Kvk.I.39.048/2026/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I. 39.048/2026/3.

A tanács tagjai:

Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; 
Dr. Figula Ildikó előadó bíró;
Dr. Heinemann Csilla bíró;
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró;
Dr. Tóth Kincső bíró     

A kérelmező: (kérelmező)     
                      (cím2)

A kérelmező képviselője: Dr. Kócsó Sándor ügyvéd      
                                      (cím3)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:  a kérelmező 

Felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 129/2026.számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Tisztelet és Szabadság Párt jelölő szervezetnek az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán a Bács-Kiskun Vármegye 02. számú egyéni választókerületben induló jelöltje – (név) - kampánytevékenységet folytatott a jelölő szervezet két aktivistájával 2026. február 27-én reggel 9 óra magasságában a cím4 szám alatt található Kecskeméti Piac bejáratánál. A kampánytevékenység során a jelölő szervezet pultjánál szórólapokat osztottak, és a választópolgárokkal beszélgettek.
  2. A kampánytevékenység közben érkezett a helyszínre a kérelmező, aki a Fidesz helyi önkormányzati képviselője, és mikrofonnal a kezében többek között az ukrán háborúról és az ukrán olajról kérdezte a kampánytevékenységet folytató jelöltet.

A kampánytevékenységet folytató jelölt kifejezetten jelezte, hogy nem kíván a kérdésekre válaszolni, mely kérést a kérelmező figyelmen kívül hagyva a kérdésfeltevést folytatta. A helyszínen a kérelmező két munkatársával jelent meg, akik a történéseket videó felvételen rögzítették. 

  1. A jelölő szervezet a kérelmező által tanúsított magatartás kapcsán 2026. március 02-án kifogást terjesztett elő a Bács-Kiskun Vármegyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választó Kerületi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: OEVB), amelyben annak megállapítását kérte, hogy a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c), és e) pontjában foglalt alapelveket azáltal, hogy a jelenlévő választópolgárok nyugalmát súlyosan zavaró módon akadályozta a jelölő szervezet jelöltjének és aktivistáinak kampánytevékenységét, valamint a választópolgárokkal való nyugodt kommunikációt. Kérte továbbá, hogy a választási alapelvek megsértése miatt állapítsák meg a kérelmező felelősségét és tiltsák el a további jogsértéstől, és szabjanak ki vele szemben pénzbírságot. 
  2. Az OEVB 4/2026. (III.05) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban nevesített, a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A határozat a kérelmezőt a további jogsértéstől eltiltotta, és terhére 30.000 Ft bírságot szabott ki. A határozat a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelme tekintetében elutasította. 
  3. Az OEVB határozatával szemben kérelmező részéről előterjesztett fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) bírálta el, és 2026. március 10-én meghozott 129/2026. számú határozatával az OEVB határozatát részben megváltoztatta, és a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása alapelv sérelmének megállapítását, és a bírság szankció alkalmazását mellőzte. 
  4. Az NVB határozata jogorvoslati kioktatása többek között tartalmazta, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező, továbbá, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtója jogi képviselőjének minősített elektronikus aláírással kell ellátnia a kérelmet. A tájékoztatás szerint az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban, elektronikus okirati formába kell átalakítani. Ehhez kapcsolódóan az indokolás utalt a Ve. 222. § (1) bekezdésére, a 223. § (1) bekezdésére, és a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésére. 
  5. Az NVB határozat indokolása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelv nem sérült, mivel a rendelkezésre álló adatokból az volt megállapítható, hogy a cselekmény inkább a jelöltet akadályozta közvetve és időlegesen, továbbá a választópolgárok megtévesztése nem merült fel. A bírság mellőzése indokaként az indokolás arra hivatkozott, hogy a kérelmező részéről egy egyszeri cselekmény folytán merült fel az egyik választási alapelv sérelme. 
  6. Ugyanakkor az NVB határozata szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja megsértését az OEVB határozata jogszerűen állapította meg, és a kérelmező fellebbezéséhez mellékelt videó felvétel csak megerősítette, hogy a kérelmező akadályozta a jelöltet kampánytevékenysége folytatásában (indokolás [49]). Az NVB határozat indokolása kiemelte, hogy a jelölt már a kérelmező első kérdésénél jelezte, hogy be szeretné fejezni a beszélgetést, és ezt a szándékát több, mint 10 alkalommal megismételte a kérelmező felé (indokolás [43]). 

Az NVB határozat indokolása a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv sérelme körében utalt a bírósági gyakorlatra is (Kvk.VII.39.334/2022/4.).

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező 2026. március 13-án – jogi képviselője útján – az NVB határozatával szemben bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte az NVB határozatának megváltoztatását, és a vizsgált cselekménnyel összefüggésben előterjesztett kifogás elutasítását. 
  2. A bírósági felülvizsgálati kérelem szerint az NVB határozata a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye megsértését jogszabálysértő módon állapította meg, ugyanis a kérelmező hivatkozása szerint magatartása nem volt alkalmas a kampánytevékenység akadályozására. A kérelmező szerint az NVB határozata jogszabálysértő módon a jogsértést hipotetikus következtetésre alapította, a döntés nem tartalmaz teljeskörű okszerű és megalapozott bizonyítékon nyugvó tényállást, felcserélte a bizonyítási teher szabályait, nem felel meg a Kúria gyakorlatának a kampány akadályozása tekintetében, és nem ad választ a kölcsönös kampánytevékenységek kollíziója kérdésében felmerült kérdésre sem. 
  3. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a kérelmező jogi képviselője elektronikus úton terjesztette elő, ugyanakkor a kérelmen és a csatolt meghatalmazáson nem szerepel minősített elektronikus aláírás. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme - az alábbiak miatt - érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
  2. A Kúria következetes gyakorlata szerint választási ügyben a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát megelőzően el kell végezni a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására Ve.-ben előírt kötelező alaki követelmények vizsgálatát, amelynek része annak vizsgálata is, hogy a kérelmező rendelkezik-e a Ve. 224. § (5) bekezdésében előírt kötelező ügyvédi képviselettel, s hogy az elektronikus úton előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazza-e a Ve. 223. § (1) bekezdése szerint kötelező minősített elektronikus aláírást. 
  3. A Ve. 223. § (1) bekezdése ugyanis a bírósági felülvizsgálati kérelem elektronikus úton történő előterjesztése esetére kötelezővé teszi, hogy a kérelem benyújtójának jogi képviselője a dokumentumot minősített elektronikus aláírással lássa el. 
  4. A Kúria több határozatában foglalkozott a választási eljáráshoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező kelléke, a minősített elektronikus aláírás hiánya jogkövetkezményeivel. A Kúria Kvk.39.123/2024/9., Kvk.39.125/2024/5., Kvk.39.145/2024/4., és Kvk.39.221/2024/7. számú döntéseiben elvi éllel mondta ki, hogy amennyiben az elektronikus dokumentumként benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 223. § (1) bekezdése szerint megkövetelt minősített elektronikus aláírást, annak következménye az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás.
  5. A minősített elektronikus aláírás fogalmát a digitális államról és digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 8. § 38. pontja értelmező rendelkezése adja meg, amely tovább utal a fogalom meghatározása során  a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, Európai Parlament és Tanács 2014. július 23-i, 910/2014/EU Rendelete (eIDAS rendelet) 3. cikk 12. pont szerinti fogalommeghatározásra, mely szerint a „minősített elektronikus aláírás: olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláríást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul”. 
  6. A Kúria kiemeli, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemmel érintett NVB határozat jogorvoslati kioktatása helyes tájékoztatást adott egyrészt a kötelező jogi képviseletről, másrészt a kötelező minősített elektronikus aláírásról.
  7. A tájékoztatás és a jogszabályi kötelezettség ellenére az elektronikus dokumentumként benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a jogi képviselő még aláírásával sem látta el, csak a neve került feltüntetésre, és bár a csatolt meghatalmazás tartalmazza a jogi képviselő aláírását, azt azonban nem minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állították elő, hozzá kapcsolódó minősített tanúsítvány sincs. Figyelemmel arra, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 223. § (1) bekezdése szerint megkövetelt minősített elektronikus aláírást, ennek hiányában a Ve. 224. § (5) bekezdéséből következő kötelező ügyvédi képviselet ténye nem állapítható meg. A Kúria joggyakorlata egységes abban, hogy a minősített elektronikus aláírás hiányában a kötelező jogi képviselet nem tekinthető igazoltnak, melynek következménye az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás (Kvk.37.442/2018/4., Kvk.I.39.246/2022/2., Kvk.39.117/2024/3.). 
  8. A fentiek alapján a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani, miután azt a 224. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével nyújtották be. 

A döntés elvi tartalma

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén kötelező a minősített elektronikus aláírás, ennek hiányában a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. 

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. 
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki. 

Budapest, 2026. március 17.  

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró
Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró