A KÚRIA
Kvk.I.37.339/2014/3.szám
A Kúria a ... ügyvéd által képviselt Szövetségben, Együtt Magyarországért kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 9. napján meghozott 416/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 416/2014. számú határozatát megváltoztatja és a Fejér megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 30/2014 (III.6.) számú határozatát helybenhagyja.
A felülvizsgálati illetéket az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A Fejér megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a 30/2014. (III.06.) OEVB számú határozatával a kérelmezővel szemben 5.075.000 Ft összegű bírságot szabott ki a 2014. február 17. napján átvett 100 db ajánlóív határidőn túli visszaadása, illetve részbeni elvesztése miatt.
A kérelmező a határozat ellen elektronikus levélben 2014. március 6-án 23:21 perckor, és 23:42:57 perckor fellebbezést terjesztett elő. A másodszorra elküldésre került fellebbezésében közölte a jelölő szervezet bírósági nyilvántartásba-vételi számát. Fellebbezésében a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott, a választás tisztaságának és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvére történő utalással vitatta a bírság-kiszabás jogalapját. Álláspontja szerint a Ve. 124. §-a téves értelmezésével jutott az OEVB arra a következtetésre, hogy a körülmények figyelmen kívül hagyásával, a tényállás tisztázása nélkül, azt automatikusan alkalmazni kell. A kérelmező, illetve ... megbízott sérelmére elkövetett bűncselekmény tisztázásáig az eljárás felfüggesztését kérte.
A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) a 2014. március 9-én meghozott 416/2014. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján, a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kötelező fellebbezési tartalmi kellék (a jelölő szervezet bírósági nyilvántartásba-vételi szám) hiányára utalással.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a határozat megsemmisítését, és az NVB új eljárásra utasítását kérte. Kérelmezte azt is, hogy az NVB a nyilvánosság előtt kérjen bocsánatot a kérelmező által meghatározott szöveggel és azt 2014. április 6. napjáig tegye közzé honlapján és egyéb közzétételi helyeken. Állította, hogy az NVB tévesen utasította el a fellebbezését, mert a másodszorra elküldött elektronikus levél már tartalmazta a bírósági nyilvántartási számát.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az eljárási kérdésben alapos, az ügy érdemében azonban alaptalan.
A második fellebbezés tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy azt ... a Szövetségben, Együtt Magyarországért jelölő szervezet elnöke terjesztette elő, megjelölve egyúttal a párt nyilvántartási számát is. Az NVB tehát helytelenül járt el, amikor azt állapította meg, hogy a fellebbezés a jelölő szervezet nyilvántartási számát nem tartalmazta, ezért a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontját jogszerűtlenül alkalmazta. A fentiek folytán a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme eljárásjogi okból alapos.
Ugyanakkor a kérelmező által kért, az NVB határozatát hatályon kívül helyező és az NVB-t új eljárásra kötelező döntés a Ve. 231. § (5) bekezdésére figyelemmel nem hozható, mert a Kúria csak a megtámadott határozat helybenhagyására vagy megváltoztatására jogosult. Az NVB bocsánatkérésre történő kötelezésére vonatkozó előírást a törvény nem tartalmaz, ezért a felülvizsgálati kérelem erre vonatkozó részének elbírálását a Kúria mellőzte.
Az ügy érdemét érintő fellebbezés kapcsán rámutat a Kúria arra, hogy a Ve. 10. § (1) bekezdés alapján a Ve-ben meghatározott határidők jogvesztők, ebből eredően a mulasztás kimentésére nincs lehetőség.
A Ve. 124. § (2) bekezdése szerint a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele.
A Kúria rögzíti, hogy az ajánlóívek átadásának elmulasztása miatt a kötelezett objektív felelősséggel tartozik, a mulasztáshoz vezető egyedi körülmények értékelésére, mérlegelésére, méltányosság gyakorlására ez okból nincs lehetőség. Erre figyelemmel a választási szerveknek elegendő a mulasztás tényének megállapítása, egyéb körülmény vizsgálata (rendőrségi feljelentés) szükségtelen. Az OEVB szükséges körben feltárta a tényállást, bírság kiszabása a törvényben foglaltaknak megfelelt, az eljárás felfüggesztésére nem kerülhetett sor. A fentiek alapján a fellebbezése alaptalan.
A Kúria a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján állapította meg, hogy a le nem rótt illetéket az állam viseli.
A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2014. március 18.
Dr. Hajnal Péter tanácselnök,
Dr. Heinemann Csilla előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró