KÚRIA
Köf.5056/2012/5. szám
A KÚRIA
ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Dr. Rácz Vanda által képviselt Komárom Esztergom Megyei Kormányhivatal (2800 Tatabánya Fő tér 4.) indítványa alapján
Dömös Község Önkormányzata (2027 Dömös Táncsics u. 2.) ellen
Dömös Község Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló – a 2/2012. (I. 27) önkormányzati rendelettel módosított - 13/2007. (X.26.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései törvényellenességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján nemperes eljárásban meghozta az alábbi
h a t á r o z a t o t:
1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Dömös Község Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló – a 2/2012. (I. 27.) önkormányzati rendelettel módosított - 13/2007. (X.26.) önkormányzati rendelet 19. § (4) bekezdése, 52. § (2) bekezdésének „ ,meghatározott időtartamra vagy határozatlan időre” szövegrésze, 52. § (3) bekezdése, és 64. § (5) bekezdése törvénysértő, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti.
2. A megsemmisítés következtében Dömös Község Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló – a 2/2012. (I. 27.) önkormányzati rendelettel módosított - 13/2007. (X.26.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban: „A kijelölés történhet egy meghatározott cselekményre.”
3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Dömös Község Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló – a 2/2012. (I. 27) önkormányzati rendelettel módosított - 13/2007. (X.26.) önkormányzati rendelet 52. § (1) bekezdése, 52/A. § (5) bekezdése törvényellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezés a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.
5. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s:
I.
1. Komárom Esztergom Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 134. § (1) bekezdése alapján a XII-B-3/428-1/2012. számon törvényességi felhívással élt Dömös Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat) felé Dömös Község Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló – a 2/2012. (I. 27) önkormányzati rendelettel módosított - 13/2007. (X.26.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) egyes rendelkezései ellen, s határidő tűzésével felhívta a képviselő-testületet a törvénysértés megszüntetésére. Az önkormányzat a kitűzött határidőn belül nem válaszolt, a törvénysértést nem szüntette meg.
Az indítványozó Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (4) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (1) bekezdése alapján indítványt terjesztett elő az Ör. törvényességi vizsgálatára.
2. Az indítványozó szerint az SZMSZ 19. § (4) bekezdése, amely arról szól, hogy a polgármester az ülés vezetését átadhatja az ülés vezetésére megválasztott képviselő részére, sérti a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 12. § (2) bekezdését és 31. §-át. Az indítványozó szerint az Ötv. e rendelkezései alapján az alpolgármester az egyetlen olyan személy a képviselő-testület tagjai közül, akit ugyanazon jogok illethetnek meg, mint a választópolgárok által közvetlenül megválasztott polgármestert. Ezt a jogot a képviselő-testület nem adhatja át egy képviselőnek.
3. Az SZMSZ 52. § (1) és (2) bekezdései a polgármester akadályoztatása esetén követendő eljárás szabályait fogalmazzák meg. Az SZMSZ kimondja, hogy a polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül határozatban képviselőt jelöl ki, amely kijelölés történhet egy meghatározott cselekményre, időtartamra, vagy határozatlan időre. Az indítványozó szerint e szabály egyrészt megismétli az Ötv. 19. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakat, az ilyen ismétlést a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. §-a tiltja, másrészt ellentétes az Ötv. 34. § (1) és (4) bekezdéseivel is, mivel e szabály a polgármester helyettesítéséről akként rendelkezik, hogy minden képviselő-testületnek kötelező legalább egy alpolgármestert választani.
4. Az SZMSZ 52. § (3) bekezdése szerint a helyettesítésre kijelölt képviselő mindazon önkormányzati jogokkal rendelkezik, mint a polgármester. Az indítványozó szerint e szabállyal sérül az Ötv. 9. §-a, mert e szakasz értelmében a képviselő-testület önkormányzati jogok gyakorlását képviselőre nem ruházhatja át.
5. Az SZMSZ 52/A. §-a a tanácsnokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, az 52/A. § (5) bekezdése értelmében a tanácsnok munkáját a jegyző segíti. Az indítványozó álláspontja szerint e szabály tartalmában megismétli az Ötv. 36. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat, így ellentétbe került a Jat. 3. §-ával.
6. Az indítványozó szerint az SZMSZ 64. § (5) bekezdése ellentétes az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdésével. Az indítványozó ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a költségvetési rendelet tartalmi elemeit központi jogszabály (az Áht.) határozza meg, a képviselő-testület nem jogosult rendeletben ettől eltérő szabályok megalkotására, illetve szó szerint sem ismételheti meg a magasabb szintű jogszabályt.
7. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 52. §-a alapján 30 napos határidő tűzésével megküldte az indítványt Dömös Község Önkormányzatának az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. Az önkormányzat érdemi állásfoglalást nem terjesztett elő, azonban előadta, hogy jogi szakvizsgával rendelkező alkalmazottja nincs, egyedül a jegyző rendelkezik szakvizsgával, aki viszont az ügyben elfogult. Álláspontja szerint a jogi képviselő megbízása kötelezettség-vállalásnak minősül, erre csak a polgármester, vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. A polgármester az erre őt felszólító testületi határozat ellenére sem hatalmazott meg senkit, így az SZMSZ – egyébként a kormányhivatal által támadott – rendelkezését kellene alkalmazni, amely szerint a képviselő-testület egy képviselőt hatalmaz fel az önkormányzat képviseletére.
II.
Az indítvány részben megalapozott.
1. Az SZMSZ 19. § (4) bekezdése szerint: „A már megnyitott képviselő-testületi ülésen az elnöki teendőket a polgármester átadhatja egy többséggel az ülés vezetésére megválasztott képviselő részére.” Az Ötv. 12. § (2) bekezdése szerint a képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. Ha a képviselő-testület ülését a 98. § (2) bekezdés f) pontja alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal hívja össze, az ülés levezetésére a képviselő-testület által a tagjai sorából egyszerű többséggel megválasztott levezető elnök köteles. Az Ötv. 31. §-a pedig kimondja, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.
Megállapítható, hogy az Ör. 19. § (4) bekezdésének vizsgált szabálya nem arról az esetről szól amikor a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületet össze kell hívni és vezetni kell(Ötv. 31. §), hanem arról, hogy a polgármester a már megnyitott képviselő-testületi ülés vezetését adja át a képviselő részére. Ilyen lehetőséget az Ötv. nem ismer. Az Ötv. 12. § (2) bekezdése szerint a polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit. Az Ötv. 34. § (1) bekezdése alapján a polgármestert az alpolgármester helyettesíti. A képviselő-testület tagjaiból egy szavazattöbbséggel választott képviselő, akkor jogosult az ülés vezetésére, - az Ötv. 12. § (2) bekezdése szerint – ha a képviselő-testületet a kormányhivatal hívja össze. A jelen ügyben vizsgált SZMSZ 19. § (4) bekezdése nem erre az esetre vonatkozik, hanem generális felhatalmazást ad arra, hogy a polgármester által összehívott és megnyitott képviselő-testületi ülés vezetését átadja egy erre a feladatra megválasztott képviselőnek. E szabály a fentiek szerint ellentétben áll az Ötv. 12. § (2) bekezdésében foglaltakkal, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa az SZMSZ 19. § (4) bekezdését – mint törvénybe ütköző szabályt - megsemmisítette.
2. Az indítványozó az SZMSZ 52. § (1) és (2) bekezdésének is kérte a törvényességi vizsgálatát és megsemmisítését. Az SZMSZ 52. § (1) bekezdése értelmében „A polgármester akadályoztatása és távolléte esetére az önkormányzat és a képviselő-testület képviseletére tagjai közül határozatban képviselőt jelöl ki.” A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy „A kijelölés történhet egy meghatározott cselekményre, meghatározott időtartamra, vagy határozatlan időre.”
Az Ötv. 34. § (1) bekezdése - mint ahogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa a fenti pontban utalt rá - a polgármester helyettesítésére az alpolgármestert jelöli meg. Az Ötv. e szabálya értelmében a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az Ötv. 19. § (2) bekezdés határozza meg a települési képviselő jogait. Az Ötv. 19. § (2) bekezdés d) pontja szerint a települési képviselő „megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet”. A Kúria Önkormányzati Tanácsa úgy ítélte meg, hogy az SZMSZ 52. § (1) bekezdése – amely arról szól, hogy a települési képviselő az önkormányzatot képviselheti, ha a polgármester akadályoztatva van, önmagában nem ellentétes az indítványozó által jelölt Ötv. 34. § (1) és (4) bekezdéseivel és 12. § (2) bekezdés d) pontjával. Az Ötv. 19. § (2) bekezdés d) pontja a képviselő-testület képviseletet megbízás alapján lehetővé teszi, ezt a megbízást a képviselő-testület adott esetben határozati formába foglalhatja.
Az SZMSZ 52. § (2) bekezdése e képviseleti megbízás formáiról rendelkezik. Az Ötv. 19. § (2) bekezdés d) pontjából – illetve a települési képviselő Ötv.-ben szabályozott jogállásból – következik, hogy a képviselő-testület települési képviselő általi képviselete nem lehet általános megbízás, hiszen az Ötv. 9. § (1) bekezdés utolsó mondata értelmében a képviselő-testületet a polgármester képviseli.” Az SZMSZ 52. § (2) bekezdése szerint „A kijelölés történhet egy meghatározott cselekményre, meghatározott időtartamra, vagy határozatlan időre. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az egy meghatározott cselekményre történő képviseleti megbízás nem ellentétes az Ötv. 19. § (2) bekezdés d) pontjával, a törvény ilyen esetekben lehetővé kívánta tenni, hogy a települési képviselő a képviselő-testületet képviselhesse. Ugyanakkor a közelebbről nem definiált „meghatározott időtartamra” (amely e szöveg alapján akár több év is lehet), illetve a „határozatlan időre” lehetővé tett képviseleti jogosultság ellentétben áll az Ötv. 9. § (1) bekezdés utolsó mondatával és 34. § (1) bekezdésével, azzal, hogy főszabályként a képviselő-testületet a polgármester képviseli, illetve a polgármestert helyettesíteni az alpolgármester jogosult. A több évre szóló, vagy a határozatlan idejű képviseleti megbízás valójában a polgármesteri illetve az alpolgármesteri feladatok átvételét jelenti, amelyet ilyen formában az Ötv. 19. § (2) bekezdés d) pontja sem enged meg.
A föntiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa az SZMSZ 52. § (1) bekezdésének törvénybe ütközését nem állapította meg, annak megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. Megállapította viszont, hogy az SZMSZ 52. § (2) bekezdésének „meghatározott időtartamra vagy határozatlan időre” szövegrésze sérti az Ötv. 9. § (1) bekezdését, s ezen keresztül az Ötv. 34. § (1) bekezdését, illetve a 19. § (2) bekezdés d) pontját, ezért e szövegrészt megsemmisítette.
3. Az indítványozó az SZMSZ 52. § (1)-(2) bekezdésének vizsgálata kapcsán felvetette a Jat. 3. §-ának a sérelmét is. A Jat. 3. §-a szerint: „Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.” A Kúria úgy ítélte meg, hogy az SZMSZ 52. § (1)-(2) bekezdése nem ismételte meg a Jat. 3. §-ába ütköző módon az Ötv. indítványozó által jelölt 19. § (2) bekezdés d) pontját és az e körben ismertetett 34. §-át. A Jat. 3.§-ának helyes értelmezése szerint e tilalom a magasabb jogszabályban foglaltak szó szerinti átvételére vonatkozik, de nem vonatkozhat olyan esetre, amikor az adott jogszabály belső koherenciájának a fenntartása végett e jogszabály magasabb szintű jogszabály tartalmát is érintően rendelkezik. Egy ilyen általános – a tartalmat általában érintő – átvételei tilalom az önkormányzati jogalkotást ellehetetlenítené, az érthető és mindenki számára értelmezhető normatartalom követelményével ellentétes helyi jogalkotást eredményezne. A Jat. 3. §-a az ismétlést, azaz a szó szerinti átvételt tiltja. Az SZMSZ 52. § (1)-(2) bekezdésének törvényellenessége e tekintetben nem állapítható meg.
4. Az indítványozó szerint az SZMSZ 52. § (3) bekezdése ellentétes az Ötv. 9. § (2) és (3) bekezdésével, mert egy kijelölt képviselőre ruház önkormányzati jogokat. Az SZMSZ 52. § (3) bekezdése szerint „A kijelölt képviselő a polgármester akadályoztatása és távolléte esetén az önkormányzat és a képviselő-testület nevében mindazon önkormányzati jogokkal rendelkezik, mint a polgármester”.
Az Ötv. 9. § (2) bekezdése értelmében az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. A 9. § (3) bekezdés pedig kimondja, hogy a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
Az önkormányzati jogok gyakorlása a helyi közügyek önálló intézésének lényegét, a választópolgárok önkormányzáshoz való jogának képviselő-testület útján történő gyakorlását jelenti. Az önkormányzatok alkotmányos státuszát meghatározó rendelkezések védelmében számos garancia fogalmazódik meg az Ötv.-ben, többek között az Ötv. 10. §-a meghatározza a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható jogokat. Ezen túl egyes képviselő-testületi hatáskörök átruházhatók, de nem bárkire, csak az Ötv. 9. § (3) bekezdésében meghatározott személyekre, szervekre, így a polgármesterre is. Az Ötv. e szabálya alapján a képviselő-testület egyes hatásköreit települési képviselőre nem ruházhatja át, a szubdelegálást pedig az Ötv. kifejezetten tiltja: a 9. § (3) bekezdés utolsó mondata értelmében: „Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható”. E szabály is az önkormányzati működést védő egyik garancia, amely jelen ügyben sérül.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az SZMSZ 52. § (3) bekezdése ellentétben áll az Ötv. 9. § (3) bekezdésével, ezért az a Kúria Önkormányzati Tanácsa azt megsemmisítette.
5. Az indítványozó a Jat. 3. §-ának sérelmét az SZMSZ 52/A. § (5) bekezdése vonatkozásában is felvetette.
Az SZMSZ 52/A. § (5) bekezdése szerint „A tanácsnok munkáját a jegyző segíti.” Az indítványozó szerint e szabály az Ötv. 36. § (2) bekezdés a) pontját ismétli meg. Az Ötv. 36. § (2) bekezdése szerint „A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző
a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;”
Megállapítható tehát, hogy az SZMSZ és az ÖTV. indítványozó által jelölt rendelkezései más-más aspektusból érintik a jegyző munkáját, a Jat. 3. §-ában foglalt ismétlés tilalma nem állapítható meg.
Erre tekintettel a Kúria Önkormányzati tanácsa az SZMSZ 52/A. § (5) bekezdése megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította.
6. Az indítványozó szerint az SZMSZ 64. § (5) bekezdése ellentétes az Áht. 23. § (2) bekezdésével.
Az SZMSZ 64. § (5) bekezdése szerint: „A költségvetés bevételeit forrásonként, a szükséges fenntartási előirányzatokat önállóan működő és önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként, intézményként, azon belül kiemelt előirányzatként, a felújítási előirányzatokat célként, a fejlesztési kiadásokat feladatonként, a hivatal költségvetését feladatonként külön tételben, a több éves kihatással járó előirányzatokat éves bontásban kell szerepeltetni.
A költségvetésben szereplő kiadási tételeket a lehető legrészletesebb bontásban kell a tárgyalás első fordulójában a bizottságok, és a tanácsnok felé véleményezésre megadni. A részletezés a költségvetés mellékletét képezi.”
Az Áht. 23. § (1) bekezdés értelmében „A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg,” a 23. § (2) bekezdése szerint: „A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza
a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban,
b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban,
c) a költségvetési egyenleg összegét,
d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, beleértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,
e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a c) és d) pont szerinti költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,
f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,
g) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és
h) a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket.”
Az indítványozó szerint a költségvetési rendelet tartalmi elemeit központi jogszabály az Áht. fenti rendelkezései határozzák meg. Ezzel összefüggésben a Kúria Önkormányzati Tanácsa a következőket állapította meg:
Az Ötv. 77. § (2) bekezdése értelmében az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. Az Ötv. 91. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. A (2) bekezdés pedig előírja, hogy a költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
Az Ötv. 77. § (2) bekezdése és a 91. § (2) bekezdése alapján megállapítható, hogy az önkormányzati költségvetés összeállításának részletes szabályait törvény állapítja meg, az Ötv. szerint e kérdéseket az Áht.-ban kell rendezni. A szabályokat az indítványozó által jelölt Áht. 23. § (2) bekezdése tartalmazza. Megállapítható, hogy az SZMSZ 64. § (5) bekezdése ugyancsak a költségvetés összeállításának részletes szabályai tárgyában rendelkezett. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Jelen ügyben törvény által szabályozott kérdés a költségvetés összeállítása részletes szabályainak meghatározása, e tárgyban az önkormányzatnak nincs felhatalmazása, így az SZMSZ 64. § (5) bekezdése az Ötv. 16. § (1) bekezdésébe 91. § (2) bekezdésébe és az Áht. 23. § (2) bekezdésébe ütközik.
A fent megállapított törvényellenességre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az SZMSZ 64. § (5) bekezdését megsemmisítette.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 55. § (2) bekezdés b/ pontja szerint elrendelte határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezések a Bszi. 56. § (2) bekezdés alapján a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.
A Kúria egyben a Bszi. 55. § (2) bekezdés c) pontja alapján elrendelte, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Bszi. 49. §-a zárja ki.
Budapest, 2012. november 28.
Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró