Kvk.I.39.037/2024/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.037/2024/4.

A tanács tagjai:

Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; 
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró;
Dr. Tóth Kincső bíró

A kérelmező: név
                     (cím)

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Békefi László Tamás egyéni ügyvéd
                                              (cím)

Az érintett: Civil Zugló Egyesület
                   (cím)

Az érintett jogi képviselője: Dr. Sima Ákos egyéni ügyvéd
                                           (cím)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 205/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2024. április 11. napján kelt 156/2024. számú határozatával visszautasította az érintett jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán, mivel megállapította, hogy a szervezet bejelentkezésének időpontjában (2024. április 9. napján) (név)-nak az érintett képviseletére vonatkozó megbízása nem állt fenn. Az NVB 156/2024. számú határozatával szemben az érintett által benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria a 2024. április 16. napján meghozott Kvk.VII.39.036/2024/2. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése alapján.  
  2. Az érintett 2024. április 16. napján ismételten kérte jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét, a képviselője a kérelmet 2024. április 18. napján elektronikus okiratba foglalva is benyújtotta.
  3. Az NVB a 2024. április 19. napján meghozott 205/2024. számú határozatával az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán az érintettet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vette, a Ve. 132. §-a alapján. Az NVB a határozat indokolásában rögzítette, hogy a 156/2024. számú határozat meghozatalát követően a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában az érintett törvényes képviselőjének adatai között bejegyzésre került a „megbízás időtartama”, valamint „megbízás megszűnésének időpontja” adat, ez utóbbira figyelemmel megállapítható volt, hogy az érintett jelölő szervezetként való bejelentésére (név) jogosult volt. 

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező természetes személy, (helység) lakos, jogi képviselővel eljárva - az NVB-hez 2024. április 22. napján 15 óra 11 perckor e-mail útján - bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a 205/2024. számú határozattal szemben, a Ve. 222. § (1) bekezdése és 223. § (1) bekezdése alapján, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt okból, azaz jogszabálysértésre hivatkozással. Kérte a Ve. 232. § (helyesen: 231. §) (5) bekezdés b) pontja alapján a határozat megváltoztatását, a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelem Ve. 133. § (2) bekezdése szerinti visszautasítását. A kérelem indokaként előadta, hogy a 2024. április 11. napján meghozott 156/2024. számú határozat, a 2024. április 16. napján benyújtott ismételt kérelem és a 2024. április 19. napján meghozott 205/2024. számú határozat időbelisége eleve kizárja az érintett közgyűlésének szabályszerű összehívását és alappal feltételezhető, hogy (név) valótlan tartalmú iratok alapul vételével, a civil szervezetek közhiteles nyilvántartása jogellenes befolyásolásán keresztül támadja a választások tisztaságát azzal, hogy az ilyen módon „meghosszabbított” állítólagos „képviseleti joga” alapján kérte az érintett jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét.

