Kvk.I.39.078/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.078/2024/3.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke
                         Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
                         Dr. Tóth Kincső bíró

A kérelmező: Bomba Gábor László 
                      (……………………...)

A kérelmező jogi képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda
                                               eljár: Dr. Litresits András ügyvéd
                                                 (…………………………..)

Az érintett: Szollár Zoltán 
                    (……………………………..)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Tolna Vármegyei Területi Választási Bizottság 36/2024. TVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Tolna Vármegyei Területi Választási Bizottság 36/2024. TVB határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyezett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Tolna Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata

  1. Szekszárd Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 2024. április 24. napján meghozott 17/2024. (IV. 14.) HVB határozattal a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9. napjára kitűzött általános választásán a kérelmezőt az Éljen Szekszárd Egyesület polgármester-jelöltjeként nyilvántartásba vette.
  2. A kérelmező „Bomba Gábor Szekszárd” megnevezésű Facebook oldalán a Polgármesteri Hivatal konferencia termébe május 15. 13 órára Fórum a biciklibarát Szekszárdról című rendezvény tárgyában közzététel jelent meg. A közzététel szöveges felhívása tartalmazza,  hogy „Bemutatjuk terveinket, kérem tegyék meg javaslataikat, észrevételeiket! Várjuk a kerékpáros szakma képviselőit is.”, a közzétételen a kérelmezőt jelölő Éljen Szekszárd Egyesület logója és szlogenje is látható.
  3. Az érintett, mint a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelöltje 2024. május 4. napján, elektronikus úton, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást nyújtott be a HVB-nek címezve, mivel álláspontja szerint a jelölő szervezet logóját és szlogenjét is tartalmazó, a Fórumra felhívó Facebook bejegyzés kampányeszköz [Ve. 140. § d) pont], amelynek a kampányidőszakban való felhasználása kampánytevékenység (Ve. 141. §). A Facebook bejegyzés kampányidőszakban történt, a Polgármesteri Hivatal épületében pedig a Ve. 145. § (3) bekezdés második mondata értelmében tilos kampányeseményt tartani, ezért kérte a jogsértés megállapítását, a jogsértő további jogszabálysértéstől való eltiltását és terhére bírság kiszabását. A kifogás mellékleteként benyújtotta a kifogásolt Facebook bejegyzést.   
  4. A HVB a 2024. május 7. napján meghozott 94/2024. (V. 7.) HVB határozatában a kifogásnak a Ve. 145. § (3) bekezdésének megsértése tárgyában helyt adott. Megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 145. § (3) bekezdését azzal, hogy Szekszárdon a Polgármesteri Hivatal épületében - amely önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgál - kampányidőszakban kampányeseményt hirdetett meg egy internetes közösségi oldalon, emiatt eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte az adott bejegyzés 24 órán belüli eltávolítására. A kifogást a bírság kiszabására irányuló részében elutasította. Rögzítette, hogy a kampányesemény megtartására még nem került sor, de a felhívásból megállapítható, hogy a kérelmező a Ve. 145. § (3) bekezdésében megfogalmazott jogszabályi tiltást figyelmen kívül hagyta, ezért a jogszabálysértés már a felhívással megvalósult. A további jogsértéstől való eltiltással akadályozható meg, hogy az esemény ténylegesen megtörténhessen a polgármesteri hivatalban. A bírság kiszabását mellőzte, figyelemmel a kérelmező részéről első ízben előfordult jogsértésre. 
  5. A kérelmező fellebbezésében kérte a Ve. 230/A. § (helyesen:231. §) (5) bekezdése szerint az elsőfokú határozat megváltoztatását, valamint annak megállapítását, hogy az általa közzétett hirdetmény nem kampányrendezvény, ezáltal a kérelmező nem sértette meg a Ve. 140. § d) pontjában és a Ve. 141. §-ában foglaltakat. Kérte a bejegyzés eltávolítására vonatkozó kötelezés megváltoztatását és annak megállapítását, hogy a HVB-nek nincs hatásköre az Önkormányzat által meghirdetett rendezvény megtartásának megtiltására. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy a rendezvényt nem ő hívta össze, valamint a HVB határozatnak „A Fórumot úgy hirdette meg, hogy azon az Éljen Szekszárd Egyesület terveit kívánja bemutatni, ahol várja a javaslatokat, észrevételeket és a kerékpáros szakma képviselőit” kitétele valótlan állítást tartalmaz. A fellebbezés indokolásában kifejtette, hogy a HVB határozat tényként kezeli, hogy a fórum népszerűsítése céljából az Éljen Szekszárd logójával ellátott, honlapon megjelenő hirdetmény a Ve. 140. § d) pontjába, valamint 145. § (3) bekezdésébe ütközik. Hivatkozott a Ve. 43. §-ában foglaltak megsértésére, mivel a határozat meghozatala előtt nem hallgatták meg, nem is értesítették a kampányrendezvényként való minősítésről. Előadta, hogy a hirdetményt az Éljen Szekszárd képviselője, Frakcióvezetője és Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnökeként tette közzé. A Fórum megrendezésére javaslatot tett a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságban, ami elfogadásra került, regnáló képviselőként pedig joga és kötelessége a város lakóinak tájékoztatása a legszélesebb körű társadalmi egyeztetés érdekében. Sérelmezte, hogy nem kapta meg a HVB ülésének jegyzőkönyvét, az érintett a kifogás benyújtásakor csak a Facebook oldalt nyújtotta be és vizsgálta, abból vont le megalapozatlan következtetést. A fellebbezéshez csatolta a www.szekszard.hu oldalon megjelent felhívást és a kifogásolt Facebook oldalon megjelent felhívást, amelyekből egyértelmű, hogy az általa közzétett hirdetmény nem kampányrendezvény, azon szervezőként, előadóként nem szerepel.
  6. A Tolna Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2024. május 12. napján meghozott 36/2024. TVB határozatában a 94/2024. (V. 7.) HVB határozatot helyben hagyta. A kérelmező érintettsége, a fellebbezés jogszabályi alapjának megjelölése és a kötelező tartalmi elemeknek való megfelelés folytán megállapította, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra alkalmas. A fellebbezési érvek kapcsán rögzítette, hogy a HVB a kifogáshoz becsatolt bizonyíték alapján tisztázta a tényállást és hozta meg döntését, további bizonyítékok beszerzésére nem volt köteles, a szóbeli nyilatkozattétel biztosítása pedig csak lehetőség a HVB számára, de arra nem kötelezhető, így a HVB eljárása alatt nem sérültek a Ve. 43. §-ában foglalt rendelkezések. A TVB rámutatott arra is, hogy megvizsgálta, hogy a kérelmező a bejegyzés közzététele során képviselői minőségben vagy polgármester-jelölti minőségben járt-e el, amelynek során arra a következtetésre jutott, hogy a bejegyzés a polgármesterjelölt közösségi oldalán kampányidőszakban került közzétételre, az bármelyik választópolgár számára megismerhetővé vált, ezért kampányeszköznek minősül. A bejegyzés tartalma szerint pedig egyértelműen alkalmas a polgármester választáson a választói akarat befolyásolására, illetve annak megkísérlését célozza. A TVB a határozat indokolásában utalt az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) 3257/2019. (X. 30.) AB határozatban, valamint a 3131/2022. (IV. 1.) AB határozatban foglaltakra. Megállapította egyebek mellett, hogy a bejegyzést a kérelmező, mint polgármesterjelölt úgy hirdette meg, mintha az az Éljen Szekszárd Egyesület rendezvénye lenne, annak logóját és szlogenjét a bejegyzésen elhelyezte, megtévesztve ezzel a választópolgárokat és azt a látszatot keltve, hogy az esemény az Éljen Szekszárd Egyesület Fóruma.
  7. A TVB megállapította, hogy a kérelmező által a Facebook oldalán közzétett bejegyzés alkalmas a választók megtévesztésére, ezért megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. 

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező - jogi képviselő útján  - a Ve. 222. §-a alapján, a 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálysértés és b) pontja szerinti mérlegelési jogkörben hozott határozat hibája miatt  benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmében a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján kérte a TVB határozatának a megváltoztatását, a kifogás teljes egészében történő elutasítását, valamint a TVB kötelezését 200.000,-Ft + áfa összegű ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetésére. Jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy a TVB tévesen mérlegelt és megsértette a Ve. 43. §-a mellett a 145. § (3) bekezdését, 142. §-át és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 32. § (2) bekezdésének k) pontját is. A bírósági felülvizsgálati kérelemben nyilatkozott annak határidőben való benyújtásáról, továbbá polgármesterjelöltként való nyilvántartásba vételéről, mint az érintettséget igazoló tényről, amelynek alátámasztására csatolta a 17/2024. (IV. 24.) HVB határozatot.
  2. A bírósági felülvizsgálati kérelem indokaként előadta, hogy a HVB és a TVB határozata egyrészt jogilag téves megállapításokat, másrészt hibás mérlegelés alapján levont következtetéseket tartalmaz a Ve. 43. §-a szerinti tényállás tisztázása körében. Rámutatott, hogy a TVB határozat indokolásának [5] bekezdése idézi a Ve. kommentárt, azonban e körben téves következtetéseket von le, amikor a [6] bekezdésben helyesnek értékeli a HVB becsatolt bizonyítékok alapján való döntését. Hivatkozott a 151/2019. NVB határozatra, amely azt a kötelezettséget rója a kifogástevőre, hogy a döntéshez szükséges bizonyítékokat teljes egészében, kétséget kizáróan, az eset összes lényeges körülményére vonatkozóan bocsássa a választási bizottság rendelkezésére, ugyanis a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az állított tényállásnak teljes egészében megállapíthatónak kell lennie. A kérelmező álláspontja szerint ebből következően a TVB tévedett, amikor a Ve. 225. §-a alapján jogalappal hivatkozott tényeket nem vetette össze a HVB által megállapított tényállással, amely önmagában egy súlyos eljárási hiba. Kifejtette, hogy az érintettnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a Ve. 145. § (3) bekezdésében foglalt helyen és időben a jogsértés megvalósult, amely a tényállás fogalmi feltétele. A konkrét esetben azonban az érintett nem bizonyította a Ve. szerinti tényálláshoz szükséges fogalmi elemek megvalósulását, s annak bizonyítása lehetetlen, mivel nem történt meg a Ve. szabályainak megsértésére alkalmas esemény.
  3. A jogsértés érdeme körében arra mutatott rá, hogy a tényállásban leírt tevékenység a Ve. 142. §-a alapján eleve nem minősíthető kampánytevékenységnek, szemben a HVB által tett - a TVB által jóváhagyott - megállapításokkal, a Ve. 145. § (3) bekezdésében foglaltakhoz képest pedig nem tényállásszerű, így téves a HVB és a TVB határozata is. Kiemelte, hogy a Ve. 142. §-ának utolsó fordulata alapján kialakult bírói gyakorlat szerint nem minősíthető kampánynak a hivatalban lévő képviselőjelölt tájékoztató jellegű vagy olyan tevékenysége, amely a képviselő munkájának része. A TVB a fellebbezést e tekintetben vizsgálta, azonban a kialakult gyakorlat alapján alapvetően rossz következtetéseket vont le. A kérelmező hivatkozott a többes jogállású személyek szerepével foglalkozó alkotmánybírósági és kúriai határozatokra, amelyek szerint következetes álláspontjuk, hogy a közhatalom hivatalban lévő egyes szereplői tisztségük fennállásának ideje alatt egyik tevékenységükben sincsenek korlátozva [3154/2018. (V. 11.) AB határozat, 3130/2022. (IV. 1.) AB határozat, 3131/2022. (IV. 1.) AB határozat, Kvk.VI.37.699/2019/2., Kvk.II.39.258/2022/7. számú végzések]. Álláspontja szerint ennek keretében a város lakóival folytatott konzultáció önmagában nem minősíthető kampánytevékenységnek, hiszen ez a képviselői tevékenység része. Előadta, hogy Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 29/2019. (XII. 23.) önkormányzati rendelet 51. §-a szerint a képviselők képviselőcsoportokat (frakciókat) hozhatnak létre, s már a fellebbezés első oldalának utolsó bekezdésében is hivatkozott rá, hogy „A rendezvény hirdetményét az Éljen Szekszárd képviselője, Frakcióvezetője és Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnökeként” tette közzé. Hangsúlyozta az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségét, amelyre tekintettel a képviselői feladatellátás keretében a hivatalban lévő képviselő használhatja a frakciójának szimbólumát is, hiszen ez is része a tisztségének.
  4. Nem vitatta, hogy a Ve. 145. § (3) bekezdése tilalomról rendelkezik, azonban a tényállás szerinti esetben ilyen nem történt, erre a körülményre a HVB határozat maga is felhívja a figyelmet, magát az eseményt nem tartották meg az adott helyszínen. Az esemény hiányában pedig tiltott helyen történő kampánytevékenység sem valósulhat meg. A HVB-nek és a fellebbezés folytán a TVB-nek éppen ezért azt kellett volna vizsgálni, hogy a megjelölt Facebook oldalon való közzététel önmagában megvalósított-e bármilyen jogsértést. Álláspontja szerint, ha a konkrét közzétételt kampánytevékenységnek minősíti a TVB, akkor sem lesz a Facebookon való közzététel jogszerűtlen, mivel nem valósult meg a kampánytevékenység a Ve. 145. § (3) bekezdésében megjelölt területen és nem is szükségszerű annak megvalósulása a hirdetés következtében. A Kvk.III.39.043/2024/8. számú végzés [40] bekezdésére utalva hangsúlyozta, hogy nem történt olyan tevékenység végzése a Ve. 145. § (3) bekezdése által megjelölt területen, amely kampánytevékenység lett volna, azaz a hivatali és a jelölti funkciót nem keverte. Erre tekintettel megállapíthatónak tartja, hogy a HVB és a TVB elmulasztotta a Ve. 43. §-a szerinti tényállás tisztázási kötelezettségét a Ve. 145. § (3) bekezdésén alapuló megállapításhoz ugyanis érdemi bizonyítékot vagy érvelést a kifogás benyújtója nem csatolt. Hivatkozott arra, hogy a Ve. 145. § (3) bekezdését nem lehet úgy értelmezni, hogy annak hatálya alá olyan események is tartoznak, amelyek fizikailag nem az adott helyen történnek, ugyanis ez a Ve. felfogásával szembemenő, kiterjesztő értelmezés lenne. Analógia útján irányadó eseti döntésként hivatkozott a Kvk.38.043/2019/2. számú végzés [18] bekezdésére, a Kvk.VII.39.273/2022/5. számú végzés [27] bekezdésében kiemelt elvi tartalomra, valamint a Kvk.I.39.245/2022/3. számú kúriai végzés [26] bekezdésében rögzített elvi tartalomra. Rámutatott továbbá arra, hogy a Kvk.II.37.398/2014/2. számú végzés is hangsúlyozta, hogy a Ve. nem érintette a hatálya alá nem tartozó szervezetek tevékenységét és eljárását, tehát olyan típusú kifejezett szabályt nem tartalmaz, amely arra utalna, hogy az egyes választásokkal érintett időszakokban a választási eljárásban részt nem vevő állami szervezeteknek alaptevékenységükhöz kötődő feladat- és hatáskörüket a korábbitól eltérően kellene gyakorolniuk. Ebből az okfejtésből az következett, hogy pl. egy szociális feladatellátás körébe is vonható kormányzati tevékenység nem hordozhat választásokat jogellenesen befolyásoló üzenetet.
  5. A hibás tényállás megállapítás miatt a támadott határozatot a Ve. 43. §-a mellett a Ve. 145. § (3) bekezdésébe és 142. §-ába ütköző módon is jogsértőnek tartja, mivel az esemény eleve nem minősül kampánytevékenységnek, tekintettel a közfeladattal kapcsolatos tájékoztató jellegére, másrészt a tényállási elemek hiánya miatt, a fizikai jelenlét nélkül nem lehet a Ve. 145. § (3) bekezdése szerinti tilalmat megsérteni.
  6. A kérelmező perköltséget igényelt, amelynek összegét megjelölte és jogalapját részletesen kifejtette.

Az érintett Kúria felhívására tett nyilatkozata

  1. A Kúria 2. sorszámú végzésével - rövid határidővel - nyilatkozattételi lehetőséget biztosított az érintettnek, aki a felhívásban biztosított határidőben nyilatkozatot nem tett.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan.
  2. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Ve. 222-225. §-a tartalmazza. A Ve. 222. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint „a választási bizottság másodfokú határozata, […] ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.”.
  3. A kérelmező az érintettségéről nyilatkozott, az e körben előadott indokok és a polgármesterjelöltként történő nyilvántartásba vétel tárgyában benyújtott határozat alapján megállapítható, hogy érintettsége fennáll, igazolt, hogy a kérelmet a Ve. 222. § (1) bekezdésében meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be.
  4. A kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá annak taralma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, így az érdemi elbírálásra alkalmas.
  5. A Kúria a választási ügyekben is a támadott - jelen esetben másodfokú -  határozat felülvizsgálatát végzi el. Ha annak indokolása részben, vagy egészben eltér az elsőfokú határozat indokolásától, akkor az eltérés alapján kell az ügyet elbírálni. A Kúria észlelte, hogy a HVB alapvetően a Ve. 145. § (3) bekezdésének sérelmét, míg a TVB határozata a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértését állapította meg. Erre figyelemmel - függetlenül attól, hogy a TVB határozatában nem tüntette fel az indokolás módosításával történő helybenhagyás tényét - alapvetően a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint jogalapon megállapított jogsértést, valamint a kettős jogalap talaján álló minősítést kellene vizsgálni a kérelmező által benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem keretei között és csak áttételesen, ennek alátámasztásaként a Ve. 145. § (3) bekezdését.
  6. A Kúria kiemeli, hogy a bírósági felülvizsgálat a választási ügyben hozott határozatokra vonatkozóan sem korlátlan, annak irányát a bírósági felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértések jelölik ki. A kérelmező a TVB határozatát a Ve. 223. § (3) bekezdésének a) pontja alapján jogszabálysértésre hivatkozással, valamint b) pontja alapján, mérlegelési jogkörben hozott határozatként egyaránt támadta. Ezzel összefüggésben hangsúlyozandó, hogy a jelen nemperes eljárás tárgyát képező TVB határozat nem mérlegelési jogkörben hozott döntés, a Ve. 145. § (3) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása, továbbá ahhoz kapcsolódva a Ve. 218. § (2) bekezdés a)-c) pontja valamelyikének alkalmazása nem mérlegelési tevékenység, hanem az adott jogszabályi rendelkezés bizonyítékok értékelésén alapuló alkalmazása. Mérlegelésre a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontjában szabályozott bírság jogkövetkezmény alkalmazásakor kerül sor, amely vonatkozásában a mérlegelés szempontjait a Ve. 219. § (1) bekezdése, a mérlegelés keretét pedig a (2) bekezdése határozza meg. A mérlegelési jogkört biztosító, bírság kiszabására vonatkozó törvényi rendelkezéseket a TVB nem alkalmazta, határozata nem mérlegelési jogkörben hozott határozat, így a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontjának a megsértésére alaptalanul hivatkozott a kérelmező.
  7. A Kúria nem értékelte alaposnak a Ve. 43. §-ának megsértésére, a tényállás nem kellő tisztázására, e körben a bizonyítottság hiányára, valamint a bizonyítékok hibás értékelése folytán levont téves következtetésekre alapított hivatkozásokat. E hivatkozások azt tükrözik, hogy a megnevezett jogszabályi rendelkezéseket, illetve a nevesített döntést éppen a kérelmező értelmezi tévesen. A 151/2019. NVB határozat a döntéshez szükséges bizonyítékok teljes egészében, az eset összes lényeges körülményére vonatkozó rendelkezésre bocsátását tartalmazza, mint követelmény, azonban lényegesen eltérő tényállás mellett, ugyanis az adott ügyben csak következtetés volt arra, hogy kinek a megbízásából került sor a plakátok eltávolítására. A hivatkozott NVB határozat indokolásának értelmezése során a kérelmező éppen annak nem tulajdonított jelentőséget, hogy nem az eset összes körülménye, hanem az eset összes lényeges körülménye tekintetében kell a tényállásnak bizonyítottnak és kellően tisztázottnak lenni.
  8. A HVB a döntés meghozatala során a jogsértés megállapításához, az ügy lényeges körülményeinek tisztázásához elegendőnek tartotta az érintett által becsatolt Facebook bejegyzést, a TVB pedig kellő indokát adta annak, hogy miért nem állt fenn további bizonyíték beszerzésének kötelezettsége. A bizonyítottság hiányát a kérelmező olyan körülményekre nézve állítja, amelyek tisztázása a jogsértés megállapításához nem szükséges, továbbá meghallgatásának elmaradását annak ellenére sérelmezi, hogy az nem kötelező jellegű, hanem csak lehetőségként biztosított. Ennélfogva a tényállás tisztázáshoz vezető bizonyítási szabályok megsértése - a kérelmező hivatkozása ellenére - nem áll fenn.
  9. Azon tények, körülmények bizonyításának kérelmező részéről való elvárása, hogy a Ve. 145. § (3) bekezdésében foglalt helyen és időben a jogsértés megvalósult, a Ve. 145. § (3) bekezdése rendelkezésének a kérelmező általi téves értelmezéséből fakad. A Facebook oldalon közzétett bejegyzés szerinti Fórum tekintetében a kérelmező nem tette nyilvánvalóvá, hogy önkormányzati képviselőként fennálló tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére szolgálna a  rendezvény, ezzel szemben a közzétett fényképen a jelölő szervezet logója és szlogenje szembetűnően volt megjelenítve, annak kampányeseményre való felhívásként történő értékelése nem jogsértő. Választási gyűlésnek, egyéb rendezvénynek törvényi tilalom alá eső helyszínre való meghirdetése a választás rendjének nem felel meg, a Ve. 145. § (3) bekezdése olyan általános tiltást foglal magában, amely már a meghirdetéssel sérül, a HVB és a TVB pedig a Fórum meghirdetett időpontja előtt meghozott tiltó határozataival teljesítette törvényi kötelezettségét, a választások törvényes rendjének a védelmét. E törvényi kötelezettségre tekintettel nem vezethető le a Ve. 145. § (3) bekezdésének olyan, a kérelmező által elvárt szűkítő értelmezése, amely szerint a választási bizottságok a választási alapelvek sérelmével nyilvánosságra hozott szándék ellenére nem léphetnek fel a szándéknak megfelelő cselekvés előtt. A választási bizottságok határozatainak bírósági felülvizsgálata szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a kérelmező a választási alapelvet sértő magatartásával felhagyott.
    A kérelmező alaptalanul hivatkozott tehát arra, hogy az érintettnek a jogsértés Ve. 145. § (3) bekezdésében foglalt helyen és időben történt megvalósulását bizonyítania kellett volna.
    A megvalósulás bizonyítása nem azért volt lehetetlen elvárás, mert az esemény nem történt meg, hanem azért, mert a HVB és a TVB is már a Fórum meghirdetett időpontja előtt meghozta a határozatát. Ez pedig szükségszerű is ahhoz, hogy a választási bizottságok a jogsértő magatartástól való eltiltás révén a választás rendjét biztosítani tudják.
  10. A kérelmező által a Ve. 225. §-a rendelkezésének megsértésére, mint súlyos eljárási hibára alapított hivatkozás, a kérelmező fellebbezésében hivatkozott új tények, bizonyítékok HVB által megállapított tényállással való összevetésének hiánya nem eredményezte a bírósági felülvizsgálati kérelem megalapozottságát. A Kúria rámutat arra, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem nyomán a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján kétféle döntés hozható, a TVB határozatának helybenhagyása vagy megváltoztatása. Ennélfogva, ha súlyos eljárási hiba áll fenn, azt is - amennyiben lehetőség van rá - jelen nemperes eljárásban kell orvosolni.
    A kérelmező fellebbezésében bizonyítékként a www.szekszard.hu oldalon megjelent felhívást, a kifogásolt Facebook oldalon megjelent felhívást, továbbá hozzászólást (linkkel) csatolt.
    A TVB határozatából nem tűnik ki, hogy ezek értékelésére miként került sor, a TVB határozatának indokolása a Facebook bejegyzés közzétételére és annak HVB általi értékelésére vonatkozó megállapítást és következtetést tartalmazza. Erre figyelemmel a Kúria eljáró tanácsa a fellebbezéshez csatolt bizonyítékokat és a kifogáshoz csatolt bizonyítékot egymással összevetette. Megállapította, hogy a www.szekszard.hu honlapon és a kérelmező Facebook bejegyzésén megjelenő, a Fórummal kapcsolatos felhívás jelentősen eltért egymástól a következők szerint: a honlapon a Polgármesteri Hivatal felhívása jelent meg, jelölő szervezetre, annak logójára és szlogenjére utalást  nem tartalmaz, s egyértelműen azt rögzíti, hogy Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal várja a tanulmánnyal kapcsolatos lakossági észrevételeket. A kifogáshoz csatolt Facebook közzététel - miként azt a TVB határozata is rögzíti - úgy hirdette meg a Fórumot, mintha az az Éljen Szekszárd Egyesület rendezvénye lenne, az Egyesület várja a javaslatokat, észrevételeket, s mind a HVB, mind a TVB ennek megfelelően vonta le a következtetéseket, amelyek okszerűek.
  11. Az ügy érdemét érintő kérelmezői érvek sem eredményezik a bírósági felülvizsgálati kérelem megalapozottságát. A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A kifogás elbírálása során a HVB - TVB által helybenhagyott határozata is - ebből indult ki. A TVB ugyanakkor a fellebbezés elbírálásakor már értékelés körébe vonta azt is, hogy a kérelmező nemcsak polgármesterjelölt, hanem egyidejűleg képviselő is, továbbá, hogy miként határolható el a Ve. 141. §-ában meghatározott kampányidőszakban folytatott tevékenység és a Ve. 142. §-a, mint kivételszabály szerinti jogszabályban meghatározott feladat. A TVB a határozat IV. rész [14] és [15] pontjában utalt az AB releváns határozataira, amelyek elősegítik a Ve. 141. §-ának és 142. §-ának helyes értelmezését, így helytállóan mutatott rá arra, hogy a jogalkotó a Ve. 142. § kivételszabályának beiktatásával lehetőséget biztosít arra, hogy a hivatalban lévő polgármesterek munkájukat bemutathassák, akár kampányidőszakban is. A Kúria rámutat arra, hogy a TVB határozatában hivatkozott 3257/2019. (X. 30.) AB határozatban foglaltak szerint a határvonalat a Ve. 141. § szerinti „kampányidőszakban folytatott tevékenység” és a Ve. 142. §-a szerinti, jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenység között esetenként, az adott cselekmény összes körülményeinek figyelembevételével lehet meghúzni {3257/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [25]-[26]}. Ezen körülményeket az eljárások során azonban alaposan kell vizsgálni, mert a Ve. alapelveinek tág értelmezése oda vezethetne, hogy kampányidőszakban semmilyen feladatot nem lehet a nyilvánosság előtt elvégezni, mert az választási kampánynak minősül, így viszont fennáll a veszélye a Ve. 142. §-a kiüresítésének {3257/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [27]}. A korábban idézett alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban az is megállapítható, hogy a jelölt újbóli indulása, és képviselőjelölti minősége nem lehet akadálya annak, hogy mandátuma utolsó időszakában is ellássa hivatali tevékenységét. E tekintetben azonban figyelemmel kell lennie arra, hogy e két minősége egyértelműen elkülöníthető legyen.
  12. A kérelmező helytállóan mutatott rá az Mötv. 32. § (1) bekezdés k) pontjából fakadó képviselő tevékenységre, amelyet jelöltsége mellett is el kell látni, ezt azonban – az AB gyakorlatának fényében - úgy kell teljesíteni, hogy ne eredményezze e két minőség összemosódását. A Kúria következetes gyakorlata szerint amennyiben a hivatalban lévő önkormányzati képviselő - aki egyben a következő választásokon induló önkormányzati képviselőjelölt is - a hivatali és a jelölti funkciót valamely nyilvános rendezvény tartama alatt el nem különíthető módon látja el, azt úgy kell tekinteni, hogy képviselőjelöltként a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységet végez.
  13. A TVB a vizsgált rendezvény kampánytevékenység mivoltát helytállóan állapította meg, a meghirdetett Fórum vonatkozásában a kérelmező hivatali és jelölti funkciói összemosódtak, a közzétett meghívó nem utalt a kérelmező képviselői feladatai ellátására, így a TVB helytállóan értékelte a tevékenységet a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek.
  14. Az AB azon határozatai, amelyeket a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, nem írják felül a TVB határozatának indokolásában megnevezett AB határozatokban foglaltakat, emellett megerősítik azt, hogy a hivatali és a jelölti funkció vizsgálatát és annak megállapítását, hogy a kérelmező milyen minőségben jár el a választópolgárok előtt, az eset összes körülménye alapján kell megítélni.
  15. A kérelmező által a bírósági felülvizsgálati kérelemben analógia útján irányadóként nevesített kúriai határozatok tárgyában megállapítható, hogy jelen üggyel való ügyazonosság nem áll fenn, így nem képezik összehasonlítás alapját.
  16. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme a TVB által megállapított, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv megsértésének, ezáltal a jogsértő magatartás kettős jogalapon álló vitatására nem terjedt ki, ezért azt a Kúria nem vizsgálta. Azáltal, hogy a kérelmező a jogsértés Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja alapján történt megállapítását nem támadta, egyúttal azt is jelenti, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem nem vezethetett eredményre.
  17. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Ha a jelölt az általa meghirdetett esemény kapcsán nem tünteti fel egyértelműen, hogy önkormányzati képviselői minőségben ad hírt olyan eseményről, amelyet nem ő szervezett, e megtévesztéssel kampánytevékenységet folytat.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemben alaptalan volt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.

Budapest, 2024. május 17.

Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró