Köm.5.069/2012/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

KÚRIA
Köm.5069/2012/3. szám

 

A KÚRIA
ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA

 

A Kúria a dr. Danka Ferenc jogtanácsos által képviselt Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház utca 7.) indítványozónak

a Csömör Nagyközség Önkormányzata (2141 Csömör, Szabadság  út 5.) ellen

a Csömör Nagyközség Önkormányzatának Csömör Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló – többször módosított – 12/2002. (IX. 19.) számú önkormányzati rendelet más jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatára, továbbá helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló indítvány alapján, nemperes eljárásban, meghozta az alábbi

 

h a t á r o z a t o t:

 

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy  Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Csömör Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló – többször módosított – 12/2002. (IX. 19.) számú önkormányzati rendelet 45. § (7) bekezdése, valamint ezzel összefüggésben a Kül- és Belterület Szabályozási Tervben a parti sáv szélességének feltüntetése törvénysértő, ezért e rendelkezést 2013. március 1-ei hatállyal megsemmisíti.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert Csömör Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló -  többször módosított – 12/2002. (IX. 19.) számú önkormányzati rendeletében a vízgazdálkodási területek szabályozásán belül nem a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelően szabályozta a vízgazdálkodási terület lehatárolását.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa felhívja  Csömör Nagyközség Önkormányzatát, hogy jogalkotási kötelezettségének 2013. március 1-ig tegyen eleget.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

 

I n d o k o l á s:

I.

1. A Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja (a továbbiakban: indítványozó) a Kúriához fordult és kérte Csömör Nagyközség Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) Csömör Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló – többször módosított – 12/2002. (IX. 19.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) 45. § (7) bekezdése, a HÉSZ mellékleteit képező Kül- és Belterület Szabályozási Terv jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát, továbbá e rendelettel összefüggésben az önkormányzat jogszabályi felhatalmazáson alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.

Az indítványozó előadta, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdés a) pontja alapján a XIV-B-030/00887-1/2012 számon törvényességi felhívással élt a HÉSZ-el szemben. A felhívásban foglalt határidő eredménytelenül telt el, az önkormányzat nem tett eleget a felhívásban foglaltaknak.

2. A HÉSZ 45. § (7) bekezdése szerint a Csömöri-patak és a kiszabályozott patak partjától, a vízfolyás szélétől számított 6,00 méter széles sávot fenntartási sávként kell biztosítani. E rendelkezés alapján kerültek feltüntetésre a HÉSZ-ben a kiszabályozott patak (Mókus-árok) fenntartási sávjának méretei. Az indítványozó szerint e rendelkezés a a  nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendeletbe (a továbbiakban: Korm. rend.) ütközik. A Korm. rend. az egyes vízfolyások menti parti sávra vonatkozó szabályokat állapítja meg, fenntartási sávról nem rendelkezik. Az indítványozó szerint ugyanakkor rendelkezéseiből (így a parti sáv fogalmából) az következik, hogy az egyes vizek partvonalával kapcsolatos  szakfeladatok, köztük a fenntartási munkák ellátását szolgáló területsáv a parti sáv, amellyel összhangban kell állnia a HÉSZ előírásainak. A Korm rend. 2. § (3) bekezdés c) pontja szerint a parti sáv szélessége a – más kategóriába nem tartozó - vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig.

Az indítványozó kifejtette, hogy bár a HÉSZ megalkotásakor hatályos szabályok a parti sáv 6 méter szélességig terjedő szabályozását tették lehetővé, de a hatályos rendelkezések alapján a HÉSZ 45. § (7) bekezdése a Korm. rend. 2. § (3) bekezdés c) pontjával ellentétbe került. Bár a Korm. rend. 2. § (4) bekezdése szerint a tulajdonos kérelmére a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a (3) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott méretektől való eltérést engedélyezheti, de erről hivatalos tudomása nincs, az önkormányzattól sem érkezett erre vonatkozó tájékoztatás a törvényességi felügyeleti eljárás során.

3. A kormányhivatal a törvényességi eljárás során vizsgálta a HÉSZ övezeti kijelölését a tekintetben is, hogy a Majorszegi dűlőn kiszabályozott patak (Mókus-árok) külterületi partszakaszán a vízgazdálkodási terület kijelölését milyen körülmények indokolják. A vízgazdálkodási terület övezeti kijelölése a Mókus-árok medrén és parti sávján túlmenő, ami az érintett területen az építési tevékenység korlátozását jelenti. Az indítványozó hivatkozik az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend.-re (a továbbiakban: OTÉK), amely a beépítésre nem szánt területek között a 30. § (1) bekezdésében határozza meg a vízgazdálkodással összefüggő területet. Az indítványozó az OTÉK 3. számú melléklete alapján – a területi állami főépítésszel egyetértésben – levélben kereste meg a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, hogy adjon szakvéleményt  a HÉSZ övezeti kijelölés jogszerűségéről. A szakvélemény szerint s Mókus-árok külterületi partszakaszán a Mókus-árok medrén és parti sávján túlterjedő területnek az önkormányzat által jelenleg vízgazdálkodási területként való lehatárolása – a területnek a Korm. rend. 1. § 13. pontja alapján vízjárta területként vélelmezése okán – szakmailag nem esik kifogás alá, ugyanakkor a Korm. rend. 12. § (1) bekezdése szerint a vízjárta területeket a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban fel kell tüntetni. Mivel a hatályos HÉSZ ennek nem tesz eleget, ezért kérte a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztásának megállapítását. Az indítványozó utal az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény több rendelkezésre, ezek között a 7. § (3) bekezdés c) pontjára, amely e körben kimondja a rendeletalkotási kötelezettséget.

4. A kormányhivatal végül arról tájékoztatta az Önkormányzati Tanácsot, hogy e tárgyban korábban már törvényességi észrevétellel élt, amelyről az önkormányzat a 188/2011. (XII. 01.) Kt. számú határozatában úgy döntött, hogy elfogadja és a HÉSZ folyamatban lévő módosítása során figyelembe veszi. Az önkormányzat határidő meghosszabbítás iránt kérelemmel élt, de a határidő lejártáig az indítványozóhoz tájékoztatás nem érkezett, így a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rend. 9. §-a alapján a törvényességi felhívás nem vezetett eredményre.

Az indítványozó a föntiek alapján kérte a HÉSZ 45. § (7) bekezdése valamint a Kül-és Belterület Szabályozási Terveken a Majorszegi dűlőn kiszabályozott patak (Mókus-árok) parti sáv szélessége feltüntetése törvényellenességének megállapítását, továbbá kérte törvényen alapuló jogalkotási feladat elmulasztását a tekintetben, hogy a HÉSZ a vízgazdálkodási területek szabályozásán belül a Mókus-árok területén a vízgazdálkodási terület lehatárolását az Étv. 7. § (3) bekezdés c) pontja alapján a Korm. rend. 12. § (1) bekezdésében foglalt követelmények be nem tartásával szabályozta.

5. Az indítvány beérkezését követően a Kúria Önkormányzati Tanácsa felhívta az indítványozót, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásról szóló 2011. évi CLXI. törvény 52. §-a alapján állásfoglalást terjeszthet elő. Az indítványozó az állásfoglalás lehetőségének az előterjesztésével nem élt. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a rendelkezésre álló iratok alapján döntötte el. A Kúria a Köm. 5064/2012/2. számú határozatában már megállapította, hogy abban az esetben ha sem a kormányhivatal sem a Kúria nem tudja hitelt érdemlően megállapítani, hogy az önkormányzat megalkotta-e az adott tárgyú rendeletet úgy azt – figyelembe véve a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet 9. § d) pontját is – úgy kell tekinteni, hogy az önkormányzat nem tett eleget rendeletalkotási kötelezettségének.

II.

1. A HÉSZ 45. § (7) bekezdése értelmében „A Csömöri-patak és a Majorszegi dűlőn 4,00 méterrel kiszabályozott patak partjától, a vízfolyás szélétől számított 6,00 méter széles sávot – a vízfolyás rendeltetésszerű használatának biztosítása, karbantartása érdekében – fenntartási sávként kell biztosítani.” A HÉSZ megalkotásakor hatályos a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés b) pontja értelében a parti sáv szélessége egyéb vízfolyások (folyók, patakok) mentén 6 méterig terjed. Ennek a HÉSZ megfelelt. A  46/1999. (III. 18.) Korm. rendeletet azonban hatályon kívül helyezte a Korm. rend. 14. § (2) bekezdése és e tárgyban új, a korábbitól eltérő szabályokat alkotott.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5031/2012/11. határozatában a normahierarchia védelmével összefüggésben rámutatott: az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálata során az önkormányzati rendeletet (vizsgált rendelkezését) mindig a hatályos törvényekhez és a hatályos más jogszabályokhoz kell mérni. A Kúria Önkormányzati Tanácsának - az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontjában és a Bszi. 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében eljárva - az Alaptörvényből és törvényből eredő feladata, hogy az önkormányzati normákat a törvényekkel összhangba hozza, illetőleg - az új jogalkotást tekintve - összhangban tartsa. Az önkormányzati rendszer hatályos szabályainak a mindenkor hatályos törvényekkel és más jogszabályokkal kell összhangban állni (Indoklás II/6. pont). Erre tekintettel a Kúria jelen ügyben a hatályos Korm. rend. szabályai alapján ítélte meg az indítványozó által vizsgálni kért HÉSZ-t.

2. A Korm. rend. 1. § 8. pontja szerint a rendelet alkalmazásában parti sáv: a vizek partvonala, valamint egyes közcélú vízilétesítmények (csatornák, tározók) mentén húzódó és e rendelet szerint meghatározott szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgálja. A Korm. rend. 2. §  (1) bekezdése értelmében a vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek (tulajdonos, vagyonkezelő, illetőleg a fenntartást egyéb jogviszony alapján ellátók) a vizek és egyes közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére e rendeletben meghatározott szélességig terjedő parti sávot használhatnak. A Korm. rend. 2. § (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben érintett szakfeladatok: mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések, továbbá fenntartási munkák esetenkénti vagy rendszeres ellátása.

A Korm. rend. fenti rendelkezéseit a HÉSZ 45. § (7) bekezdésében meghatározott fenntartási sáv fogalmával egybevetve megállapítható, hogy a HÉSZ által jelölt szakfeladatok megegyeznek a Korm. rend. fenti szabályai szerint meghatározottakkal; a parti sávra vonatkozó szabályok a HÉSZ 45. § (7) bekezdésére alkalmazandók.

A Korm. rend. 2. § (3) bekezdése szerint a parti sáv szélessége:

„a) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a partvonaltól számított 10 méterig,
b) az a) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások (folyók, patakok, csatornák), tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig,
c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények (tározók, belvíz- és öntözőcsatornák) partvonalától számított 3 méterig

terjed.”

A HÉSZ által szabályozott Csömöri-patak és a Majorszegi dűlőn kiszabályozott patak parti sávja – mivel az adott vízfolyás nem tekinthető kizárólagos állami tulajdonnak -  a Korm. rend 2. § (3) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozik. A hatályos szabályozás szerint a parti sáv szélessége – szemben a HÉSZ 45. § (7) bekezdésében meghatározott 6 méterrel – 3 méterig terjedhet, így az önkormányzati rendelet ezen rendelkezésének a Korm. rend. 2. § (3) bekezdés c) pontjával való ellentéte megállapítható. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdés szerint az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

A Korm. rend. parti sávra vonatkozóan korlátozó rendelkezéseket tartalmaz: A Korm. rend 2. § (6) bekezdése szerint a parti sávot is magába foglaló parti ingatlan szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható. A 3. § (1) bekezdés szerint a külterületen a parti sávban csak gyepgazdálkodás folytatható [a (2) bekezdés szerint a hatóság legfeljebb  a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosítást  engedélyezhet]. Kimondja a Korm. rend. 3. § (1) bekezdése azt is, hogy tilos az olyan növényzet (így például fák) ültetése, továbbá az olyan tevékenység, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza. A fentiek alapján a  parti sávba tartozó ingatlanok tulajdonkorlátozás alá esnek. Ugyanakkor megállapítható, hogy a főszabálytól eltérő szélesebben megállapított parti sáv – adott esetben – környezetvédelmi érdekeket szolgálhat. Annak érdekében, hogy a parti sávra vonatkozó előírásokban a környezetvédelmi érdekek és a tulajdonkorlátozás közötti egyensúlyi helyzet (az egyik jog szükséges és arányos korlátozása a másik érvényesülése érdekében) az adott terület sajátosságaihoz igazodóan megvalósulhasson, a Korm. rend. 2. § (4) bekezdése kimondja: a tulajdonos (fenntartó) kérelmére a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a (3) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott méretektől eltérő, de legfeljebb 10 méter szélességű parti sávot is megállapíthat, ha azt a szakfeladatok ellátása feltétlenül indokolja.

Az indítványozó a Kúriához benyújtott beadványában kifejtette, hogy hivatalos tudomása nincs arról, hogy Csömör nagyközség Önkormányzata tulajdonosként kérelmezte volna a parti sáv főszabálytól eltérő megállapítását, ilyen tartalmú tájékoztatás az önkormányzattól sem kapott. Ennek hiányában a fentiek alapján a HÉSZ  45. § (7) bekezdésében meghatározott parti sáv szélessége a Korm. rend. 2. § (3) bekezdés c) pontjába ütközik, ezért az önkormányzati rendelet e rendelkezése jogszabálysértő, illetve jogszabálysértő a Szabályozási Terveken az érintett területek parti sáv-szélességének feltüntetése.

A más jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 55. § (2) bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette. A Bszi. 56. § (2) bekezdés szerint a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon hatályát veszti. Az 56. § (3) bekezdés azonban lehetővé teszi, hogy az önkormányzati tanács a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztését, ha azt a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok különösen fontos érdeke indokolja. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fentiekben kifejtette, hogy környezetvédelmi és tulajdoni érdekek összevetése alapján mérlegelhető a parti sáv szélességének főszabálytól eltérő meghatározása, azonban az azonnali hatályú megsemmisítés következtében az érintett területeken a parti sáv megszűnne, amely egyoldalú helyzetet eredményezne. Az azonnali hatályú megsemmisítés ezáltal a jogbiztonságot sértené. Minderre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a megsemmisítés határidejét 2013. március 1-ében állapította meg, kellő felkészülési időt hagyva az önkormányzatnak a más jogszabályokhoz igazodó rendeleti szabályok megalkotásához.

3. A Bszi. 24. § (1) bekezdés g) pontja szerint a Kúria dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. Az indítványozó a HÉSZ vonatkozásában e hatáskörben való eljárást is kezdeményezett, amely álláspontja szerint azért áll fenn mert az önkormányzat a HÉSZ-ben nem szabályozta a jogszabályoknak megfelelően a vízgazdálkodási terület lehatárolását.

Az Étv. 7. § (3) bekezdés c) pontja szerint a településrendezés eszközei a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg (2. § 11. és 20. pont). Az Étv. e szabálya törvényi felhatalmazást ad a tárgyban önkormányzati rendeletalkotásra. A megalkotandó önkormányzati rendelet vonatkozó tartalmát illetően az Étv. 9. § (1) bekezdése kimondja: a helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabályban meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni.

A fentiek alapján a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv megalkotása során az önkormányzatoknak a jogszabályban foglaltakat figyelembe kell venni, az Étv. 7. § (3) bekezdés c) pontja és 9. § (1) bekezdése alapján a törvényi felhatalmazást a jogszabályokba foglalt szakmai előírások betartásával kell teljesíteni. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köm.5046/2012/6. számú határozatában kifejtette, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának vizsgálata során a Kúria vizsgálhatja egy adott tárgyú önkormányzati rendelet egésze megalkotásának elmulasztását, csak úgy, mint  hatályos rendelet meghatározott rendelkezéseihez kapcsolódó törvénysértő helyzetet eredményező mulasztást. [2011. évi CLXI. törvény 24. § (1) bekezdés g) pontja, 45. § (1) és a (3) bekezdése, 57. §-a, 2011. évi CLXXXIX. törvény 137. § (1) bekezdése]

A HÉSZ-nek a vízgazdálkodási területtel kapcsolatos rendelkezései vonatkozásában a jogszabályba foglalt szakmai előírásokat a Korm. rend. és részben az OTÉK tartalmazza. Az OTÉK értelmében

„30. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:

1. a folyóvizek medre és parti sávja,
2. az állóvizek medre és parti sávja,
3. a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,
4. a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
5. a vízbeszerzési területek (védett vízbázis),
6. a hullámterek,
7. a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek.

(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.”

A fentiek alapján megállapítható, hogy az OTÉK vízgazdálkodással összefüggő területként szabályozza a vízjárta területeket. A Korm. rend. 1. § 13. pontja értelmében „vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

a) a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,
b) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,
c) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,
d) a folyók elhagyott ősmedrei, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza;”

A Korm. rend. 12. § (1) bekezdés szerint „a vízjárta területekre a 11. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ilyen területeket a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban - a terület felhasználását veszélyeztető körülményekkel együtt - szintén fel kell tüntetni.” [A 11.§ (2) bekezdés az adott terület használhatóságának korlátozásáról szól]. Az indítvány alapján megállapítható, hogy az önkormányzat a HÉSZ-ben a vízjárta területek és a terület felhasználását veszélyeztető körülmények szabályozási körén belül a Mókus-árok területén a jelenleg kijelölt vízgazdálkodási terület lehatárolását nem szabályozta a Korm. rend. 12. § (1) bekezdésének megfelelően.

4. Jelen ügyben a Kúria Önkormányzati Tanácsa a HÉSZ  45. § (7) bekezdését, illetve az azzal összefüggő szabályokat megsemmisítette, illetve a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztását állapította meg.  A Bszi. 55. § (2) bekezdés szerint, ha az Önkormányzati Tanács megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik - a megsemmisítés illetve a törvényellenesség megállapítása mellett - elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben és a helyben szokásos módon történő közzétételét. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köm.5046/2012/6.számú határozatban a - Bszi. 57. §-a alapján - mulasztásos törvénysértést megállapító határozat közzétételét érintően is a Bszi. 55. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásáról szól. Mindezek alapján rendelkezett a Kúria Önkormányzati Tanácsa a magyar Közlönyben és a helyben szokásos közzétételről.

A jogorvoslat kizárására irányuló rendelkezés a Bszi. 49. §-án alapul.

Budapest, 2012. december 10.

Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró