A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata
Az ügy száma: Köf.5035/2020/3.
A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Zs. András bíró
Az indítványozó: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9021 Győr, Árpád út 32.)
Az érintett önkormányzat: Fertőendréd Község Önkormányzata (9442 Fertőendréd, Fő utca 68.)
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- megállapítja, hogy Fertőendréd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 1/2020. (I. 25.) önkormányzati rendelettel módosított 5/2005. (VII. 27.) önkormányzati rendeletének 4. számú melléklete törvénysértő, ezért azt e határozat közzétételével megsemmisíti;
- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
- elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendeletek kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] A törvényességi felhívásban az indítványozó megállapította, hogy a Fertőendréd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 1/2020. (I. 25.) önkormányzati rendelettel módosított 5/2005. (VII. 27.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: HÉSZ) 4. számú melléklete jogszabálysértő rendelkezést tartalmaz, és ennek nyomán a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint járt el. Az indítványozó a törvényességi felhívásban hivatkozott a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet2.) 43. § (3) bekezdésére, amely kimondja, hogy amennyiben az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal vagy az eljárásban részt vevő államigazgatási szerv jogszabályi ütközést észlel, haladéktalanul kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál – a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett – a településrendezési döntés jogszerűségével kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.
[2] A Korm. rendelet2. hivatkozott bekezdésére figyelemmel – az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: Állami Főépítész) GY/15/7-3/2020. iktatószámon kibocsátott törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező irata alapján – az indítványozó a HÉSZ jogszerűségével kapcsolatban törvényességi felügyeleti eljárást folytatott. A véleményezési eljárás során az Állami Főépítész végső szakmai véleményében arra kérte a képviselő-testületet, hogy a terveket a következő figyelembevételével fogadja el: „A ….-ös számú főút esetében a szabályozási szélesség csökkenthető, azonban a főút tengelyétől 20-20 méteres távolságon belül épület, építmény továbbra sem helyezhető el. A csatlakozó mellékvonalak szabályozási szélessége csökkenthető.” A kérésnek a képviselő-testület nem tett eleget.
[3] A törvényességi felhívásban az indítványozó kitért arra, hogy az Állami Főépítész jogszabálysértésként azonosította, hogy a HÉSZ rajzi mellékletén kért jelölések nem kerültek felvezetésre, így az nem felel meg az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, mivel a 85-ös számú főút szabályozási szélessége nem biztosított. Az indítványozó kifejtette, hogy az OTÉK 26. § (2) bekezdés b) pontja szerint a közút, a vasút elhelyezése céljára – más jogszabályi előírás hiányában – legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani a vonalvezetési jellemzők figyelembe vételével: főút esetén 40 m.
[4] Az egyes utak szélessége a tervlapon felszólításra sem került feltüntetésre, hanem „M”-mel meglévőként lett jelölve. Az Állami Főépítész a meglévő szélességeket ellenőrizte, így megállapítást nyert, hogy a …..-ös számú főút legkisebb szélessége 23 m az érintett szakaszon, tehát nem felel meg az OTÉK jelenlegi előírásainak. Az Állami Főépítész – GY/15/7-3/2020. iktatószámon kelt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező iratában – kiemelte, hogy „a HÉSZ – ha az a rajzi munkarészen nincsen jelölve – az előkert mértékét beépített tömbben kialakultnak, beépítetlen tömbben 5 m-ben határozta meg. Ennek okán mindkét esetben a tilalommal érintett sávban épületeket, építményeket lehet építeni az övezeti előírásoknak megfelelően (pl.: szállodát, éttermet, ezek bővítését) ezzel lehetetlenné téve a főút minimális szélességének biztosítását. Ha nem biztosított a minimális keresztmetszet a főút részére, annak jogszabályi előírásoknak megfelelő fejlesztése, a kiegészítő elemek elhelyezése (pl.: kerékpárút, járda, vízelvezető árok, közvilágítás) nem lesz lehetséges.”
[5] Az indítványozó a törvényességi felhívásban az Állami Főépítész törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező iratában foglaltak szerint foglalt állást. A felhívás indokolása a szabályozási tervlappal összefüggésben rögzíti, hogy a szabályozási vonal (tervezett közterületi határ) jelölése a Korm. rendelet2. 6. melléklete alapján kötelező tartalmi elem, melyet a tervlapon minden esetben fel kell tüntetni. A jogszabálysértés megszüntetésének határidejét a Kormányhivatal a kézbesítést követő 60. napban jelölte meg, amely 2020. június 14-én lejárt.
[6] Horváth Attiláné polgármester 2020. június 11. napján határidő meghosszabbítási kérelemmel fordult az indítványozóhoz, aki a kérésnek megfelelően a törvényességi felhívásban megjelölt határidőt több ízben, végül 2020. november 12. napjáig meghosszabbította. A további hosszabbítást azonban nem tartotta indokoltnak.
A kormányhivatal indítványa és az önkormányzat védirata
[7] Az indítványozó megállapította, hogy az Önkormányzat nem tett eleget törvényességi felhívásban foglaltaknak, mert nem módosította a HÉSZ-t oly módon, hogy a HÉSZ szövege és a vonatkozó szabályozási tervlap összhangba kerüljön az OTÉK 26. § (2) bekezdés b) pontjával. A Korm. rendelet 9. § a) pontja szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felhívása eredménytelen, ha az érintett a törvényességi felhívásban foglalt határidő lejártáig nem tesz intézkedést a jogszabálysértés megszüntetése érdekében. Fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a HÉSZ vonatkozó szabályozási tervlapja – amely a HÉSZ 4. számú mellékletét képezi – ellentétes az OTÉK 26. § (2) bekezdés b) pontjával, ugyanis az OTÉK által előírt 40 m szabályozási szélességbe épület, építmény nem építhető. A 40 méteres szabályozási szélesség a már meglévő, valamint a jövőben építendő utakra egyaránt vonatkozik.
[8] Az indítványozó szerint a tárgyi szabályozás esetén az OTÉK 111. § (2) bekezdésében foglalt okok nem állapíthatók meg, tekintettel arra, hogy a tárgyi szabályozás a 85-ös számú főúthoz kapcsolódó fejlesztési lehetőséget elzárja azzal, hogy nem biztosítja az OTÉK által előírt 40 m-es szabályozási szélességet, amellyel széles körű közérdeket sért.
[9] Az indítványozó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján indítványozza, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa állapítsa meg a HÉSZ 4. számú mellékletének az OTÉK 26. § (2) bekezdés b) pontjába ütközését, kéri továbbá, hogy a HÉSZ 4. számú mellékletét semmisítse meg.
[10] A Kúria a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. Az önkormányzat védiratot nem nyújtott be.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása
[11] Az indítvány megalapozott az alábbiak szerint.
[12] A Kúria Önkormányzati Tanácsa (a továbbiakban: Kúria) az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján bírálta el. A Kp. 140. § (1) bekezdése alapján az indítványra a keresetlevél szabályait kell alkalmazni.
[13] Az indítvánnyal érintett Ör. rendelkezés az Ör. 4. számú melléklete, ami szabályozási tervlap. A Kúria először a jogalkotás szabályainak érvényesülését vizsgálta, majd a más jogszabályba ütközést, végül – figyelemmel az adott esetben a vonatkozó törvényi felhatalmazásra – a szabályozási mérlegelés alkalmazási lehetőségét.
[14] Az indítványozó helyesen hivatkozott törvényességi felhívásában a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5011/2019/4. határozatára, ami szerint a Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése a szabályozási tervlapra vonatkozóan rögzíti, hogy a szabályozási terv a helyi építési szabályzat melléklete. E rendelkezésből és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdéséből következik, hogy a HÉSZ szövegének és a szabályozási tervlapnak összhangban kell állnia, továbbá mindkettőnek összhangban kell állnia más magasabb szintű jogszabályokkal.
[15] Az OTÉK 35. § (2) bekezdése értelmében az előkert legkisebb mélységét a helyi építési szabályzat állapítja meg, ennek hiányában a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5,0 m. Az OTÉK hivatkozott bekezdésére figyelemmel az előkert mértéke beépített tömbben a kialakult, beépítetlen tömbben 5 m. A HÉSZ 4. mellékletében mint szabályozási tervlapon ugyanakkor nincs jelölve, hogy az OTÉK 26. § (2) bekezdés b) pontja alapján közút elhelyezése céljára legalább 40 m szélességű építési területet kell biztosítani. A HÉSZ szövege ebben a tekintetben nem részletező, azonban a 4. mellékletet képező tervlap szabályozási vonalai az OTÉK hivatkozott pontjának nem felelnek meg.
[16] Különösen azért probléma ez, mert az e tilalommal érintett sávba épületeket, építményeket lehet építeni az övezeti előírásoknak megfelelően, ezzel lehetetlenné téve a főút előírt minimális fejlesztési célú szélességének biztosítását. Tartalmilag tehát először is a jogbiztonságot sérti, hogy a tervlap szabályozási tartalma nem vág egybe a vonatkozó jogforrások együttese által meghatározható szöveges normatartalommal. Megállapítható továbbá, hogy a kétféle (szöveges normatív, illetve rajzi szabályozási) rendelkezés közül az Ör. 4. mellékletét képező tervlap jogellenesnek minősül. Az OTÉK 26. § (2) bekezdés b) pontján kívül ugyanakkor a jogellenesség pontos megítéléséhez a 111. §-t is figyelembe kell venni.
[17] Az OTÉK 111. § (2) bekezdése értelmében településrendezési eszköz az OTÉK II-III. fejezetében – amelyen belül a 26. § is elhelyezkedik – meghatározott követelményeknél megengedőbb követelményeket állapíthat meg abban az esetben, ha a) azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá b) közérdeket nem sért, valamint c) a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek.
[18] A tárgyi szabályozás nem felel meg különösen az utóbb meghatározott feltételnek. Az OTÉK 31. § (1) bekezdése szerint építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg különböző követelményeknek. Így a településrendezési, településképi, illeszkedési, a környezet-, a táj-, természet- és a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi szempontoknak, valamint geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak feleljenek meg, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan. A rendeltetési és biztonsági szempontokat nyilvánvalóan sérti a közút fejlesztési területe maradéktalan biztosításának mellőzése a megfelelő szabályozási tartalom hiányában, ezért ebben a tekintetben megengedőbb szabályozás alkalmazására nincs jogszerű lehetőség.
[19] A Kúria megállapította továbbá, hogy a HÉSZ teljes körűen, azaz mellékleteivel együtt, nincs feltöltve a Nemzeti Jogszabálytárba (Njt.) és hasonlóképpen nem található ekként, azaz teljes egészében egységesen, az önkormányzat honlapján sem.
[20] A Kúria az indítvány alapján a törvénysértést megállapította a HÉSZ 4. mellékletére vonatkozóan összességében mind jogalkotási szempontból, a normavilágosság sérelme miatt a Jat. 2. § (1) bekezdésének megfelelően; mind más jogszabályba ütközés okán, az OTÉK 26. § (2) bekezdés b) pontján, 111. § (2) bekezdésén, valamint 31. § (1) bekezdésén alapulóan. A vitatott mellékletet ezért a Kp. 146. § (1) bekezdése alapján megsemmisítette.
A döntés elvi tartalma
[21] A szabályozási terv a helyi építési szabályzat melléklete. A helyi építési szabályzat szövegének és a szabályozási tervlapoknak összhangban kell állniuk egymással és más magasabb szintű jogszabályokkal.
Záró rész
[22] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[23] A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit az HÉSZ tekintetében a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg.
[24] A Kp. 146. § (3) bekezdése alapján a HÉSZ megsemmisített rendelkezése a közzétételt követő napon veszti hatályát, és e naptól nem alkalmazható. A megsemmisített rendelkezés hatályvesztésének időpontja továbbá a Jat. 10. § (1) bekezdés d) pontja második fordulatán, továbbá (8) bekezdésén alapul.
[25] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[26] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[27] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2021. január 26.
Dr. Balogh Zsolt sk. a tanács elnöke
Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos sk. bíró
Dr. Patyi András sk. bíró
Dr. Varga Zs. András sk. bíró