A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata
Az ügy száma: Köf.5.033/2021/3.
A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Zs. András bíró
Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.)
Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselő
Az érintett önkormányzat: Herceghalom Község Önkormányzata (2053 Herceghalom Gesztenyés út 13.)
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- megállapítja, hogy Herceghalom Község Önkormányzat Képviselő-testületneka helyi közútra történő behajtás korlátozásáról szóló 26/2009. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (8) bekezdése, 4. § (2) és (3) bekezdései, 5-6. §-a és 2. melléklete más jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti;
- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
- elrendeli, hogy határozatának közzétételére – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] Herceghalom Község Önkormányzat Képviselő-testületéneka helyi közútra történő behajtás korlátozásáról szóló 26/2009. (XII. 20.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. § (1) bekezdése a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek helyi közútra történő behajtását behajtási engedélyhez közi. Az Ör. 5. §-a a behajtási engedély alapján útfenntartási hozzájárulás fizetési kötelezettséget állapít meg, a behajtási engedély az Ör. 3. § (8) bekezdése értelmében csak a befizetési szelvény (számla) bemutatásával együtt érvényes. Az Ör. 4. § (2)-(3) bekezdése az építkezés esetére kiadott útfenntartási hozzájáruláshoz kapcsolódó éves útfenntartási hozzájárulásról, a 6. §-a a hozzájárulás megfizetése alóli mentességekről rendelkezik. Az útfenntartási hozzájárulás díjtételelit az Ör. 2. melléklete tartalmazza.
[2] Az Ör. fent megjelölt rendelkezései tekintetében az indítványozó 2021. augusztus 31. napján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (1) bekezdése alapján törvényességi felhívással élt. A törvényességi felhívás szerint a Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatnak minősíti a helyi közutak és tartozékaik kialakítását és fenntartását. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja a települési önkormányzatot jelöli ki a helyi közutak kezelőjének. A Kkt. rendelkezik a közút kezezőjének feladatairól, meghatározza a közútkezelői intézmény tartalmát, a helyi önkormányzatot ugyanakkor nem hatalmazza fel arra, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért, akár annak fokozott igénybevételéért úthasználati díjat állapítson meg. Hivatkozott a Kúria Köf.5.014/2012/8. számú határozatára, mely a Kkt. felhatalmazó rendelkezése hiányában semmisítette meg az útfenntartási hozzájárulási díj fizetésére vonatkozó kötelezettséget előíró önkormányzati rendeleti előírást.
[3] Az érintett önkormányzat polgármestere – a törvényes állapot helyreállítására adott 60 napos határidőn belül – 2021. október 11-én a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás (TFÍK) rendszerbe feltöltött levelében arról tájékoztatta az indítványozót, hogy a törvényességi felhívásban foglaltakkal a képviselő-testület nem értett egyet.
Az indítvány és az önkormányzat védirata
[4] A fenti előzmények után az indítványozó PE/030/01194-3/2021. számon kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. útfenntartási hozzájárulásra vonatkozó 3. § (8) bekezdése, 4. § (2)-(3) bekezdése, 5-6. §-ai és 2. melléklete más jogszabályba ütközésének megállapítását és megsemmisítését.
[5] Az indítványban a törvényességi felhívásban kifejtetteket ismételte meg. Az Mötv. és a Kkt. fenti rendelkezéseire hivatkozva hangsúlyozta, hogy nincs olyan törvényi előírás, amely a helyi önkormányzatot felhatalmazná arra, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért, illetve annak fokozott igénybevételéért úthasználati díjat állapítson meg. Hivatkozott továbbá a Kúria Köf.5.014/2012/8. számú határozatára. Előadta, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékért megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, a Kkt. pedig nem jogosítja fel az önkormányzati jogalkotót a közút használatáért történő díjmegállapításra, így az Ör. útfenntartási hozzájárulásra vonatkozó rendelkezései jogszabálysértőek.
[6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
[7] Az érintett önkormányzat védiratot nem terjesztett elő.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai
[8] Az indítvány megalapozott.
[9] Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:
„3. § (8) A behajtási engedély a befizetési szelvény (számla) bemutatásával együtt érvényes.
Behajtási engedély kiadása építkezés esetén
4. § (2) Az éves útfenntartási hozzájárulás megfizetéséről a Polgármesteri Hivatal műszaki csoportja igazolást állít ki, melyben feltünteti az adott ingatlan helyrajzi számát.
(3) Az útfenntartási hozzájárulás megfizetése a 2. sz. melléklet szerint történik.
Az útfenntartási hozzájárulás
5. § (1) A behajtási engedély alapján fizetendő útfenntartási hozzájárulás összegét a tehergépjármű össztömegének alapulvételével, a rendelet 2. sz. mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) Az útfenntartási hozzájárulást a behajtási engedélyben előírt módon 5 napon belül az önkormányzat költségvetési számlájára (száma: 11742001-15441630-00000000) átutalással illetve csekken történő megfizetéssel kell teljesíteni.
(3) Az útfenntartási hozzájárulásból származó bevételt a mindenkori éves elemi költségvetés dologi kiadások: utak kátyúzása, murvázása kiadási előirányzatra kell felhasználni.
(4) Az útfenntartási hozzájárulásokról a Polgármesteri Hivatal műszaki csoportjának nyilvántartást kell vezetni.
Mentesség
6. § (1) Az a tulajdonos (üzemben tartó), aki Herceghalom Község Önkormányzata részére tehergépjárműve után gépjárműadó fizetésére kötelezett, mentesül az útfenntartási hozzájárulás megfizetése alól.
(2) Önkormányzati beruházásoknál, illetve települési érdekű eseménynél közreműködő tehergépjárművek a Polgármester döntése alapján az útfenntartási hozzájárulás megfizetése alól mentesülhetnek.
(3) Minden háztartás tüzelőanyag szállítás céljából évi 1 alkalommal mentességet élvez a behajtási díj megfizetése alól.
2. melléklet
Az útfenntartási hozzájárulás díjtételei
7,5 tonna össztömeg felett megkezdett minden tonna után
A megfizetendő útfenntartási díj az alábbiak szerint:
A./
|
|
7,51-12,5 t |
12,51-17,5 t |
17,50 t felett |
|
a.) Napi Ft/t |
300.-Ft+ ÁFA |
300.-Ft+ ÁFA |
500.-Ft+ ÁFA |
|
b.) Havi Ft/t |
4.000.-Ft+ ÁFA |
3.500.-Ft+ ÁFA |
------------------------- |
|
c.) Éves Ft/t |
15.000.-Ft+ ÁFA |
21.000.-Ft+ ÁFA |
------------------------- |
|
|
|
|
|
A hetes (több napos) engedély az a./pont szerinti, a féléves (több hónapos) engedély a b./ pont szerinti díjtétel megfelelő szorzata.
B./ Építkezés esetén a jogerős használatba-vételi engedély kiadásáig, de legfeljebb 3 évre szóló behajtási engedély díja: 800 Ft/m2+áfa
(m2=A megépítendő épület építési engedélyében foglalt hasznos alapterület)”
[10] Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (2) bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
[11] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
[12] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy az azonos tényállás és jogi szabályozás mellett hozott Köf.5029/2021/4. számú határozatában foglaltaktól nem kíván eltérni, az e döntésben foglaltakat a jelen ügyben is irányadónak tekinti a következők szerint.
[13] A Kp. 143. § (3) bekezdése értelmében a Kúria az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja. Az útfenntartási hozzájárulás az Ör. 3. § (8) bekezdése és az 5. §-a értelmében a behajtási engedély megadásának és érvényességének feltétele. Tekintettel arra, hogy az útfenntartási hozzájárulás ily módon a behajtási engedély szabályozási rendszerének szerves részét képezi, a Kúria Önkormányzati Tanácsa – hasonlóképpen, mint az indítványozó által is hivatkozott Köf.5014/2012/8. számú határozattal, valamint a Köf.5029/2021/4. számú határozattal elbírál ügyekben – először azt a kérdést vizsgálta, hogy jogosult-e az érintett önkormányzat a tulajdonában álló helyi közút használatát behajtási engedélyhez kötni.
[14] A Mötv 13. § (1) bekezdésének 2. pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a településüzemeltetés, ezen belül pedig a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása.
[15] A Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja értelmében az út kezelője helyi közutak, a lakott területen lévő járda tekintetében a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
[16] A közút kezelőjének a közúti közlekedéssel kapcsolatos feladatait a Kkt. 8. § (1) bekezdésének a) pontja szabályozza az önkormányzatokra is kiterjedő hatállyal. E rendelkezés szerint a feladatok közé tartozik 1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése; 2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása; 3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése. Mivel a helyi közút közlekedési célú használatának biztosítása közszolgáltatás, amelynek tartalmát a Kkt. határozza meg, az önkormányzati jogalkotó ezen törvényi keretek között alkothat szabályokat (Köf.5014/2012/8.). A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5014/2012/8. számú és a Köf.5029/2021/4. számú határozatokkal egyezően állapítja meg, hogy az érintett önkormányzat a törvényi keretek között, a helyi közút fenntartása és üzemeltetése körében kötheti a közút használatát engedélyhez. Az engedélyezési rendszer törvényességét egyébként maga az indítványozó sem vitatta.
[17] A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezt követően vizsgálta azt a kérdést, hogy az érintett önkormányzat jogosult-e az engedély kiadását díjfizetéstől függővé tenni.
[18] Az Stv. 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Az Stv. e rendelkezéséből következően, kifejezett törvényi felhatalmazás hiányában az érintett önkormányzat útfenntartási díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget nem írhat elő.
[19] Díjfizetési kötelezettség megállapítása tekintetében a Kkt. két területen ad felhatalmazást: díjfizetés (használati díj formájában) országos közutak közlekedési célú használata esetében írható elő (Kkt. 33/A. §-33/C. §), illetve a közutak nem közlekedési célú használatakor (Kkt. 37. §). Az előbbi esetben a felhatalmazás címzettje a kormány, illetve a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 33/B. §, Kkt. 48. § (3) bekezdés a) és g) pont], valamint a koncessziós társaság a közút koncesszió keretében történő üzemeltetése esetén [Kkt. 9/C. § (1) bekezdés]. A közutak nem közlekedési célú használata, illetve útcsatlakozás létesítése esetében a felhatalmazás címzettje a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 39. § (3) bekezdés]. Használati díj fizetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a használaton alapuló „útfenntartási díj” megállapítására a Kkt. nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak, a helyi közutak tekintetében sem. Az Ör.-ben felhatalmazó rendelkezésként megjelölt Kkt. 3. § (1) bekezdése egyes közutakra vonatkozóan a gyalogosok és járművek közlekedésének jogszabály általi korlátozhatóságáról szól, ezzel összefüggő díj megállapítására rendelkezést nem tartalmaz, mint ahogyan a Kkt. 9. § (2) bekezdése (közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok), a Kkt. – 2012. december 31-ig hatályos – 8. § (1) bekezdés h) pontja (a közúthálózat fejlesztésére, fenntartására, üzemeltetésére vonatkozó önkormányzati feladat), a Kkt. 33. § (1) bekezdés c) pontja (út kezelőjének fogalma) és a Kkt. 34. § (1)-(2) bekezdései (közút kezelőjének feladatai, a közút forgalmi rendjének kialakítása) sem adnak erre vonatkozó felhatalmazást.
[20]Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az érintett önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása útfenntartási díj megállapítására, ezért az Ör. 3. § (8) bekezdését, 4. § (2) és (3) bekezdéseit, 5-6. §-ait és 2. mellékletét a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette. A Kp. 146. § (3) bekezdése értelmében, a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható.
Az döntés elvi tartalma
[21] Törvénysértő az önkormányzati rendelet, ha törvény jelöli ki a díjszedésre jogosultakat és ezek között az önkormányzat nem szerepel, mégis megállapít díjfizetési kötelezettséget.
Záró rész
[22] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a jogkövetkezményeket a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 146. § (3) bekezdése alapján állapította meg.
[23] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[24] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[25] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. január 25.
Dr. Balogh Zsolt sk. a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró
Dr. Horváth Tamás sk. bíró
Dr. Patyi András sk. bíró
Dr. Varga Zs. András sk. bíró