Kvk.I.37.614/2009/4. számú határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
Kvk.I.37.614/2009/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt ... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. július 20. napján meghozott 317/2009. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon - nemperes eljárásban - meghozta az alábbi

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 317/2009. számú határozatát részben és akként változtatja meg, hogy az indokolásból mellőzi a II. rész 2. és 3 bekezdését, és a határozatot a Legfelsőbb Bíróság végzésében kifejtett indokokra tekintettel hagyja helyben.

E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

G.P. magánszemély (továbbiakban magánszemély) 2009. július 13-án kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottság (továbbiakban FVB) 42/2008.(X.15) számú határozatába foglalt ügyrendje ellen, kérte ennek megsemmisítését. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 21.§ (1) bekezdésére, 28.§ (2) és (3) bekezdésére, 29/A. § (3) bekezdésére, a 78.§ (1) bekezdésére alapítottan azzal érvelt, hogy az FVB hatáskörét túllépve alkotta meg ügyrendjét, és érdemben is vitatta a 8.,12.,23. és 26.ügyrendi pontok jogszerűségét.

Az Országos Választási Bizottság a 2009. július 20-án kelt 317/2009. számú határozatában a kifogást - tartalma szerint - fellebbezésnek tekintette, és érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a választási bizottságok a Ve. 21.§-a értelmében független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervek, amelyek belső működési rendjével összefüggésben az OVB nem rendelkezik hatáskörrel. Megállapította, hogy az FVB jogállását és működését a Ve. 21.23., 35-29/C §-ai és a 35.§-a szabályozza, míg az egyes választástípusokban a hatásköreit a Ve. különös részei határozzák meg, és ezek egyike sem ad lehetőséget arra, hogy egy választási bizottság az ügyrendjét egyedi határozatban alkossa meg. Felhívta "a figyelmet arra is, hogy tartalmi követelmény bármely ügyrenddel szemben, hogy kizárólag a választási bizottságra nézve tartalmazhat kötelező előírásokat, a választási eljárás egyéb szereplői számára kötelező előírásokat nem fogalmazhat meg".

A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében kérte a szóbeli meghallgatás lehetőségének biztosítását, és a 317/2009. számú határozat - indokolás megváltoztatásával történő - helybenhagyását. Azzal érvelt, hogy a nyilvánvalóan elkésett fellebbezés elbírálására fennállt az OVB hatásköre, azt a Ve. 79.§ (1) és 81.§ (2) bekezdése alapján kellett volna elutasítania. Ezért az OVB a határozatában nem fejthette volna ki az ügy érdemét érintő jogi álláspontját, amely egyébként nem felel meg a Ve. 3.§-ában, 6.§ (1) bekezdésében, 21. és 29.§-aiban foglaltaknak, mivel az FVB jogosult volt arra, hogy határozati formában döntsön működési rendjéről. A kérelmező hivatkozott arra is, hogy a magánszemély által vitatott egyes ügyrendi pontok nem jogszabálysértők.

A kérelmező a szóbeli nyilatkozattétel során is fenntartotta bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében előadottakat, és részletezte azt is, hogy mely okoknál fogva tartja jogszerűnek a magánszemély által kifogásolt egyes ügyrendi pontokat.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem az alábbiak szerint alapos:

Az OVB megállapította, a kérelmező pedig nem vitatta, hogy a magánszemély által előterjesztett kifogást az FVB határozata ellen benyújtott fellebbezésnek kellett tekinteni, és ekként kellett elbírálni.

Az FVB határozatát 2008. október 15-én hozta meg, és e határozat tartalmazta a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is, mely szerint ellene az OVB-nek címezve az FVB-nél lehetett három napon belül fellebbezést bejelenteni, úgy, hogy az legkésőbb 2008. október 18-án 10.00 óráig megérkezzen.

Az FVB határozata elleni fellebbezés elbírálására az OVB rendelkezett és rendelkezik hatáskörrel, ezért határozatának indokolásában tévesen utalt hatáskörének hiányára, és a 2009. július 13-án benyújtott fellebbezést, amely nyilvánvalóan elkésett, ez utóbbi oknál fogva kellett volna elutasítania a Ve. 79.§-a és 81.§ (2) bekezdése alapján.

A kérelmező alappal hivatkozott arra is, hogy hatáskör hiánya, vagy az elkésettség miatt érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítás esetén az OVB nem bocsátkozhat az ügy érdemét érintő kérdések megválaszolásába. Ezért az OVB határozat indokolásából a II. rész 2. és 3. bekezdés olyan jogi álláspontot tartalmaz, amely meghaladja a jelen ügy kereteit, ennél fogva ennek jogszerűségéről a Legfelsőbb Bíróság sem dönthetett.

Nem foglalhatott állást a Legfelsőbb Bíróság - az előzőkben részletezett okoknál fogva - abban a kérdésben sem, hogy az egyes ügyrendi pontokkal kapcsolatos érvelések közül melyik a jogszerű, hiszen elkésetten előterjesztett fellebbezés esetén az OVB és a Legfelsőbb Bíróság is csak az érdemi vizsgálat nélküli elutasításról dönthet.

A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a bírósági felülvizsgálattal érintett határozatot a Ve. 84.§ (7) bekezdése alapján, végzésének rendelkező részében foglaltak szerinti változtatásokkal helybenhagyta.

A bíróság határozata ellen a Ve. 87.§-ának (10) bekezdése alapján további jogorvoslatnak nincs helye.

Budapest, 2009. július 24.