánytevékenységnek minősül, amennyiben az a választói akarat befolyásolására, vagy ennek megkísérlésére irányul.
  11. A Kúria álláspontja szerint a TVB a 2024. május 7-én kérelmező részéről közzétett facebook tartalmat helytállóan értékelte akként, hogy az alkalmas volt a polgármesterválasztáson a választói akarat befolyásolására, figyelemmel annak megtévesztő voltára is. A 2024. május 7-én közzétett bejegyzés megtévesztésre alkalmas tartalmat közvetít, amely a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzítetteket sérti. A kérelmező ugyanis 2024. május 7-ei közzététel során „Sz. Z. létrehozott egy eseményt” megjegyzéssel, azaz saját eseményként tette közzé a más által szervezett és finanszírozott Perczel Kerti Piknik elnevezésű rendezvényt, amelyhez kapcsolódóan magát – a kiválasztott közzétételi mód működési elve szerint - szervezőként tüntette fel. Egy közösségi rendezvény, így a Perczel Kert Piknik is, alkalmas arra, hogy a szervezője népszerűségét, támogatottságát növelje, ezzel kampányidőszakban a választói akaratot befolyásolja.
  12. Amennyiben a helyi önkormányzati választáson polgármesterjelöltként induló személy facebook oldalán egy más által szervezett, választói akarat befolyásolására alkalmas közösségi eseményt „saját eseményként” hoz létre és tesz közzé, s ezzel azt a látszatot kelti, hogy ő az esemény szervezője, magatartásával megsérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
  13. A Kúria észlelte, hogy a felülvizsgálati kérelemben kérelmező részéről idézett hirdetési tartalom nem a kérelmező facebook oldalán 2024. május 7-én feltett tartalomhoz kapcsolódik, hanem a 2024. május 8-án közzétett facebook-tartalomhoz, mellyel összefüggésben azonban a TVB határozata megállapítást nem tett, jogsértést nem állapított meg. Így a 2024. május 8-i hirdetés többlet tartalma a vizsgált esemény jogi minősítésénél nem volt figyelembe vehető.
  14. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra is, hogy a maga részéről pusztán megosztott facebook oldalán egy városi rendezvényt, s hogy a facebook sajátossága, hogy minden esemény az oldal létrehozójának az eseménye lesz, amelyen változtatni nem lehet. A facebook működése ugyanis - a felülvizsgálati kérelemben állítottakkal ellentétben - lehetővé teszi egy már meglévő esemény megosztását többféle módon is, úgy, mint hírfolyamban, messenger üzenetként vagy különböző alkalmazásokkal történő megosztás útján is, és ahhoz, hogy egy bizonyos eseményt a tartalmat közzétevő saját eseményeként jelenítsen meg, mindenképpen az alkalmazást használó saját döntése szükséges. A kérelmező a 2024. május 7-én facebook oldalán közzétett tartalomhoz kapcsolódóan tehát maga döntött arról, hogy azt milyen formában teszi közzé, ezzel vállalva annak kockázatát, hogy a választópolgárok megtévesztésére alkalmas tartalmat közöl.
  15. A Kúria álláspontja szerint a jogsértés megvalósulása szempontjából a közzétett tartalom felhasználói üzenetének volt jelentősége és nem annak, hogy a tartalom kialakítása mennyiben a kérelmező elhatározásából és mennyiben a facebook működési sajátosságából ered.
  16. Mindebből következően a Kúria, megállapította, hogy a TVB jogszerűen döntött a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja kérelmező általi megsértéséről.
  17. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan volt, ezért a Kúria a TVB 38/2024. számú határozatának helybenhagyásáról rendelkezett a Ve. 331. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó 231. § (5) bekezdés a) pontja szerint.

A döntés elvi tartalma

  1. A Ve. 43. § (3) bekezdése szerint a választási bizottság előtti eljárásban a tényállás megállapítása során a szóbeli nyilatkozattétel biztosítása csak lehetőség, de nem kötelező.
  2. Amennyiben a helyi önkormányzati választáson polgármesterjelöltként induló személy facebook oldalán egy más által szervezett, választói akarat befolyásolására alkalmas közösségi eseményt „saját eseményként” hoz létre és tesz közzé, s ezzel azt a látszatot kelti, hogy ő az esemény szervezője, magatartásával megsérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A Kúria az illetékfizetési kötelezettségről mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdés alapján döntött. Az eljárási illeték megfizetésére a kérelmezőt kötelezte, a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 335. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie, és a megfizetés során közleményben fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát vagy jelét.
  4. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 17.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró