A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.I.37.317/2018/2.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró
A kérelmező: Demokrata Párt
Képviselője: dr. Németh Renáta Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 402/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 402/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Heves Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján megállapította, hogy a Demokrata Párt jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó B. M. egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott ajánlóíveken mindösszesen 435 db érvényes ajánlás volt. A jelölt nem felel meg a törvényes feltételeknek, ezért az OEVB a 44/2018. (III. 5.) számú határozatával visszautasította B. M. jelölt nyilvántartásba vételét.
[2] A kérelmező fellebbezéssel támadta az OEVB határozatát. Előadása szerint a jelölt nyilvántartásba vételét visszautasító határozat indoklása nem felel meg a Ve. 46.§ d) pontjában foglaltaknak. Hivatkozott továbbá Ve. 122.§ (1), 125.-126. §-ban foglalt rendelkezésekre, valamint a Nemzeti Választási Bizottságnak az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú iránymutatására (továbbiakban Iránymutatás). Azt hangsúlyozta, hogy a határozat nem tartalmazza az ajánlások érvénytelenné nyilvánításának indokait.
[3] A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) 402/2018. számú határozatával helybenhagyta az OEVB határozatát. Indokolása szerint a Ve. 122.§, 125.§ (1) és (3) bekezdései, 127.§ (3) bekezdése alapján az ajánlások ellenőrzése az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda feladata. Az ajánlások ellenőrzése során a választási iroda nem mérlegelési jogkörében jár el, mivel a Ve. 126.§-a egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek.
[4] A Ve. 126.§ b) pontja szerinti „teljes körű” egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban alkalmazta az Iránymutatást, amelynek 1. pont a)-h) alpontjai rögzítik, milyen csekély mértékű eltérések vehetők még figyelemben.
[5] A Ve. 127. § alapján az ajánlás ellenőrzés eredményéről a választási iroda külön tájékoztatást készít. A Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú határozata szerint ezen külön tájékoztatóból szerezhető információ az egyes ajánlások érvénytelenségi okairól. Az Iránymutatás 2. pontja rögzíti, hogy az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet számára fennáll annak lehetősége, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az így kapott tájékoztatás segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogsértés mibenlétének kifejtésében.
[6] Az NVB értékelése szerint a kérelmező fellebbezése kizárólag az általánosság szintjén vitatja az OEVB határozatát, nem tartalmaz semmilyen konkrét állítást arról, hogy az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzéséhez kapcsolódóan álláspontja szerint mi volt a konkrét jogszabálysértés. Beadványozó nem jelölte meg, hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvénytelenné nyilvánítását, illetve hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni, noha a Kúria által is megerősített Iránymutatásban foglaltak szerint az egyéni jelöltként induló választópolgárnak, illetve az őt jelölő szervezet képviseletére jogosultnak is lehetősége lett volna tájékoztatást kérni a választási irodától az ajánlások érvénytelenségének okairól.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB határozatának hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az NVB határozatának megváltoztatását, a jelölt nyilvántartásba vételét kérte.
[8] Sérelmezte, hogy sem az OEVB, sem az NVB határozata nem tartalmazza a visszautasítás okát, azokban csak statisztikai felsorolás szerepel, az egyéb okok meghatározásából nem derül ki az érvénytelenség valódi oka. Az a szubjektív megítélés, mely szerint adott esetben az ajánlóíveken szereplő aláírás olvashatatlan, nem lehet az elutasítás indoka. A Ve. 127.§ (3) bekezdése szerinti tájékoztatót nem küldték meg kérelmezőnek. Fenntartotta, hogy az OEVB nem tett eleget a Ve. 46.§ da) pontjában előírt indokolási kötelezettségének. Az NVB határozat tévesen állapította meg ennek ellenkezőjét.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[10] A kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta.
[11] Az országgyűlési képviselő jelöltet az ajánlóívek átadásával a Ve. 124.§ (1) bekezdésének megfelelően a választási bizottságnál kell bejelenteni a nyilvántartásba vételre. Az ajánlásokat a Ve. 122.§ (1) bekezdése szerint a választási iroda ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a Ve. 127.§ (3) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot, de a Ve. kizáró rendelkezésének hiányában magának a jelöltnek, illetve az őt indítani kívánó szervezetnek is van tájékozódási lehetősége az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Ezt tartalmazza az NVB határozatban hivatkozott Iránymutatás, illetve a Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú végzése is.
[12] Az érvénytelenségi okok tételes megismerhetőségének lehetősége nem mentesíti a választási bizottságokat azon kötelezettség alól, hogy a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasítása esetén a határozat tartalmazza a Ve. 46.§ da) pontjának megfelelően a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat.
[13] A jelölt nyilvántartásba vételéről döntő OEVB határozatban az alapul szolgáló tényállás azonban nem az egyes ajánlások tételes érvényessége/érvénytelensége, hanem az ajánlások összességének, mint bizonyítéknak az értékeléséből a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételek be-, vagy be nem álltának a megállapítása.
[14] Az ajánlások nagy számára és az ellenőrzésük rövid időtartamára figyelemmel a Kúria nem fogalmaz meg elvárást az ajánlások el nem fogadási okainak részletes ismertetésére. Elegendőnek tekinti, ha a határozatban megjelenítésre kerül az elfogadott ajánlások száma, mivel a kérelmező által is megismerhető ajánlás ellenőrző rendszerből kinyomtatott eredmény statisztikai adatlap alapján az egyes ajánlások el nem fogadásának pontos indoka megállapítható.
[15] Ugyanezen megismerhetőségre tekintettel nem állapítható meg az OEVB, majd az NVB részéről jogszabálysértés azért, mert a határozatokkal egyidejűleg nem küldték meg a tájékoztatót is. A kérelmező eljárási jogai ez okból sem sérültek.
[16] Az NVB Ve. szerinti indokolási kötelezettségének teljesítése a fellebbezésben foglaltakhoz képest vizsgálható. Kérelmező fellebbezésében általánosan hivatkozott az OEVB határozatának jogszabálysértő voltára, azt, hogy melyik érvénytelen ajánlás esetén miért kellett volna ellentétes következtetésre jutni, nem jelölte meg. Az NVB csak ezzel az általános tartalommal bírálhatta el a fellebbezést, ennek pedig a Ve. 46.§ da) pontjának megfelelően eleget tett.
[17] Nem tekinthető egyébként egzakt indokolásnak az a felülvizsgálati kérelembe foglalt előadás sem, amely már szűkítve, de még mindig az általánosság szintjén hivatkozik „az ajánló íven szereplő írás olvashatatlan”-ság, mint érvénytelenségi ok alaptalanságára.
[18] A kérelmező bírósági felülvizsgálat kezdeményezése során a Kúria azt állapította meg, hogy a Ve. szerinti indokolási kötelezettség körében a jelen eljárásban az NVB nem sértett jogszabályt, ennek következtében pedig a Ve. 122.§-ának sérelme sem állapítható meg. Ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[20] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[21] A kérelmezőt az Itv. 5.§ (1) d) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg akkor, ha az 5.§ (2) bekezdésének megfelelően igazolja, hogy az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ezt az igazolást a kérelmező nem csatolta, a Kúria ezért rendelkezett a fentiekben foglaltaknak megfelelően.
[22] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 18.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró