Köf.5.076/2024/5. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5.076/2024/5.

A tanács tagjai:

Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke
Dr. Demjén Péter előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt bíró
Dr. Dobó Viola bíró
Dr. Hajnal Péter bíró

Az indítványozó: Veszprémi Törvényszék

Az érintett önkormányzat: Sárbogárd Város Önkormányzata (Cím1)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Venicz Anita Éva jegyző (Cím1)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

  • Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2017. (II.2.) önkormányzati rendelete 20. § (8) bekezdése, valamint Sárbogárd Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2017. (II.2.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 7/2024. (IV.16.) önkormányzati rendeletének 2. §-a más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló bírói indítványt elutasítja;
  • elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. A Veszprémi Törvényszék (a továbbiakban: indítványozó bíróság) előtt folyamatban lévő per (a továbbiakban: alapügy) felperesének 2024. február 22. napján kelt bejelentése alapján nyilvántartásba vételi eljárás indult a Cím2 számú, Ingatlan1 alatti telephelyen tervezett raktározási, tárolási tevékenység tárgyában. Sárbogárd Város Jegyzője határozatában a bejelentésköteles tevékenység végzését azonnali hatállyal megtiltotta és a telepet bezáratta Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2017. (II.2.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) 20. § (1) bekezdése alapján, mely szerint a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz) övezetben a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetési célú épületek elhelyezésére van mód. A felperes fellebbezése folytán eljáró Fejér Vármegyei Kormányhivatal a határozatot megsemmisítette és a jegyzőt új eljárás lefolytatására utasította.
  2. Mindeközben Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testülete elfogadta a HÉSZ módosításáról szóló 7/2024. (IV.16.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Módr.), mely beiktatta a HÉSZ 2024. április 17. napjától hatályos 20. § (8) bekezdését, amely a Módr. 2. §-a szerint a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó.
  3. A megismételt eljárás során Sárbogárd Város Jegyzője a C/606-24/2024. számú határozatában megállapította, hogy a felperes által bejelentett tevékenység a HÉSZ előírásainak nem felel meg. A határozat indokolásában rögzítette, hogy a felperes cégnyilvántartásba bejegyzett fő tevékenysége az akkumulátorhoz köthető, veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelése, raktározása, ártalmatlanítása. A döntés indokolása kiemelte, hogy a bejelentésben megjelölt raktározási, tárolási tevékenységhez kapcsolódó ingatlan a HÉSZ alapján a Gksz építési övezetbe tartozik, mely övezet a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetésű célú épületek elhelyezésére szolgál. A HÉSZ 2024. április 17. napjától hatályos, folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó 20. § (8) bekezdése szerint továbbá a Gksz övezetben nem megengedett az akkumulátorgyártásból származó, hulladékkal történő, hulladékgazdálkodási engedély köteles és bejelentés köteles tevékenység és azzal kapcsolatos építmény elhelyezése. Mivel a felperes által tervezett tevékenység folytatása ellentétes a Gksz övezet HÉSZ 20. §-ában meghatározott rendeltetési céljaival, azaz a környezetre jelentős hatást gyakorol, illetve a 20. § (8) bekezdése alapján nem megengedett, ezért a határozat a tevékenység azonnali hatállyal történő megtiltásáról és a telep bezárásáról rendelkezett.
  4. Az alapügy felperesének fellebbezése folytán eljáró Fejér Vármegyei Kormányhivatal az FE/03/737-7/2024. iktatószámú határozatában (továbbiakban: alperesi határozat) a jegyző megismételt eljárásban hozott határozatát megváltoztatta. Az elsőfokú határozat indokolásából törölte a HÉSZ 20. §-ban meghatározott Gksz jelű övezet rendeltetési céljaival való ellentétre vonatkozó megállapítást és ehelyett azt rögzítette, hogy „a bejelentett tevékenység folytatása a HÉSZ 20. § (8) bekezdése szerint nem megengedett, ezért a bejelentett raktározási, tárolási ipari tevékenység folytatását megtiltottam és a telepet bezárattam.” Indokolása szerint a felperes elemek és akkumulátorok, valamint egyéb elemek és akkumulátorok kereskedelmére kapott engedélyt. A hulladékok kereskedelme során megvalósul a tárolás is. A HÉSZ 20. § (8) bekezdése ugyanakkor kizárja az akkumulátorgyártásból származó, hulladékkal történő bejelentés köteles tevékenységet.
  5. Az alapügy felperese az alperesi határozattal szemben keresetet nyújtott be a Veszprémi Törvényszékhez, amelyben az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal történő megsemmisítését és a jegyző új eljárásra utasítását kérte, valamint indítványozta, hogy a bíróság kezdeményezze a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 143. § (1) bekezdése és 144. §-a alapján a Kúria előtti eljárást arra tekintettel, hogy a jelen perben alkalmazandó önkormányzati rendelet 20. § (8) bekezdése magasabb szintű jogszabályba ütközik.

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

  1. Az indítványozó bíróság 2024. december 12. napján kelt 13.K.701.223/2024/6. számú végzésével a per tárgyalását felfüggesztette és a Kp. 144. §-a alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult indítványával, melyben azt kérte, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy a perben alkalmazandó HÉSZ 20. § (8) bekezdése a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdésébe, valamint a Módr. 2. §-a a Jat. 2. § (2) bekezdésébe ütközik, továbbá az alapügyben való alkalmazhatóságukat zárja ki.
  2. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a HÉSZ 20. § (8) bekezdésének szövegében szereplő, egymástól vesszővel elkülönített mondatrészek alapján a rendelkezés akként értelmezhető, hogy a tilalom nem csak az akkumulátorgyártásból származó hulladékkal kapcsolatos és hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységre vonatkozik, hanem az akkumulátorgyártásból származó, azzal összefüggő bármely tevékenységre, illetve olyan, hulladékkal történő tevékenység végzésére is, amely nem kötött hulladékgazdálkodási engedélyhez. Kiemelte, hogy az alperesi határozat ettől eltérően a felsorolást, mint konjunktív feltételt veszi figyelembe a tilalom alá eső tevékenység tekintetében.   
  3. Az indítvány hivatkozott a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.040/2014/4. számú döntése alapján arra, hogy a Jat. 2. § (1) bekezdéséből következő normavilágosság követelményének az önkormányzati rendeletek vizsgálatához kapcsolódó érvényesítése során a Kúria figyelembe veszi, hogy az indítványozó által megjelölt, nem megfelelően értelmezhető normatartalom kihat-e és miként hat ki a normaalkalmazásra, jogbizonytalanságot okoz-e a jogértelmezés során.
  4. Továbbá utalt a 26/1992. (IV. 30.) AB határozatra is, melyben az Alkotmánybíróság elvi éllel mutatott rá arra, hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A normavilágosság sérelmét jelenti, ha a szabályozás a jogalkalmazó számára értelmezhetetlen, vagy eltérő értelmezésre ad módot és ennek következtében a norma hatását tekintve kiszámíthatatlan, előre nem látható helyzetet teremt a címzettek számára.
  5. Az indítványozó bíróság szerint a HÉSZ 20. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmezése amiatt bír különös jelentőséggel, mert az alperesi határozat szerint a bejelentéshez kötött tevékenység megtiltásának kizárólagos jogalapját képezi az adott jogszabályhely.  Az indítványozó bíróság álláspontja szerint az alkalmazandó önkormányzati rendelet 20. § (8) bekezdése a Jat. 2. § (1) bekezdésébe ütközik, mert a jogalkalmazó számára nem egyértelmű, többféle értelmezést is lehetővé tevő tartalmat hordoz.
  6. A bírói indítvány a Módr. 2. §-a kapcsán kiemelte, hogy az nem épült be a HÉSZ-be, ugyanakkor a Jat. 12. § (1) bekezdése alapján a Módr. 2. §-a nem minősül végrehajtottnak, így a Jat. 12. § (2) bekezdésére figyelemmel hatályban lévő jogszabálynak minősül. A Módr. a Nemzeti Jogszabálytár internetes oldalán elérhető végső előterjesztői indokolása szerint Sárbogárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2024. március 8-i ülésén elfogadott határozattal döntött a HÉSZ előírásait érintő szigorításáról. Kiemelte, hogy a Jat. 2. § (2) bekezdése szerint jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
  7. Az indítványozó bíróság meglátása szerint a felperes 2024. február 22. napján kelt, ipari tevékenység folytatására vonatkozó bejelentése alapján indult hatósági eljárás folyamatban léte alatt, az eljárás jogerős befejezése előtt hozott az önkormányzat a felperesre nézve – az eljárás megindításának időpontjában hatályos helyi építésügyi szabályozáshoz képest – kedvezőtlenebb rendelkezést, amelyet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni rendelt. E körben utalt a Kúria a KGD 2016.146. számú határozatára, mely kimondta, hogy a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik a folyamatban lévő ügyekre is kiterjedő – a fél számára hátrányosabb helyzetet teremtő – rendeletmódosítás.
  8. Az Önkormányzati Tanács a Kp. 140. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
  9. Az érintett önkormányzat 2025. február 10. napján kelt védiratában az indítvány elutasítását kérte.
  10. A védirat szerint a támadott jogszabályhely nem ütközik a Jat. 2. § (1) bekezdésébe, nem kifogásolható sem a normavilágosság követelménye, sem a visszaható hatály tilalma szempontjából. Kifejtette, hogy a HÉSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján az érintett ingatlan Gksz-2 besorolású, ezért azon veszélyes és nem veszélyes hulladékra vonatkozó hulladéktároló létesítése (amelyen az egyidejűleg tárolható hulladékmennyiség 4500 tonna) nem lehetséges, mivel az köztudomásúan a környezetre jelentős hatást gyakorló gazdasági rendeltetési célú épületnek minősül. Bár az épület fizikai elhelyezése (építése) természetesen nem tárgya az eljárásnak, de a normaszöveg értelmezéséből egyértelmű, hogy a gazdasági épületként, raktárként vagy üzemként létrehozott felépítmény azáltal válik a környezetre jelentős hatást gyakorló gazdasági rendeltetésű épületté, ha olyan gazdasági rendeltetést kíván adni neki a birtokosa, ami jelentős hatást gyakorol a környezetre.
  11. Az önkormányzat védiratában kiemelte, hogy a HÉSZ módosítást megelőzően, a 20. § (1) bekezdése alapján ugyanúgy nem volt lehetősége a bejelentőnek (az alapügy felperesének) jelentős környezeti hatással járó funkciót adni a gazdasági épületnek. A HÉSZ módosítással csupán néhány konkrét tilalom került nevesítésre, de a módosított HÉSZ 20. § (8) bekezdésében foglaltak - a maiori ad minus - következnek a 20. § (1) bekezdésből is. Ez pedig azt jelenti, hogy a bejelentő nem kerül azzal hátrányosabb helyzetbe, hogy a helyi jogalkotó folyamatban levő ügyekben is alkalmazni rendelte a HÉSZ módosítást, hiszen a módosítást megelőzően sem tette lehetővé a rendelet sem az akkumulátor, sem a hulladék tárolását, raktározását.
  12. A védirat továbbá utalt arra is, hogy a képviselő-testület célja nyilvánvalóan az akkumulátor gyártással kapcsolatos hulladékkal végzett tevékenység – legyen az engedély-, vagy csak bejelentés köteles – megtiltása volt. Egészen pontosan az erre vonatkozó tilalom kifejezett nevesítése, hiszen a környezetre jelentős hatást gyakorló épületekre vonatkozó tilalmat már tartalmazta a korábbi helyi jogszabály.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai

  1. A bírói kezdeményezés az alábbiak szerint megalapozatlan.
  2. A Kúria Önkormányzati Tanácsának a bírói indítványban foglaltak alapján két kérdésben kellett állást foglalnia, egyfelől abban, hogy a HÉSZ 20. § (8) bekezdésébe foglalt szabályozás megfelel-e a normavilágosság követelményének, másfelől abban a kérdésben, hogy Módr. 2. §-a visszaható hatály tilalmába ütközik-e.

I.

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa először a HÉSZ 20. § (8) bekezdésének a Jat. 2. § (1) bekezdésébe ütközésével kapcsolatos indítványelemet vizsgálta.
  2. A HÉSZ indítvánnyal érintett szabályozása a következő:
    „20. § (1) Az építési övezet a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetési célú épületek elhelyezésére szolgál.”
  3. A HÉSZ 2024. április 17. napjától hatályos, a Módr. által beiktatott új bekezdése pedig a következő képen szól:
    „20. § (8) A Gksz övezetekben, nem megengedett, az akkumulátor gyártásból származó, hulladékkal történő, hulladékgazdálkodási engedély köteles és bejelentés köteles tevékenység és azzal kapcsolatos építmény elhelyezése.”
  4. A Jat. 2. § (1) bekezdése alapján a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető tartalommal kell rendelkeznie.
  5. A Kúria Önkormányzati Tanácsának a Köf.5.040/2014/4. számú határozata óta kialakult gyakorlata szerint a Jat. 2. § (1) bekezdéséből következő követelményének az érvényesítése során figyelembe veszi, hogy az indítványozó által jelölt nem megfelelően értelmezhető normatartalom kihat-e és miként hat ki a normaalkalmazásra, jogbizonytalanságot okoz-e a jogértelmezés során. Tekintettel arra, hogy egy önkormányzati rendelet esetleges megsemmisítése az önkormányzati jogalkotói hatalomba való legerősebb beavatkozás, így a Kúria Önkormányzati Tanácsa saját gyakorlatára is irányadónak tekinti, hogy esetről esetre tudja eldönteni a normavilágosság követelménye – Jat. 2. § (1) bekezdésbe foglalt szabályának – sérelmét. A Kúria e döntésében rámutatott, hogy a valós jogalkalmazási problémát nélkülöző normavilágossággal kapcsolatos probléma nem vezethet a legerősebb beavatkozásra, azaz az önkormányzati rendeleti rendelkezés megsemmisítésére.
  6. A normavilágosság követelményét a Kúria Önkormányzati Tanácsa legutóbb a Köf.5.036/2020/4. és a Köf.5.002/2023/5. számú határozataiban a következők szerint foglalta össze:
  7. „A Jat. idézett rendelkezése a jogállamiság meghatározó alkotóelemének tekintett jogbiztonság részeként megkövetelt normavilágosság elvét fejezi ki, és mint ilyen, az Alkotmánybíróság egyértelmű gyakorlatában is többször megerősítést nyert. A világos, érthető és mindenki számára értelmezhető normatartalommal kapcsolatban az Alkotmánybíróság számos határozatot hozott. Ezek szerint a jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon {először 11/1992. (III.5.) AB határozat, megerősítve: 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [116]}.
  8. Az Alkotmánybíróságnak következetes a gyakorlata a tekintetben is, hogy a jogállamiságnak [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés] nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. „A jogbiztonság az állam – és elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, és egyértelműek legyenek. Működésüket tekintve kiszámíthatónak és előreláthatónak kell lenniük a norma címzettjei számára. A jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is”. {az Alaptörvény hatálybalépését követően először: 31/2012. (VI. 29.) AB határozat, Indokolás [25]; további megerősítése: 3024/2019. (II. 4.) AB határozat, Indokolás [41], 17/2019. (V. 30.) AB határozat, Indokolás [68]}
  9. A Kúria Önkormányzati Tanácsa e fenti követelményeket szem előtt tartva a HÉSZ 20. § (8) bekezdésének vizsgálata során a következő megállapításra jutott. A vitatott rendelkezés vesszővel való tagolása a norma jogalkotói szándék szerinti értelmezését érdemben nem befolyásolja. Mind a jogalkotás célja, mind a szabályozási környezet, mind a nyelvtani értelmezés alapján a rendelkezés akként értelmezhető, hogy a jogalkotó az övezetben nem megengedett tevékenység konjunktív feltételeit sorolja fel akként, hogy az adott övezetben nem megengedett az olyan akkumulátor gyártásból származó hulladékkal történő tevékenység, amely hulladékgazdálkodási engedély köteles és bejelentés köteles tevékenység, valamint nem megengedett az azzal kapcsolatos építmény elhelyezése sem. Tehát a jogi norma elején található „az akkumulátor gyártásból származó” kifejezés egyértelműen meghatározza a szabályozás tárgyát - azaz nem minden hulladékra vonatkozik, csak az akkumulátor gyártásból származóra - majd tovább pontosítja ezen tevékenység körét, módját.
  10. A fentiek alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a jelen ügy indítványozója által megjelölt normavilágossággal kapcsolatos probléma a jogalkalmazásban nem okozza a Jat. 2. § (1) bekezdésének sérelmét.

II.

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa másodsorban a Módr. 2. §-ának a Jat. 2. § (2) bekezdésébe ütközésével kapcsolatos indítványelemet vizsgálta.
  2. A Módr. 2024. április 16. napján elfogadott rendelkezései a következők:
    1. § A Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2017. (II. 2.) önkormányzati rendelete Sárbogárd város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2017 (II.2.) önkormányzati rendelet 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    „(8) A Gksz övezetekben, nem megengedett, az akkumulátor gyártásból származó, hulladékkal történő, hulladékgazdálkodási engedély köteles és bejelentés köteles tevékenység és azzal kapcsolatos építmény elhelyezése.”
    2. § A rendelet tartalmát a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
    3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
  3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a Módr. nem hatályos jogszabályként található meg a Nemzeti Jogszabálytárban (a továbbiakban: NJT), így mindenekelőtt a támadott rendelkezés hatályának kérdését vizsgálta.
  4. A Jat. 12. §-a szerint: „(1) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik. (2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.”
  5. A Jat. 12/B. §-a szerint: „Az a jogszabály, amely a 12. § (2) és (3) bekezdése szerint, illetve a 12/A. § (2) és (3) bekezdése szerint hatályát vesztett rendelkezést tartalmazott, és annak hatályvesztését követően kizárólag
    a) jogszabály-megjelölést,
    b) preambulumot, illetve érvényességikellék-felsorolást,
    c) – más jogszabályra vonatkozó hatályba léptető rendelkezés kivételével – hatályba léptető rendelkezést,
    d) törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló rendelkezést,
    e) az európai uniós követelményekre utaló rendelkezést, illetve
    f) normatív tartalommal nem rendelkező szerkezetiegység-megjelölést tartalmaz,
    a 12. § (2) és (3) bekezdése, illetve a 12/A. § (2) és (3) bekezdése szerint utoljára hatályát vesztett rendelkezés hatályvesztését követő napon hatályát veszti.”
  6. A Kúria Önkormányzati Tanácsa legelőször a Köf.5.065/2012/10. szám ügyben foglalkozott a Jat. 12. §-ának értelmezésével, s azóta kialakult gyakorlatát továbbra is irányadónak tekinti.
  7. Megállapítható a fentiek és a Jat. 12. § (1) bekezdése alapján, hogy 2024. április 17-én a Módr. hatályba lépésének napján a Módr. 1. §-a beépült a HÉSZ-be (annak 20. § (8) bekezdéseként) mellyel végrehajtottá vált, s 2024. április 18-án hatályát vesztette.
  8. A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján az önkormányzati rendeleteket az NJT felületén közzé kell tenni.
  9. Az NJT adatai szerint a Módr. a Jat. 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2024. április 19. napjával. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy ennek oka az, hogy a Módr. 1. §-a hatályvesztését követően a módosító rendelet a Jat. 12/B. § b) és c) pontja alapján csupán preambulumot, illetve érvényességikellék-felsorolást, valamint hatályba léptető rendelkezést tartalmazott, így az utoljára hatályát vesztett rendelkezés hatályvesztését követő napon – azaz 2024. április 19-én – hatályát vesztette az egész módosító rendelet. Ilyen értelemben a módosító rendelet hatályba léptető rendelkezése osztja a módosító rendelet jogi sorsát.
  10. Kiemelendő, hogy a helyi jogalkotó képviselő-testület nem egészítette ki a Módr. 2. §-ával (a folyamatban lévő ügyekben való alkalmazás elrendelésével) a HÉSZ hatályba lépését szabályozó záró rendelkezéseit. A HÉSZ 20. § (8) bekezdéséből pedig nem derül ki sem a jogalkalmazó, sem pedig a jogkereső állampolgárok számára, hogy az a rendelkezés folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható lenne.
  11. Mivel az önkormányzat szabályozás-technikailag nem építette be a folyamatban lévő ügyekre való alkalmazásról szóló rendelkezést a HÉSZ szabályai közé, a Jat. 12/B. §-a alapján pedig az egész Módr. hatályát vesztette, az nem alkalmazandó a folyamatban lévő ügyben, így a Jat. 2. § (2) bekezdésébe ütközésével kapcsolatos indítványelemet a Kúria Önkormányzati tanácsa elutasította.
  12. A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati tanácsa megállapította, hogy a HÉSZ 20. § (8) bekezdése és a Módr. 2. §-a nem ütközik az indítványban megjelölt jogszabályokba, ezért az indítványt a Kp.  142. § (2) bekezdése alapján elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. A valós jogalkalmazási problémát nélkülöző normavilágossággal kapcsolatos kérdés nem vezethet az önkormányzati rendeleti norma megsemmisítésére.
  2. Ha egy módosító önkormányzati rendelet a módosított rendelkezés folyamatban lévő ügyekben való alkalmazásáról kíván rendelkezni, azt be kell építeni az alaprendeletbe.
  3. Záró rész
  4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdésére alapulóan tárgyaláson kívül bírálta el.
  5. Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése szerint a feleket teljes költségmentesség illeti meg és a saját költségeiket maguk viselik.
  6. A határozat helyben történő közzététele a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul
  7. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2025. március 18.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Dobó Viola aláírásában akadályozott bíró helyett
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró