Köm.5.012/2024/3. számú határozat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köm.5.012/2024/3.

A tanács tagja: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke,
                          Dr. Dobó Viola előadó bíró,
                          Dr. Balogh Zsolt bíró,
                          Dr. Kalas Tibor bíró,
                          Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

Az indítványozó:  Veszprém Vármegyei Kormányhivatal
                              (cím1)

Az indítványozó képviselője: Dr. Czaun Katalin
                                                kamarai jogtanácsos

Az érintett önkormányzat:  Nemesvita Község Önkormányzata
                                              (cím2)

Az ügy tárgya: önkormányzat rendeletalkotási kötelezettségének elmulasztása

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

– megállapítja, hogy Nemesvita Község Önkormányzata képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés b) pontjából, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/C. § (1) bekezdéséből eredő és 25. § (1) bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert nem alkotta meg a 2024. évi költségvetéséről szóló rendeletét;
– felhívja a képviselő-testületet, hogy jogalkotási kötelezettségének 2024. augusztus 14. napjáig tegyen eleget;
– elrendeli, hogy a határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. Nemesvita Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) 2023. november 14. napja óta polgármester és alpolgármester nélkül működik, mivel az alpolgármester 2023. szeptember 29. napján, a polgármester pedig 2023. november 14. napján lemondott. A képviselő-testület tagjainak száma így 4 főre csökkent, s bár határozatképes, azonban a polgármester és az alpolgármester hiánya miatt sem az önkormányzati rendeletek Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 51. § (1) bekezdése szerinti érvényessége, sem a jegyzőkönyveknek az Mötv. 52. § (2) bekezdése által előírt közokiratisága polgármesteri (alpolgármesteri) aláírás hiányában nem biztosítható.
  2. A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) 2024. március 21-én kelt törvényességi felhívásában felhívta az Önkormányzatot, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 25. § (1) bekezdése szerinti jogalkotási kötelezettségének 30 napon belül tegyen eleget.
  3. A törvényességi felhívásban meghatározott határidő a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. § (3) bekezdésére figyelemmel 2024. április 22. napján eredménytelenül letelt.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

  1. Az indítványozó az Mötv. 137. § (1) bekezdése alapján – mivel a törvényességi felhívás nem vezetett eredményre – 2024. április 23. napján kelt beadvánnyal fordult a Kúria Önkormányzati Tanácsához. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 148. § (1) bekezdése, az Mötv. 111. § (1)-(3) bekezdése, valamint az Áht. 5. §-a alapján indítványozta a rendeletalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítását és határidő tűzésével az Önkormányzat kötelezését a jogalkotási kötelezettség teljesítésére.
  2. Az indítványozó előadta, hogy az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése f) pontja önkormányzati hatáskörként nevesíti a költségvetés megállapítását és a költségvetés alapján történő önálló gazdálkodást. Az Áht. 25. § (1) bekezdése értelmében, ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.
  3. Az indítványozó hangsúlyozta, az Mötv. 45. §-a meghatározza, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról. Az Önkormányzat esetében – figyelemmel arra, hogy az alpolgármesteri tisztség is betöltetlen – a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (V.14.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: SzMSz.) 10. § (1) bekezdése és 45. § (5) bekezdése alapján az Ügyrendi Bizottság elnöke (aki egyben a korelnök) vált jogosulttá a munkakör átvételére, illetőleg a testületi ülések összehívására és vezetésére. A munkakör átvételével azonban a polgármester jogait és kötelezettségeit (így például a jegyzőkönyv és a rendelet aláírását) az Ügyrendi Bizottság elnöke nem gyakorolhatja, mint ahogy arra a Kúria Önkormányzati Tanácsa is rámutatott Köf.5.086/2012/5. számú határozatában.
  4. Az indítvány kitért arra is, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében nem volt mód kitűzni a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választását.
  5. A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján az indítványt megküldte az Önkormányzatnak az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. Az Önkormányzat védiratot nem nyújtott be.

A Kúria döntésének jogi indoka

  1. Az indítvány megalapozott.
  2. A helyi önkormányzatok az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése által biztosított gazdálkodási szabadság mellett – illetve azt részben korlátozva – számos kötelezettséggel is rendelkeznek. Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerint „feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot”. A költségvetési rendelet megalkotása tehát közvetlenül az Alaptörvényre visszavezethető jogalkotási felhatalmazást jelent a helyi önkormányzatok számára.
  3. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Hatásköri törvény) 138. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a képviselő-testület gazdálkodási feladata és hatásköre, hogy „megalkotja a helyi önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb rendeleteket.”
  4. A költségvetés – gazdálkodási terv – kialakítása és elfogadása ezért a tartalom-meghatározás autonómiája mellett egyben rendeletalkotási kötelezettség is a települési önkormányzat számára. E kötelezettség abból is következik, hogy az Áht. 3. § (3) bekezdése értelmében az államháztartás önkormányzati alrendszerének egyik eleme a helyi önkormányzat, amely ekként központi költségvetési források felhasználója. Az Áht. által alapelvi szinten megfogalmazott, az átlátható működés biztosításának egyik feltétele pedig az, hogy a helyi önkormányzat a központi költségvetésből származó forrásokat normatív módon rögzítse (Köm.5016/2017/4., Köm.5012/2018/3., Köm.5019/2019/4.). Az Áht. 6/C. § (1) bekezdés első mondatat értelmében a helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza.
  5. Az Áht. a költségvetési rendelet megalkotásának folyamatát és a rendelet elfogadását határidőhöz köti. Az Áht. 24. § (4) bekezdése szerint a költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. Az Áht. 25. § (1) bekezdése alapján, ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.
  6. Az Áht. fenti szabályai értelmében az Önkormányzatnak a költségvetésről szóló rendeletét legkésőbb 2024. március 15. napjáig kellett volna elfogadnia.
  7. A hivatkozott rendelkezések alapján a költségvetés megalkotása az Önkormányzatnak mind az Alaptörvényből, mind az Áht.-ból, mind a Hatásköri törvényből eredő törvényi kötelezettsége. Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az Önkormányzat törvényből eredő jogalkotási feladatát elmulasztotta, amikor nem alkotta meg a 2024. évi költségvetését.
  8. Tény, hogy a költségvetési rendelet szabályszerű megalkotására az Önkormányzatnak az Mötv. 51. § (1) bekezdése és 52. § (2) bekezdése által előírt követelményekből adódóan objektív módon nem volt lehetősége. Ugyanakkor a Kúria Önkormányzati Tanácsa rávilágít arra, hogy ezen indok önmagában a mulasztás tényének megállapítását és a rendelet pótlásának kötelezettségét nem érinti.
  9. A Kp. 149. § szerint „[ha] a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.” A Kp. alapján a jogkövetkezmény tehát kettős: részben meg kell állapítani a mulasztás tényét, részben pedig határidő tűzésével arra kell kötelezni a helyi önkormányzatot, hogy pótolja mulasztását és alkossa meg a rendeletét. A Kúria ennek megfelelően felhívta az Önkormányzatot, hogy a törvényen alapuló rendeletalkotási kötelezettségének 2024. augusztus 14-ig tegyen eleget.
  10. A Kúria Önkormányzati Tanácsa végezetül utal arra, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 24. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a helyi önkormányzatban a polgármesteri tisztség a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásának napján betöltetlen, akkor a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán megválasztott polgármester megbízatásának kezdete a választás eredménye jogerőre emelkedésének időpontja.

A döntés elvi tartalma

  1. A költségvetési rendelet megalkotása a települési önkormányzat számára jogszabályból eredő kötelezettség.

Záró rész

  1. A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A Kp. 141. § (4) bekezdése szerint önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik.
  3. A helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
  4. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 139. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 116. § d) pontja és 150. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 18.

Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola sk. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró
Dr. Kalas Tibor sk. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos sk. bíró