Az érintett Kúria felhívására tett nyilatkozata

  1. A Kúria 2. sorszámú végzésével – rövid határidővel – nyilatkozattételi lehetőséget biztosított az érintettnek. Az érintett 3. sorszámú írásbeli nyilatkozatában a bírósági felülvizsgálati kérelem elutasítását indítványozta. Előadta, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmében foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. (név) képviseleti joga 2024. május 16. napjáig terjed, ebből is látható, hogy a változásbejegyzés alapja a 2019. május 16. napján kelt közgyűlési határozat. Álláspontja szerint a kérelmezőnek - akinek jogi képviselője egy konkurens jelölő szervezet vezetője - a kételyei alapján a Fővárosi Bíróságot kellett volna megkeresnie.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
  2. A bírósági felülvizsgálatra és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Ve. 222-225. §-a tartalmazza. A Ve. 222. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az NVB „[…] határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, míg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját. A Ve. 231. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha [a) pont] nem a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be, illetve [d) pont] nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
  3. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben akkor vizsgálhatja, ha kimutatható a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége. Az érintettség megállapításához szükséges, hogy az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihat. Ennek vizsgálata során irányadó szempontok tekintetében az Alkotmánybíróság több végzésében [pl. 3081/2014. (IV. 1.), 3082/2014. (IV. 1.), 3097/2014. (IV. 11.) AB végzések] hangsúlyozta, hogy „A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal - mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti -, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el.”.
  4. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján megállapította, hogy a kérelmező természetes személy, (helység) lakos, aki az érintettségére vonatkozóan előadást egyáltalán nem tett, azt semmilyen módon nem igazolta, arra nézve bizonyítékot nem terjesztett elő. Az érintettség fennálltának igazolása a kérelmező kötelezettsége, így az igazolás hiányának következményét a kérelmező viseli. Az érintettség választási ügyben történő vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak, a Kúria a kérelmező által előadott és igazolt tényeket vizsgálja.
  5. Az érintettség kérelmező általi igazolásának követelményét, annak teljesítését a Kúrai már több ügyben vizsgálta, ennek során rögzítette, hogy az érintettség megállapításához nem elegendő, ha a kérelmező természetes személy (Kvk.VI.39.407/2022/4.), illetve, ha névjegyzékben szereplő választópolgár (Kvk.V.39.513/2022/2.), az érintettség igazolása hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor (Kvk.VI.39.407/2022/4., Kvk.V.39.513/2022/2.). A Kvk.III.39.360/2022/2. számú határozat elvi tartalmaként a Kúria rögzítette, hogy a Ve. 222. § (1) bekezdésében előírt érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat, továbbá az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli.
  6. A kérelmező az érintettségéről nem nyilatkozott. A bírósági felülvizsgálati kérelméből kitűnik természetes személy minősége és (helység) lakcíme (a kérelmezett pedig zuglói egyesület), ezek az adatok azonban nem elegendőek a törvény által megkövetelt érintettség megállapításához, így nem igazolt, hogy a kérelmező a kérelmet a Ve. 222. § (1) bekezdésében meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be.
  7. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményei körében megállapította, hogy a kérelmező - előadása szerint - a kérelmet a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt okból, azaz jogszabálysértésre hivatkozással nyújtotta be, továbbá kifejtette a kérelem indokait, azonban nem jelölte meg, hogy az NVB támadott határozata - álláspontja szerint - mely jogszabályi rendelkezésbe ütközik.
  8. A Kúria következetes gyakorlata szerint a megsértett jogszabályhely megjelölésének hiánya a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi (pl. Kvk.V.39.306/2022/2., Kvk.V.39.307/2022/2., Kvk.VII.39.036/2024/2. számú határozatok). A Kúria utal továbbá a Kvk.VII.39.409/2022/2. számú határozat elvi tartalmára, miszerint a kérelmező kérelmében kifejtett érvei jogszabálysértés (konkrét jogszabályhely megsértése) megjelölése hiányában érdemben nem vizsgálhatóak. A Kvk.VI.39.424/2022/5. számú kúriai határozat elvi tartalma szerint pedig a választási bizottság határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elégséges a kérelmező által sérelmesnek tartott körülmények leírása, hanem konkrétan meg kell jelölni, hogy a támadott határozat melyik jogszabály, mely rendelkezését milyen okból sérti.
  9. Jelen esetben a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme tartalmazza ugyan a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozást, amelyből kitűnik, hogy a kérelem benyújtására jogszabálysértés miatt került sor, azonban a megsértett konkrét jogszabályhelyet nem nevesíti, ezért jogszabálysértés megjelölése hiányában nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdésében előírt tartalmi követelménynek.
  10. Mindezekre tekintettel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés a) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 

A döntés elvi tartalma

  1. A választási ügyben hozott határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem jelöli meg a kérelmező érintettségét és a kérelmet megalapozó jogszabálysértést.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezése szerint illetékmentes.
  3. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.

Budapest, 2024. április 26.

Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró  
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró