Kvk.I.39.037/2026/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.037/2026/4.

A tanács tagjai:

dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
dr. Figula Ildikó bíró
dr. Heinemann Csilla bíró
dr. Kalas Tibor bíró

A kérelmező: (Kérelmező)
                     (Cím1.)

A kérelmező jogi képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda
                                             eljár: dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd
                                             (Cím2.)

Az érintett: Jakab Péter                  

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 4/2026. (III. 6.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 4/2026. (III. 6.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.  

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. 

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 2026. február 27. napján meghozott 3/2026. (II. 27.) 01. számú OEVB határozatával (a továbbiakban: 3/2026. OEVB határozat), a választási eljárásól szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 132. §-a alapján, a Ve. 252. § (2) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva Jakab Pétert, a Demokratikus Koalíció jelölő szervezet Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületi jelöltjét nyilvántartásba vette, mivel az OEVB megállapította, hogy a jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel, az érvényes ajánlások száma eléri az 500-at.
  2. A kérelmező 2026. február 27. napján 16 óra 21 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be az OEVB-hez Jakab Péter, a Demokratikus Koalíció jelöltje jelöltállítása során tapasztalt jogsértésre hivatkozva. Előadta, hogy 2026. február 25. napján a magyarorszag.hu felületen elérhető „Tájékoztatás ajánlásról” szolgáltatás útján végzett ellenőrzés eredményeként arról tájékoztatták, hogy személyes adataival ajánlást rögzítettek Jakab Péter képviselőjelölt és az őt állító jelölő szervezet javára. A kérelmező kifogása szerint nevezett jelöltet, illetve jelölő szervezetet aláírásával soha nem támogatta, ajánlóívet a részükre nem írt alá, az ajánlóíven szereplő aláírás hamis, személyes adatait akaratán kívül, visszaélésszerűen használták fel. A kérelmező kérte, hogy az OEVB a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt választási alapelvek (a választás tisztaságának megóvása; a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás), valamint a Ve. 122. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését, a Ve. 123. § (4) bekezdése alapján minősítse érvénytelennek a nevében leadott ajánlást, a Ve. 218. § (2) bekezdésének b) pontja alapján tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, s a jogsértés súlyára és az alapelvek szándékos megsértésére tekintettel a Ve. 218. § (2) bekezdésének d) pontja alapján szabjon ki bírságot.
  3. Az OEVB a 2026. március 2. napján meghozott 6/2026. (III. 2.) 01. számú OEVB határozatával (a továbbiakban: 6/2026. OEVB határozat) a kifogást a Ve. 215. § b) pontja alapján - elkésettség okán - érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az indokolásban tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy a kifogás szerinti, ismeretlen személy által tanúsított magatartás a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény rendelkezéseibe ütközhet, ezért az OEVB a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőrkapitányság eljárását.
  4. A kérelmező 2026. március 4. napján fellebbezést nyújtott be a 6/2026. OEVB határozattal szemben. Fellebbezésében hivatkozott arra, hogy a hamis aláírásokkal fenntartott jelölti státusz a választási folyamat tisztaságát és a jóhiszemű joggyakorlás alapelvét folyamatosan sérti, mindaddig, amíg a jelölt a nyilvántartásban szerepel. Álláspontja szerint a kifogását nem lehetett volna elkésettség okán érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, mert a jogsértő állapot fennállása folyamatos. Állítása szerint a fellebbezett határozat sérti a Ve. 209. § (2) bekezdését, 46. § (1) bekezdésének d) pontját, 14. § (1) bekezdését, 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontját, valamint Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk (7) bekezdését. Kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontja alapján változtassa meg a fellebbezett határozatot akként, hogy megállapítja a kifogás határidőben való benyújtását és a kifogásnak helyt ad.
  5. Az NVB elnöke a 2026. március 4. napján kelt NVBT/210-2/2026. iktatószámú irattal - a Kúria értelmezésére [Kvk.VII.39.090/2024/6.] hivatkozva - áttette a fellebbezett határozattal hatáskör nélkül elbírált kifogást a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB), amelyről a kérelmezőt egyidejűleg értesítette. Rögzítette, hogy a kérelmező kifogása a Ve. 297. § (2) bekezdése szerinti fellebbezésnek értékelendő, amelynek elbírálására a TVB rendelkezik hatáskörrel.   

A TVB 4/2026. (III. 6.) számú határozata

  1. A TVB a 2026. március 6. napján meghozott 4/2026. (III. 6.) számú határozatában (a továbbiakban: 4/2026. TVB határozat) a 3/2026. OEVB határozatot helybenhagyta, mivel a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy az nem jogszabálysértő. Rögzítette, hogy a következetes joggyakorlat szerint a választópolgár azon jogorvoslati kérelmét, amely azt sérelmezi, hogy akarata, tudta és valós szándéka nélkül, adataival visszaélve, valamely jelölt ajánlóívén szerepel, a jelölt nyilvántartásba vételének eljárásrendjében lehet elbírálni. A Ve. 297. § (2) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel rámutatott, hogy jelen választási eljárásban a jelölt nyilvántartásba vételéről döntő OEVB vagy a fellebbviteli fórumként eljáró TVB rendelkezik illetékességgel és hatáskörrel annak vizsgálatára, hogy az adott választópolgár ajánlóként szerepel-e az adott ajánlásgyűjtő íven, és amennyiben megalapozottnak találja a választópolgár ajánlásgyűjtési szabályok megsértésére vonatkozó nyilatkozatát, úgy e szerveknek van lehetőségük a Ve. 123. § (4) bekezdése alapján az ajánlás érvénytelenné nyilvánítására. Kizárólag az OEVB, vagy a másodfokon eljáró TVB jogosult az ilyen jellegű jogsértések érdemi jogkövetkezménye - az ajánlás érvénytelensége - megállapítására. A TVB a hozzá áttett, az OEVB által hatáskör nélkül elbírált kifogást - tartalma alapján - a 3/2026. OEVB határozattal szembeni fellebbezésként bírálta el.
  2. A TVB a kérelmező érintettségét megállapította és a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást a fellebbezés keretei között megvizsgálta. Ennek során rögzítette, hogy az ajánlások ellenőrzését az OEVB mellett működő országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda (a továbbiakban: OEVI) végzi. Az OEVI az ajánlások ellenőrzése során a Ve. már hivatkozott rendelkezései [125. § (1)-(3) bekezdés, 126. § (1) bekezdés a)-c) pont, 127. § (3) bekezdés] alapján jár el, nem mérlegelési jogkörben dönt arról, hogy mely ajánlás érvényes és melyik nem, mert a Ve. 126. §-a e tekintetben kógens rendelkezéseket tartalmaz.
  3. A TVB rögzítette, hogy a választási eljárás sommás jellegéből adódóan az ajánlások ellenőrzése nem terjed ki az aláírások valódiságának vizsgálatára, erre sem az OEVI-nek, sem az OEVB-nek nincs hatásköre. E körben a Kúria Kvk.I.39.274/2022/5. számú határozatában kifejtett jogértelmezést tekintette irányadónak.
  4. A 4/2026. TVB határozat indokolásában foglaltak szerint a TVB megvizsgálta a rendelkezésre álló választási iratokat, így az „Ajánlásellenőrző rendszer ajánlóívek ellenőrzésének eredmény-statisztikája” elnevezésű dokumentumot, amely alapján rögzítette, hogy az OEVI Jakab Péter jelölt vonatkozásában az ajánlásellenőrzés keretében 85 db ajánlóívet dolgozott fel, 653 db ajánlást rögzített, amelyek közül 551 db érvényes volt.  A TVB a kérelmező saját nyilatkozatát a neki tulajdonított ajánlás érvénytelenségének bizonyítékaként elfogadta és rögzítette, hogy ez a 3/2026. OEVB határozat jogszerűségét nem befolyásolja, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy Jakab Péter érvényes ajánlásainak száma az érvénytelenített ajánlás nélkül is meghaladja a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges 500 ajánlást. Megjegyezte továbbá, hogy a tartalma alapján fellebbezésnek minősülő és akként elbírált jogorvoslati kérelemre tekintettel a Ve. 218. § (2) bekezdésében meghatározott - kifejezetten a kifogásra, mint jogorvoslati formára irányadó és a kifogásnak helyt adó döntés esetén alkalmazható - jogkövetkezmények alkalmazásának nincs helye. 

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező jogi képviselővel eljárva - a TVB-hez 2026. március 9. napján 15 óra 59 perckor e-mail útján - bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a 4/2026. TVB határozat ellen, a Ve. 222. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 223. § (3) bekezdésének a) pontja alapján, jogszabálysértésre hivatkozással, figyelemmel a Ve. 223. és 224. §-ában foglalt további rendelkezésekre, mert állítása szerint az - a TVB téves jogszabályértelmezése miatt - sérti Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk (7) bekezdését, a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pontját, 14. § (1) bekezdését, valamint 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját. Kérte a Kúriát, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontja alapján a 4/2026. TVB határozat változtassa meg akként, hogy azt egészítse ki az eredetileg benyújtott kifogásban, illetve a 6/2026. OEVB határozattal szemben benyújtott fellebbezésben előadott kérelemben foglaltaknak megfelelően.
  2. Előadta, hogy érintettségét és a bírósági felülvizsgálati kérelem határidőben történő benyújtását a 4/2026. TVB határozat igazolja, amelyet bizonyítékként csatolt. Sérelmezte, hogy a TVB a 4/2026. TVB határozatban a fellebbezésben foglalt kérelemről nem rendelkezett, pusztán az érintett jelölt nyilvántartásba vételéről szóló 3/2026. OEVB határozatot hagyta helyben.
  3. Állítása szerint a 4/2026. TVB határozat sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglaltakat, mert nem rendelkezett a kifogásban és a fellebbezésben előterjesztett nevesített jogsértés - hamis aláírás - megállapításáról, valamint annak folyományaként előterjesztett konkrét további kérelmekről (jogsértéstől eltiltás, bírság), s a TVB e hiányosság által megsértette a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt egyik legfőbb kötelezettségét is, elmulasztotta egyik elsődleges feladatának teljesítését, ami „… szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.”. Álláspontja szerint a kifogásban előterjesztett aláírás hitelessége vitatásának a 3/2026. OEVB határozat elleni fellebbezésként való értelmezése nem mentesíti a TVB-t a konkrét jogorvoslati kérelemben foglaltak vizsgálata, az arra kiterjedő tényállás tisztázási kötelezettség és az arról szóló konkrét döntés meghozatala alól.
  4. Hivatkozott a 4/2026. TVB határozat [19] bekezdésében megnyilvánuló téves jogértelmezésre, mivel a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti megváltoztatás lehetősége magában foglalja a támadott határozat kiegészítését, ami a kifogásban előadottakra vonatkozó szankciót is jelentheti adott esetben. A TVB-nek rendelkeznie kellett volna az érintett jelölt nyilvántartásba vételéről szóló határozatban a kifogás, fellebbezés érdemi elbírálásáról, ennek elmaradásával sérült a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pontjában előírt indokolási kötelezettség is.
  5. A 4/2022. (III. 23.) AB határozat [29] bekezdésére utalva hangsúlyozta, hogy a választási ügyekben eldöntendő eljárási kérdések hátterét képező jogorvoslathoz való alapjog, valamint a törvényértelmezés nem lehet olyan szűkítő, amely e jog gyakorlását ellehetetleníti.  Rámutatott, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye is vonatkozik a TVB-re, amit megsértett a hiányos határozatával.
  6. Álláspontja szerint amennyiben a választópolgár csak utólag szerez tudomást adatai visszaélésszerű felhasználásáról, a leadáshoz kötött 3 napos határidő alkalmazása formalista és jogfosztó, mivel olyan határidő betartását kéri számon, amely alatt a jogsértés rejtve volt az érintett előtt. E vonatkozásban utalt a 3133/2019. (VI. 5.) AB végzés [41] bekezdésére.
  7. Előadta, a hamis aláírás, mint „eredendő bűn” állapotszerű kihatása, hogy e jogsértő állapot minden egyes másodperce sérti a választás alapelveit, mivel a jelölti státusz fundamentuma (az ajánlás) a Ve. 122. § (2) bekezdésébe ütközően hamis. Álláspontja szerint a hamis adatokon alapuló jelöltség folyamatosan torzítja a választói akaratot, mivel a választópolgár egy törvénytelenül versenyben lévő személyre adhatja le szavazatát, így sérül a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti alapelv, a választás tisztasága.
  8. A Ve. 43. §-ára hivatkozva a tényállás tisztázás követelménye megsértése körében kifejtette, hogy a választási bizottságok elsődleges feladata a választások tisztaságának és törvényességének biztosítása. Álláspontja szerint a választópolgár aláírás-hitelességet vitató nyilatkozata megdönti az aláírás valódiságához fűződő vélelmet. A kifogás elkésettség miatti elutasítása nem követeli meg a tényállás teljes tisztázását, de fenntart egy bizonyítottan jogsértő állapotot (hamis jelöltséget), ami sérti a tisztességes eljárás követelményét. Hivatkozott a Kúria Kvk.IV.39.267/2022/4. számú végzésének [20] bekezdésére, amely szerint „ha utóbb, a választási bizottság eljárásában merül fel az aláírások valódiságát megkérdőjelező körülmény, annak tisztázása a tényállás megállapításának részét képezi”.
  9. A Kúria felhívására az érintett a bírósági felülvizsgálati eljárásban nyilatkozattételi jogával nem élt. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme - a következők szerint - nem alapos.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet először alaki szempontból vizsgálta. Ennek során a Ve. 222. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján megállapította, hogy a természetes személy kérelmező érintettsége fennáll, mivel nevezett az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán központi névjegyzékben szereplő választópolgár és bírósági felülvizsgálat iránti kérelme a nevében Jakab Péter jelöltre leadott ajánlás érvénytelenségére alapított jogorvoslati kérelme tárgyában hozott 4/2026. TVB határozat ellen irányul, így az érintettséghez megkövetelt közvetlen kapcsolat fennáll. A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, a kérelmezőt ügyvéd képviseli, a benyújtott felülvizsgálati kérelmen a Ve. 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően minősített elektronikus aláírás szerepel, ezért a Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Kúria rámutat arra, hogy a következetes kúriai gyakorlat szerint a választási eljárás sommás jellege és a Ve. rendelkezései folytán a bírósági felülvizsgálatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét, így a Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt (Kfv.IV.37.316/2014/2., Kvk.IV.37.657/2019/3.).
  4. A Kúria nem értékelte megalapozottnak a kérelmező azon érveit, amelyekben arra figyelemmel állította jogszabálysértőnek a 4/2026. TVB határozatot, mert az nem rendelkezett a kifogásban és a fellebbezésben előterjesztett nevesített jogsértés - a hamis aláírás - megállapításáról és annak következményeiről, ezáltal nem döntött a konkrét jogorvoslati kérelemről. A Kúria utal a 4/2026. TVB határozat indokolásában már felhívott jogszabályi rendelkezésekre, különösen a Ve. 122. §-ának (2) bekezdésére, 125. §-ának (1)-(3) bekezdésére és 126. § (1) bekezdésének a)-c) pontjára. E törvényi rendelkezésekből nyilvánvaló követelmény, hogy az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg kell, hogy aláírja [Ve. 122. § (2) bekezdés], miként az is egyértelmű, hogy az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatainak ellenőrzése, a szavazóköri névjegyzék adataival való összevetése nem terjed ki a választópolgár aláírására [Ve. 126. § (1) bekezdés b) pont].
  5. Az aláírások valódiságának ellenőrzése körében a 4/2026. TVB határozat a fent nevesített jogszabályi rendelkezéseken túl helyesen tekintette irányadónak a Kúria Kvk.I.39.274/2022/5. számú határozatában kifejtett jogértelmezést is, amely szerint „az érvényes ajánlások számának megállapításához az aláírás valótlanságának, hamisságának vizsgálata nem tartozik bele. Az ajánlási rendszer lényege, hogy az arra jogosult választási szervek az ajánlót a megadott adatai és nem aláírása alapján beazonosítsák. Az aláírás formai kellékeire a Ve. nem tartalmaz előírást. Ennek oka, hogy az aláírásképet a központi névjegyzék nem tartja nyilván, így az nem segíti elő a választópolgár azonosítását.”.
  6. A Kúria hangsúlyozza, hogy az OEVB és a TVB eljárása során hivatalból nem köteles az aláírások hitelességét vizsgálni, erre jogszabályi kötelezettsége, és - az eljárás sommás jellege miatt - valós lehetősége sincs, ezt tükrözi a Kúria gyakorlata is (Kvk.I.39.274/2022/5.). Indokolt esetben a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján a hatáskörrel rendelkező szerv eljárása kezdeményezésének van helye (ezért is utalt a 6/2026. OEVB határozat a rendőrség eljárásának kezdeményezésére). Az ajánló aláírása tekintetében a Ve. 43. §-a szerinti tényállás tisztázási kötelezettség ezért abban nyilvánul meg, hogy az OEVB és a TVB köteles megvizsgálni a rendelkezésre álló bizonyítékokat, ha az arra jogosult az ajánlás-aláírás érvényességét, valós-valótlan voltát kétségessé teszi. Ez érvényesül a Kúria joggyakorlatában is (Kvk.IV.39.267/2022/4.).
  7. A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében csak részben idézte a Kvk.IV.39.267/2022/4. számú kúriai végzés [20] bekezdését („ha utóbb, a választási bizottság eljárásban merül fel az aláírások valódiságát megkérdőjelező körülmény, annak tisztázása a tényállás megállapításának részét képezi”), ezzel kívánta alátámasztani, hogy a TVB megsértette a tényállás tisztázási kötelezettséget (Ve. 43. §). Ugyanakkor a Kvk.IV.39.267/2022/4. számú végzés [20] bekezdésének teljes tartalmát figyelembe véve megállapítható, hogy „Az ajánlások Ve. 126. § (1) bekezdés c) pontjában előírt érvényességi feltételnek való megfelelés szerinti ellenőrzése a nyilvántartásba vétel során csak akkor terjed ki az aláírások valódiságának ellenőrzésére, ha az ajánlatgyűjtéssel összefüggésben megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott kifogást nyújtanak be. A saját kezű aláírás ugyan az ajánlás érvényességének és hitelességének egyik legfontosabb feltétele, de az - a formai kellékekre vonatkozó szabályozás hiányában - mindaddig elfogadható, amíg ennek ellenkezője nem nyer igazolást. Erre figyelemmel, ha utóbb a választási bizottság eljárásában merül fel az aláírások valódiságát megkérdőjelező körülmény, annak tisztázása a tényállás megállapításának részét képezi.”. A Kvk.IV.39.267/2022/4. számú végzés is egyértelműen kifejezésre juttatja azt a következetes joggyakorlatot, hogy a tényállás tisztázása és megállapítása során a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelését kell elvégezni, más ajánlásokon szereplő aláírás valódiságának további ellenőrzése - miután ez már bizonyítékok nélkül, hivatalból történne - nem képezi az OEVB és a TVB feladatát.
  8. A fentiekből következően a TVB-t a 4/2026. TVB határozat meghozatala során a kérelmező által a saját aláírása tekintetében tett nyilatkozat értékelésére vonatkozó kötelezettség terhelte, és az, hogy az értékelésről az indokolásban számot adjon. Ezen értékelés során a kérelmező által az eredetileg benyújtott kifogásban az aláírásával összefüggésben megtett hivatkozások - miszerint a kérelmező, mint választópolgár nyilatkozata elsődleges bizonyíték az aláírása valódiságához fűződő vélelem megdöntésére, s a jogorvoslati igény elismerése folytán az ajánlás a Ve. 122. § (2) bekezdése alapján érvénytelen - a TVB eljárása során eredményre vezettek. Megállapítható ugyanis, hogy a TVB a 4/2026. TVB határozat [18] bekezdésében elfogadta a kérelmező saját nyilatkozatát az ajánlás érvénytelenségének bizonyítékaként, ezáltal az elsődleges bizonyíték kérelmező által hivatkozott bizonyító ereje érvényesült, s mivel ez a 4/2026. TVB határozat [18] bekezdésében rögzítettek szerint az ajánlás érvénytelenségét bizonyította, ezáltal a kérelmező jogorvoslati igénye is teljesült. A kérelmező iratellenesen hivatkozott tehát arra, hogy a TVB a konkrét jogorvoslati kérelemről nem rendelkezett.
  9. A TVB a kérelmező saját aláírásával összefüggő saját nyilatkozatát, mint bizonyítékot értékelte, a tényállást ily módon az aláírás tekintetében megkövetelt mértékben tisztázta és erről az indokolásban számot adott. Tény, hogy a 4/2026. TVB határozat sommás, szűkszavú indokolást tartalmaz a kérelmező aláírásával leadott ajánlás érvénytelensége körében, ez azonban nem hat ki a bizonyíték értékelésének helytálló voltára, továbbá a 4/2026. TVB határozat jogszerűségére, annak indokolása a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott követelményeknek eleget tesz.
  10. A TVB a kérelmező nyilatkozata alapján megállapította a neki tulajdonított ajánlás érvénytelenségét, azonban ez nem vezethetett a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti, megváltoztatásról rendelkező határozat meghozatalához, mivel megállapítható volt, hogy a jelölt érvényes ajánlásainak száma az érvénytelenített ajánlás nélkül is meghaladja a nyilvántartásba vételéhez szükséges 500 ajánlást. Ennélfogva a kérelmező Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjának megsértésére, illetve ezzel összefüggő téves jogértelmezésre alapított hivatkozása, valamint a Ve. 14. § (1) bekezdésének megsértésére alapított hivatkozása sem foghatott helyt. A jogorvoslati kérelem érdemi elbírálása a 4/2026. TVB határozattal megtörtént, s a TVB kellő indokát adta annak, hogy ez miért nem eredményezte a 3/2026. OEVB határozat megváltoztatását.
  11. A Kúria nem adott helyt kérelmező Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjának megsértésére alapított azon érvelésének sem, hogy a megváltoztatás a kifogásban előadottakra vonatkozó szankciót és eltiltást is jelenthet. Ezzel összefüggésben a Kúria hangsúlyozza, hogy a konkrét ügy jellege (a kérelmező saját nyilatkozata a saját aláírása tekintetében dönti meg az aláírás valódiságának vélelmét, amely 1 db ajánlást érint) és a jogorvoslat sajátos jellege (jelölt nyilvántartásba vételéről szóló határozat elleni fellebbezés) folytán az várható el, hogy a TVB megállapítsa a jogsértést a vitatott aláírással érintett ajánlás tekintetében és a vitatott ajánlás érvénytelenségét. A jelölt nyilvántartásba vételéről döntő OEVB határozattal szemben előterjesztett és az ajánlásra vonatkozó szabályok megsértését állító fellebbezés nyomán a TVB vagy a nyilvántartásba vételi határozat helybenhagyásáról, vagy megváltoztatás mellett a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasításáról rendelkezhet. E két döntés annak függvénye, hogy a TVB elé tárt bizonyítékok mennyi ajánlás érvénytelenségét támasztják alá és ez a bizonyítás az érvényes ajánlások számát az 500 db ajánlás alá csökkenti vagy sem. A konkrét ügyben a megállapított jogsértés mellett is több mint 500 db ajánlása van a jelöltnek, így a 4/2026. TVB határozat nem jogsértő azon okból, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjának alkalmazásával nem rendelkezett a jelölt nyilvántartásba vételérő szóló 3/2026. OEVB határozat megváltoztatásáról.
  12. A kérelmező a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának, a választás tisztaságának megsértésére is alaptalanul hivatkozott, mivel megalapozatlanul állította, hogy a választópolgár egy törvénytelenül versenyben lévő személyre adhatja le szavazatát. A kérelmező semmivel nem cáfolta, hogy a jelölt több mint 500 db ajánlással rendelkezik, így nem támasztotta alá azon állítását, hogy törvénytelenül vesz részt a választáson jelöltként. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját a kérelmező jogszabálysértésként megjelölte, azonban a bírósági felülvizsgálati kérelemben ezen alapelvek megsértésére vonatkozó érveit nem fejtette ki, így nem volt megállapítható, hogy milyen érvek mentén kívánja a 4/2026. TVB határozat jogszerűségének további vizsgálatát. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve körében utalt arra, hogy azt hiányos határozatával sértette meg a TVB, azonban a Kúria a TVB határozata tekintetében az ügy érdemét érintő hiányosságot a fentiekben kifejtettek szerint nem tartott megállapíthatónak.
  13. A kérelmező jogorvoslati jogát gyakorolta, fellebbezését a TVB érdemben elbírálta, arról kellően indokolt határozatban döntött, a kérelmező által hivatkozott, az Alaptörvény XXVIII. cikkének (7) bekezdése szerinti jogsértést a TVB nem követte el. A kérelmező nyilatkozata folytán bizonyítottnak fogadta el a neki tulajdonított ajánlás érvénytelenségét, ugyanakkor a hamis aláírás tekintetében további jogsértés megállapításához bizonyíték nem állt a TVB rendelkezésére, így sem a bizonyítékértékelés, sem a tényállástisztázás körében nem áll fenn olyan hiányosság, amely az eljárás tisztességes voltának vagy a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának sérelméhez vezetett volna. A jogorvoslathoz való jog kapcsán a kérelmező által hivatkozott 4/2022. (III. 23.) AB határozat [29] bekezdésében az Alkotmánybíróság az elkésettséggel összefüggésben tett megállapítást arra nézve, hogy a jogorvoslati határidő kezdő napjának meghatározása egyes sajtótermékek esetén eltérő lehet. Ez jelen ügyben nem releváns, mivel a TVB nem alkalmazta az elkésettség jogkövetkezményét, s nem állt fenn sajtótermékekre vonatkozó vizsgálódás.
  14. A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben előadott olyan érveket is, amelyek a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításához kapcsolódnak (a 3 napos határidő formalista, jogfosztó alkalmazása, a hamis aláírás, mint „eredendő bűn” állapotszerű kihatása), azonban azáltal, hogy a TVB a fellebbezést érdemben elbírálta, az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást sérelmező hivatkozások nem vonatkoztathatók a 4/2026. TVB határozatra. Emellett a kérelmező az előadását a 3133/2019. (VI. 5.) AB végzés [41] bekezdésére utalással kívánta alátámasztani, amely nem az AB végzés indokolásának, hanem az AB végzéshez tett alkotmánybírói különvéleménynek a része.
  15. Mindezekre tekintettel a Kúria a 4/2026. TVB határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdésének a) pontja alapján helybenhagyta.  

 A döntés elvi tartalma

  1. Az ajánlások aláírásának hitelességét az OEVB és a TVB eljárása során hivatalból nem köteles vizsgálni, erre jogszabályi kötelezettsége, és - az eljárás sommás jellege miatt - valós lehetősége sincs, azonban a Ve. 43. §-ában foglaltaknak megfelelően köteles megvizsgálni a rendelkezésre álló bizonyítékokat, ha az arra jogosult az ajánlás-aláírás érvényességét, valós-valótlan voltát kétségessé teszi.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. §-ának (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. §-ának (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. §-ának (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §-ának (5) bekezdése szerinti 10.000 forint összegű nemperes eljárási illeték megfizetésére. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatala 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. 

Budapest, 2026. március 12.

dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró
dr. Figula Ildikó s.k. bíró
dr. Heinemann Csilla s.k. bíró
dr. Kalas Tibor s.k. bíró