Köf.5.056/2013/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság

Köf.5.056/2013/3.szám

A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Alapvető Jogok Biztosának  (1051 Budapest, Nádor u. 22.) indítványa alapján Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testülete (7500 Nagyatád Baross u. 9.) ellen Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról szóló 10/2012. (III.20.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései törvényességi vizsgálatára irányuló indítványa alapján – nemperes eljárásban – meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t :

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról szóló 10/2012. (III.20.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdése és 37/A.§ (1) bekezdése törvényellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

I.

1. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 34/A. §-ában és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (1a) bekezdésben biztosított indítványozási joga alapján kezdeményezte Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról szóló 10/2012. (III.20.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: régi Ör.) 19. § (1) bekezdésének és 37/A.§ (1) bekezdésnek törvényességi vizsgálatát.

Az indítványozó, magánszemély panasza kapcsán indított vizsgálatot, mert az Ör. szabályozása szerint az igénybe vehető hulladéktároló méretei nem differenciálnak kellőképpen a helyi lakosság szokásaira és a költséghatékonyságra figyelemmel. Az indítványozó előadta, hogy a vizsgálat során beszerezte Nagyatád Város jegyzőjének véleményét.
 
2. Az indítványozó szerint az Ör. 19. § (1) bekezdése és 37/A. § (1) bekezdése ellentétes a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § g) pontjával valamint 46. § (1) bekezdésével. Az indítványozó előadta, hogy a Htv. és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése és fenntartása a települési önkormányzat kötelező feladata, a közszolgáltatás igénybevétele pedig a településen élő természetes személyek számára kötelező.  A kötelezően igénybe veendő hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért közszolgáltatási díjat kell fizetni. Az Ör. 19. § (1) bekezdése szerint a gyűjtőedények legkisebb mérete 120 liter, a 37/A. § (1) bekezdése szerint azokban a háztartásokban, ahol a lakó-és tartózkodási hellyel rendelkezők száma nem haladja meg az egy főt – kérelemre – díjkedvezményben részesíthetők.

Az indítványozó szerint a Htv. rendelkezései alapján a hulladékszállítási díj mértékét a helyi lakosság szokásaira figyelemmel, kellő bontásban, arányosan kell meghatározni, szem előtt tartva a költséghatékonyságot, a költségek minimalizálását. A Htv. alapján az egy illetve kéttényezős díjmegállapítás lehetőséget biztosít a differenciált díjszabásra. Az indítványozó szerint ez magával vonja a kisebb űrtartalmú – a korábbi rendelet által lehetővé tett 50 literes – gyűjtőedény igénybevételének a biztosítását (a jelenleg elérhető legkisebb 120 literes gyűjtőedényhez képest), amely a lakosságot a környezetterhelés, így a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére ösztönzi. Nem biztosítja a Htv. 3. § g) pontjában kifejtett költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elvét, hogy a díjkedvezmény igénybevételére csak az egyfős háztartásokban élők jogosultak a korábbi egy-és kétfős háztartások helyett.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 52. §-a alapján megküldte az indítványt az érintett önkormányzatnak állásfoglalása beszerzése céljából.

II.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Ör. vizsgálni kért 19. § (1) bekezdése értelmében: „Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni, és ahhoz a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, a Közszolgáltató által biztosított gyűjtőedényt köteles igénybe venni.

A gyűjtőedények mérete a következő:
a)         120, illetve 240 literes zárt műanyag edényzet,
b)         770, 1100 literes zárt, fém edényzet. (közös edényhasználat esetén).”

Az Ör. 37/A.  § (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Azokban a háztartásokban ahol a lakó- és tartózkodási hellyel rendelkezők száma nem haladja meg az egy főt, – az általuk termelt hulladék mennyiségére figyelemmel – a szolgáltatást igénybe vevő kérelmére évente 3200 Ft díjkedvezményt adhat az önkormányzat, melyet a negyedévi számlában, évente négy egyenlő – 800 Ft-os – részletben érvényesít a szolgáltató. A kérelemben nyilatkozni kell a lakásban lakó- és tartózkodási hellyel rendelkezők személyi adat és lakcím nyilvántartás szerinti létszámáról.”
 
Az Ör. a fenti szabályokon kívül ún. kéttényezős díjmegállapítást alkalmaz. Az Ör. 36. § (2) bekezdés szerint a közszolgáltatási díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll. Az Ör. 36. § (3) bekezdése meghatározza, hogy a rendelkezésre állási díj milyen költségekből, kiadásokból tevődik össze. A (4) bekezdés szerint a rendelkezésre állási díj éves díj, amelyet a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett tulajdonos önálló ingatlanonként, a szolgáltatás igénybevételének mértékétől függetlenül köteles megfizetni. A díjmegállapítás másik tényezője az ürítési díj. Az Ör. 36. § (5) bekezdése értelmében az ürítési díj a hulladékkezelés és hulladékszállítás teljes folyamatának a rendelkezésre állási díjban nem fedezett minden egyéb költsége és indokolt ráfordítása ellenértékéből áll. Az Ör. meghatározza az ürítési díj számításának a módját is. A 36. § (6) bekezdése értelmében az ürítési díj a díjfizetési időszak ürítési száma, a választott tárolóedény térfogata (liter) és az egységnyi díjtétel szorzata. A minimum 120 literes edény használatának kötelezettségét nemcsak az Ör. 19. § (1) bekezdés a) pontja tartalmazza. Az ürítési díjra vonatkozó 36. § (7) bekezdés szerint az 1. mellékletben meghatározott – közös gyűjtőedény használatára kötelezett – területeken lakásonként minimum 120 literes edény heti egyszeri ürítését alapul véve kerül kiszámlázásra a fizetendő ürítési díj.

2. A fentiek alapján látható, hogy az érintett önkormányzat differenciál a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításkor. Kéttényezős díjmegállapítást tartalmaz, amely a rugalmasabb megoldás.  Az – indítványozó által vizsgálni kért –  Ör. 37/A. §-a lényegében további differenciálást alkalmaz, amikor a nyilvánvalóan kevesebb hulladékot kibocsátó háztartásoknak díjkedvezményt biztosít.

A Htv. 3. § (1) bekezdés g) pontja szerint a hulladékgazdálkodás során érvényesíteni kell „a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elvét”. E szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell biztosítani, tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj és a hulladék ártalmatlanítása után fizetendő díj emelését, és az ártalmatlanítás díja ne eredményezhesse a hulladéklerakási járulék közszolgáltatóra vagy a lakosságra történő áthárítását.

A Htv. 46. § (1) bekezdése értelmében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat – a vegyes hulladék mennyiségével arányosan – a költségekre, továbbá az árakra, illetve a díjra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával úgy kell megállapítani és szabályozni, hogy
a) a díj a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, a közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére ösztönözzön, valamint
b) az e törvény szerinti céltartalék összege, a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségei, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségei, a közszolgáltatás tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges indokolt költségek, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és monitoringjának indokolt költségei figyelembevételre kerüljenek.

3. Az ügy megítélése során figyelembe kell venni, hogy a fenti törvényi követelményekkel összhangban áll az Ör. 36. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezésre állási díj tartalma. E szerint  a rendelkezésre állási díj
- a számlázási, díjbeszedési költségek,
- a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, különösen a környezetvédelmi hatóság eljárásáért fizetett illeték, vagy igazgatási szolgáltatási díj, a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében végzett beruházások, illetve mérések és vizsgálatok költségei,
- a közszolgáltatás teljesítéséhez használt létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadások és ráfordítások ellenértékéből áll.
Az Ör. ezen szabályai a Htv. 46. §-ában foglaltak megvalósításával állnak összhangban, amelyet a szoros összefüggés okán nem lehet figyelmen kívül hagyni az Ör. indítványozó által vizsgálni kért rendelkezései megítélésekor.

4. Azzal a problémával összefüggésben, amely szerint az érintett önkormányzat nem biztosít 50 literes edényzetet, illetve, hogy a kevesebb hulladék-kibocsátás alapján járó díjkedvezményt túl szűkre szabta, a  Kúria Önkormányzati Tanácsa a következőkre mutat rá. Az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontjában és a Bszi. 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt törvényességi vizsgálat során az önkormányzati rendeletek törvénnyel ellentétes tartalma esetén van lehetősége a rendelet (vagy a rendelet valamely rendelkezése) megsemmisítésre. A Kúria Önkormányzati Tanácsának nincs alaptörvényi vagy törvényi felhatalmazása az önkormányzati rendeleti szabályozás célszerűségének vizsgálatára, nincs lehetősége arra, hogy a szabályozás ésszerűségét, hatékonyságát mérlegelve vonja le a megsemmisítés jogkövetkezményét. Ilyen lehetősége azért nincs, mert ezzel átvenné az önkormányzati rendeletek megalkotására felhatalmazott helyi önkormányzatok feladatát és felelősségét.

Amikor a központi jogszabályok a helyi jogalkotást érintően elveket fogalmaznak meg (mint jelen esetben a  költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve), ezen elvek érvényesítésére az önkormányzatok kötelesek. Az önkormányzati rendelet megsemmisítésére azonban csak akkor van lehetőség, ha a rendelet vagy annak valamely rendelkezése nyilvánvalóan és fogalmilag szemben áll a törvényekbe foglalt elvekkel, az önkormányzati szabályozással az elvek nem valósíthatók meg. Abban az esetben viszont, ha az önkormányzati rendeleti szabályozással az a probléma merül fel, hogy az nem szolgálja hatékonyan a törvényi elvek megvalósulását, vagy az elvek más módon is megvalósíthatóak, mint amit az önkormányzat választott, a törvényellenség – pusztán ezen az alapon – nem állapítható meg. Az önkormányzatok szabályozási autonómiájába tartozik – a törvényi kereteken belül – a törvényi célok megvalósítása. Ha közvetlen törvénysértés nem állapítható meg, akkor az önkormányzat által választott mérlegeléssel szemben legfeljebb az önkormányzatnak a választópolgárok felé fennálló politikai felelőssége áll fenn.

5. Jelen esetben a Kúria Önkormányzati Tanácsa úgy ítélte meg, hogy önmagában az a tény amely szerint az Ör. 19. § (1) bekezdése alapján a legkisebb edényméret a 120 literes (s nem a korábbi 50 literes) zárt műanyag edényzet, illetve az, hogy az Ör. 37/A. § (1) bekezdés szerint a díjkedvezményre csak az egy fős háztartások (s nem az egy- és két fős háztartások) jogosultak, az önkormányzat mérlegelési körébe tartoznak. Önmagában a vizsgált Ör.-beli szabályokra nem mondható, hogy nyilvánvalóan szemben állnak a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elvével. Mint fentebb bemutatásra került az Ör. egyébiránt kéttényezős díjmegállapítást alkalmaz, és azon túlmenően is differenciál. A Htv. 3. § (1) bekezdés g) pontjába foglalt költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve, vagy a Htv. 46. § (1) bekezdése szerinti díjmegállapításra vonatkozó szabályok alapján az Ör. 19. § (1) bekezdése és 37/A. § (1) bekezdése megsemmisítésének nincs helye.

A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt elutasította.

A jogorvoslatot kizáró rendelkezés a Bszi. 49. §-án alapul.

Budapest, 2013. november 5.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő