A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.37.650/2019/2.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, dr. Sisák Péter bíró
A kérelmező:
Képviselője: Pacsai & Sándor Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: Dr. Sándor Tamás Zsolt)
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 116/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria Nemzeti Választási Bizottság 116/2019. számú határozatát megváltoztatja és a Csepeli Hírmondó X. évfolyam 7. és 8. lapszámai tekintetében előterjesztett kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül, míg a 9. lapszám tekintetében előterjesztett kifogásokat elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Egy magánszemély és a Magyar Szocialista Párt kifogástevők külön-külön május 9-én és 10-én előterjesztett beadványaikban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c.) pontjának megsértése miatt kérték a kérelmező elmarasztalását, mert álláspontjuk szerint a Csepeli Hírmondó elnevezésű önkormányzati lap X. évfolyamának 7., 8., és 9. számaiban a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség jelöltjeinek, választási programjának bemutatása az összes többi jelölő szervezet együttes megjelenéséhez mérten elsöprő mértékben jelent meg.
[2] A Csepeli Hírmondó a XXI. Kerületi Önkormányzat lapja, mely rendszeresen tudósít a Csepelen történő eseményekről, és most hírt ad az európai uniós választásokban versengő pártok kampánytevékenységéről is. Az április 10-én megjelenő X. évfolyam 7. számának 4. oldalán számolt be a kormánypárt, míg 5. oldalán - ugyanolyan terjedelemben - a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Jobbik, és az MSZP kampánytevékenységéről, illetve egy- egy képet közölt a Munkáspárt és a kormánypárt jelöltjei aláírásgyűjtő tevékenységéről. Az április 20-án megjelenő 8. számban a 8. oldalon a kormánypárt, míg a 9. oldalon a DK., az LMP, és az MSZP-vel kapcsolatos kampányhíreket jelenítette meg. A Csepeli Hírmondó május 8-án megjelentetett 9. számában a 6. oldalon a kormánypárt, a 7. oldalon az MSZP-vel kapcsolatos hír jelent meg, illetve a listák nyilvántartásba vételéről tájékoztatott.
[3] A magánszemély beadványozó kifejtette, hogy ha már a lap foglalkozik az EP választásokkal, akkor a többi jelölő szervezet álláspontját is megjeleníthette volna, de erre láthatóan kísérletet sem tettek, ezért kérte a jogsértés megállapítását, a kérelmező további jogsértéstől való eltiltását és bírság kiszabását.
[4] Az MSZP állítása szerint a kérelmező fent hivatkozott lapszámaiban megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c.) pontjában foglalt, a jelöltek esélyegyenlőségére vonatkozó alapelvet, miután a kormánypárt jelöltjeinek, választási programjának bemutatása az összes többi jelölő szervezet együttes megjelenési lehetőségéhez képest domináns. Nézete szerint a jogsértés több lap együttes vizsgálatával állt be.
[5] A Fővárosi Választási Bizottság (továbbiakban: FVB) a kifogásokat egyesítette, és a 19/2019. (V.13.) számú határozatában úgy ítélte meg, hogy a kifogások megalapozottak. Az FVB az esélyegyenlőségi alapelv sérelmét megállapítva a kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől és 149.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte. Nézete szerint mindhárom lapszám jelentős számban és nagy terjedelemben tartalmaz a FIDESZ-KDNP-vel, annak jelöltjeivel kapcsolatos, őket népszerűsítő írásokat, míg a választáson listát állító többi jelölő szervezetről csak kis számú és csekély terjedelmű cikk olvasható. Hangsúlyozta, hogy az FVB-nek azt kellett vizsgálni, hogy a Csepeli Hírmondó kifogásolt lapszámainak közzététele a Ve. 141. §-ának második fordulat szerinti olyan kampánytevékenység-e, amely a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányul, azaz az önkormányzat valamely jelölt vagy jelölő szervezet mellé állt-e, feladva ezzel az önkormányzati lapokkal szemben elvárt semleges pozícióját. Rámutatott arra, hogy a választási kampányidőszakban megjelenő lapokban a FIDESZ-KDNP listáján jelöltként szereplő Orbán Viktor, Németh Szilárd és Novák Katalin jelentek meg, és a jelölti minőségen túl, a „nem jelölti” megjelentetés eléri azt a szintet, amely azt a látszatot keltheti, hogy az önkormányzati sajtótermék a választási kampányban – semleges pozícióját feladva – az egyik jelölő szervezet és jelöltjei mellett tűnik fel.
[6] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság támadott határozatában az FVB határozatát részben megváltoztatta és a kiszabott bírság törléséről rendelkezett. Megítélése szerint a Ve. 43. § (1)-(2) bekezdései alapján az FVB a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázta a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Álláspontja szerint a Ve. 152. § (4) bekezdés értelme az, hogy az érdemben vizsgálható kifogás benyújtására való jogosultság alapja, hogy legalább két olyan lapszám már megjelent a választási kampányban, amelyek vizsgálható lapfolyamot alkotnak. Szerinte nem feltétele az elmarasztalhatóságnak az, hogy a vizsgált műsorfolyamból egymást közvetlenül követő lapszámok valósítsák meg a jogszabálysértést. Ez a kitétel ugyanis nem a jogszabálysértés minimum feltételét, hanem a vizsgálódás alá vehető műsorfolyam meglétének minimális feltételét jelentik. Jelen esetben a vizsgálható műsorfolyam három egymást követő lapszámból állt, az ezekben megjelenő tartalmat együttesen kellett vizsgálat alá venni és az esélyegyenlőség esetleges sérelmét megállapítani.
[7] Az Alkotmánybíróság és a Kúria kialakult gyakorlata alapján azt vizsgálta a sérelmezett lapszámokkal kapcsolatban, hogy a kérelmező a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelő szerkesztési gyakorlatot követett-e, vagy közhatalmi szerepét feladva valamely jelölt mellett elköteleződött, illetve ennek látszatát keltette. Elemezte, hogy a kifogásolt cikkekben szereplő személyeknek feladatellátásukról szóló tájékoztatása értékelhető-e az aktuális kampány szempontjából, azaz kimutatható-e a tájékoztatás választói akaratot befolyásoló célja vagy alkalmassága. Hangsúlyozta, hogy a fenti vizsgálat csak a megjelenések tartalmi áttekintésével lehetséges, melyet azonban az FVB mellőzött, de helytállóan idézte a Kúria NVB által is követett gyakorlatát, amely az esélyegyenlőség sérelmének megvalósulását eredményező körülményeket bemutatja.
[8] A tartalmi vizsgálat körében kiemelte a Kúria Kvk.V.37.620/2019/2. számú határozatát, melyben az került rögzítésre, hogy nem minősül választási kampánytevékenységnek a választási kampány időszaka alatt folytatott állami, kormányzati vagy önkormányzati alaptevékenység végzése során keletkezett nyilatkozatok megjelenítése a médiában. Erre figyelemmel nem találta jogsértőnek a 7. lapszám 1. oldalán, 19. oldalán, a 8. lapszám 2–3. oldalain, 5. oldalán, 19. oldalán, a 9. lapszám 11. és 17. oldalán szereplő megjelenítéseket. Ezekben az esetekben Novák Katalin és Németh Szilárd államtitkárok szerepeltetése állami feladatukhoz kapcsolódóan, közéleti szereplő öregdiákként, illetve egy, az újságban állandó szereplésnek tekinthető receptrovatban történik meg, a jelöltek nevén kívül a választásra utaló tartalom a cikkekben nincs. A 9. lapszám 6. oldalán szereplő Honvédelmi Fórumot ismertető híradást kizárhatónak tekintette az esélyegyenlőség vizsgálatából, de miután a híradást az „Európai parlamenti választás 2019” rovatban tette közzé a kérelmező, így az a választópolgárokban azt a megtévesztő látszatot kelti, hogy Németh Szilárd jelölő szervezete álláspontját képviseli a kampányban, pedig csak állami tisztsége feladatai ellátása körében nyilatkozott. Nézete szerint a megtévesztő elhelyezés és a választást érintő tartalom megalapozza a cikk figyelembe vételét az esélyegyenlőség fennállása szempontjából.
[9] A fennmaradó tartalmakkal összefüggésben megállapította, hogy a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet kampányban elfoglalt álláspontjának és jelöltjeinek megjelenítése meghaladja az összes többi jelölő szervezet megjelenési terjedelmét, így a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme a kifogásolt három lapszám összességét vizsgálva fennáll.
[10] Részben megalapozottnak találta a bírság kiszabás körében előterjesztett kérelmezői érvelést és arra figyelemmel, hogy a szándékosság nem állt fenn, a szerkesztő törekedett a választási tartalom elhatárolására, felismerhetővé tételére, csupán az arányos megjelenítést nem sikerült megvalósítania, ezért a bírság eltörléséről döntött. E körben mérlegelte azt is, hogy a lap helyi érdekű, így jogsértése csak korlátozottabb kiterjedésű maradt.
Felülvizsgálati kérelem
[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a támadott határozat megváltoztatását a kifogások elutasítását elsődlegesen a kifogások elkésettsége, másodlagosan azok alaptalansága miatt kérte.
[12] Nézete szerint az NVB a Ve.152. § (4) bekezdésében foglalt szabályt kiterjesztően értelmezte, mikor a „műsorfolyam” fogalmat az időszaki kiadványokra is kiterjesztette, pedig a fogalom használata kizárólag a lineáris médiaszolgáltatás esetében merül fel. Hangsúlyozta, hogy nem ok nélkül kezeli a Ve. külön az egyes médiatartalom formákat és ad rájuk saját szabályozást. Az időszaki lapra vonatkozó speciális szabályozást a Ve. 151. § (2) és (4) bekezdései tartalmazzák. Erre figyelemmel a 7. és 8. lapszámok tekintetében a Ve. 209. § (1) és (3), valamint a Ve. 152. § (2) bekezdései alapján mint a kifogásokat elkésettség miatt érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani.
[13] Kifogásolta, hogy az NVB nem értékelte kellő súllyal, hogy az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (továbbiakban: Euvtv.) 5. § és 7. §-ából adódóan a választás során a pártok kizárólag listákat állítanak és a választópolgárok kizárólag listára és nem egyéni jelöltekre szavaznak. Ebből következően kizárólag a választásokon versengő jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségi alapelv teljesülése képezhette volna jogszerűen a vizsgálat tárgyát. Ehelyett az FVB és NVB a fogalmakat egységként kezelte, a téves megközelítésből adódóan jogszerűtlen döntést hozott.
[14] Álláspontja szerint az NVB döntése ellentétes a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésének indokolásával is, a sajtótermék szerkesztésekor a kérelmező megtartotta az alapelvi követelményeket, nincs szó „túlzó mértékű szerepeltetésről” és a 9. lapszám tartalma (és azok összességükben sem) nem bontotta meg az egyensúlyt a jelölő szervezetek között, másrészt az újság szalagcímei és szövegkiemeléseinek áttekintése alapján az rögzíthető, hogy a lapszámok a jelölő szervezeteket egyenlő mértékben és arányban jelenítette meg. A lapszámok tartalma sem egyenként, sem összességében semmilyen mértékben nem volt alkalmas arra, hogy megbontsa az EP választásokon versengő jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget. Nem vette figyelembe továbbá az NVB az Euvtv. 2. § (2) bekezdésében írt tényt, mely szerint Magyarország teljes területe alkot 1 db választókerületet, ekként a helyi viszonylatban történő esélyegyenlőség megbontása nemcsak alap nélküli, hanem az EP választás tükrében nem is értelmezhető.
[15] Tagadta, hogy bármelyik érintett lapszáma állást foglalt volna vagy iránymutató véleményközlést tartalmazott volna az EP választáson történő szavazással kapcsolatban. Így mindaddig míg a lapszámok cikkei pusztán tárgyi tényeket nyilatkozatokat, avagy médiaszolgáltató véleményt nem tartalmazó tartalmakat közöl, addig a kérelmező nem adja fel semleges pozícióját és nem tűnik fel egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett sem, nem bontja meg a jelölő szervezetek, jelöltek közötti egyensúlyt, így a Ve. 2. § (1) bekezdés c.) pontja szerinti alapelvi sérelem megállapítására nincs lehetőség.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapos.
[17] A Kúria rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet ezért érdemben bírálta el.
[18] A Kúria elsőként az NVB határozatát a felülvizsgálati kérelem azon eleme alapján vizsgálta meg, amely szerint a 7. és 8. lapszámok kapcsán előterjesztett kifogások elkésettek, ezért érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak lett volna helye.
[19] A Ve. 209. § (1) bekezdése értelmében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A Ve. 209. § (2) bekezdése alapján folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
[20] A Kúria hangsúlyozza, hogy egységes a bírói gyakorlat abban, hogy amennyiben a kifogás tárgyát kizárólag nyomtatott sajtótermék tartalma szolgáltatja, akkor a Ve. 209. § (1) bekezdése az alkalmazandó. A Kúria a Kvk.III.37.484/2014/3. számú végzésében azt is kifejtette, hogy egy kiadvány esetén nem az az időpont számít kezdő időpontnak, amikor ahhoz a jogsértést kifogásoló kérelmező hozzájutott, hanem az a nap, amikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. Ez az időpont ellenkező bizonyítás hiányában a kiadványon feltüntetett megjelenés napja. (Kvk.VI.37.415/2018/2.) Az NVB határozatában maga is rögzítette a 7. és 8. lapszámok kiadási dátumát, április 10., illetve április 20. napjában. Ehhez képest a kifogások előterjesztése 2019. május 9. napján történt meg, jóval a Ve.-ben írt határidőt követően. Erre figyelemmel alapos a kérelmezőnek a 7. és 8. lapszámot érintő kifogások érdemi elbírálás nélküli elutasítására vonatkozó álláspontja.
[21] A Ve. 152. § (4) bekezdése alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján. Ez a szabály az alapelvi sérelem feltárása során az időszaki kiadvány vizsgálható gyakorlatára, és nem a határidő megtartottságának elfogadására ad iránymutatást. A Kúria álláspontja szerint ezért az NVB a Ve. 152. § (4) bekezdését tévesen értelmezte és vonatkoztatta a 7. és 8. lapszámok tekintetében a határidő megtartottságára. Az NVB által alkalmazott lapfolyam fogalom a Ve. 152. § (4) bekezdés alkalmazásánál, míg a műsorfolyam fogalom használata kizárólag a lineáris médiaszolgáltatás vizsgálata során merülhet fel, mikor a Ve. alapelvi követelmények teljesülésének vizsgálata során nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. Műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas, meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség. (Kvk.I.37.353/2018/2.)
[22] A fentiekre tekintettel a Kúria a Csepeli Hírmondó X. évfolyam 7. és 8. lapszámai tekintetében tett NVB határozati megállapításokat a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta és az előterjesztett kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül a Ve. 209. § (1) bekezdésének sérelmére figyelemmel elutasította.
[23] Nem osztotta ugyanakkor a Kúria az EP választás speciális jellegéből fakadó, az esélyegyenlőség érvényesülési körét leszűkítő kérelmezői érvelést. Attól, hogy Magyarország egy választókerületet képez, a pártok listát állítanak, és a választók erre szavaznak még nem jelenti, azt, hogy a választási kampányban az egyes listás jelöltek megjelenése, személye nem bír jelentőséggel, így a választási kampányban személyük megjelenítése, hírekben való szerepeltetése során nem kell biztosítani az esélyegyenlőséget, és ez az alapelvi kívánalom csupán a jelölőszervezetekre vonatkozik. Ugyanis a listás jelölt az aki egy-egy kérdésben a jelölő szervezet álláspontját saját személyiségén, retorikáján keresztül megjeleníti, így a listás jelölt kampányban való megjelenésén keresztül érvényesül az adott párt arculata, politikája és ez alakítja a választópolgárok meggyőződését. Így nem tévedett az NVB, mikor nem csupán a jelölőszervezetek megjelenése tekintetében, hanem a listán szereplő jelöltekre vonatkozóan is vizsgálta az alapelv teljesülését. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és listájukon szereplő jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Ez az elvárás kiterjed az EP választások során folytatott kampányra is.
[24] Egyetértett ugyanakkor a Kúria azzal a kérelmezői állásponttal, hogy a vizsgálható 9. lapszám tekintetében az egyoldalú tájékoztatás alapelvi sérelem ténye nem rögzíthető, még a Ve. 152.§ (4) bekezdés esetleges alkalmazásával, az ezt megelőző lapszám együttes, egymásra tekintettel történő vizsgálatával sem. Nem tévedett az NVB, mikor vizsgálta, hogy a sajtótermékben megjelenő személyekről milyen minőségükkel összefüggésben tudósítottak. Ugyanis „ha a jelölt megjelenése a kifogásolt sajtótermékben jelölti minőségével nem hozható összefüggésbe, kifejezett kampánytevékenység részéről nem mutatható ki, az esélyegyenlőség megsértése nem állapítható meg.” (Kvk.II.37.714/2018/2.) Az ezen tétel mentén vizsgált tudósítások nagy része tekintetében jogsérelem nem volt megállapítható, a 9. lapszám 6–7. oldalán megjelenő tájékoztatásról pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés c.) pontba ütközés nem volt rögzíthető. Az esélyegyenlőségi alapelv sérelmét az alapozza meg, ha a jelölő szervezet maga vagy listás jelöltje tekintetében nem kap megjelenési lehetőséget, vagy egy másik jelölőszervezet/listás jelöltje a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. Ez pedig a vizsgált esetben nem volt megállapítható, mert a Csepeli Hírmondó a 9. lapszám 6–7. oldalán azonos terjedelemben számolt be a kormánypárt fő választási programjáról, és az MSZP tevékenységéről.
[25] A fentiek alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvi sérelem a vizsgált 9. lapszám tekintetében nem volt megállapítható, ezért nem kerülhetett sor a Ve. 152. § (4) bekezdés szerinti alkalmazására sem. Erre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a kérelem érdemben elbírálható része tekintetében a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta, és a kifogást elutasította.
Záró rész
[26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[27] Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[28] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019.május 23.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
dr. Sisák Péter sk. bíró