Kvk.I.39.064/2025/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.064/2025/3.

A tanács tagjai:

Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
Dr. Kalas Tibor bíró

A kérelmező: …
                     …

A kérelmező jogi képviselője: Dr. … ügyvéd
                                              …

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 1/2025. (VI. 12.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 1/2025. (VI. 12.) számú határozatát megváltoztatja és a Balajti Helyi Választási Bizottság 1/2025. (VI. 6.), 2/2025. (VI. 6.) és 3/2025. (VI. 6.) számú határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán, 2024. június 9. napján független egyéni listás jelöltként mandátumot szerzett Balajt településen önkormányzati képviselőként, valamint a Balajti Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak is a képviselője lett. A kérelmezőt 2024. október 9. napján Balajt Község Önkormányzatának képviselő-testülete alpolgármesterré választotta.
  2. A kérelmező a 2024. november 25. napján kelt lemondó nyilatkozatában 2024. december 27-ei hatállyal tisztségéről lemondott, valamint 2024. november 27. napján a képviselő-testület a 321/2024. (XI. 27.) számú határozattal a kérelmező alpolgármesteri tisztségét visszavonta.
  3. Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2024. november 27. napján tartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyv napirenden kívül rögzítette (jegyzőkönyv 5. oldal) Cs. L. alpolgármester kérdését arra vonatkozóan, hogy a kérelmező mely tisztségéről mondott le. A kérelmező jegyzőkönyvben rögzített válasza szerint „december 27-én mond le, a megfelelő időben és helyen kiderül, hogy miről”. A kérelmező 2024. december 27. napjáig a lemondó nyilatkozatát nem konkretizálta.
  4. A jegyző 2025. január 6. napján kelt írásbeli felhívására a kérelmező a 2025. január 28. napján kelt és benyújtott válaszában arról adott tájékoztatást, hogy 2024. december 27-i hatállyal nem mondott le a helyi önkormányzati képviselői megbízatásáról.
  5. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) a BO/13/03960-7/2025. számú - Balajt Község Önkormányzata és a Balajti Roma Nemzetiségi Önkormányzat jogszerű működésével kapcsolatos javaslattételt tartalmazó, Balajt Község polgármestere, valamint Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testülete részére is megküldött - átiratában (a továbbiakban: átirat) rögzítette, hogy a kérelmező 2024. december 27-ei hatállyal bekövetkező - nem visszavonható, valamennyi tisztségére konkretizálódó, így általános érvényű - lemondására tekintettel, ezen időpontot követően a kérelmező nem rendelkezik a képviselőket megillető jogokkal, és nem terhelik a képviselői kötelezettségek sem. A Kormányhivatal az átiratban javaslattal élt az önkormányzat működésének, döntéshozatali eljárásának helyreállítására vonatkozóan.   
  6. A Balajti Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) az 1/2025. (VI. 6.) számú határozatával a kérelmező lemondása miatt megüresedett helyi önkormányzati képviselői egyéni listás mandátumot kiadni rendelte az egyéni listás képviselő-választás eredménymegállapító szavazóköri jegyzőkönyv alapján a soron következő legtöbb szavazatot elért M. J.-nak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 21. § (1) bekezdése alapján.
  7. M. J. nyilatkozott arról, hogy a mandátumot nem kívánja elfogadni, ezért a HVB a 2/2025. (VI. 6.) számú határozatával visszavette tőle a kérelmező lemondása folytán megüresedett, kiosztott egyéni listás helyi önkormányzati képviselői mandátumot és azt a 3/2025. (VI. 6.) számú határozattal az egyéni listás képviselő-választás eredménymegállapító szavazóköri jegyzőkönyv alapján a soron következő legtöbb szavazatot elért K. F.-nek rendelte kiadni.
  8. A kérelmező 2025. június 9. napján fellebbezést terjesztett elő a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB), az általa ismeretlen határozatszámú „2024. június 6-án kelt” HVB határozat ellen, amellyel a HVB a mandátumát visszavontnak tekintette és új mandátum kiosztásáról döntött. Álláspontja szerint a döntés sérti Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 30. § (1)-(3) bekezdését, mivel a HVB vélhetőleg abból indult ki, hogy a jegyző felhívására nem érkezett válasz, illetve a „lemondó nyilatkozatot” automatikusan az összes tisztségre kiterjedőként értelmezte. Kifejtette, hogy ezt több okból is jogsértőnek tartja. Álláspontja szerint a HVB-nek vizsgálnia kellett volna, hogy a lemondás mely tisztségre vonatkozott és a lemondás körülményei megfeleltek-e a törvényi feltételeknek. A fellebbezés első mondata szerint a fellebbezést, mint Balajt Község Önkormányzatának korábbi alpolgármestere és önkormányzati képviselője nyújtotta be.
  9. A kérelmező a 2025. június 12. napján benyújtott fellebbezés-kiegészítésében rögzítette, hogy a fellebbezésében a HVB 2025. június 6. napján meghozott 1/2025. (VI. 6.), 2/2025. (VI. 6.) és 3/2025. (VI. 6.) számú határozatát támadta, azokat csak a fellebbezési határidő letelte után ismerhette meg, továbbá hangsúlyozta, hogy ha a lemondó nyilatkozatból nem derül ki egyértelműen, hogy az melyik tisztségre vonatkozik, azt a HVB egyik tisztségre sem értelmezheti, mivel a HVB-nek és más hatóságnak sincs arra jogosultsága és hatásköre, hogy eldöntse, hogy a kérelmező miről kíván lemondani.

A TVB határozata

  1. A kérelmező fellebbezésére eljárt TVB a 2025. június 12. napján meghozott 1/2025. (VI. 12.) számú határozatában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a kérelmező a fellebbezésében érintettségére nem hivatkozott, azzal kapcsolatban semmilyen érvelést nem fejtett ki. Rámutatott, hogy a kérelmező a fellebbezést, mint korábbi alpolgármester és önkormányzati képviselő nyújtotta be, azonban az érintettségről nem nyilatkozott, így nem igazolta, hogy a fellebbezést a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdésében meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be. Az indokolásban foglaltak szerint a kérelmező nem vette figyelembe, hogy az által sérelmezett mandátum-megszűnés nem a HVB döntésének következménye, és azzal kapcsolatban nem adott elő érvelést, hogy a mandátumkiosztó határozat(ok) mennyiben hatnak ki közvetlenül saját jogaira és kötelezettségeire.
  2. A TVB határozatának indokolása szerint a fellebbezés nem tartalmazza a vitatott határozat számát, így a fellebbezett határozat nem azonosítható be, mivel a HVB 2025. június 6. napján három határozatot is hozott. Utalt arra, hogy a kérelmező a fellebbezés-kiegészítésben már megjelölte a fellebbezéssel támadott határozatok számát, azonban a Ve. 224. § (3) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket a jogorvoslati határidőben benyújtott fellebbezésnek kell tartalmazni, ezért a jogorvoslati határidőn túli fellebbezés kiegészítésben foglaltakat érdemben nem tudta figyelembe venni. Megjegyezte, hogy érintettség igazolásának hiányában akkor is a rendelkező részben foglalt döntést kellene meghozni, ha a fellebbezés a kötelező tartalmi elemeket - így a támadott határozatok számát - tartalmazta volna. A fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a Ve. 231. § (1) bekezdés a) és d) pontja alapján döntött.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező - jogi képviselő útján - a Ve. 223. § (3) bekezdése a) pontja és 223. § (1) bekezdése alapján bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a TVB 1/2025. (VI. 12.) számú határozatának a megváltoztatását akként, hogy a Kúria a fellebbezésnek adjon helyt, és a HVB 2025. június 6. napján kelt 1/2025. (VI. 6.), 2/2025. (VI. 6.) és 3/2025. (VI. 6.) számú határozatát változtassa meg és mondja ki, hogy a kérelmező képviselői mandátuma továbbra is fennáll, mivel nem történt törvényes lemondás, intézkedjen a kérelmező mandátuma visszaállításáról, mellőzze annak más személy részére való kiosztására irányuló rendelkezést.
  2. Érintettsége körében előadta, hogy a HVB 1/2025. (VI. 6.) és 3/2025. (VI. 6.) számú határozata kifejezetten rendelkezik mandátuma megszűnésének megállapításáról, s a HVB 1/2025. (VI. 6.) és 2/2025. (VI. 6.) számú határozata név szerint is megnevezi a kérelmezőt, így a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján fennáll az érintettsége a fellebbezés kapcsán. A Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége pedig a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem kapcsán is fennáll, mivel a fellebbezése alapján hozott TVB határozatot támadja jelen eljárásban.
  3. Álláspontja szerint a fellebbezés tartalmazta az érintettségre vonatkozó adatokat, annak megszövegezéséből ez nyilvánvaló volt, mivel leírta, hogy mandátuma megszűnésével kapcsolatos a határozat. A Ve. 224. § (3) bekezdés nem tartalmaz konkrét rendelkezést arra, hogy az érintettséget ki kellene fejteni a kérelemben. Az ügyszámot a jogorvoslati határidőn belül nem ismerhette meg, így arra nyilatkozni nem tudott. A HVB a határozatokat csak kifejezett kérésre, a fellebbezési határidő letelte után küldte meg számára, azok az önkormányzat honlapján sem voltak elérhetőek a 2025. június 6. napját követő pünkösd miatti 3 napos hosszú hétvégén. Előadta, hogy a jogorvoslatra jogosulttól lehetetlen elvárás kiüresíti az Alaptörvény XVIII. (helyesen: XXVIII.) cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslati jogot. Bizonyítékként a Ve. 225. §-ára hivatkozva csatolta a HVB határozatok részére történő megküldéséről szóló, 2025. június 10-ei e-mailt.
  4. Hangsúlyozta, hogy az Mötv. 30. §-ának rendelkezésére figyelemmel mandátuma nem szűnt meg, az Mötv. 29. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eset nem valósult meg (írásbeli lemondó nyilatkozat nem lett a polgármesternek vagy a képviselő-testületnek hivatalosan átadva vagy benyújtva; képviselői tisztségéről nem mondott le; írásban egyértelműen nyilatkozott a jegyző felé, hogy nem mondott le a képviselői mandátumáról; nem értelmezhető úgy, hogy a mandátuma megszűnt volna, így a HVB döntése jogszabálysértő). Kifejtette, hogy a lemondó nyilatkozatban nem jelölte meg kifejezetten az önkormányzati képviselő tisztséget, így arra a lemondás nem kezelhető hatályosként. A HVB nem vizsgálta, hogy a lemondás vonatkozott-e a települési önkormányzati képviselői tisztségre, így a HVB következtetése folytán sérül az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdése által is védett közhivatal viseléséhez való jog, amely az állampolgárok egyik legfontosabb politikai alapjoga. Előadta, hogy a jogállamiság és a jogbiztonság elvéből is következik, hogy a közhatalmat gyakorló szervek egyértelmű, világos és félreérthetetlen jognyilatkozatok alapján hozhatnak közjogi jogállást (jelen esetben képviselő megbízatást) megszüntető döntéseket. Ennélfogva a HVB határozata önkényes jogértelmezést tükröz és nem tekinthető megalapozottnak. A HVB köteles a nyilatkozat valós tartalmát érdemben vizsgálni, ennek elmulasztása felveti a képviselő jogainak indokolatlan korlátozását, az arányosság és a tisztességes eljárás követelményének sérelmét.
  5. Álláspontja szerint a TVB határozata összességében sérti a Ve. 221. § (1) bekezdését, 224. § (3) bekezdését és az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését, mert a nyilvánvaló érintettséget nem észlelte, a jogszabály rendelkezéseihez képest bővítette a fellebbezés kötelező tartalmi elemeit, továbbá a jogorvoslati jog gyakorlását olyan feltételhez kötötte, amelyet a fellebbezés benyújtásakor önhibáján kívül nem teljesíthetett, a TVB-nek tehát érdemben kellett volna a fellebbezést elbírálnia. A HVB határozata vonatkozásában jogszabálysértésként az Mötv. 29. § (1) bekezdés f) pontját, 30. §-át, valamint az Övjt. 21. § (1) bekezdését jelölte meg, mivel olyan okirat alapján állapították meg a tisztség megszűnését, amely az adott tisztségről való lemondást nem tartalmazott és nem lett a törvény szerinti címzett részére megküldve.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint - a fellebbezés érdemi elbírálásának hiánya kapcsán - alapos.
  2. A Kúria a kérelmező érintettségét [Ve. 222. § (1) bekezdés] elfogadva a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta, mivel az a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül került benyújtásra, tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében meghatározott kötelező elemeket, továbbá azt a kérelmező jogi képviselővel eljárva nyújtotta be.
  3. A TVB a határozatában a Ve. 231. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt rendelkezés alapján döntött a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be. A Ve. 221. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.
  4. A kialakult bírói gyakorlat következetes abban, hogy az érintettség fennállását a kérelmezőnek kell igazolnia. A TVB a határozat meghozatala során annyiban helyesen járt el, hogy az érintettséget vizsgálta, mivel annak esetleges hiánya a fellebbezés érdemi elbírálásának akadályát képezi. A konkrét ügy egyedi körülményeire figyelemmel azonban tévesen vonta le azt a következtetést, hogy a kérelmező a fellebbezés benyújtására érintettség hiányában nem volt jogosult.
  5. A Kúria utal az Alkotmánybíróság 3081/2014. (IV. 1.), 3082/2014. (IV. 1.) és 3097/2014. (IV. 11.) AB végzéseire, továbbá a Kúria Kvk.I.37.510/2019/2., Kvk.III.39.360/2022/5. és Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzéseire. Az Alkotmánybíróság a fent megjelölt végzéseiben - miként azt a TVB határozatának [14] bekezdése is tartalmazza - rámutatott, hogy „A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal - mely elvi síkon lehet többek között akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti -, ezt azonban mindig az adott ügyben esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönt el.”. Az Alkotmánybíróság erre az álláspontra helyezkedett a 3099/2018. (III. 26.) AB végzésében is. A Kúria a Kvk.37.510/2019/2. számú végzés [10] pontjában rögzítette, hogy „Azonos jogi szabályozás okán a fenti alkotmánybírósági álláspont alkalmazható a fellebbezési kérelem érintettségi vizsgálata körében.”.
  6. A Kúria a fentiekre tekintettel jelen határozat meghozatala során, a fellebbezésre való jogosultságot megalapozó érintettség vizsgálata körében is követte a Kvk.IV.37.286/2018/2. és a Kvk.III.39.360/2022/5. számú végzéseiben megnyilvánuló, a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozó gyakorlatot, amely szerint az érintettség tekintetében az érintettnek meg kell jelölni olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből az érintettségére következtetni lehet, s ha a kérelmező az érintettségére nem hivatkozik, nem jelöl meg olyan tényt, körülményt adatot, amelyből az érintettségére következtetni lehet, és ilyen tény, körülmény az ügy irataiból sem állapítható meg, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. E kialakult gyakorlat szerint tehát nem feltétlenül szükséges az érintettségre vonatkozó részletes érvelés kifejtése, hanem - amennyiben az érintettség nyilvánvaló - elegendő az érintettséget alátámasztó tény, adat megjelenítése.
  7. A Kúria úgy értékelte, hogy a kérelmező fellebbezésében van olyan tény, adat, amely az érintettségére utal, helyi képviselői tisztségének fellebbezésben való nevesítése az érintettség okát kellően valószínűsíti, figyelemmel arra, hogy ezen helyi képviselői mandátum megüresedése okán hozta meg a HVB a fellebbezéssel támadott határozatokat. A fellebbezésben közöltek figyelembevétele nem minősül hivatalbóli bizonyításnak, a TVB határozatában e körben hivatkozott Kvk.I.39.037/2024/4. számú végzésben foglaltakból is az következik, hogy a kérelmező által előadott és igazolt tények vizsgálatának helye van. Jelen esetben a fellebbezésben foglalt tény, adat elegendő a Ve. szerint megkövetelt érintettség megállapításához, a fellebbezést a kérelmező arra jogosultként nyújtotta be.
  8. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján a TVB azért nem vizsgálta érdemben a fellebbezést, mert az nem tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt kötelező elemeket. E tárgyban utalt a Kúria Kvk.V.37.985/2019/6. számú végzésére, amely rögzíti, hogy „A választási bizottság elsőfokú határozatát […] a számával, a keltezésével és az azt meghozó bizottság megjelölésével kell beazonosítható módon megjelölni.”. A TVB határozatának a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontján alapuló indokolása tehát a kérelmező hivatkozása ellenére nem eredményezi a fellebbezés kötelező tartalmi elemei jogszerűtlen bővítését. Ugyanakkor a Kúria - ezzel ellentétes tényadat hiányában - elfogadta a kérelmező azon érvelését, hogy nem értékelhető a terhére, hogy nem tudta megjelölni a HVB határozatainak számát, mivel azokat a fellebbezési határidőn belül nem kapta kézhez és arról a helyi önkormányzat honlapjáról sem értesült, amely körülmény nem eredményezheti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslati jog kiüresedését.
  9. A Kúria választási ügyekben a Ve. 231. § (5) bekezdéséből következően a választási szervet nem kötelezheti új eljárásra, jogszabálysértés fennállása esetén azt orvosolva kell érdemi határozatot hoznia. Mindebből következően a Kúriának kellett a kérelmező fellebbezésében megjelölt jogszabálysértéseket érdemben megvizsgálva döntést hoznia.
  10. A kérelmező a HVB határozatainak jogszerűségét az Mötv. 29. § (1) bekezdés f) pontja, 30. §-a, valamint az Övjt. 21. § (1) bekezdés alapján vitatta. Ezzel összefüggésben a Kúria hangsúlyozza, hogy a HVB határozataiban a megüresedett mandátum kiadásáról, visszavételéről, majd újbóli kiadásáról rendelkezett. A kérelmező helyi önkormányzati képviselői megbízatásának megszűnéséről a HVB nem döntött, erre nincs is hatásköre, a lemondást, mint a döntéshozatalához szükséges releváns tényt vette figyelembe, ennélfogva a HVB határozatai az Mötv. kérelmező által hivatkozott rendelkezéseit nem sértik.
  11. A Kúria hangsúlyozza, hogy a lemondás a képviselő egyoldalú akaratnyilatkozata, amely nincs meghatározott formához, alakisághoz vagy a képviselő-testület (polgármester) általi elfogadáshoz kötve, továbbá az írásban tett lemondó nyilatkozat következő képviselő-testületi ülésen történő bejelentésének elmulasztása vagy elhalasztása nem érinti a képviselői megbízás megszűnését. A HVB rendelkezésére álló kormányhivatali állásfoglalás szerint a lemondó nyilatkozat nem volt lekorlátozva, így az általános jellegű, valamennyi tisztségre kiterjedt, továbbá az Mötv. 30. § (3) bekezdésének rendelkezése értelmében nem vonható vissza. A lemondó nyilatkozat visszavonhatatlansága az esetleges eljárási hibák korrekcióját nem teszi lehetővé, emiatt a lemondás tényét a HVB kellő alappal tette a tényállás részévé, a lemondás körülményeivel kapcsolatos vizsgálati kötelezettség nem terhelte, így e körben a HVB mulasztása nem áll fenn.
  12. A HVB üléséről szóló értesítés, valamint határozatainak kézbesítése hiányával, a rendeltetésszerű joggyakorlat sérelmével [Ve. 2. § (1) bekezdés] kapcsolatos hivatkozások a HVB fellebbezéssel támadott határozatainak érdemét nem érintik, a kérelmező jogorvoslati jogát gyakorolhatta, fellebbezésének érdemi vizsgálata pedig a TVB határozatának megváltoztatása folytán jelen nemperes eljárásban megtörtént, mivel ezt a konkrét ügy egyedi körülményei lehetővé tették.
  13. A kérelmező által a fellebbezéshez becsatolt tanúvallomás - azaz a megválasztott új alpolgármester Nyilatkozata - a kérelmező lemondásához kapcsolódó eljárási kérdésekre és a lemondás értelmezésére vonatkozik, azonban a HVB fellebbezéssel támadott határozatainak nem a kérelmező lemondása képezi a tárgyát, így a tanúvallomás nem támasztja alá a HVB fellebbezett határozatainak jogszabálysértő voltát.
  14. Mindezekre figyelemmel a Kúria a TVB 1/2025. (VI. 12.) számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján úgy változtatta meg, hogy a HVB 1/2025. (VI. 6.), 2/2025. (VI. 6.) és 3/2025. (VI. 6.) számú határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Amennyiben a fellebbezés tartalmaz olyan tényt, adatot, amely folytán az érintettség nyilvánvaló, úgy a fellebbezés érdemi vizsgálata nem mellőzhető az érintettségre vonatkozó érvelés hiánya miatt.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 151. § (1) bekezdésének és 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a beérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálta el, mivel a Ve. 228. §-ának - 2023. május 26. napjától hatályos - (3) bekezdése szerint, ha a felülvizsgálat iránti kérelem nem folyamatban lévő választáshoz kapcsolódik, akkor tizenöt nap áll a Kúria rendelkezésére a határozat meghozatalára.
  3. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme a fellebbezés érdemi elbírálásának hiánya tekintetében alapos volt, amelyre figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték, a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
  4. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.

Budapest, 2025. június 26.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró