Köf.5.069/2013/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A KÚRIA
önkormányzati tanácsa

Köf.I.5.069/2013/4.szám

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (1143 Budapest, Hungária körút 128-130.) 6.K.26.427/2013/8. számú ügyben eljáró bírójának
a dr. Balázs Réka ügyvéd (1039 Budapest, Karácsony Sándor u. 29.) által képviselt Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat (2094 Nagykovácsi, Kossuth Lajos u. 61.) ellen
Nagykovácsi Község Önkormányzatának az önkormányzati beruházásban megvalósított szennyvízelvezető csatorna létesítéséhez kapcsolódó közcélú érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének rendjéről szóló 17/2006. (XI.14.) rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 22/2012. (V.23.) önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálatára irányuló indítvány alapján – nemperes eljárásban – meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t :

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Nagykovácsi Község Önkormányzatának az önkormányzati beruházásban megvalósított szennyvízelvezető csatorna létesítéséhez kapcsolódó közcélú érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének rendjéről szóló 17/2006. (XI.14.) rendelete törvényellenes volt, ezért az a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 6.K.26.427/2013. számú  ügyben, valamint valamennyi,  valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben nem alkalmazható.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Nagykovácsi Község Önkormányzatának az önkormányzati beruházásban megvalósított szennyvízelvezető csatorna létesítéséhez kapcsolódó közcélú érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének rendjéről szóló 17/2006. (XI.14.) rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 22/2012. (V.23.) önkormányzati rendelet törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli a határozata Magyar Közlönyben való közzétételét.

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy határozatát – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

1. Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: érintett önkormányzat) a Zsíros-hegyen szennyvízcsatorna hálózatot építtet ki, és a beruházást egyéb költségeivel együtt 100%-ban a telektulajdonosokra hárította. E tekintetben a képviselő-testület önkormányzati határozatot hozott, amely alapján az önkormányzat jegyzője újabb közigazgatási határozatokban kötelezte az érintett telektulajdonosokat a hozzájárulás megfizetésére. A határozatokat több tulajdonos is megfellebbezte, és azokat a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal Igazgatási Főosztályának vezetője megsemmisítette; a hivatalvezető pedig törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva megállapította, hogy az önkormányzati határozat törvénysértő.

Ezt követően az érintett önkormányzat megalkotta  Nagykovácsi Zsíros-hegyen az önkormányzat által megvalósított szennyvízelvezető csatorna-közmű beruházáshoz kapcsolódó közművesítési hozzájárulásról szóló Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2005. (XI. 10.) rendeletét (a továbbiakban: Ör.1.), amely az önkormányzat közművesítési beruházásának teljes költségét továbbra is az érintett ingatlanok tulajdonosaira hárította, ingatlanonként egységesen 463.500 Ft-ban állapítva meg a közművesítési hozzájárulás mértékét, amely hozzájárulást egy összegben kell megfizetni, a rendeletben foglalt határidő alatt.

Indítványozók az Alkotmánybírósághoz fordultak a rendelet törvényellenességének megállapítását kérve. Az Alkotmánybíróság a 35/2006. (VII. 13.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) megállapította, hogy az Ör1. 1., 2., 3. és 4. §-a alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket – hatálybalépésükre visszaható, azaz 2005. november 10-ei hatállyal – megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság – többek között – megállapította, hogy az Ör.1. 1., 2., 3. és 4. §-a a csatorna-közműre mint víziközműre vonatkozó részében magasabb szintű jogszabályban – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vt.) - szabályozott társadalmi viszonyt rendez, ugyanis a vízgazdálkodás szabályait, a vízilétesítmények, vízimunkák létesítése költségeinek viselését, kivetését stb. a Vt., a közcélú érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos szabályokat pedig a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza. Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy az Ör.1. jelölt rendelkezéseinek megalkotására az érintett önkormányzatnak más törvények sem adtak felhatalmazást.

2. Ezt követően az érintett önkormányzat megalkotta a Nagykovácsi Község Önkormányzatának az önkormányzati beruházásban megvalósított szennyvízelvezető csatorna létesítéséhez kapcsolódó közcélú érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének rendjéről szóló 17/2006. (XI.14.) rendeletét (a továbbiakban: Ör.2.). A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztályának 2007. december 4-én kelt tájékoztatása szerint az érintett önkormányzat az Abh. figyelembe vételével nem alkothatta volna meg az Ör.2.-t, mivel az Ör.2. ugyanazon törvényellenes rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket az Abh. megsemmisített.

A fentiekre tekintettel a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal 2008. április 4-én kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál az Ör.2. törvényességi vizsgálatát. 2012. január 1-ét – az Alaptörvény, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) hatálybalépését – követően az önkormányzati rendeletek törvényességi felülvizsgálatára a Kúriának van hatásköre, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt az Abtv. 72. § (1) bekezdés szerint áttette a Kúriára. A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal jogutódja a Pest Megyei Kormányhivatal az indítványt a Kúria előtti eljárásban is fenntartotta. Ezt követően az érintett önkormányzat az Ör.2.-t a Nagykovácsi Község Önkormányzatának az önkormányzati beruházásban megvalósított szennyvízelvezető csatorna létesítéséhez kapcsolódó közcélú érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének rendjéről szóló 17/2006. (XI.14.) rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 22/2012. (V.23.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: Ör.3.) hatályon kívül helyezte 2012. május 23-ai hatállyal.
A hatályon kívül helyezésre tekintettel a Pest Megyei Kormányhivatal az indítványt visszavonta, erre tekintettel a Kúria a 2012. szeptember 19-én kelt Köf.5.041/2012/9. számú végzésében az eljárást a Bszi. 51. § (2) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.

3. Jelen ügyben a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírájának (a továbbiakban: indítványozó bíró) az előtte lévő ügyben olyan közigazgatási határozatok felülvizsgálatáról kell dönteni, amelyeknek alapját az Ör.2. adja. Az indítványozó bíró ezért a per tárgyalását felfüggesztette és a 6.K.26.427/2013/8. számú végzésével a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult, az Ör.3. vizsgálatát kezdeményezve. Az indítványozó bíró kifejtette, hogy mivel az Ör.3. a 2006. november 20-tól (az Ör.2. hatálybalépésétől) fennálló alkotmányellenes helyzetet nem visszamenőleges hatállyal szüntette meg (az Ör.2.-tőt nem ex tunc hatállyal helyezte hatályon kívül az Ör.3.) ezért az jogszabálysértő. Az Ör.2. – mint az adott ügyben alkalmazandó jogszabály – az Abh. által elbírált Ör.1.-el tartalmában azonos rendelkezéseket foglal magába, ezért az Ör.2. megalkotásakor az  érintett önkormányzat ugyan úgy nem volt tekintettel a Vt. 8. § (2) és (3) bekezdésére és az R. 24. és 25. §-aira, mint az Ör.1. megalkotásakor.

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 52. §-a alapján az indítványt megküldte az érintett önkormányzatnak állásfoglalás beszerzése céljából. Az érintett önkormányzat a következőket adta elő:
- Az Ör.1. és az Ör.2. alapján az érintett önkormányzat a hozzájárulásokat már gyakorlatilag beszedte, a határozatok elleni fellebbezést a Közigazgatási Hivatal elutasította, törvényességi észrevétellel már a folyamat lezárását követően, 2007-ben élt.
- Bár a Közigazgatási Hivatal valóban felszólította az önkormányzatot, hogy az Ör.2.-őt helyezze hatályon kívül, de a felszólítás nem az ex tunc hatályon kívül helyezésről szólt.
- Az érintett ingatlantulajdonosok 99%-a a hozzájárulást megfizette, azaz az Ör.2. jogalapját, összegszerűségét elfogadták.
- Mivel a visszaható hatályú megsemmisítés az önkormányzat gazdálkodásának összeomlásával járna, ezért az érintett önkormányzat – az Ör.2. jogszabályba ütközése esetén – a perben való alkalmazási tilalom elrendelését kezdeményezte annak kimondása mellett, hogy az nem érinti a már létrejött jogviszonyokat, valamint a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.

5. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványozó bíró kezdeményezése alapján elsőként – a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal, majd jogutódja, a Pest Megyei Kormányhivatal megállapításaival egyezően – azt állapította meg, hogy az Ör.2. tartalmában ugyanazon Ör.1.-be foglalt rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket az Alkotmánybíróság az Abh.-ban visszamenőleges hatállyal megsemmisített. Az Ör.2-ben a rendelet hatályának megállapítása, a hozzájárulás mértéke, vagy azok a rendelkezések, hogy a hozzájárulást az ingatlan közhálózatra való rákötése tényétől függetlenül meg kell fizetni, illetve, hogy a hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól felmentés nem adható, lényegében az Ör.1. megismétlésének tekinthető.  Megállapítható továbbá, hogy az Ör.2. megalkotásakor a magasabb szintű jogszabályok, így a Vt. és az R. vonatkozó rendelkezései hatályban voltak, tehát a törvényellenesség az Ör.2. megalkotásakor és hatálya alatt továbbra is fennállt. Minderre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy az Ör.2 hatálybalépésétől hatályvesztéséig, azaz 2006. november 20-ától 2012. május 23-áig törvényellenes volt az Abh.-ban kifejtett indokok alapján.

6. A Köf.5.041/2012/9. számú végzésben a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör.2. vizsgálatára irányuló eljárást megszüntette, mert a Kormányhivatal az indítványt visszavonta. A Kormányhivatalnak az indítvány visszavonására irányuló kérelme a Bszi.-n alapult, hiszen a Bszi. 51. § (1) bekezdés d) pontja és az 51. § (2) bekezdés b) pontja szerint az Önkormányzati Tanács az indítványt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárást a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezése esetén megszünteti, ha az önkormányzati rendeletnek az indítvánnyal támadott rendelkezése hatályát vesztette.
Ugyanakkor épp a Bszi. fenti rendelkezései teremtenek lehetőséget arra, hogy a Kúria bírói kezdeményezés esetén hatályon kívül helyezett önkormányzati rendeletet is vizsgáljon, mivel ebben az esetben a bíró előtt lévő ügyben való alkalmazhatóság miatt a jogszabály tovább él. Így mivel a Köf.5.041/2012/9. számú végzés az Ör.2. tekintetében nem teremtett „res iudicata”-t, lehetősége van az Önkormányzati Tanácsnak a törvénysértő Ör.2. tekintetében a törvényellenesség jogkövetkezményeinek (jelen esetben az alkalmazási tilalom elrendelésének) a levonására.

Bár jelen ügyben az indítványozó bíró kérelmében az Ör.3.-at jelölte meg, de az indítvány tartalmából egyértelmű, hogy a törvényességi vizsgálat az Ör.2. alkalmazhatósága miatt merült fel. Az indítvány tartalma szerinti elbírálásának elve mellett figyelembe kell venni a Bszi. 55. § (1) bekezdését is, amely szerint az Önkormányzati Tanács az indítványhoz kötve van, de az önkormányzati rendeletnek az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja. Jelen esetben az Ör.3. az Ör.2-től elválaszthatatlan, hiszen az Ör.2.-t helyezte hatályon kívül, s a törvényességi probléma az, hogy az Ör.2. még alkalmazható (mert a hatályon kívül helyezés nem ex tunc  történt).

A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 56. § (5) bekezdés alapján megállapította, hogy az Ör.2. a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 6.K.26.427/2013/8. számú  ügyben, valamint valamennyi, valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben nem alkalmazható.

7. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör.3. törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. Az Ör.3. pusztán egy hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz, amelynek esetleges megsemmisítése nem eredményezheti az Ör.2. feléledését, vagy visszamenőleges hatályvesztését. Mindezek figyelembevételével utasította el a Kúria az Ör.3. tekintetében megfogalmazott indítványozói kérelmet.

8. A Bszi. 56. § (4) bekezdés szerint a Kúria Önkormányzati Tanácsának törvényellenességet megállapító határozata – a bírói kezdeményezés során elrendelt alkalmazási tilalom kivételével – nem érinti a létrejött jogviszonyokat, valamint a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket. Ez alapján megállapítható, hogy az Ör.2. törvényellenességének megállapítása jelen bírói kezdeményezés alapjául, továbbá valamely más bíróság előtt folyamatba lévő ügy kivételével a létrejött jogviszonyokat nem érinti.

A Kúria a Bszi. 55. § (2) bekezdés a) b) és c) pontja alapján elrendelte határozatának a Magyar Közlönybe való közzétételét, továbbá elrendelte, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A jelen határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2014. január 28.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró