Köf.5.077/2024/5. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5077/2024/5.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró,
Dr. Demjén Péter bíró,
Dr. Hajnal Péter bíró,
Dr. Kalas Tibor bíró

Az indítványozó: Veszprém Vármegyei Kormányhivatal (Cím1)

Az indítványozó képviselője: Dr. Czaun Katalin kamarai jogtanácsos

Az érintett önkormányzat: Ajka Város Önkormányzata (Cím2)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Várhelyi Ügyvédi Iroda
(eljáró ügyvéd: Dr. Várhelyi Attila)
(Cím3)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész:

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

megállapítja, hogy Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztása, megszegése jogkövetkezményeiről szóló 14/2015. (V. 4.) önkormányzati rendelete 10. § p) pontja más jogszabályba ütközik, ezért azt megsemmisíti;
az Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 16/2015. (V. 4.) önkormányzati rendeletének 41. § (2) bekezdése törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja;
az Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 16/2015. (V.14.) önkormányzati rendelete 40/A. §-ának törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja;
elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;
elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

Ajka Város Önkormányzata képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 16/2015. (V.14.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör1.) 41. § (2) bekezdésében foglaltak szerint zöldfelületen járművel közlekedni és parkolni – a (3) bekezdésben rögzítettek kivételével (költözködés, bútor- és áruszállítás) – tilos.
Ajka Város Önkormányzata képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztása, megszegése jogkövetkezményeiről szóló 14/2015. (V. 4. ) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör2.) 10. § p) pontja szerint a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki az Ör.1-ben foglaltakkal ellentétben a közterületet engedély nélkül, az engedélytől eltérő módon vagy mértékben használja, így különösen zöldterületen, játszótéren járművel engedély nélkül közlekedik, parkol.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) a VE/53/1011-1/2024. számú 2024. október 31-én kelt törvényességi felhívásban kifejtette, hogy az Ör1. 41. § (2) bekezdésében és az Ör2. 10. § p) pontjában szabályozott, a zöldfelületen járművel történő közlekedés és parkolás tilalmát rögzítő helyi szabályozás magasabb szintű jogszabályban rendezett azonos tárgyú társadalmi viszonyt szabályoz újra, mivel az indítvánnyal támadott tényállásokat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) 224. §-a „Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése” tényállásaként már szabályozza (és szankcionálja), így az álláspontja szerint az Ör1. és az Ör2. hivatkozott rendelkezései a tiltott párhuzamos szabályozás miatt – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. §-ába, a Jat. 2. § (1) bekezdésébe, valamint Magyarország Alaptörvényének B) cikk (1) bekezdésébe ütköznek.
Mindezekre tekintettel az indítványozó felhívta az önkormányzatot, hogy az Ör1., illetve az Ör2. vonatkozásában a jelzett jogszabálysértéseket szüntesse meg.
A képviselő-testület a 237/2024. (XI.27.) számú képviselő-testületi határozatában kijelentette, hogy a törvényességi felhívásban foglaltakkal nem ért egyet, sem az Ör1.-et, sem az Ör2.-t nem módosította.

A kormányhivatal indítványa és az önkormányzat védirata

Az indítványozó 2024. december 23-án kelt VE/53/1172-1/2024. számú indítványában a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján kérte az Ör1. 41. § (2) bekezdésnek és az Ör2. 10. § p) pontjának megsemmisítését figyelemmel arra, hogy azok – tiltott párhuzamos szabályozás miatt – a Jat. 3. §-ában foglaltakba, a Jat. 2. § (1) bekezdésben foglaltakba, valamint Magyarország Alaptörvényének B) cikk (1) bekezdésében foglaltakba ütköznek.
Az indítványozó – a törvényességi felhívásban foglaltakkal egyezően – kifejtette, hogy az Ör1. 41. § (2) bekezdésében („zöldfelületen járművel közlekedés és parkolás”), illetve az Ör2. 10. § p) pontjában jelzettek („zöldterületen, játszótéren járművel engedély nélkül közlekedés, parkolás”) a Szabs. tv.-ben meghatározott közúti közlekedései szabályok kisebb fokú megsértésére vonatkozó szabálysértési tényállások, melyek megvalósulása esetén helyszíni bírság kiszabására van lehetőség. Azaz e tényállások esetében az önkormányzati rendelet nem írhatja elő közigazgatási bírság alkalmazását, azokat egyúttal a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak is minősítve, mert ugyanazon felelősségi alakzat tekintetében a felhatalmazás nélküli, többszintű vagy párhuzamos szankcionálás sérti a jogbiztonság elvét. Kifejtette, hogy az önkormányzati rendeletek a közúti közlekedésre vonatkozó szabályozást felhatalmazás nélkül, indokolatlanul többszintűvé tették.
A Kúria a Köf.5047/2016/2. számú határozatára hivatkozva rámutatott, hogy az indokolatlanul párhuzamos, illetve többszintű jogalkotás az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése által védett jogbiztonság elvébe is ütközik [60/2009. (V.28.) AB határozat] és sérti a Jat. 2. § (1) bekezdése szerinti szabályozási egyértelműség jogbiztonsági követelményét is. Hivtakozott továbbá az Önkormányzati Tanács a Köf.5.002/2019/5., a Köf.5.011/2020/5. és a Köf.5016/2024/4. számú határozataiban fogalaltakra is, melyekben a Kúria megállapította, hogy a vizsgált önkormányzati rendeletekben megalkotott, szintén megállási, illetve behajtási korlátozás megszegésére vonatkozó rendelkezések a Szabs. tv. 224. §-a szerinti szabálysértés tényállásai.
Az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
Az önkormányzat védiratában kifejtett álláspontja szerint az Ör1. 41. § (2) bekezdésének előírása, amely tiltja a járművek zöldfelületen történő közlekedését és parkolását, nem jogszabálysértő, nem valósít meg indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást, mivel az ott szabályozott életviszony, a zöldfelületen való közlekedés és parkolás tiltása élesen és egyértelműen eltér a Szabs.tv. 224. § (1) bekezdésében előírtaktól. A véleménye szerint az Ör1. 41. § (2) bekezdése kizárólag és kifejezetten a közutak részét nem képező zöldterületeken (növényzettel fedett közterületeken, parkokban, gyalogos utakon, díszkertekben, sétányokon stb.) tiltja meg a járművek közlekedését és parkolását. A Szabs.tv 224. § (1) bekezdése alapján a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) 217–222. §-a, illetve 1. § (1) bekezdése, valamint 1. függeléke, illetev 40–41. §-a a közúton történő közlekedésre vonatkozóan tartalmaz tiltó előírásokat, azaz az Ör1. vitatott rendelkezése a KRESZ-ben felsorolt tényállások egyikét sem ismétli meg. Ebből következően alaptalan a Jat. 3. §-a sérelmének állítása. Előadta továbbá, hogy a vitatott rendelkezés közérthető, a címezettek számára egyértelemű tartalommal bír, azaz nem ütközik Jat. 2. § (1) bekezdésébe sem.
Védiratában rögzítette, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5002/2019/5. számú, a Köf. 5011/2020/5. számú és a Köf. 5016/2024/4. számú határozatában foglaltakat elfogadva tudomásul veszi, hogy az Ör.1. 41. § (2) bekezdésében foglalt tilalmat megszegők nem a közösségi együttélés szabályainak megsértése miatt alkalmazható közigazgatási szankciókkal, hanem a Szabs.tv. szerint szankcionálhatók.
Az indítványozó február 7. napján kelt VE/53/334-2/2025. számú beadványában – az indítványban foglaltak fenntartása mellett – az indíványát kiegészítette és kérte, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör1. 40/A. §-ának más jogszabályba ütközését is vizsgálja meg. A Kormányhivatal álláspontja szerint az Ör1. 40/A. §-a 2024. december 31. napjáig hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 9. §-ába, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX.30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: TÉKA) 5. § 149., 150. és 157. pontjaiba, valamint a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 123. pontjába ütközik.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai

Az indítvány az alábbiak szerint részben megalapozott.
Az Ör1. indítvánnyal támadott rendelkezése:

41. § (2) Zöldfelületen járművel közlekedni és parkolni – a (3) bekezdésben rögzítettek

kivételével - tilos.

(3) Költözködés, bútor- és áruszállítás esetén a járdára vagy a zöldfelületre kizárólag abban

az esetben lehet gépjárművel felhajtani, ha az adott ingatlan megközelítése más módon nem

lehetséges, és ha az ideiglenes parkolás a 60 percet nem haladja meg.

Az Ör2. indítvánnyal támadott rendelkezése:

10. § „A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletében foglaltakkal ellentétben a közterületet engedély nélkül, az engedélytől eltérő módon vagy mértékben használja, így különösen:

p) Zöldterületen, játszótéren járművel engedély nélkül közlekedik, parkol.
Az Ör1. 41. § (2) bekezdésében és az Ör2. 10. § (p) pontjában foglalt cselekmények elkövetőit az Ör2. 4. § (1)-(3) bekezdése közigazgatási bírsággal rendeli szankcionálni.
Az indítvány alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsának abban a kérdésben kellett állás foglalnia, hogy a gépjárművel elkövethető, a zöldterületek és a zöldfelületek rendeltetéstől eltérő használatával megvalósuló közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését szabályozó, indítvánnyal támadott önkormányzati rendelkezés a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértéséről rendelkező szabálysértési tényállásba (Szabs. tv. 224. §-ába) ütközik-e, illetve létrehozott-e egy indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást.
Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot. Az Alaptörvény 32. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
Az Mötv. 143. § (4) bekezdése d) pontja alapján felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.
A Jat. 3. §-a alapján az azonos, vagy hasonló életviszonyokat azonos, vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos, vagy többszintű.
A Szabs. tv. 224. § (1) bekezdése értelmében, aki a KRESZ meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 217. – 222. § szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el. A (2) bekezdés szerint a KRESZ 40–41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa áttekintette az indítványozó által hivatkozott Köf.5.016/2024/4., Köf.5.002/2019/5. és Köf.5.011/2020/5. számú határozatok megállapításait és azokat a következők szerint foglalja össze.
A Köf.5.002/2019/5. számú döntés alapjául szolgáló rendelkezés „a zöldterületre vagy közterületi zöldfelületre” gépjárművel való behajtást, vagy az ott várakozást a közösségi együttélés alapvető szabályainak sérelme miatt közigazgatási bírsággal rendelte sújtani. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az önkormányzatoknak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés d) pontja alapján felhatalmazása van a közösségi együttélés alapvető szabályai, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményei tekintetében rendeleti szintű jogalkotásra, azonban a támadott rendelkezés ugyancsak a megállási, illetve behajtási korlátozás megszegésére vonatkozik, mint a közlekedésbiztonság szabálysértési tényállása, azonban tárgyi hatályán belül a közösségi együttélés alapvető szabályai sérelmét állapítja meg. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy az önkormányzat törvénnyel azonos társadalmi viszonyt szabályozott helyi szinten. Indokolatlan párhuzamosság keletkezett a vitatott önkormányzati rendeleti szabályozás és a Szabs. tv. 224. §-a között, amivel lényegében a közúti közlekedésre vonatkozó szabályozást, felhatalmazás nélkül, indokolatlanul többszintűvé tette.
A Köf.5.011/2020/5. számú határozat alapjául az előzőhöz hasonló, a zöldterületre való behajtást a közösségi együttélés alapvető szabályai sérelmeként szankcionáló rendelkezés szolgált, ugyanis az ügyben szereplő önkormányzat a korábbi rendelkezésének a Köf.5.002/2019/5. számú határozattal való megsemmisítését követően lényegében újraalkotta azt. Az Önkormányzati Tanács – megismételve az előző határozatában foglaltakat – kifejtette, hogy a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésére vonatkozó szabálysértési tényállás megvalósulása esetén helyszíni bírság kiszabására van lehetőség. E szabálysértési tényállás azonban nemcsak a KRESZ megállási és várakozási szabályainak (40-41. §-ára) megsértésére utal, hanem „más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás” megszegésére is. E fordulat alá tartozik az adott önkormányzati rendelet indítvánnyal támadott rendelkezésében szabályozott zöldterületre, zöldfelületre gépjárművel történő behajtás, illetve az ott várakozás (parkolás) tilalma is. E tilalmat megszegők viszont a közösségi együttélés szabályainak megsértése miatt a támadott rendelkezés alapján közigazgatási bírsággal sújthatók. Ezáltal ugyanazon cselekmény miatt kétszeres szankció kiszabására van lehetőség: egyrészt a Szabs. tv.-ben található a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésére vonatkozó szabálysértési tényállás alapján helyszíni bírság, másrészt az önkormányzati rendeletben szabályozott a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt közigazgatási bírság szabható ki.
Az ügyben a Kúria Önkormányzati Tanácsa azt állapította meg, hogy alapvetően az indítvánnyal támadott rendelkezéshez kapcsolódó szankció meghatározása a jogszabálysértő, hisz a támadott rendelkezésben szabályozott magatartás a hivatkozott szabálysértési tényállás alapján már helyszíni bírsággal sújtható, azaz szankcionálható. Így az érintett önkormányzat indokolatlanul többszintűvé tette a zöldterületen, zöldfelületen gépjárművel történő megállás és várakozás esetére vonatkozó hátrányos jogkövetkezmény megállapításának lehetőségét. Ezáltal indokolatlan párhuzamosság keletkezett a támadott önkormányzati rendelkezés és a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésére vonatkozó szabálysértési tényállás közt.
A Köf.5.016/2024/4. számú ügyben szintén a zöldterületre járművel való behajtást, az ott megállást a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásként szankcionáló rendelkezés volt az ügy tárgya. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a támadott rendelkezést az előzőekben hivatkozott döntésekben kifejtett jogértelmezését fenntartva szintén megsemmisítette.
A hivatkozott ügyekben megjegyezte, hogy az indokolatlanul párhuzamos, illetve többszintű jogalkotás az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése által védett jogbiztonság elvébe is ütközik [60/2009. (V. 28.) AB határozat] és sérti a Jat. 2. § (1) bekezdése szerinti szabályozási egyértelműség jogbiztonsági követelményét is (Köf.5.047/2016/2.). Önkormányzati rendelet nem előzheti meg törvény alkalmazási kötelezettségét. A jogbiztonság érdekében ugyanazon tárgyban a jogalkotó csak kifejezett felhatalmazás útján ad teret helyi jogalkotásnak (Köf.5.032/2017/4.). Más jogszabály által szabályozott társadalmi viszony további önkormányzati szabályozására ez esetben az önkormányzatnak nincs felhatalmazása.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a jelen ügyben indítvánnyal támadott rendelkezések vizsgálata során megállapította, hogy az előzőekben hivatkozott ügyekben szereplő rendelkezések az Ör2. 10. § p) pontjában foglaltaknak feleltethetők meg.
A Kúria az az Ör2. 10. § p) pontját érintően – az indítványozó által is hivatkozott- az előzőekben ismertetett határozataiban kifejtett jogértelmezést változatlanul fenntartja, attól jelen ügyben sem kíván eltérni. Megállapította tehát, hogy az önkormányzat az Ör2. 10. § p) pontjában foglalt rendelkezéssel törvénnyel azonos társadalmi viszonyt szabályozott helyi szinten, így indokolatlan párhuzamosság keletkezett az Ör2.-t illetően a Szabs. tv. 224. §-ával, és ezzel lényegében a közúti közlekedésre vonatkozó szabályozás felhatalmazás nélkül, indokolatlanul többszintűvé vált.
Mindezt az érintett önkormányzat védiratában ténylegesen elismerte, kifejtve, hogy az Ör.1. 41. § (2) bekezdésében foglalt tilalmat megszegők nem a közösségi együttélés szabályainak megsértése miatt alkalmazható közigazgatási szankciókkal, hanem a Szabs.tv. szerint szankcionálhatók.
Mindezek alapján az Önkormányzati Tanács megállapította, hogy az Ör2. 10. § p) pontja a Jat. 3. §-ába és a Szabs. tv. 224. §-ába ütközik, ezért azokat megsemmisítette.
A normakontroll eljárásban a Kp. 146. § (3) bekezdése alapján a megsemmisített önkormányzati rendelet, illetve annak megsemmisített rendelkezése az Önkormányzati Tanács határozatának közzétételét követő napon veszíti hatályát. Az Önkormányzati Tanács az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztésének időpontját ettől eltérően is megállapíthatja, ha azt a jogbiztonság vagy az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja [Kp. 146. § (4) bekezdése]. Jelen esetben ezen feltételek, így különösen a jogállamiság integráns részét képező jogbiztonság sérelmének fennállását az Önkormányzati Tanács a jogsértés súlyára és körülményeire tekintettel nem állapította meg.

II.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezt követően az Ör1. 41. § (2) bekezdésének más jogszabályba ütközését vizsgálta.
A Kp. 139. § alapján megfelelően alkalmazandó Kp. 85. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet – adott rendelkezésnek – más jogszabályba ütközését a Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítvány korlátai között vizsgálja.
Az indítványozó az Ör1. 41. § (2) bekezdése kapcsán elkülönülő indokolást nem adott elő, az indítvány egységesen hivatkozott arra, hogy a támadott rendelkezések a Szabs. tv. 224. §-a alapján törvénysértőek.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör1. 41. § (2) bekezdése általános tiltást határoz meg, sem annak minősítése, szankcionálása, sem annak eljárási rendjére vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. A tilalom megszegésének minősítését az előző pontban kifejtettek szerint az Ör2. 10. § p) pontja tartalmazza. Az indítványozó által előadottak ténylegesen tehát ez utóbbi rendelkezésre és nem az Ör1. 41. § (2) bekezdésében foglaltakra vonatkoztathatók.
A KRESZ 40. § (1) bekezdése szerint járművel megállni – ha közúti jelzésből vagy a (2)–(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A 40. § (2) bekezdése egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén történő megállást szabályozza. Ehhez képest az Ör1. által megalkotott helyi szabályozás a közterületek használata körében konkretizálta a magasabb jogszabályokból egyébként következő tilalmat. Figyelemmel arra továbbá, hogy ez a rendelkezés szankciót nem tartalmaz, illetve a párhuzamos szankciónak ez előzőek szerinti megsemmisítésére, a Szabs. tv-nyel párhuzamos jogalkotás, az esetleges kettős bírságolás lehetősége nem áll fenn.
A kifejtettekre tekintettel az Ör1. 41. § (2) bekezdése nem a Szabs tv. 224. §-ával párhuzamos rendelkezés, az a normavilágosság követelményét sem sérti, így a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör1. 41. § (2) bekezdése törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

III.

A Kúria az indítványozó 2025. február 7. napján kelt indítványkiegészítésével összefüggésben a következőket rögzíti.
Az Mötv. 134. § (1) és (2) bekezdése szerint, ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni. A törvényességi felhívás eredménytelensége esetén a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt.
A kormányhivatal az Mötv. 132. § (1) bekezdése alapján a törvényességi felügyelet többféle eszközei közül választhat, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól a 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szól.
A Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eszközök közül elsőként a törvényességi felhívást alkalmazza.
A Korm. rendelet 9. § a)-d) pontjaiban határozza meg, hogy mikor tekinthető a fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvényességi felhívása eredménytelennek. Így eredménytelennek minősül a felhívás - többek között - ha az érintett a törvényességi felhívásban foglalt határidő lejártáig nem tesz intézkedést a jogszabálysértés megszüntetése érdekében [a)], ahogyan abban az esetben is, ha a törvényességi felhívásban foglalt határidő lejártáig a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt nem tájékoztatja.
A fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy a hatályos szabályozásból az következik, hogy a kormányhivatal a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt csak azoknak az önkormányzati rendeleti rendelkezéseknek kérheti a vizsgálatát, amelyre vonatkozóan korábban (eredménytelen) törvényességi felhívással élt. (Köf.5.026/2016/4.) A normakontroll eljárás kezdeményezésének előfeltétele, hogy az önkormányzat képviselő-testülete megismerhesse és megtárgyalhassa a kormányhivatal által észlelt törvényességi problémát. Amennyiben az érintett önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadta és a törvényességi felhívásban foglaltaknak megfelelően intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, akkor ebben az eljárásban a kormányhivatalnak nem nyílik meg a normakontroll kezdeményezési joga. (Köf.5.044/2016/3.)
Jelen ügyben megállapítható, hogy a Kormányhivatal által 2024. december 23-i dátummal készült törvényességi felhívás csak az Ör1. 41. § (2) bekezdésének, illetve az Ör2. 10. § p) pontjának más jogszabályba ütközésére hivatkozott, az Ör1. 40/A. §-át nem is említette, azaz az indítványozónak az Ör1. 40/A. §-a vizsgálatára irányuló indítványa túlterjeszkedik a törvényességi felhívásban foglaltakon. Erre tekintettel a Kúria a Kormányhivatal indítványa alapján csak azokat a törvényességi problémákat bírálta (bírálhatta) el, amelyeket a törvényességi felhívás is tartalmazott. Ezért az indítvány kiegészítését a Kp. 139. § alapján alkalmazandó Kp. 48. § (1) bekezdés e) pontja szerint visszautasította. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az indítvány ilyen jellegű, az eredeti indítványban nem szereplő kiterjesztését a Kp. 43. § (1) bekezdése is kizárja.

A döntés elvi tartalma

A közúti közlekedés rendjére vonatkozó törvényi szabályozással azonos tárgyú, de a közösségi együttélés alapvető szabályai körében megalkotott helyi szabályozás a jogalkotást – törvényi felhatalmazás hiányában – indokolatlanul többszintűvé teszi.

Záró rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 146. § (3) bekezdése alapján állapította meg.
Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése szerint a feleket teljes költségmentesség illeti meg és a saját költségeiket maguk viselik.
A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2025. március 18.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Demjén Péter s.k. bíró
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró