Köf.5.030/2025/4. számú határozat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának 
határozata

Az ügy száma: Köf.5.030/2025/4.

A tanács tagjai: 

Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke  
Dr. Dobó Viola előadó bíró  
Dr. Balogh Zsolt bíró  
Dr. Bögös Fruzsina bíró 
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

Az indítványozó: Pest Vármegyei Kormányhivatal  
                             (Cím1)

Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc kamarai jogtanácsos 
                                                (Cím2)

Az érintett önkormányzat: Maglód Város Önkormányzata 
                                            (Cím3)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr.  László Jenő Ügyvédi Iroda
                                                                eljáró ügyvéd: Dr.  László Jenő 
                                                                (Cím4)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa 

  • megállapítja, hogy Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének a változtatási tilalom (Országúti dűlő) elrendeléséről szóló 18/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete más jogszabályba ütközik, ezért azt a kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal, 2024.  november 21. napjával megsemmisíti;
  • elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;
  • elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat) a 2024. november 21-i ülésén megalkotta a változtatási tilalom (Országúti dűlő) elrendeléséről szóló 18/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.), amelyet az elfogadást követően az ülés alatt ki is hirdettek, az 2024. november 21-én 17 órától lépett hatályba. Az Ör. egyik aláírójaként „Dr. Takács Béla aljegyző” került feltüntetésre.
  2. A Pest Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) 2025. október 20. napján a PE/030/01520-3/2025. ügyiratszámon előterjesztett törvényességi felhívásában kifejtette, hogy az Ör. sérti az önkormányzati rendeletek elfogadásának eljárásrendjéről szóló szabályokat, ezért közjogilag érvénytelen. Indítványában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 51. § (1) bekezdésére hivatkozott, melynek értelmében – álláspontja szerint – az önkormányzati rendelet aláírójaként csak a „polgármester” és a „jegyző” jelölhető meg.
  3. Az önkormányzat a 2025. november 13. napján tartott ülésén a törvényességi felhívást megtárgyalta. A 149/2025. (XI. 13.) számú határozatában megállapította, hogy az abban foglaltakkal nem ért egyet, erről tájékoztatta az indítványozót.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

  1. Az indítványozó arra hivatkozással, hogy az önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, azaz a törvénysértés megszüntetésére nem került sor, a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult és a 2025. december 16. napján kelt PE/030/01520-7/2025. ügyiratszámú indítványában az Ör. megsemmisítését kérte.
  2. Az indítványban a törvényességi felhívásában foglaltakkal egyezően az Mötv. 51. § (1) bekezdésére hivatkozott, amely egyértelműen kimondja, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.  Rámutatott, az aljegyző a jegyzőt helyettesítő jogkörében ugyan aláírhatja a rendeletet, de az elfogadott önkormányzati rendelet jogszerű „kelléke” ez esetben is a jegyzői „minőség” feltüntetése.
  3. Kifejtette, hogy az önkormányzati rendeletek aláírásának a jogát az Mötv. hivatkozott rendelkezése kifejezetten a polgármester és a jegyző számára biztosítja, ezért aláírásra jogosultként kizárólag a „jegyző” névaláírása fogadható el abban az esetben is, ha a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása miatt az aljegyző látja el a helyettesítését. Az önkormányzati rendelet aláírásakor az aljegyző a saját nevét tünteti fel, a helyettesítési jogkörben való eljárást jelző „h” betűnek a jegyző neve melletti, egyidejű jelzésével.
  4. Utalt a Kúria Köf.5027/2012/15. számú határozatában kifejtettekre, mely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) előírásai alapján, de már az Mötv.-re is irányadó tartalommal mondta ki, hogy a normaalkotás szabályainak megsértésével jön létre az az önkormányzati rendelet, amelyet elfogadás után nem írnak alá az arra hivatott önkormányzati szervek és tisztviselők.
  5. Hivatkozott a Kúria és Alkotmánybíróság egységes és következetes ítélkezési gyakorlatára, mely szerint a rendeletalkotási eljárás garanciális szabályainak sérelme az elfogadott rendelet közjogi érvénytelenségét vonja maga után.
  6. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
  7. Az önkormányzat védiratában kifejtett álláspontja szerint az Mötv. 51. § (1) bekezdésében és az Mötv. 81. § (2) bekezdésében foglaltakat együttesen értelmezve – melynek során a Maglód Város Képviselő-testületének Maglód Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2015. (III.17.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 59. § (2) bekezdésének a) pontja is figyelembe veendő – megállapítható, hogy az aljegyző általános, teljes jogú helyettese a jegyzőnek és mivel a jegyzőnek az aljegyzőn kívül más helyettese nem lehet, így, ha a jegyző helyett az aljegyző ír alá, külön nem szükséges feltüntetni a helyettesítés tényét, mivel a helyettes a jogszabályokból eredően kizárólag az aljegyző lehet.
  8. Megítélése szerint az, hogy az aljegyző neve és tisztsége feltüntetésre került, önmagában teljesíti az Mötv. 51. § (1) bekezdése szerinti és egyéb jogalkotási kötelezettségből eredő, különösen az érvényesség körében teljesítendő feltétel megvalósulását, mert a jogszabály címzettjei számára világosan és egyértelműen felismerhető – az Mötv. 81. § (2) bekezdésére az SZMSZ 59. § (2) bekezdésének a) pontjára is figyelemmel –, hogy az aláíró rendelkezett az előbbi jogszabályok által támasztott érvényességi feltétel teljesítéséhez szükséges hatáskörrel, így a jogszabály érvénytelensége az álláspontja szerint fel sem merülhet.
  9. Az önkormányzat védiratában utalt a törvényességi felhíváshoz kapcsolódó, 2025. november 13-ai képviselő-testületi ülésre készült és ott tárgyalt 1. számú előterjesztésre, amelyben foglaltak szerint az Ör. elfogadáskor a jegyző felmentési idejét töltötte, ezért a helyettesítési feladatokat az aljegyző látta el, aki e minőségében írta alá a sérelmezett rendeletet. Álláspontja szerint jogilag kizárt, hogy a rendeletet a felmentési idejét töltő, az ülésen jelen nem lévő jegyző írja alá, hiszen erre már nem rendelkezett hatáskörrel. Ezzel összefüggésben előadta, hogy olyan személy hivatalos iraton való feltüntetése, aki jogilag akadályozott (ugyanis hatáskörét már nem gyakorolhatja), felesleges és jogszabálysértő is.

Az Önkormányzati Tanács döntésének indokai

  1. Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.
  2. A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jegyző helyett az aljegyző jogosult-e aláírni az önkormányzat rendeletét a helyettesítési jogkörben való eljárás jelzése nélkül. 
  3. A helyi önkormányzat rendeletalkotási jogkörének kereteit az Alaptörvény, valamint az Mötv. szabályozza. Az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése szerint általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. A T) cikk (2) bekezdése értelmében jogszabály – többek között – az önkormányzati rendelet.
  4. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között, illetve a 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a feladatkörében eljárva törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
  5. Az Mötv. 51. § (1) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Az Mötv. 81. § (2) alapján a jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. 
  6. Az Alkotmánybíróság a jogalkotói hatáskörben való helyettesítéssel több döntésében foglalkozott. A miniszteri rendelet kiadásában történő helyettesítést a 37/2006. (IX. 20.) AB határozatában az akkor hatályos Alkotmánnyal ellentétesnek minősítette, mulasztást állapított meg, hogy törvény a helyettesítést nem tiltja. E határozat szerint a jogszabályalkotás az állami szervek legfontosabb közhatalmi jogosítványa. Az Alkotmány kizárólagos szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az állami szervek milyen jogszabályokat alkothatnak. Az Alkotmány a jogszabályalkotás tekintetében egy zárt rendszert képez: megjelöli a kibocsátót, megjelöli a jogszabály nevét, rendelkezik egymáshoz való hierarchikus viszonyukról és gondoskodik a jogforrási hierarchia Alkotmánnyal való összhangjának garanciájáról is. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint azáltal, hogy a jogalkotó hatáskör alkotmányon alapuló hatáskör, e hatáskör gyakorlásának esetleges átruházása is az alapító norma, az Alkotmány szabályozási tárgya kell, hogy legyen. E sorba illeszkedik a 145/2011. (XII.2.) AB határozat, amely kimondta, hogy az ott vizsgált önkormányzati rendeletek törvénysértőek, mert azokat a korelnök és a jegyző írta alá, holott az ​Ötv. 16. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendeletet a polgármesternek és a jegyzőnek kell aláírni. A Kúria Önkormányzati Tanácsának megítélése szerint a jogalkotói hatáskör helyettesítésére vonatkozó követelmények az Alaptörvény alapján is fennállnak. (Köf.5.086/2012/5.)
  7. A Kúria az indítványozó által is hivatkozott Köf.5.027/2012/15. számú határozatában (még az Ötv. előírásai alapján, de már az Mötv.-re is irányadó tartalommal) az alábbiakat fejtette ki: „5. Az Ötv. keretszabályaiból levonható általános következtetés értelmében a normaalkotás szabályainak megsértésével jön létre az az önkormányzati rendelet, amely nem az arra jogosult kezdeményezésén alapul, amelyet a nem szabályszerűen összehívott képviselő-testület vitatott meg, illetve a képviselői jogállás alkotmányos tartalmára is figyelemmel a képviselő-testület nem vitatott meg, amelyről nem megfelelően szavazott a képviselő-testület, amelyet elfogadás után nem írnak alá az arra hivatott önkormányzati szervek és tisztviselők, amely nem került megfelelően kihirdetésre és amely az aláírt és a kihirdetett szöveg eltérése esetén nem került megfelelő módon és határidőben helyesbítésre. A kifejtettek szerint tehát az önkormányzati jogalkotás az előkészítés-megalkotás-kihirdetés szakaszai mindegyikében jogszabályon alapuló formalizált eljárás keretei között zajlik. Abban az esetben, amennyiben az egyes szakaszok bármelyike eltér a jogszabályi előírásoktól, az önkormányzati norma nem jön létre, illetve közjogi érvénytelenségére tekintettel semmis.”
  8. A Kúria Önkormányzati Tanácsának következetes gyakorlata szerint az önkormányzati rendeletek megalkotásának elengedhetetlen feltétele az eljárási szabályok betartása. Csak a formalizált eljárás szabályainak betartásával keletkezhet érvényes jogszabály [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992. 85; 3001/2019. (I. 7.) AB határozat]. Ha a jogalkotás során a jogalkotási eljárás garanciális szabályai sérülnek, akkor az az adott jogszabály közjogi érvénytelenségét vonja maga után.
  9. A Kúria Önkormányzati Tanácsa – az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának megfelelően – már az ítélkezése kezdetén, a Köf.5.045/2012/5. számú határozatában rámutatott, hogy „az önkormányzati rendeletalkotás garanciális szabályait törvények tartalmazzák, de adott esetben garanciális rendelkezéseket tartalmazhat az adott önkormányzat által saját maga eljárására nézve – a törvény keretei között – meghatározott helyi szabályozás is. Az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, észszerű rendben történő lefolytatásának is lényeges feltétele. Részei ennek a képviselő-testületi ülések összehívásának, a lakosság tájékoztatásának, a napirendi javaslatok megfelelő továbbításának, az ülések vezetésének és nyilvánosságának szabályai, csakúgy, mint a megfelelő szavazataránnyal elfogadott rendelet jogszabályokban meghatározottak szerinti kihirdetése. A rendeletalkotási eljárás garanciális szabályainak sérelme az ott elfogadott rendelet közjogi érvénytelenségét vonja maga után. (Köf.5.013/2013/7., Köf.5.046/2016/8., Köf.5.024/2023/7. Köf.5.030/2023/3. számú határozatok).”
  10. Az Mötv. hivatkozott szabályaiból – a jegyző és az aljegyző jogállása alapján, - egyértelműen következik hogy az aljegyző csak helyettesítő jogkörben járhat el a jegyző helyett, ami azt jelenti, hogy a hatáskör címzettje akadályoztatás esetén sem változik. A jegyző önálló döntési kompetenciáját az Mötv. 81. § (3) bekezdése sorolja fel. A 81. § (2) bekezdése arra utal, hogy az aljegyző a jegyző által meghatározott feladatok tekintetében bír helyettesítési jogkörrel. A 81. § (2) bekezdésében meghatározott helyettesítési szabály nem ronthatja le az Mötv. 51. § (1) bekezdésében az önkormányzati rendelet érvényességeként meghatározott aláírási rendet. Tehát az önkormányzati rendeletet az aljegyző a jegyző helyett az akadályoztatás ideje alatt az Mötv. 81. § (2) bekezdése alapján jogosult aláírni, de a rendeleten az Mötv. 51. § (1) bekezdésének megfelelően továbbra is a jegyző nevét és a jegyzői minőséget kell feltüntetni, az aláírás során pedig a helyettesítés tényét jelezni kell.
  11. A védiratban foglaltakkal összefüggésben a Kúria kiemeli, az a tény, hogy a jegyző felmentési idejét tölti – a fentiek szerint – nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy az aljegyző minden további feltétel érvényesülése nélkül saját nevének feltüntetésével jogosult az önkormányzati rendelet aláírására, hiszen a jegyző, jegyzői státusza nem szűnt meg. Ilyen jogosítványt az Mötv. 51. § (1) bekezdése az aljegyzőnek nem biztosít és az SZMSZ 59. § (2) bekezdésének a) pontja sem ad ennél több jogosultságot az általános helyettesítés esetén.
  12. Az önkormányzati rendelet szabályszerű aláírása a norma érvényességének alapvető feltétele. Amennyiben a rendeletalkotás ezen garanciális szabálya sérül, az a létrejött norma érvénytelenségéhez vezet. Jelen esetben az Ör. aláírása során alapvető garanciális rendelkezés sérült, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította az Ör. közjogi érvénytelenségét és azt a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan megsemmisítette.
  13. A normakontroll iránti eljárásban a Kp. 146. § (3) bekezdése alapján a megsemmisített önkormányzati rendelet, illetve annak megsemmisített rendelkezése az Önkormányzati Tanács határozatának közzétételét követő napon hatályát veszti. A Kp. 146. § (4) bekezdése szerint az Önkormányzati Tanács az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztésének időpontját ettől eltérően is megállapíthatja, ha azt a jogbiztonság vagy az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.
  14. A jogszabály közjogi érvénytelensége a jogállamiság integráns részét képező jogbiztonság sérelmét eredményezi, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa a támadott rendeletet „ex tunc”, azaz a kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal, 2024. november 21. napjával a Kp. 146. § (4) bekezdésére alapítottan semmisítette meg.

A döntés elvi tartalma

  1. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Ha a jegyző az aláírásában bármely okból akadályozott, az aljegyző az Mötv. 81. § (2) bekezdése alapján jogosult a jegyző helyett eljárni, de az önkormányzati rendeleten továbbra is a jegyző nevét és a jegyzői minőséget kell feltüntetni, az aláírás során pedig a helyettesítés tényét jeleznie kell. Ennek hiányában az aljegyző által saját nevében aláírt önkormányzati rendelet közjogi értelemben érvénytelen, ezért annak a kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítése szükséges.

Záró rész

  1. A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. 
  2. A jogkövetkezményeket a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg.
  3. A Kp. 141. § (4) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik.
  4. A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
  5. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 139. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 116. § d) pontja és 150. § (3) bekezdése zárja ki.

  Budapest, 2026. február 24. 

Dr. Sugár Tamás sk. a tanács elnöke 
Dr. Dobó Viola sk. előadó bíró 
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró 
Dr. Bögös Fruzsina sk. bíró 
Dr. Kiss Árpád Lajos sk. bíró