Köm.5.032/2025/6. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
végzése

Az ügy száma: Köm.5.032/2025/6.

A tanács tagjai:

Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke 
Dr. Dobó Viola előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró 
Dr. Balogh Zsolt bíró

Az indítványozó: Budapest Főváros Kormányhivatala (Cím1)

Az indítványozó képviselője: Dr. Szász Imola kamarai jogtanácsos (Cím2)

Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata (Cím3)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda, eljáró: Dr. Fodor Tímea ügyvéd (Cím4)

Az ügy tárgya: önkormányzat rendeletalkotási kötelezettségének elmulasztása és önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

  • a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 38/2020. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 43. § (11) bekezdése, 52. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 22. § (4) bekezdése más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást és
  • az önkormányzati bizottság nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó jogalkotási kötelezettség elmulasztása miatti eljárást megszünteti. 

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: indítványozó) törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva vizsgálta a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 38/2020. (IX. 24.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) magasabb szintű jogszabályi előírásokkal való összhangját és BP/2800/00187-1/2025 iktatószámon törvényességi felhívást bocsátott ki az önkormányzat részére. Ebben az indítványozó több jogszabálysértésre és mulasztásra is felhívta a képviselő-testület figyelmét, kérte, hogy a jogszabálysértő helyzetet az SZMSZ megfelelő módosításával 30 napon belül szüntesse meg.
  2. A törvényességi felhívás alapján az önkormányzat polgármestere határidő hosszabbítás iránti kérelemmel élt, mely alapján az indítványozó 2025. november 21. napjáig meghosszabbította a felhívás megtárgyalására biztosított határidőt.
  3. Az indítványozó a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9. § c) pontjára figyelemmel megállapította, hogy a törvényességi felhívásban foglalt (meghosszabbított) határidő lejártáig a képviselő-testület nem tett intézkedést a feltárt jogszabálysértések megszüntetése érdekében, így a törvényességi felhívás eredménytelen volt.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

  1. Az indítványozó 2025. december 19. napján kelt BP/1202/1183-1/2025 iktatószámú indítványában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 136. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 146. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kérte az SZMSZ 43. § (11) bekezdésének, valamint 52. § (2) és (3) bekezdéseinek „Mindkét személy tartós akadályoztatása esetén a bizottsági ülést a polgármester hívja össze”, valamint a „bizottsági tagok egyharmadának indítványára” szövegrészek, illetve a 22. § (4) bekezdése megsemmisítését. Továbbá a Kp. 149. § (1) bekezdése és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 4. § d) pontja alapján indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy az önkormányzatnak jogalkotási kötelezettsége áll fenn a képviselő-testület bizottságai külső, nem képviselő-tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének SZMSZ-ben való feltüntetésére és határidő tűzésével rendelje el, hogy a képviselő-testület e jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.
  2. Az SZMSZ kifogásolt 43. § (11) bekezdése a képviselő-testület által megalkotott rendelet polgármester és a jegyző általi aláírására, annak kihirdetésére, „helyesbítésére”, a kormányhivatal részére történő megküldésére vonatkozó szabályokat, valamint a kormányhivatalnak a rendelet    helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszterhez való továbbítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Indítványozó szerint a sérelmezett rendelkezés nem felel meg a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdésében megállapított normavilágosság követelményének, illetve a Jat. 3. §-ában szabályozott párhuzamos szabályozás tilalmába ütközik.
  3. Az indítványozó az SZMSZ 52. § (2) és (3) bekezdését érintően azzal érvelt, hogy az Mötv. vonatkozó szabályaiból [45. §, 58. § (1) bekezdés, 65. §] nem vezethető le, hogy a polgármester a bizottsági elnököt helyettesítő jogkörben eljárhatna, vagy a képviselő-testület azon szervének összehívásáról dönthetne, amelynek ő maga nem tagja. Ráadásul az Mötv. 61. § (1) bekezdése alapján a polgármester indítványozhatja a bizottság ülésének összehívását.
  4. Előadta, hogy az SZMSZ 22. § (4) bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint „Rendkívüli ülésen interpelláció, képviselői kérdés nem tehető fel, kivéve a 11. § (6) bekezdésében foglalt esetet, vagy ha három egymást követő hónapon belül rendes ülés összehívására nem került sor.” az Mötv. 32. § (2) bekezdésének b) pontjába ütközik. Álláspontja szerint a helyi önkormányzat egy általános, feltétlen törvényi jogosultságot szervezeti és működési szabályzatában nem korlátozhat. Az eljárási rendet meghatározhatja (mikor kerülhet sor az interpellációra), de a jog gyakorlását nem teheti napirendi ponthoz kötötté.
  5. Az indítvány a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggésben kiemelte, hogy a Vnytv. 4. § d) pontja alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a Vnytv. 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott személyek esetében az őket ilyen minőségükben alkalmazó szervezet – jelen esetben a helyi önkormányzat képviselő-testületének – SZMSZ-ében fel kell tüntetni. A Vnytv. 4. § d) pontjából eredő jogalkotási felhatalmazás – a Jat. 5. § (8) bekezdése alapján és az irányadó alkotmánybírósági gyakorlat figyelembevételével - egyben jogalkotási kötelezettséget jelent a képviselő-testület számára.
  6. Az önkormányzat a védiratában előadta, hogy a törvényességi felhívásban foglaltaknak az önkormányzat eleget kíván tenni, a képviselő-testület a 2026. február 25-i ülésén az SZMSZ módosítást napirendre tűzi.
  7. A Kúria észlelte, hogy a képviselő-testület a 3/2026. (II. 25.) február 26. napján hatályba lépett – a Nemzeti Jogszabálytárban közzétett – SZMSZ-t módosító rendeletével (módÖr.) az indítványozó által sérelmezett 43. § (11) bekezdését, az 52. § (2) és (3) bekezdését, valamint a 22. § (4) bekezdését módosította, valamint a Vnytv. 4. § d) pontja alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az SZMSZ-ben szabályozta.
  8. Az indítványozó – az Önkormányzati Tanács felhívására – 2026. március 6. napján elterjesztett beadványában akként nyilatkozott, hogy az Ör. más jogszabályba ütközésének vizsgálatára, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló indítványát visszavonja, figyelemmel arra, hogy egyrészt az SZMSZ hatályos 43. § (11) bekezdése, és 52. § (2)-(3) bekezdései nem tartalmaznak az indítványban részletezett jogsértő rendelkezéseket, másrészt a Vnytv. 4. § d) pontja alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó szabályozási, valamint a 22. § (4) bekezdés vonatkozásban megjelölt jogalkotási kötelezettségét az érintett önkormányzat újabb jogsértés előidézésével teljesítette, ami ismételten törvényességi felügyeleti eljárás megindítását teszi szükségessé.
  9. Mindezekre figyelemmel az indítványozó kérte, hogy a Kúria az indítvány visszavonása folytán az eljárását a Kp. 139. §-a alapján alkalmazandó 81. § (1) bekezdés c) pontja alapján szüntesse meg.

A Kúria döntésének jogi indoka

  1. A Kp. 139. §-a szerint az Önkormányzati Tanács eljárásában a normakontroll sajátosságaira figyelemmel alkalmazza a Kp. általános szabályait, így az elállásra és az eljárás megszüntetésére vonatkozó szabályokat is. A Kp. 140. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló eljárást indítvánnyal kell megindítani, amire a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. A Kp. 44. §-a értelmében a felperes a keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül, tárgyaláson kívüli eljárás esetén a Kúria ítéletének meghozataláig elállhat. 
  2. A Kp. 81. § (1) bekezdés c) pontja értelmében, a bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha a felperes keresetétől elállt.
  3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa kiemeli, hogy az indítványozó nyilatkozatában nem kérte a módÖr. vizsgálatát, még utalást sem tett arra, hogy a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat hasonló tárgyú rendelkezéseire kiterjeszti indítványát.
  4. Az absztrakt normakontroll eljárásnak nem lehet tárgya az indítvánnyal nem támadott – és ott még tételesen meg sem jelölt – más jogszabály vizsgálata, illetve a hatályon kívül helyezett jogszabály alapján esetlegesen elfogadott más jogszabályok normakontrollját megelőző „előzetes álláspont” kiadása (Köf.5004/2022/6. Indokolás [6]).
  5. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványozó nyilatkozata alapján megállapította, hogy az indítványozó az Ör. módosítására és az újabb jogsértésekre hivatkozással visszavonta az indítványát, azaz az indítványától (a keresetétől) elállt, ezért a Kp. 139. §-a folytán alkalmazandó Kp. 81. § (1) bekezdése c) pontja alapján a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása, illetve az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése miatti eljárását megszüntette.

A döntés elvi tartalma

  1. Amennyiben az indítványozó a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, illetve az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítványát visszavonja, úgy a Kp. 139. §-a folytán alkalmazandó 81. § (1) bekezdés c) pontja alapján az eljárás megszüntetésének van helye.

Záró rész

  1. Az Önkormányzati Tanács a végzését a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül hozta meg.
  2. A Kp. 141. § (4) bekezdése alapján jogalkotási kötelezettség elmulasztása miatti eljárásban és az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
  3. A végzés elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja, 146. § (5) bekezdése és 149. § (2) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 17.

Dr. Sugár Tamás sk. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola sk. előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina sk. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos sk. bíró
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró