Köf.5.054/2024/3. számú határozat

Javítva a Köf.5.054/2024/5. sz. javító 
végzéssel
Budapest, 2025. január 28.

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának  
határozata

Az ügy száma: Köf.5.054/2024/3.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Kalas Tibor bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

Az indítványozó: Fővárosi Törvényszék

Az érintett önkormányzat: Budapest VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata

(1073 Budapest, Erzsébet krt. 6.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

  • Budapest VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének az Erzsébetváros Építési Szabályzatáról szóló 25/2018. (XII.21.) számú önkormányzati rendelete 6. § (6) bekezdése más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló bírói indítványt elutasítja;
  • elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. A Fővárosi Törvényszék előtt 102.K.701.668/2024. ügyszám alatt folyamatban lévő ügy felperese az 1077 Budapest, Nagy Diófa u. 26-28. I/3. alatti lakás céljáró szolgáló ingatlanára vonatkozó szálláshely-szolgáltatási tevékenység megkezdésére irányuló bejelentést nyújtott be. A Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a VI/348-2/2024. számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a bejelentés nyilvántartásba vételét megtagadta azzal az indokkal, hogy a felperes bejelentése nem felel meg a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testülete által alkotott az Erzsébetváros Építési Szabályzatáról szóló 25/2018. (XII.21.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 6. § (6) bekezdésében foglaltaknak. Határozatában a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. § (2) bekezdés d) pontjára, és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg.tv.) 27. § (1) bekezdésében foglaltakra is hivatkozott.
  2. A felperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Főváros Kormányhivatala alperes a 2024. március 6-án kelt BP/1010/00286-2/2024. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
  3. A felperes keresetében kérte az alperes határozatának megváltoztatását és az elsőfokú hatóság kötelezését, hogy a szálláshely-szolgáltatási tevékenység megkezdésére irányuló bejelentését vegye nyilvántartásba. Indítványozta továbbá az Ör. 6. § (6) bekezdése más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezését.
  4. A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: indítványozó) a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 144. §-a alapján az eljárás felfüggesztése mellett a 102.K.701.668/2024/8. számú végzésében a Kúria Önkormányzati Tanácsánál indítványozta az Ör. hivatkozott rendelkezése más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást.

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

  1. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 6. § (6) bekezdése nem felel meg az Alaptörvény 32. § (3) bekezdésének és sérti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. §-át is.
  2. Indítványában arra hivatkozott, hogy a Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes szabályait a Korm. rendelet nem keretjelleggel szabályozza, hanem konkrét részletszabályokat fogalmaz meg anélkül, hogy ezen részletszabályokon felül további kötelezések előírását tenné lehetővé a települési önkormányzatok számára.
  3. Kiemelte, hogy a Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése kimerítően határozza meg, hogy a szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentéséhez milyen mellékleteket kell csatolnia a bejelentőnek, nem tartalmaz ugyanakkor olyan rendelkezést, amely ezen felül további előírások megfogalmazását, és további mellékletek bekérését tenné lehetővé. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. olyan többletkötelezettséget támasztott a felperessel szemben, amely a Korm. rendelet részletszabályaiból nem vezethető le, illetve amelynek a Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe véve nincs jogszabályi alapja.
  4. Indítványozó hivatkozott arra is, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 17. § (3) bekezdése kifejezetten a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetén biztosít szabályozási jogkört a települési önkormányzatok számára, ugyanakkor a felperes perrel érintett ingatlana lakás, így a Tht. ezen rendelkezése alapján sem lett volna előírható többletkötelezettség a felperessel szemben.
  5. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az Ör.-t annak preambuluma szerint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontjában és 13. § (1) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 23. § (5) bekezdés 6. pontjában biztosított felhatalmazás alapján, vagyis a helyi építési szabályzat és a helyi településrendezési szabályok meghatározása céljából alkotta meg az önkormányzat. Megítélése szerint a szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentésének szabályozása során a hivatkozott felhatalmazó rendelkezések, illetve az Ör. tárgyi hatálya részben eltér, így sérült a Jat. 2. § (1) bekezdésében foglalt normavilágosság követelménye is azáltal, hogy kifejezetten építési szabályok megalkotására felhatalmazó rendelkezések alapján az Ör. szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályt is tartalmaz.
  6. A fentiek alapján az indítványozó bíróság a Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésébe, a Jat. 2. § (1) bekezdésébe és 3. §-ába ütközésre hivatkozással kérte az Ör. 6. § (6) bekezdésének megsemmisítését, illetve a támadott önkormányzati rendelkezésnek az előtte folyamatban lévő ügyben való alkalmazási tilalmának elrendelését.

  7. Az érintett önkormányzat nem terjesztett elő védiratot.

     

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai

  1. Az indítvány nem megalapozott.
  2. Az Ör. 6. § (1) bekezdése előírja, hogy „Az egyes övezetekben az OTÉK és a fővárosi rendezési szabályzat szerinti rendeltetések helyezhetők el, kivéve e szakaszban és az övezeti előírásokban leírt eseteket.”

  3. Az Ör. 6. § vitatott (6) bekezdése értelmében: „Szálláshely szolgáltató épületrész, rendeltetési egység – jogszabály vagy egyéb megállapodás (beleértve a társasház határozatát, szervezeti- és működési szabályzatát, alapító-okiratát) hiányában – nem helyezhető el, ilyen célra lakás rendeltetési egység használati módja nem változtatható meg.”

    I.

  4. Indítványozó álláspontja szerint az Ör. tárgyi hatálya – (szálláshely szolgáltatás) -  (részben) eltér a felhatalmazó rendelkezésekben foglaltaktól, melyek építési szabályok megalkotására hatalmazzák fel az önkormányzatot, ezért az Ör. vitatott rendelkezése a Jat. normavilágosság követelményét kifejezésre juttató 2. § (1) bekezdésének azon előírásába ütközik, mely szerint a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
  5. A Kúria Önkormányzati Tanácsa először azt vizsgálta, hogy a felhatalmazó rendelkezések alapján megalkotott Ör. tartalmazhat-e jogszerűen az ingatlan rendeltetésmódosítására (szálláshely szolgáltatási tevékenység végzésére) vonatkozó szabályozást/rendelkezést.
  6. Az Ör. preambuluma szerint annak megalkotására az Étv. 62. § (6) bekezdés 6. pontjában és 13. § (1) bekezdésében, valamint az Mötv. 23. § (5) bekezdés 6. pontjában biztosított felhatalmazás alapján került sor.
  7. Az Étv. 62. § (6) bekezdés 6. pontja szerint felhatalmazást kap a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat) arra, hogy rendeletben állapítsa meg a helyi építési szabályzatát. Az Étv. 13. § (1) bekezdése értelmében az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban állapítja meg.  Az Mötv. 23. §. (5) bekezdése alapján a kerületi önkormányzat feladata különösen: 5. helyi településrendezés, településfejlesztés.
  8. A Kúria a 14/2024. Jogegységi határozatában (Jpe.III.60.067/2023/11. szám) vizsgálta azt a jogkérdést, hogy önálló rendeltetési egység – építési tevékenység nélküli – rendeltetésének megváltoztatása az építési tevékenység szabályozási tárgykörébe eshet-e, arra alkalmazhatók-e a helyi építési szabályzat előírásai. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Jpe.III.60.067/2023/11. számú ügyben az építési-, illetve településképi jogszabályoknak az építési tevékenység nélküli rendeltetésmódosítás esetén való alkalmazhatósága tárgyában a következőket állapította meg.
  9. „Az építési tevékenység nélküli rendeltetésmódosításhoz is szükséges a településképi eljárás, irányadók az építési, illetve a településképi jogszabályok és alkalmazhatók a jogszabályban előírt településkép-védelmi intézkedések.” (a határozat 1. pontja)
  10. „Az építési igazgatást alapvetően a közösség védelme hívta életre (tűzvédelem, egészségvédelem, támadás elleni védelem). Napjainkban az építésügyi szabályok szükségességét olyan közösségi szempontok is alátámasztják, mint a környezetvédelem vagy a település esztétikus kialakításának biztosítása. Az Étv. 13. § (l) bekezdése az építés helyi rendjének biztosítása érdekében teszi lehetővé a települési önkormányzat számára helyi építési szabályzat megalkotását. Fontos hangsúlyozni, hogy az Étv. – címe és Preambuluma szerint – nemcsak az épített környezet kialakításával, hanem annak védelmével kapcsolatos alapvető követelményeket is megfogalmazza. Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 28. cikke értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az előbbiekre tekintettel az Étv. értelmezése, figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkére is, csak e védelmi céllal összhangban történhet. A törvény célja tehát, hogy az építés helyi rendjét ne csak az építési tevékenység végzése során biztosítsák, hanem az épített környezet imént említett alapvető követelményeknek való megfelelését folyamatosan fenntartsák, megőrizzék. Az Étv. 13. § (2) bekezdés b) pontja alapján az elhelyezhető és tiltott rendeltetések meghatározása a település helyi építési szabályzatának kötelező tartalmi eleme.” {Indokolás [30]-[31] bekezdések}
  11. A jelen ügyben alkalmazandó – indítványozó által is felhívott - jogszabályi rendelkezések egyike sem különböztet az építési tevékenységgel vagy anélkül megvalósuló rendeltetésmódosítás között, ezért a 14/2024. Jogegységi határozat fenti jogértelmezése nem hagyható figyelmen kívül.
  12. A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezért megállapította, hogy „a tiltott rendeltetések meghatározása” alatt a rendeltetésváltozás tilalma is értendő, azaz erről az Étv.  13. § (2) bekezdés b) pontja alapján a helyi építési szabályzatban lehet rendelkezni, ennélfogva az építési tevékenység nélküli rendeltetésmódosításokra is irányadók az Étv. szerinti településkép-védelmi intézkedések.
  13. A fentiek alapján az Ör. tárgyi hatálya a felhatalmazó rendelkezéseknek megfelel, a vitatott rendelkezés {Ör. 6. § (6) bekezdés} az Ör-ben szabályozható/szabályozandó, így az nem ütközik a Jat. 2. § (1) bekezdésébe.

II.

  1. Indítványozó álláspontja szerint, az önkormányzat rendelete olyan többletkötelezettséget támaszt, amely a Korm. rendelet részletszabályaiból nem vezethető le, illetve amelynek a Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe véve nincs jogszabályi alapja, ezért az Ör. 6. § (6) bekezdése sérti a Korm. rendelet 6. § (2) bekezdését, valamint a Jat. 3. § (3) bekezdésébe ütközik, mely szerint az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni.
  2. Az Ör. kifogásolt 6. § (6) bekezdése szerint lakás rendeltetési egység használati módja nem változtatható meg.
  3. Az építési jogi szabályozás logikája és rendszere a törvényi szabályozás (Étv.), kormányrendeleti szabályozás (OTÉK) és a helyi közügyként a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó önkormányzati rendelet (HÉSZ) teremti meg azt az összetett jogszabályi keretet, amelynek érvényre kell jutnia. (Kfv. IV.37.480/2021/5.)
  4. Az Étv. 13. § (2) bekezdés b) pontja szerint valamennyi település helyi építési szabályzatának tartalmaznia kell legalább a következőket (a továbbiakban: minimális tartalmi követelmény): ... b) az építési övezetre és az övezetre az építési helyet, a megengedett legnagyobb beépítettséget, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket, a közműellátás és járműelhelyezés követelményeit, valamint az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket.

  5. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) fogalmi meghatározása szerint:

    101. rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják.

    102. rendeltetés-módosítás: az építmény, az önálló rendeltetési egység, vagy a helyiség használati céljának megváltoztatása.

  6. Az OTÉK 1. § (1) bekezdése szerint területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.
  7. Az OTÉK 10. § (2) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzat valamennyi rendeltetés létesítését feltételhez kötheti, és az e rendeletben az adott általános használathoz rendelt rendeltetéseket korlátozhatja.
  8. Az Étv. fent kifejtett 13. § (2) bekezdése, valamint az OTÉK hivatkozott rendelkezései alapján megállapítható, hogy az ingatlan/építmény rendeltetésváltozására vonatkozó szabályokat az önkormányzat helyi építési szabályzata (is) tartalmaz(hat). Sem az Étv., sem az OTÉK nem tartalmaz azonban olyan megszorító rendelkezést, hogy az önkormányzat a helyi szabályozás körében rendeltetésmódosítás tiltásáról nem rendelkezhet.
  9. Az indítványozó által hivatkozott Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése a szálláshely üzemeltetési tevékenység bejelentésével összefüggésben kimondja, hogy a bejelentéshez mellékelni kell

a) nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,

b) haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,

c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot,

d) a szálláshelykezelő szoftver meglétét igazoló dokumentumot,

e) a szálláshely-minősítő szervezet által kiadott minősítő dokumentumot

  1. A Korm.rendelet fenti rendelkezése a szálláshely-üzemeltetési tevékenység bejelentéséhez kapcsolódó szabályokat tartalmaz, melyekből nem következik az, hogy a 6. § (2) bekezdésében fennálló feltételek megléte esetén az önkormányzatnak a rendeltetésváltozást nyilvántartásba kell vennie. A rendeltetésváltozásra vonatkozó egyéb előírásokat/tilalmakat – a fentiek szerint – az önkormányzat a helyi építési szabályzatban szabályozhatja, amelyek a központi szabályozás mellett is alkalmazandók és ez nem jelenti a Korm. rendeletben meghatározott bejelentési feltételek szűkítését.
  2. Az indítványozó hivatkozott a Tht. 17. § (3) bekezdésére is, mely szerint a települési (Budapesten a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján – az építésügyi, illetve a kereskedelmi jogszabályokkal összhangban – rendeletben meghatározhatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának, illetve ezek megváltoztatásának módját, feltételeit.
  3. A Tht. felhívott rendelkezése – társasházak esetén – a nem lakáscélú helységekre vonatkozik, a szabályozásból tehát nem következik az, hogy az önkormányzat a lakások tekintetében az épített környezet védelmében nem állapíthat meg a használatra, hasznosításra, illetve ezek megváltoztatására vonatkozó szabályokat.

  4. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az Ör. 6. § (6) bekezdése nem ütközik más jogszabályba, ezért az indítványt a Kp.  142. § (2) bekezdése alapján elutasította.

     

A döntés elvi tartalma

  1. A „tiltott rendeltetések meghatározása” alatt a rendeltetésváltozás tilalma is értendő. A rendeltetésváltozásra vonatkozó előírásokat/tilalmakat a települési önkormányzat a helyi építési szabályzatban szabályozhatja.

     

Záró rész

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
  3. A határozat helyben történő közzététele a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
  4. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

                

                2025.

Budapest, 2024. január 21.

 

Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola előadó s.k. bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró

 

A Kúria
Önkormányzati Tanácsa

Köf.5054/2024/5.

A Fővárosi Törvényszék indítványozónak Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata indítványozott ellen helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének az Erzsébetváros Építési Szabályzatáról szóló 25/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelete ellen előterjesztett indítvány folytán volt eljárásban a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5054/2024/3. számú határozata hivatalból történő kijavítás tárgyában meghozta az alábbi:

kijavító végzést:

A Köf.5054/2024/3. számú határozat meghozatalának dátuma helyesen: 2025. január 21.

A kijavító végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A Kúria Önkormányzati Tanácsa észlelte, hogy a 2025. január 21. napján kelt Köf.5054/2024/3. számú határozat meghozatalának évszámában elírás történt.

Az elírási hibára tekintettel a Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 139. § (1) bekezdése szerint a Kp. 84. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 352. § (1) bekezdése értelmében az elírási hiba kijavítását hivatalból elrendelte.

A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye.

Budapest, 2025. január 28.

Dr. Hajnal Péter s.k. bíró a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró