K Ú R I A
Köm.5053/2012/4.szám
A KÚRIA
ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA
A dr. Bagosi Mária jogtanácsos által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (Debrecen, Piac u. 54.) Indítványozónak,
a dr. Fejesné dr. Terdik Edda jogtanácsos által képviselt Debreceni Megyei Jogú Város Önkormányzata (Debrecen, Piac u. 20.) érintett Önkormányzat,
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 39/2002. (XII.23.) Ör rendeletet módosító 40/2004. (XII.14.) Ör számú rendelete felülvizsgálatára irányuló ügyében
a Kúria Önkormányzati Tanácsa meghozta az alábbi
h a t á r o z a t o t :
1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése elmulasztotta törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét, amikor nem tett eleget a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 40/2004. (XII. 14.) Kr. rendeletével módosított 39/2002. (XII. 23.) Kr. rendeletében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. § h) pontjában foglalt felhatalmazásban foglaltaknak.
2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa felhívja Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlését, hogy jogalkotási kötelezettségének 2012. december 31. napjáig tegyen eleget.
3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben történő közzé tételét.
4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
I.
1. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Indítványozó) jogelődje törvényességi felhívással élt annak érdekében, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: érintett Önkormányzat) módosítsa a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 40/2004. (XII. 14.) Kr. rendeletével módosított 39/2002. (XII. 23.) Kr. rendeletét A továbbiakban: Ör.), mert az törvénysértő.
Az érintett Önkormányzat megtárgyalta a törvényességi észrevételben foglaltakat, de azzal nem értett egyet. Ezért az Indítványozó 2005. júniusában alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett, amelyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az Ör. egyes törvénybe ütköző rendelkezéseit és állapítsa meg, hogy az érintett Önkormányzat nem tett maradéktalanul eleget jogalkotási kötelezettségének.
Az Alkotmánybíróság az indítványt – az időközben hatáskörében bekövetkezett alaptörvényi és törvényi változásokra tekintettel – 2012. január 18-án végzéssel áttette a hatáskörrel rendelkező Kúriára.
2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf. 5013/2012/6. számú végzésével az indítvány törvénysértés megállapítására irányuló elemeit elkülönítette a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló indítványi elemektől. Előbbi tekintetében 5013/2012/7. számú határozatában (MK 2012. 69. szám, 11692.) megállapította a törvénysértést és megsemmisítette az Ör. 3. § (4) bekezdésének második mondatát.
3. Az Indítványozó elkülönített indítványában annak megállapítását kérte, hogy az érintett Önkormányzat nem tett eleget a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. § h) pontjában foglalt jogalkotási kötelezettségének.
4. Az érintett Önkormányzat állásfoglalásában arra hivatkozott, hogy az Ör. 5. § (4) bekezdése kiterjed a gazdálkodó szervezetekre is, így azok a tevékenységükkel összefüggésben keletkező szilárd hulladék elkülönített kezelésére kötelezettek.
Utalt arra, hogy a hulladékszállítási közszolgáltatást 10 éves időtartamú szerződés alapján, az A.K.S.D. Kft. látja el. A szerződés 2012. december 31-ével jár le, a szolgáltatási koncesszió beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás a kúriai eljárással egyidejűleg folyik. A közszolgáltatást végző társaság egyedi fogyasztói szerződések alapján szállítja el a gazdálkodó szervezeteknél keletkező települési szilárd hulladékot, amely szerződések szintén 2012. december 31-ével járnak le.
Összességében tehát a gazdálkodó szervezetek – a lakossági fogyasztókhoz hasonlóan – kötelesek az elkülönített hulladékgyűjtésre, és kötelesek a rendszeres hulladékkezelésért díjat fizetni.
A mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítása esetére, a kötelezettség teljesítésének határidejét a fogyasztói szerződések és a szolgáltatási koncesszió beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás lezárásának idejére tekintettel úgy kérte megállapítani, hogy a díjfizetési időszak valamennyi fogyasztó számára azonos időben kezdődhessen meg.
II.
Az indítvány megalapozott.
1. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése értelmében „[a] képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot”.
Amennyiben az önkormányzat a helyi közügyet nem „eredeti” jogalkotási jogkörében, hanem felhatalmazás alapján szabályozza, úgy a jogalkotás nem választása szerinti jog, hanem jogalkotási kötelezettség, amelynek az önkormányzat a felhatalmazásban foglalt keretek között – értelemszerűen a helyi sajátosságoknak megfelelő körülmények figyelembe vétele mellett – köteles eleget tenni.
2. A Hgt. a települési szilárd hulladék elszállításával kapcsolatosan a 21. § (2) bekezdése és az önkormányzati felhatalmazást tartalmazó 23. § h) pontjában utal arra, hogy a gazdálkodó szervezetek is kötelesek a közszolgáltatás igénybe vételére. Minden gazdálkodó szervezet köteles tehát a Hgt. 21. § (2) bekezdésében foglaltak esetén, de a helyi önkormányzati rendeletben szabályozott sajátosságok figyelembe vétele mellett a közszolgáltatás igénybe vételére. Másképpen megfogalmazva: a gazdálkodó szervezetek és a szolgáltató közötti közszolgáltatási szerződést a Hgt. 21. § (2) bekezdésére tekintettel kell megkötni, amelynek a tartalmát a Hgt. 23. § h) pontja alapján megalkotott önkormányzati rendelet határozza meg.
3. A kötelező közszolgáltatás igénybe vételének feltételrendszerét a Hgt. 23. § a-h) pontjai írják körül.
A Hgt. 2004. január 1-től hatályos 23. § h) pontja értelmében „[a] települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg (…) a gazdálkodó szervezet számára – a 20. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a 13. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás kötelező igénybevételét a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel”.
A Hgt. felhatalmazó rendelkezéséből mindenekelőtt a közszolgáltatás igénybe vételének kötelező jellege következik. E jellegtől csak meghatározott esetekben tekinthet el az önkormányzat.
A kötelező igénybe vételt akkor kell előírni, ha
- nem állnak fenn a Hgt. 20. § (4) bekezdésében foglaltak – azaz a gazdálkodó szervezet nem tudja maga ártalmatlanítani saját berendezései vagy létesítményei útján a tevékenysége során keletkezett hulladékot;
- amennyiben a tevékenységgel összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött, illetve
- a 13. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladékról van szó;
- végül pedig a kötelező igénybe vétel előírása a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kell megtörténjen.
4. Az eljárás tárgyát képező esetben az Ör. 3. § 4. pontja értelmében „ingatlantulajdonos: az a természetes személy, illetve tulajdonosi közösség, akiknek, amelynek a tulajdonában, birtokában, vagy használatában lévő ingatlanon települési szilárd hulladék keletkezik”. Az Ör. személyi hatálya tehát nem terjed ki a gazdálkodó szervezetekre.
5. Az Ör. 5. § (4) bekezdése értelmében „[a]z az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásában bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett egyéb hulladéktól elkülönítetten gyűjteni”. Az Ör. 5. § (4) bekezdése az ingatlan kettős funkciója miatt nem a gazdálkodó szervezetre, hanem az ingatlantulajdonos természetes személyre ró kötelezettséget. A kötelezettség pedig a települési hulladék elkülönített gyűjtésére vonatkozik és nem a gazdálkodó szervezet szerződéskötési kötelezettségére, annak körülményeire.
Az Ör. egyáltalán nem tartalmaz kötelezettséget a gazdálkodó szervezetek gyártó, termelő, forgalmazó, illetve felhasználó gazdálkodó tevékenységgel összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékra s arra sem, hogy mikor, milyen feltételekkel kötelesek igénybe venni a települési közszolgáltatást.
6. Az érintett Önkormányzat arra hivatkozott állásfoglalásában, hogy a gazdálkodó szervezetek esetében egyedi fogyasztói szerződések révén teljesül a Hgt. és a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részleges szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendeletben foglalt azon elv, hogy a keletkezett hulladékot a fogyasztók elkülönítetten gyűjtik, és a hulladék elszállításáért pedig minden fogyasztó díjat fizet.
A közszolgáltató jelenleg a gazdálkodó szervezetekkel olyan egyedi fogyasztói szerződéseket kötött, amelyek kötelező tartalmi elemeit az országos szintű jogszabályok adják, de amelyekre az Ör. hatálya nem terjed ki. Ezért a közszolgáltató, illetve az érintett Önkormányzat nem tudja a gazdálkodó szervezettel szemben a helyi közösség önkormányzati rendeletben megfogalmazott érdekeit érvényesíteni.
7. Az önkormányzat az Ötv. 8. § (3) bekezdése és a Hgt. 21. § (1) bekezdése alapján kötelező közszolgáltatásként szervezi meg az ingatlantulajdonosoknál keletkező hulladék gyűjtését, kezelését, elszállítását. Amennyiben az önkormányzat a szolgáltatást nem saját maga, hanem más gazdálkodó szervezet útján biztosítja, úgy háromszereplős viszony alakul ki: az önkormányzat mint a közfeladat kötelezettje, a szolgáltatást ténylegesen nyújtó (koncessziós) társaság és a szolgáltatást kötelezően igénybe vevő fogyasztó [lásd ugyanerről: 109/2009. (XI. 18. AB határozat, ABH 2009, 941, 960.].
A települési szilárd hulladék gyűjtésével, kezelésével és elszállításával kapcsolatos helyi sajátosságok, és érdekek akkor jelennek meg a közszolgáltatási szerződésekben, amennyiben azokat a helyi önkormányzat rendeletében normatív erővel előírja és a közszolgáltatás megrendelőjeként a szolgáltatást ténylegesen nyújtó társasággal kötendő koncessziós szerződésben érvényesíti is. A szolgáltatást ténylegesen nyújtó társaság azután a közszolgáltatást kötelezően igénybe vevő fogyasztóval saját koncessziós szerződésére tekintettel köti meg magánjogi szerződését. Az érintett Önkormányzat által állásfoglalásában hivatkozott egyedi szerződések ezzel szemben magánjogi érdekek mentén kötött szerződések, amelyek a hulladékszállítási szolgáltatást ténylegesen végző és az azt igénybe vevő társaság között jöttek létre.
8. A bírósági szervezetről és igazgatásról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 59. §-a értelmében „[h]a az önkormányzati tanács megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget”.
Az Önkormányzati Tanács megállapította, hogy az érintett Önkormányzat nem tett eleget a Hgt. 23. § h) pontjában foglalt jogalkotási kötelezettségének, mert az Ör.-ben nem szabályozta a gazdálkodó szervezetek kötelező közszolgáltatás igénybe vételének helyi sajátosságokon alapuló feltételrendszerét, ezért felhívta e mulasztás pótlására.
Az érintett önkormányzat jogalkotási kötelezettségének 2012. december 31. napjáig – a rendelet megalkotásakor hatályos törvényi szabályokra tekintettel - köteles eleget tenni. A határidő megállapításánál a Kúria Önkormányzati Tanácsa tekintettel volt a jogalkotás szükséges időtartamára, valamint a jogbiztonság és a forgalombiztonság elvére, amely nem indokolta a tartós, határozott időtartamú szerződéses viszonyok lejárat előtti módosítását.
A közzététel a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) és c) pontjain alapul.
Budapest, 2012. október 3.
Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke,
Dr. Hörcherné Dr.Marosi Ildikó sk. előadó bíró,
Dr.Balogh Zsolt sk. bíró