Kvk.I.39.066/2026/9. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:  Kvk.I.39.066/2026/9.

A tanács tagjai:  

dr. Kalas Tibor a tanács elnöke 
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró 
dr. Figula Ildikó bíró 
dr. Heinemann Csilla bíró
dr. Tóth Kincső bíró

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt 
                       (3300 Eger, Dobó István utca 16.)

A kérelmező jogi képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda 
                                                 eljár: dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd 
                                                 (cím1)

Az I. rendű érintett: Miniszterelnöki Kabinetiroda 
                                  (cím2)

Az I. rendű érintett jogi képviselője: Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda 
                                                             eljár: dr. Kovátsits László ügyvéd 
                                                             (cím3)

A II. rendű érintett: Országos Polgárőr Szövetség 
                                  (cím4)

A II. rendű érintett jogi képviselője: dr. Soos Lászó Károly ügyvéd 
                                                             (cím5)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági 
                             felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 169/2026. számú 
                                                    határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 169/2026. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak - az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára - 10.000 (tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.  

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. 

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező 2026. március 15. napján kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, amelyben előadta, hogy pártjának a Győr-Moson-Sopron Vármegyei 02. számú választókerület Országgyűlési Egyéni Választási Bizottságába delegált tagja 2026. március 12. napján egy választópolgártól kapta kézhez a kifogás bizonyítékaként csatolt kiadványt. A kérelmező a kifogásban kifejtette, hogy a kiadvány impresszumában az I. rendű érintett miniszteri biztosa, (név) szerepel a kiadásért és szerkesztésért felelős személyként. A kiadvány egyik oldalán Magyarország miniszterelnökének fényképe és az ő üzenete olvasható. A kérelmező álláspontja szerint az érintett kiadványon a miniszterelnök üzenete gondolatiságában, szóhasználatában egyezést mutat a FIDESZ-KDNP választási kampányüzeneteivel, holott a miniszterelnök mondandójában semlegességet kellene, hogy közvetítsen, nem elköteleződést vagy kötődést bármely párt vagy jelölő szervezet kampányüzenete mellett. 
  2. A kifogásban foglaltak szerint a kiadó a kiadványt a II. rendű érintetten keresztül, a megyei szövetségek útján juttatta el a településeken működő polgárőr egyesületekhez, hogy azt minden háztartás postaládájába kézbesítsék. A kérelmező a kifogásban rámutatott arra, hogy a polgárőr szervezeteknek a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Polgárőr tv.) 2. § (2) bekezdésében előírt, politikai pártoktól való függetlenség garantálása is megdőlt azzal, hogy a kiadvány kiosztásával a politikai tevékenység folytatásának tilalmát is megszegi a kiadó. A kérelmező meglátása szerint a kiadvány kampányeszköznek minősül, mivel a Kormány által támogatott és kiadott, a választási kampányidőszakban a háztartásokhoz való eljutás céljából készült. A Ve. 141. §-ára hivatkozva hangsúlyozta, hogy az ügy tárgyát képező kampánykiadványban foglalt tartalom a FIDESZ-KDNP kampánygondolatainak ad helyet, azokról szól, ennek okán alkalmas arra, hogy a választói akaratot befolyásolja vagy azt megkísérelje. 
  3. A kérelmező álláspontja szerint a választási eljárás alapelveinek sérelme két okból állapítható meg. Egyrészt a kiadvány kiadója megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségi alapelvet, amikor olyan kampányeszközt alkalmazott, amely a kormányzó párton kívül egyik jelölő szervezetnek sem áll rendelkezésére. Másrészt a kiadó a Polgárőr tv. által tilalmazott cselekményt valósított meg azzal, hogy a Kormány (a miniszterelnök és név útján) a Polgárőr tv. rendelkezéseinek megsértésével avatkozott be a kampányba. E magatartásával a kiadó megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet is, mivel joggyakorlása – a Polgárőr tv. tilalmazó szabályának tudatos megsértése – nem volt rendeltetésszerű és jóhiszemű.
  4. A kérelmező a kifogáshoz mellékelt 2 db fényképet, amelyeken a kiadvány elő- és hátlapjának szöveges és képi tartalma látható, továbbá csatolta a II. rendű érintett elnökének 2026. március 13. napján kelt, a kampánytevékenységben való közreműködés tilalmára figyelmeztető levelét (a továbbiakban: OPSZ levél), illetve a II. rendű érintett Etikai Bizottsága elnökének a polgárőrök politikai tevékenységével kapcsolatos, 2025. november 11. napján kelt iránymutatását (a továbbiakban: iránymutatás). Kérte a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés tényének megállapítását, b) pontja szerint a további jogsértéstől történő eltiltást, valamint a d) pont alapján bírság kiszabását. 

A Nemzeti Választási Bizottság 169/2026. számú határozata

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2026. március 18. napján meghozott 169/2026. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) a kifogást elutasította, mivel azt alaptalannak értékelte.
  2. Hivatalból ismert tényként rögzítette, hogy részben azonos bizonyítékok mellett a 159/2026. (III. 16.) számú határozattal a tárgyi üggyel lényegileg azonos szövegű kifogást bírált el, azonban a kérelmező további bizonyítékokat csatolt, ezért a Ve. 217. § (2) bekezdése nem volt alkalmazható. Rámutatott, hogy a kifogás két jogsérelmet vet fel, egyrészt a Polgárőr tv. 2. § (2) bekezdésében előírt politikai pártoktól való függetlenség sérelmét a kiadvány II. rendű érintetten keresztül történő terjesztése okán, másrészt jogsértőként hivatkozza a kiadvány tartalmát.   
  3. A terjesztés tekintetében megállapította, hogy annak körülményeire csak utalt, kijelentést tett a kérelmező, amelyet az OPSZ levél nem támaszt alá, tartalmuk egymással nem mutat összefüggést. 
  4. A kiadványról készült fényképek vonatkozásában rögzítette, hogy azok egyértelműen a kiadvány tartalmára vonatkozó bizonyítékként voltak értelmezhetőek, azonban a fényképfelvételek felbontása és minősége nem tette lehetővé a kiadvány teljes tartalmának vizsgálatát, mivel a címeken, a vastag és nagyobb betűkön kívül a hasábokban tördelt szöveg – még többszöri nagyítás után is – olvashatatlan. 
  5. Az NVB megállapította, hogy az előterjesztett bizonyítékok egyrészt nem támasztják alá a jogsértés megtörténtét, másrészt nem teszik lehetővé a kiadvány tartalmi vizsgálatát, mert annak teljes tartalma – az olvashatatlanság miatt – az NVB előtt rejtve maradt. Rögzítette, hogy valamely kiadvány tartalma nem tekinthető jogsértőnek anélkül, hogy az NVB tartalmi vizsgálatot végzett volna. Utalt a Kúria joggyakorlatára, amely adott esetben a bizonyíték értékelése kapcsán a valószínűsítést, mint bizonyítási szintet elegendőnek tartja. A konkrét ügyben arra a következtetésre jutott, hogy a bizonyítottság foka jelen esetben annyira alacsony, hogy a jogsértés megállapítása kizárt. A Határozat meghozatala során – egyebek mellett – a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdésében, 140. §-ában, 141. §-ában és 220. §-ában foglalt rendelkezéseket alkalmazta.  

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és az érintettek nyilatkozatai

  1. A kérelmező jogi képviselővel eljárva – az NVB-hez 2026. március 21. napján 15 óra 56 perckor e-mail útján – bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a Határozat ellen, a Ve. 222. §-a alapján, figyelemmel a Ve. 233. § (3) bekezdésére, 241. § (1) bekezdésére és (2) bekezdésének a) pontjára, mert állítása szerint az NVB tévesen mérlegelt, így a Határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontját. Kérte a Határozat megváltoztatását a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontja alapján, a kifogásnak való helyt adást és a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogsértés tényének megállapítását, b) pontja alapján az érintett eltiltását a további jogsértéstől, valamint a Ve. 152. § (2) bekezdése és 218. § (2) bekezdésének d) pontja alapján bírság kiszabását.
  2. Érintettsége körében előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, amelynek kérelmét az NVB elutasította.   
  3. Álláspontja szerint a Polgárőr tv. 2. § (2) bekezdésében előírt politikai pártoktól való függetlenség és az érintett kiadvány terjesztésének kifogásolt módja egymással összefügg, azzal pedig minden kétséget kizáróan összefüggésben van, hogy az a kiadvány mit tartalmaz, amelyet a polgárőrök terjeszteni kötelesek. Éppen a tartalma adja meg annak a megalapozottságát, hogy kifogásolt politikai tartalmú kiadvány terjesztésével kampánytevékenység történt, tiltott módon.
  4. Előadta, hogy a Határozatban is hivatkozott 159/2026. (III. 16.) számú határozatban az NVB a kiadvány tartalmát azért nem vizsgálta, mert annak rossz minősége nem tette lehetővé. Az NVB ugyanezt a megállapítást tette a Határozatban is, a mellékelten csatolt fényképek alapján, azonban azt is állította, hogy a kettő darab JPEG formátumú fényképfelvétel egyértelműen a kiadvány tartalmára vonatkozó bizonyítékként értelmezhető. Álláspontja szerint az NVB állítása ellentmondásos, mert a rossz minőség miatti értékelhetetlenség kizárja azt a következtetést, hogy azok egyértelműen valamely tartalom bizonyítékaként szolgálnak. Az NVB az ellentmondás folytán nem vonhatott le a csatolt fényképek vonatkozásában olyan következtetést, amely a döntése megalapozására szolgál. 
  5. Hivatkozott arra, hogy a kifogás benyújtásakor valóban nem teljesen megfelelő minőségű fényképfelvételek álltak rendelkezésére, ugyanakkor a Ve. 225. §-a alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, így a kiadványról mellékelt teljesen olvasható fényképet, amelynek értékelése elvégezhető. Mellékelt továbbá egy panasz elnevezésű nyilatkozatot is, amely szerint a helyi polgárőrök feladatul kapták, hogy a háztartások postaládáiba kézbesítsék a politikai tartalommal rendelkező kiadványt. Az érintett panaszos leírta, hogy az eljáró polgárőr ismerőse számára ez a kötelezettség lelkiismeret-furdalást okoz, és ő maga is elítéli a polgárőrök erre való kötelezését. A kérelmező álláspontja szerint ez a tanúnyilatkozat alkalmas a kifogásban is megjelölt jogsértés megtörténtének alátámasztására. 
  6. Kifejtette, hogy a kampánytevékenység jogszabályba ütköző módon, kifejezett anyagi jogi tiltás ellenére valósult meg azzal, hogy a polgárőr szervezeteknek adtak feladatot politikai tartalmú kiadvány terjesztésére. A kiadvány a FIDESZ-KDNP üzenetével egybeeső gondolatokat tartalmaz, kiadója az I. rendű érintett, így nem kétséges, hogy a nevezett politikai párt részére előnyt jelent(het) a választási kampányban. Előadta, hogy nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a politikai üzenetet tartalmazó kiadvány terjesztése sok száz háztartást érint, jelenleg is ott vannak a választópolgárok előtt, így a választói akarat jogsértő módon való befolyásolása a FIDESZ-KDNP részéről súlyos, folyamatosan fennálló. 
  7. Rámutatott, hogy az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, mint választási alapelv, a választójog egyenlőségéből és a jogállamiságból fakadó követelményt tartalmaz, amelynek érvényesülése a választott testületek legitimitásának alapfeltétele [60/2003. (XI. 26.) AB határozat]. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és a jelöltek számára azonosak azok a külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Megbomlik az esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan segítséget, megjelenési, megszólalási lehetőséget kap, amely őt/azt különösebb indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. Az NVB-nek kellett volna képviselni a pártatlanságot, a választás tisztasága feletti őrködést, amely elmaradt. Álláspontja szerint az NVB ellentmondásos érvelést adott a döntése alapjául szolgáló bizonyítékokról, a becsatolt bizonyítékok nem megfelelő értékelése alapján hozta meg a Határozatot és jutott olyan döntésre, amely téves mérlegelést eredményezett. A helytelen döntés alapján a kifogásolt jogsértések érintetlenül maradtak, így a FIDESZ-KDNP kampánygondolatainak adott helyt. Álláspontja szerint az NVB megsértette a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét is.
  8. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelemhez bizonyítékként egy fényképfelvételt és egy nyilatkozatot csatolt. 
  9. Az I. rendű érintett nyilatkozatában (Kvk/7. sorszámú irat) kérte a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elutasítását és a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a Határozat helybenhagyását, mert álláspontja szerint az nem jogszabálysértő. Előadta, hogy a Ve. 225. §-a alapján a kérelmező által újonnan csatolt bizonyítékok értékelésére nem kerülhet sor, mivel a kiadványról becsatolt olvasható leporelló nem tekinthető új bizonyítéknak, a kiadvány terjesztésére vonatkozó nyilatkozat csatolása pedig azért jogszabálysértő, mert az NVB eljárásában a kérelmező saját nyilatkozatán kívül semmilyen bizonyítékkal nem igazolta a terjesztés körében tett állításait. A Kúria Kvk.V.37.197/2014. (BH2014.12.377.) számú határozatára hivatkozva kiemelte, hogy az új tényeknek, az új bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal. 
  10. Az I. rendű érintett az ügy érdemét tekintve hangsúlyozta, hogy a kérelmezőnek a kiadvány tartalmával kapcsolatos észrevételei tévesek. Rámutatott, hogy a kérelmező nem jelölt meg a kiadványból egyetlen olyan mondatot, amely a választói akaratot befolyásolná vagy a FIDESZ-KDNP számára előnyt jelentene, de ilyet nem is jelölhetett meg, mert a kiadvány nem utal a 2026. évi választásokra, jelölő szervezetekre és jelöltekre. Álláspontja szerint a kérelmező tévesen tekintette a kiadványt politikai tartalmúnak, az ugyanis a II. rendű érintett és a Kormány közös munkáját mutatja be, valamint tévesen hivatkozott arra, hogy az a lakosságnak szól, mivel az csupán a polgárőr egyesület tagjai számára készült. Előadta, hogy a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése értelmében a kormányzati kommunikáció az I. rendű érintett feladata, amelynek részeként rendszeresen készít kiadványokat egyes kiemelt társadalmi csoportoknak. Hangsúlyozta, hogy a Kúria több határozatában is megerősítette, hogy a Kormány választási kampányidőszakban is jogosult saját álláspontjának közvetítésére, a kiadvány állami szerv tájékoztató tevékenysége, nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, a II. rendű érintett és a Kormány nem jelölő szervezet és nem jelölt. Ennélfogva a leporelló a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerinti kiadvány, s az Mttv. 49. § (6) bekezdésében foglaltak szerint tartalmaz impresszumot. 
  11. Az I. rendű érintett hivatkozott a Kormánynak a választási kampányidőszakban megvalósuló tájékoztatási tevékenységét érintő, az Alkotmánybíróság és a Kúria által hozott határozatokra, így a 3130/2022. (IV. 1.) AB határozat, valamint a Kvk.39.244/2022/4., a Kvk.37.637/2019/6., a Kvk.38.047/2019/5., a Kvk.39.486/2022/3. és a Kvk.38.043/2019/2. számú kúriai határozatok általa relevánsnak tartott megállapításaira. Ez utóbbiból kiemelte, hogy nem tartható fenn a továbbiakban a politikai pártok küzdelmében megkövetelt állam semlegességére vonatkozó kúriai joggyakorlat (Kvk.IV.37.360/2014/2., BH2014.12.397.), s a Kvk.37.637/2019/6. számú kúriai határozat [40] bekezdése szerint az adott választáson már nem érvényesült az állami szervek semlegességének doktrínája. Rámutatott, hogy a Kúriának jelen ügyben a 3151/2022. (IV. 12.) AB határozatban már lefektetett szempontrendszer alapján kell megvizsgálnia, hogy a vitatott tevékenység a Ve. 141. §-a vagy 142. §-a szerint minősül-e, az eset összes körülménye alapján. Hangsúlyozta, hogy az eset összes körülményét figyelembe véve a kormányzati tájékoztatási kötelezettségének tett eleget. 
  12. A II. rendű érintett nyilatkozatában (Kvk/8. sorszámú irat) kiemelte, hogy politikai pártoktól független köztestület és politikai tevékenységet nem folytat. Hivatkozott az OPSZ levélre, amelyben a II. rendű érintett elnöke a közelgő országgyűlési választásokra tekintettel éppen a politikamentes tevékenységre, valamint az Etikai Szabályzatának megfelelő eljárásra hívta fel a területi szövetségek figyelmét. Hangsúlyozta, hogy nem vesz részt a politikai pártok kampányában. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme - a következők szerint - nem alapos.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alaki vizsgálata után a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a kérelmező ügyben való érintettsége fennáll, hiszen a Határozat alapjául szolgáló kifogást benyújtó fél, egyben az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő, annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, a kérelmezőt ügyvéd képviseli, a benyújtott felülvizsgálati kérelmen a Ve. 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően minősített elektronikus aláírás szerepel. A Kúria megállapította, hogy kérelmező a felülvizsgálati kérelem benyújtásának alapjaként a Ve. 233. § (3) bekezdését, 241. § (1) bekezdését és (2) bekezdésének a) pontját is megjelölte, amelyek a Határozat elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre nem irányadóak, ez azonban nem zárja ki a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát. 
  3. A Kúria rámutat arra, hogy a következetes joggyakorlat szerint a választási eljárás sommás jellege és a Ve. rendelkezései folytán a bírósági felülvizsgálatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét, így a Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt (Kvk.IV.37.316/2014/2., Kvk.IV.37.657/2019/3.).
  4. A kérelmező a Határozat jogszerűségét alapvetően a bizonyítékértékelés általa állított hibái folytán vitatta, részben a bizonyíték értékelésének elmaradása, részben a levont következtetés tekintetében a Határozat ellentmondásos volta miatt. Ennek során helytállóan hivatkozott arra, hogy a Ve. 225. §-a alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 225. §-ának értelmezéséhez kapcsolódó egységes joggyakorlat szerint a választási ügyben a jogorvoslat során felhozható új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal {BH2014.12.377., Kvk.39.185/2024/6., Indokolás [29], [66]}.
  5. A Kúria a felülvizsgálat során a bizonyítás megengedhetősége körében jelentőséget tulajdonított annak, miszerint a kérelmező a kifogáshoz bizonyítékokat csatolt, s a Határozatból értesült arról, hogy a kifogásban előadott érvei alátámasztására szolgáló OPSZ levél, valamint iránymutatás nem igazolta a polgárőrség közreműködését a kiadvány terjesztésében, továbbá a fényképfelvételek rossz minősége nem tette lehetővé a kiadvány teljes tartalmának értékelését, így a kifogás elutasításának indokát a bizonyítottság olyan alacsony foka adta, amely kizárta a jogsértés megállapítását. Mindebből következően a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelméhez mellékelhetett további bizonyítékot mind a terjesztés tárgyában, mind pedig a kiadvány tartalmára vonatkozóan. 
  6. A Kúria elsőként a kérelmező által becsatolt új bizonyítékok értékelését végezte el. A becsatolt fényképfelvétel alapján a kiadvány tartalmának vizsgálata során megállapította, hogy az a kérelmező hivatkozásának megfelelően egyik oldalán Magyarország miniszterelnökének fényképét és üzenetét tartalmazza. A másik két oldalán a polgárőrség működésére vonatkozó adatokat mutatja be, akként, hogy az utolsó oldal a II. rendű érintett elnökének fényképével és nyilatkozatával ér véget. A kiadvány a szövegében választásra, pártra, jelölő szervezetre vagy jelöltre, ellenzékre, az országgyűlési képviselők választására, azon való részvételre nem utal, pártok, jelölő szervezetek logóját nem tartalmazza, azok programjára nem hivatkozik. A kiadvány időszerűségét egyrészt aktuálpolitikai kérdések adják, másrészt az, hogy a polgárőrség létrejöttének 35. évfordulója kapcsán tájékoztatást nyújtson az elért eredményekről.
  7. A kiadvány vizsgálata kapcsán fontos rámutatni, hogy a Kúria következetes gyakorlata szerint a kormányzati munkáról szóló beszámolónak helye lehet kampányidőszakban is, és az az esélyesegyenlőségi követelmény kapcsán nem vethető össze a kampányeseményekkel. A Kormányt az Alaptörvényben meghatározott feladatköréből adódóan megilleti a tájékoztatás joga és lehetősége. A választási kampányidőszakban azonban ezt a Ve. keretei között kell gyakorolnia.
  8. A Kúria a Kvk.III.37.421/2018/8. számú határozatában rögzítette, hogy „[…] önmagában az a körülmény, hogy a kormánypártok a kormányzati kommunikációban is megjelenő üzeneteket használnak kampányuk során, nem jogsértő, sőt természetesnek tekinthető, hiszen a választási kampány során a kormánypárti jelölő szervezetek képviselik a kormányzat álláspontját, ösztönözve a szavazókat a kormányzó párt újraválasztására. A kampányidőszakban ekként elsődlegesen éppen a kormánypártok feladata a kormányzati kommunikáció közvetítése, hiszen ez biztosítja, hogy a jelölő szervezetek esélyegyenlősége mellett jelenik meg a kampányüzenet.”. 
  9. A Kormány nincs elzárva attól, hogy a kampányidőszak alatt tájékoztató tevékenységet folytasson, ilyen abszolút tilalom a Ve.-ből nem vezethető le. A kampányidőszak alatt azonban alkalmas a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség megbontására az a kormányzati kommunikációs tevékenység, amely formai és/vagy tartalmi egyezősége okán felerősíti az egyik jelölő szervezet üzenetét, ilyen esetben ugyanis a támogatott jelölő szervezet kampányüzenete a kampányköltési limitet meghaladó költségráfordításokkal arányosan, több választóhoz képes eljutni [Kvk.III.37.421/2018/8.]. 
  10. A kérelmező arra ugyanakkor helyesen utalt, hogy kampányidőszak alatt a jelöltek és a jelölő szervezetek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt esélyegyenlőségének érvényesítése érdekében az állami, illetve az önkormányzati szerveknek tartózkodniuk kell attól, hogy a pártok szabad versengésébe beavatkozzanak [BH2014.12.379., Kvk.IV.37.360/2014/2., Kvk.III.37.421/2018/8.]. 
  11. A választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye az egyenlő esély elve, a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg a kommunikációk meggyőző erejét. Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest (Kvk.IV.37.359/2014/2.; Kvk.V.39.112/2024/3.; Kvk.III.39.023/2026/10.). 
  12. A Kúria kiemeli, hogy a Kormány nem alanya a választási eljárásnak, de tevékenysége a kampányidőszakban érinti a választásokkal kapcsolatos egyes közjogi viszonyokat, ezért a kormányzati tájékoztatás során figyelemmel kell lenni a Ve. 141. §-ában és 142. §-ában foglalt rendelkezésekre. E követelmény érvényes az írásbeli kommunikációra, így a kérelmező által vitatott kiadványra is. A kormányzati tájékoztatás és a kampányeszközök, kampánytevékenység elhatárolásának meghatározó szempontjait az Alkotmánybíróság a 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatában – a Kormány által a Kormányzati Tájékoztatási Központ útján küldött hírlevél vonatkozásában – áttekintette, valamint a Kúria is vizsgálta, egy miniszterelnök által írt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjainak címzett és a kamara tagságának továbbított e-mail tekintetében (Kvk.39.411/2022/3., Kvk.39.412/2022/3.). A joggyakorlat tehát az értékelés szempontjaira nézve kiforrott. 
  13. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy „Nem következik egyetlen jogszabályi rendelkezésből sem az, hogy tilos volna a Kormánynak a kampányidőszakban az állampolgárokat tájékoztatnia. Éppen ellenkezőleg: az Alaptörvényből és a fent ismertetett jogszabályokból az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének, jelen esetben a Kormánynak, a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia.” {3130/2022. (IV. 1.) AB határozat, Indokolás [39]}. Az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy az adott hírlevél nem a választási kampány lényegét illetően fogalmazott meg egy kampányüzenetet, hanem minden állampolgárt érintő és mindenki számára releváns és fontos közéleti kérdésben nyilvánult meg, továbbá megállapította, hogy a hírlevélben semmilyen utalás nem történt a választásokra, a hírlevél megszólításából következően pedig nem kifejezetten a választópolgárokhoz, hanem – ahogy arra a „honfitársunk” megszólítás is utal – minden magyar emberhez, a magyar nemzethez szólt {3130/2022. (IV. 1.) AB határozat, Indokolás [41]}. Rögzítette, hogy „A vitatott közlés a tartalma alapján tehát önmagában nézve nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált, amely által a Kormány intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget.” {3130/2022. (IV. 1.) AB határozat, Indokolás [44]}.
  14. Az I. rendű érintett által hivatkozott 3151/2022. (IV. 12.) AB határozat – a [31] bekezdésében foglaltak szerint – tárgyazonosként minősítette a 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatot, és annak főbb megállapításait tekintette irányadónak. Vizsgálati követelményként rögzítette az adott cselekmény összes körülményének kellő súlyú figyelembe vételét, így az eljárás alapját képező ügyben annak értékelését, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a Kormány feladatkörét közvetlenül érintő, a Ve.-ben kifejezetten nevesített kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlésre (tájékoztatásra) sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor {3151/2022. (IV. 12.) AB határozat, Indokolás [34]}.  
  15. A Kúria a Kvk.39.411/2022/3. és a Kvk.39.412/2022/3. számú határozatában a IV/665/2022. számú AB határozatban [közzétételi szám: 3130/2022. (IV. 1.) AB határozat] számba vett szempontokat vizsgálta. Ennek során kiemelte, hogy a levél célja elsősorban a magyar gazdák tájékoztatása volt, aktuálpolitikai kérdéseket érintett, a közlés indokát a magyar gazdákat is érintő, a háború okán fennálló sajátos körülmények adták. A Kúria végzéseiben helybenhagyta az alapul szolgáló NVB határozatokat, amelyben vizsgálati szempont volt, hogy a miniszterelnök a levelet nem jelöltként, hanem kormányfőként írta alá, a kormányzati tájékoztatási feladatkörében járt el, kampányüzenetet nem fogalmazott meg, lényeges közéleti kérdésekben nyilvánult meg. 
  16. A Kúria rámutat arra, hogy - a kormányzati tájékoztatás értékelése körében már kialakult szempontokra figyelemmel - a kérelmező a becsatolt fényképfelvétellel nem tudta cáfolni a kormányzati kommunikáció-jelleget. A kiadvány tekintetében a kérelmező csak hivatkozott a FIDESZ-KDNP kampányanyagaival és kampánygondolataival való egyezésre, de azt nem mutatta be, arra vonatkozó bizonyítékot nem csatolt. A Kúriának nincs hivatalbóli vizsgálati kötelezettsége és lehetősége, egyes jelölő szervezetek kampányanyagait csak erre irányuló részletes hivatkozás és valószínűsítés alapján elemezheti és hasonlíthatja össze. A kérelmezőnek a kampánytevékenység megvalósulására alapított hivatkozása a bizonyítottság alacsony szintje, illetve hiánya okán nem foghatott helyt. 
  17. A Kúria ezt követően a kérelmező által tanúnyilatkozatként benyújtott panasz elnevezésű nyilatkozatot vizsgálta, amelyről megállapította, hogy az tanúnyilatkozatként nem vehető figyelembe. A Ve. 43. § (2) bekezdése a bizonyítékok körében nevesíti ugyan az írásbeli tanúvallomást, azonban a kérelmező által benyújtott panasz elnevezésű nyilatkozat alaki és tartalmi szempontból sem tekinthető tanúvallomásként, továbbá a Ve. 43. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatként vagy iratként is hiányos. Az alaki hiányosság abban áll, hogy a tanúvallomást vagy nyilatkozatot tevő, illetve az irat elkészítője azonosításához szükséges adatok nem állapíthatók meg, ehhez egy név és lakcím nem elégséges. Emellett alapvető tartalmi hiányosság, hogy a panasz megnevezésű nyilatkozat nem tartalmaz a jogsértés megállapításához szükséges és elégséges konkrétumot, beazonosítható tényeket, adatokat, hanem alapvetően egy meg nem nevezett helybéli polgárőr ismerős elmondására és véleményére, valamint a nyilatkozattevő véleményére terjed ki. A nyilatkozat az állított jogsértés tekintetében nem kellően konkrét, ezzel a kérelmező a valószínűsítés szintjén sem igazolta azt, hogy a polgárőrség feladata lett volna a kiadvány terjesztése.
  18. A Kúria a panasz elnevezésű nyilatkozatot az OPSZ levéllel, valamint iránymutatással is összevetve azt állapította meg, hogy a II. rendű érintett éppen a politikai jellegű tevékenységtől való tartózkodásra hívja fel a polgárőröket. A kérelmező a kifogásban 2026. március 12. napján kézhez kapott kiadványra, a nyilatkozattevő a panasz elnevezésű nyilatkozatban 2026. március 13. napján postaládába bedobott kiadványra utal, így ez alapján nem állapítható meg a hivatkozott kiadványok egyezősége. A bizonyítékok értékelése alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a kiadvány terjesztésének módja körében a bizonyítottság foka továbbra sem éri el a jogsértés megállapításához szükséges szintet. 
  19. A kérelmező és a II. rendű érintett is helyesen mutatott rá arra, hogy a Polgárőr tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a polgárőr szervezetek politikai tevékenységet nem folytathatnak, működésük a politikai pártoktól független. Ez a törvényi követelmény a kampányidőszakra is vonatkozik, ezáltal a polgárőrség kampánytevékenységet nem folytathat, kampányeszköznek minősülő kiadványt nem terjeszthet. A konkrét ügyben azonban a kérelmező által kifogásolt kiadvány – a fent kifejtettek szerint – nem minősül kampányeszköznek, a II. rendű érintettnek a kiadvány terjesztésben való részévtelét pedig a kérelmező által benyújtott bizonyítékok nem igazolják, ezáltal a választási alapelvek sérelmére alapított hivatkozása nem eredményezhette a Ve. 2. § (2) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvi rendelkezések megsértésének megállapítását.
  20. A Kúria a kérelmező további érveit vizsgálva alaptalannak tartotta az NVB ellentmondásos állítására, továbbá a fényképfelvételeknek a kiadvány tartalmára vonatkozó bizonyítékként való értelmezésére, mint téves következtetésre vonatkozó hivatkozásokat. Az NVB a Határozatban azt rögzítette, hogy a fényképfelvételek felbontása és minősége nem tette lehetővé a kiadvány teljes tartalmának vizsgálatát, mivel a címeken, a vastag és nagyobb betűkön kívül a hasábokban tördelt szöveg – még többszöri nagyítás után is – olvashatatlan {Határozat [18]}. A Határozat indokolása azt fejezi ki, hogy a kiadvány egyes részei olvashatóak, az pedig elegendő volt ahhoz, hogy a fényképfelvételeket, mint bizonyítékokat az NVB összekapcsolja a kiadvány tartalmával. A kérelmező tehát iratellenesen hivatkozott arra, hogy a Határozat szerint a fényképfelvételek értékelhetetlenek. Azáltal, hogy a teljes értékelhetetlenség nem állt fenn, az NVB állítása sem minősül ellentmondásosnak.
  21. A kérelmező azon érvelése sem cáfolta a Határozat jogszerűségét, miszerint a jogsértések összefüggése ellenére az NVB tévesen szétválasztva vizsgálta a kifogásban foglaltakat. A kérelmező a kifogásában a kiadvány polgárőrök általi terjesztését, valamint a kiadvány tartalmát (politikai tartalmú kiadvány, ezáltal kampányeszköz) sérelmezte, amelyekre figyelemmel a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelvek megsértésére hivatkozott. A Kúria rámutat arra, hogy a kérelmező a jogsértéseket fennállónak tekintette, ezért fejthette ki, hogy azok egymással összefüggő jogsértések. Az NVB a Határozatban a két jogsértést az azokra vonatkozó bizonyítékok értékelése során választotta szét. A jogsértések egyike sem volt megállapítható, így jogsértés megállapításának hiányában az NVB nem végezhette el a jogsértések egymással való összefüggésének vizsgálatát. E vizsgálat elmaradása nem teszi jogsértővé a Határozatot.  
  22. A fentiek szerint az NVB a rendelkezésére álló bizonyítékok helyes értékelésével, azokból okszerű következtetést levonva hozta meg a Határozatot. Az NVB a Ve. 14. §-ának (1) bekezdésében foglalt feladatait – különösen a választások tisztaságának, törvényességének biztosítását, a pártatlanság érvényesítését és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítását – nem azáltal látja el, hogy az általa elbírálandó kifogást alaposnak értékeli. A kérelmező kifogásának elutasítása az NVB rendelkezésére álló bizonyítékok helyes és okszerű értékelésén alapult, így a kérelmező Ve. 14. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésére alapított hivatkozása sem foghatott helyt. 
  23. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemhez csatolt bizonyítékok alapján sem tartotta megállapíthatónak a kérelmező által hivatkozott jogsértő magatartást a kiadvány tartalma és terjesztése tekintetében, így a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontja szerinti választási alapelvek megsértése nem áll fenn. Ennélfogva a bírósági felülvizsgálati kérelem nem vezethetett a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti, megváltoztatásról rendelkező határozat meghozatalához és a kifogásnak való helyt adáshoz. Jogsértés megállapításának hiányában [Ve. 218. § (2) bekezdés a) pont] további jogsértéstől való eltiltásra [Ve. 218. § (2) bekezdés b) pont], valamint bírság kiszabására [Ve. 152. § (2) bekezdés, 218. § (2) bekezdés d) pont] nem kerülhetett sor. 
  24. Mindezekre tekintettel a Kúria a Határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdésének a) pontja alapján helybenhagyta.  

A döntés elvi tartalma

  1. A kormányzati kommunikáció körébe tartozó kiadvány tartalmának és terjesztésének a kampánytevékenységtől való elhatárolása mindig esetről esetre, a konkrét ügy egyedi körülményei alapján vizsgálandó.
  2. A Polgárőr tv. 2. §-ának (2) bekezdése a polgárőr szervezetek politikamentességét követeli meg, amely követelmény azt eredményezi, hogy a polgárőrség kampányban való részvételét törvény zárja ki. A kampányban való esetleges tiltott közreműködés csak kellő valószínűsítés mellett állapítható meg. 

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. §-ának (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. 
  2. A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. §-ának (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. §-ának (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §-ának (5) bekezdése szerinti 10.000 forint összegű nemperes eljárási illeték megfizetésére. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatala 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. 
  3. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. 

Budapest, 2026. március 25. 

dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke  
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró 
dr. Figula Ildikó s.k. bíró 
dr. Heinemann Csilla s.k. bíró 
dr. Tóth Kincső s.k. bíró