A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata
Az ügy száma: Köm.5.031/2026/4.
A tanács tagjai:
Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina bíró,
Dr. Dobó Viola bíró,
Dr. Sugár Tamás bíró
Az indítványozó: Pest Vármegyei Kormányhivatal
(cím1)
Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc kamarai jogtanácsos
(cím1)
Az érintett önkormányzat: Zebegény Község Önkormányzata
(cím2)
Az ügy tárgya: önkormányzat rendeletalkotási kötelezettségének elmulasztása
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- megállapítja, hogy Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés d) pontjából, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (4) bekezdéséből eredő jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert a 2025. évi költségvetési rendeletét az előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként az éves költségvetési beszámoló (zárszámadás) elkészítésének határidejéig nem módosította;
- felhívja a képviselő-testületet, hogy jogalkotási kötelezettségének 2026. október 30. napjáig tegyen eleget;
- elrendeli, hogy a határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
- A Pest Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) 2026. augusztus 12. napján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdés a) pontja és 134. § (1) bekezdése alapján törvényességi felhívást bocsátott ki Zebegény Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testületének címezve.
- Az indítványozó a törvényességi felhívásban megállapította, hogy az önkormányzat nem tett eleget az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 34. § (4) bekezdése, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Hatásköri törvény) 138. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogalkotási kötelezettségének, mivel az éves költségvetési beszámoló (zárszámadás) elkészítésének határidejéig, azaz 2026. május 31. napjáig nem módosította a 2025. évi költségvetési rendeletét az előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként. Mindezekre tekintettel az indítványozó az önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztásában megnyilvánuló törvénysértését állapította meg.
- A törvényességi felhívásban megadott 30 napos határidő 2026. szeptember 12. napján eredménytelenül lejárt.
- Mivel a törvényességi felhívás nem vezetett eredményre, így ezt követően az indítványozó a Mötv. 137. § (1) bekezdése alapján 2026. szeptember 14. napján kelt beadvánnyal fordult a Kúria Önkormányzati Tanácsához, törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása végett.
Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása
- Az indítvány szerint az érintett önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat 2025. évi költségvetéséről szóló 3/2025. (III. 12.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként az éves költségvetési beszámoló (zárszámadás) elkészítésének határidejéig nem módosította. Kérte, hogy a Kúria határidő tűzésével hívja fel az önkormányzatot jogalkotói feladatának teljesítésére.
- Az indítványozó előadta, hogy a helyi önkormányzat számára a költségvetési rendelet módosítása az Áht. 34. § (4) bekezdése, 91. § (1) bekezdése és a Hatásköri törvény 138. § (1) bekezdés d) pontjának szabályai alapján jogalkotási kötelezettség. Hangsúlyozta, hogy a május 31. napján megtartott ülésen a napirendi pontok között nem szerepelt a költségvetési rendelet módosítása, míg a június 29. napján megtartott ülésen a képviselő-testület érdemben tárgyalt a rendelettervezetről, de 2 igen, 4 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elutasította azt.
- Az indítvány kiemelte továbbá, hogy az önkormányzat nem fogadta el a 2025. évi költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendeletét sem, így az Mötv. 111/A. §-a és az Áht. 83. § (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzatot megillető havi nettó finanszírozás folyósítása felfüggesztésre került. A zárszámadási rendelet elfogadásának elmaradása okán a Kúriánál Köm.5.028/2026 számon eljárás van folyamatban.
- Az indítványozó a Kúria Köm.5.023/2023/5. számú határozatára hivatkozással hangsúlyozta, hogy Alaptörvénnyel ellentétes helyzetet eredményez, ha a képviselő-testület nem vagy nem megfelelően működik, hiszen így az önkormányzat nem tudja ellátni Alaptörvényben foglalt, a helyi közügyek intézésében megjelölt feladatát.
- A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján az indítványt megküldte az érintett önkormányzatnak az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából.
- Az önkormányzat védiratot nem nyújtott be.
- A Kúria Önkormányzati Tanácsa időközben a 2026. szeptember 15. napján kelt Köm.5.028/2026/4. számú határozatában megállapította, hogy az önkormányzat a Hatásköri törvény 138. § (1) bekezdés k) pontjából, továbbá az Áht. 91. § (1) bekezdéséből eredő jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert nem alkotta meg a 2025. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendeletét, egyúttal felhívta a képviselő-testületet, hogy jogalkotási kötelezettségének 2026. október 31. napjáig tegyen eleget.
Az Önkormányzati Tanács döntésének jogi indoka
- A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.
- A helyi önkormányzatok az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése által biztosított gazdálkodási szabadság mellett – illetve azt részben korlátozva – számos kötelezettséggel is rendelkeznek.
- A Hatásköri törvény 138. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a képviselő-testület gazdálkodási feladata és hatásköre, hogy „rendeletet alkot az önkormányzat költségvetésének módosításáról”.
- Az Áht. 34. § (2) bekezdése szerint „A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.” Míg a (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy „A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak”.
- Az Áht. 34. § (4) bekezdésének 2025. május 13. napjától hatályos szabályozása szerint „A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét a 23. § (5) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.”
- Az Áht. 91. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendeletet úgy kell elfogadni, hogy a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.
- A Kúria Önkormányzati Tanácsa több döntésében – így legutóbb a Köm.5.023/2023/5. számú határozatában – hangsúlyozta, hogy a helyi önkormányzatok költségvetése az államháztartás rendszerébe tartozik, annak részét alkotja. A helyi költségvetési rendelet az adott költségvetési évre várható, teljesítendő bevételeket és a várható, teljesíthető kiadásokat határozza meg tervszámok formájában. A költségvetési gazdálkodás velejárója, hogy a tervszámok évközben változhatnak és változnak is. A saját bevételek, így például a helyi adókból származó bevételek a beszedést követően válnak véglegessé, ahogy a központi költségvetési támogatások végső összegét is számos előre nem látható tényező befolyásolja, nem beszélve az esetlegesen évközben elnyert pályázati forrásokról. A költségvetés kiadási oldalát tekintve ugyanez a helyzet, a helyi közügyek, közfeladatok biztonságos ellátása érdekében olykor az előirányzathoz képest többletforrásra lehet szükség, vagy épp dönteni kell a fel nem használt előirányzatok átcsoportosításáról. Erre tekintettel az Áht. 34. § (4) bekezdése a képviselő-testület kötelezettségévé teszi, hogy – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét a szükséges előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként. Továbbá a 2025. május 13. napjától hatályos szabályok szerint, ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
- Az Áht. szabályozásának logikai láncolata a költségvetési gazdálkodáshoz igazodik. Az Áht. 91. § (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik, a zárszámadási rendeletet úgy kell megalkotnia a képviselő-testületnek, hogy az a tárgyévet követő év május 31. napáig hatályba lépjen. Erre tekintettel a képviselő-testületnek legkésőbb 2026. május 31. napjáig kellett volna elfogadnia az Áht. 34. § (4) bekezdése szerinti 2025. évi költségvetés módosításáról szóló rendeletet – 2025. december 31-i hatállyal –, amely egyúttal a zárszámadási rendelet előkészítéséhez is alapul szolgál, enélkül a költségvetési év nem zárható le.
- A Hatásköri törvény 138. § (1) bekezdés d) pontja szerint az önkormányzat költségvetésének módosításáról rendeletet alkot. A Kúria Önkormányzati Tanácsa felhívja a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok szabályozási autonómiája nem terjed addig, hogy a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó törvényi kötelezettségét mellőzze. Az önkormányzat a törvény által kötelezően meghatározott feladat- és hatáskörében köteles eljárni, s ez vonatkozik a jogalkotási kötelezettségére is.
- A Kúria Önkormányzati Tanácsa hangsúlyozza, hogy mind a költségvetési rendelet, mind az azt módosító rendelet(ek) megalkotása az önkormányzati működés, valamint a közpénzek transzparenciája szempontjából elengedhetetlen, továbbá a helyi képviselő-testületeknek az önkormányzati működés – és így a lakosság közszolgáltatásokhoz való hozzáférése, ellátása – szempontjából alapvető jogalkotási kötelezettsége.
- A Kúria – ahogy ezt az indítványozó is kiemelte – rámutat, hogy Alaptörvénnyel ellentétes helyzetet eredményez, ha a képviselő-testület nem vagy nem megfelelően működik, hiszen így az önkormányzat nem tudja ellátni Alaptörvényben foglalt, a helyi közügyek intézésében megjelölt feladatát.
- A Kp. 149. § (1) bekezdése szerint, ha a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.
- A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy Zebegény Község Önkormányzata képviselő-testülete törvényen alapuló jogalkotói kötelezettségét elmulasztotta, mivel nem fogadta el a 2025. évi költségvetési önkormányzati rendeletet módosító rendeletét. A Kúria felhívta az önkormányzatot, hogy jogalkotási kötelezettségének – a Köm.5.028/2026/4. számú határozatában megállapított kötelezettségének teljesítését megelőzően – 2026. október 30. napjáig tegyen eleget.
- A Kúria kiemeli, hogy az indítványozó helyesen hivatkozott arra, hogy a költségvetési rendelet Áht. 34. § (4) bekezdése szerinti módosításának meg kell előznie a zárszámadási rendelet elfogadását. A képviselő-testület feladata annak biztosítása, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsának felhívásának úgy tegyen eleget, hogy a zárszámadási rendelet elfogadását megelőzően az Áht. szabályainak megfelelően módosítsa a költségvetési rendeletét.
- Ha a helyi önkormányzat a rendeletalkotási kötelezettségének a Kúria által meghatározott időpontig nem tesz eleget, az Alaptörvény 32. cikke szerint egy újabb eljárásban, a fővárosi/vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendelheti, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.
A döntés elvi tartalma
- A helyi önkormányzatoknak az előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás esetén módosítaniuk kell a költségvetésüket.
Záró rész
- A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
- A Kp. 141. § (4) bekezdése szerint önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik.
- A helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
- A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 139. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 116. § d) pontja és 150. § (3) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2026. szeptember 22.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró