Köf.5.030/2012/9. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Kúria

Köf.5030/2012/9.szám

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Dr. Penczné dr. Zoltán Zsuzsanna jogtanácsosa által képviselt Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.), a Dr. Somfai Zsolt ügyvéd által képviselt Foktő Község Önkormányzata (6331 Foktő, Kossuth utca 2.) Képviselő-testületének a Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2010. (XII. 10.) rendelete egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatára irányuló indítványa alapján, nemperes eljárásban meghozta a következő

h a t á r o z a t o t :

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy   Foktő Község Képviselő-testületének a Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2010. (XII. 10.) rendelete 11. § (4) bekezdése, 15. § (6) bekezdése,  27. § (2) bekezdése, az 1. számú függelék 3. pontja, valamint a 3. számú melléklet oktatás alcíme egészében törvényellenes, ezért azokat megsemmisíti.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Foktő Község Képviselő-testületének a Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2010. (XII. 10.) rendelet 17. § (3) bekezdése törvényellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

3. A Kúria önkormányzati tanácsa elrendeli a határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezés a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követően veszti hatályát.

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon történő közzétételét.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s
I.

1. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Indítványozó) 2010-től kezdődően több alkalommal is írásban jelezte a működésbeli és a rendelet-alkotással kapcsolatos jogsértésekre alapozott aggályait Foktó Község Önkormányzat képviselő-testületének (a továbbiakban: érintett Önkormányzat).

2. Az Indítványozó végül a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) azóta már nem hatályos 99. § (1) bekezdése szerinti jogkörében eljárva 2011. március 10-én kelt K01/1350-0/2011. szám alatti törvényességi észrevételében hívta fel az érintett Önkormányzatot, hogy módosítsa a Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2010. (XII. 10.) rendeletét (a továbbiakban: Ör.), mivel az több ponton törvénysértő.

3. Az érintett Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalta és 78/2011. (IV. 27.) szám alatti határozatában a törvényességi észrevételben foglaltakkal egyetértett. Egyúttal felhatalmazta a helyettesítő körjegyzőt, hogy teljes körűen vizsgálja felül az Ör.-t és készítsen a hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelet-tervezetet.

4. A törvényesség helyreállítása érdekében szükséges intézkedések, döntések meghozatalának elmaradása miatt, az Indítványozó 2011. június 23-án kelt K01/3096-1/2011. szám alatt ismételten észrevételezte az Ör. és a Képviselő-testület működésében fellelhető jogsértéseket.

5. Az érintett Önkormányzat képviselő-testülete 2011. június 29-én megtartott ülésének napirendjén ugyan megjelent a helyettes körjegyző által elkészített rendelet-tervezet a községi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról, de azt a képviselő-testület nem fogadta el. A 2011. július 7-én megtartott ülésen 95/2011. (VII. 7.) szám alatti határozatában a Települési, Pénzügyi és Közoktatási Bizottságot (a továbbiakban: TPKB) hívta fel a szervezeti és működési szabályzat tervezetének benyújtására.

6. Az Indítványozó – a törvényellenes állapot fenntartására tekintettel és figyelemmel az Ötv. már nem hatályos 99. § (2) bekezdés a) pontjára is az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványában kérte az Ör. törvénysértő, egyben alkotmányellenes rendelkezéseinek megsemmisítését.

7. Az indítvány törvénysértőnek – és ekként alkotmányellenesnek - minősítette az Ör. 11. § (4) bekezdésében foglaltakat, mivel az Ötv. értelmében a polgármestert az alpolgármester helyettesíti, mindkettőjük akadályoztatása esetében pedig a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

8. Az indítvány értelmében aggályos az Ör. 15. § (6) bekezdése is, amely szerint a képviselő-testület ülésére a települési képviselőket tanácskozási joggal kell meghívni, mivel az az Ötv. 19. § (1) bekezdésében ütközik.

9. Törvénysértőnek tekintette az Indítványozó az Ör. 17. § (3) bekezdését, mivel e rendelkezés a polgármester akadályoztatásának tekintette a polgármester személyére vonatkozó kizárási okot is.

10. Az indítvány értelmében az Ötv. 12. § (2) bekezdésébe ütközik és ezért törvénysértő az Ör. 27. § (2) bekezdése, mivel a képviselő-testületi ülés vezetését a polgármester helyett a jegyzőre bízza.

11. Az Ör. 3. számú mellékletének „Oktatás” alcím 2. pontja úgy rendelkezik, hogy a TPKB javaslatot tesz a nevelési-oktatási intézmények vezető állásainak betöltésére, felmentésére. Az indítványozó szerint az Ör. ezen rendelkezése sérti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) egyes rendelkezéseit.

12. Ugyancsak a Közokt. tv. rendelkezéseit sérti az Ör. 3. számú mellékletének „Oktatási hatáskörök” alcím 1. pontja alatti az a hatáskör, amely az oktatási és nevelési programokat, valamint az oktatási és nevelési intézmények továbbképzési programját a TPKB jóváhagyásához köti.

13. Végül az Indítványozó törvénysértésre hivatkozott az Ör. 1. számú függelékének 3. pontjával összefüggésben is, amely arról rendelkezik, hogy a bizottsági ülésre az önkormányzat a polgármestert, a jegyzőt, és bizonyos körülmények között a Polgármesteri Hivatal alkalmazottait meg lehet hívni.

14. Az érintett Önkormányzat képviselő-testületének egyes tagjai 2011. november 4-én rendkívüli ülést hívtak össze. Megtárgyalták többek között a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet módosítását, határozatot hoztak a helyettes körjegyző munkaviszonyának azonnali hatályú megszüntetéséről.

15. Az Indítványozó 2011. november 16-án kelt K01/5304-1/2011. szám alatti – törvényességi észrevételében megállapította, hogy a 2011. november 4-én megtartott ülés törvénysértően került megtartásra, egyben – a határozatok tartalmi vizsgálata nélkül - felhívta a polgármestert és a képviselő-testületet az elfogadott határozatok visszavonására. A felhívásnak a képviselő-testület 2011. november 25-én megtartott ülésén eleget tett.

16. Jóllehet az érintett Önkormányzat képviselő-testülete a 2012. év folyamán meghozott határozatában ismételten felhívta a helyettes körjegyzőt az Ör. módosítására, annak elfogadására azonban nem került sor.

17. A Kúria a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a értelmében 30 napos határidővel megküldte az indítványt az érintett Önkormányzat állásfoglalásának beszerzése céljából.
Az érintett Önkormányzatot képviselő polgármester – jogi képviselője útján kifejtett – állásfoglalásában az indítványban foglaltakkal egyetértett. A képviselő-testület 2010. októberétől kezdődő működését részletesen ismertetve úgy foglalt állást, hogy a Kúria tegye ítélkezése tárgyává az indítványon túlmenően az Indítványozó K01/1350-1/2011. szám alatti törvényességi észrevételében foglaltakat is.

18. A Kúria a fentiekben ismertetett indítványi elemeket elkülönítette az Ör. 3. számú mellékletének költségvetési és pénzügyi tárgyú, az Indítványozó által támadott rendelkezéseitől.

II.

1. Az indítvány megalapozott.

2. A Bszi. 55. § (1) bekezdése értelmében „[a]z önkormányzati tanács az indítványhoz kötve van, de az önkormányzati rendeletnek az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja”. A Kúria Önkormányzati Tanácsa indítvány alapján jár el, ahhoz kötve van. Azon túlmenően csak annak az önkormányzati rendeleti rendelkezésnek végzi el a jogszerűségi felülvizsgálatát, amely a támadottal szoros – tartalmi, logikai – összefüggést mutat és amennyiben a „kiterjesztett” vizsgálat hiánya értelmezhetetlen, alkalmazhatatlan jogszabályt eredményez, az önkormányzat működését akadályozó helyzetet teremtene. A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezért a kúriai eljárást megelőző, közigazgatási eljárás iratanyagát a történeti tényállás megállapítása során, bizonyítékként értékeli, nem tudja az indítvány részeként kezelni. Következésképpen az érintett Önkormányzat képviseletében eljáró polgármester – jogi képviselője útján – tett azon indítványát, amely az Indítványozó K01/1350-1/2011. szám alatti törvényességi észrevételének elbírálását indítványozza, érdemi döntés nélkül, figyelmen kívül hagyta.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör.-t az indítvány keretei között vizsgálta.
2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 25. cikk c) pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. A Bszi. 24. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 72. § (1) szerint „[a] 71. §-ban foglalt rendelkezéstől eltérően az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján a bírósághoz kell áttenni az e törvény hatálybalépését megelőzően a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által előterjesztett olyan indítványt, amely jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban önkormányzati rendelet vizsgálatára irányult, és az indítvány tartalmában önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állítja.
Az Alkotmánybíróság 2012. január 18-án-kelt végzésével az indítványt áttette a Kúriához.

4. Az Indítványozó két irányban tartotta az Ör.-t törvénysértőnek: aggályokat fogalmazott meg részben a képviselő-testület működésével kapcsolatosan, részben pedig a képviselő-testület bizottságának hatásköreit illetően.

5. A képviselő-testület működése körében törvényellenesnek minősítette az Ör. képviselő-testület ülésének összehívására, és levezetésére vonatkozó egyes rendelkezéseket. Az Ör. 11. § (4) bekezdése értelmében „[a] polgármester akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze”.
A támadott rendelkezés az Ör. II. fejezetének „A képviselő-testület működése” cím alatti szabályösszességbe illeszkedik. Ezek szerint az Ör. rendelkezik a képviselő-testület üléseinek általános szabályai mellett az alakuló ülés, a rendes és a rendkívüli ülés összehívásának szabályairól, ezen belül az összehívás feltételeiről, indokairól, gyakoriságáról.
Az Ör. vonatkozó szabályai értelmében a foktői képviselő-testület összehívására jogosult a polgármester, annak akadályoztatása esetén az alpolgármester [5. § (2) bekezdés], mindkettőjük akadályoztatása esetén pedig a korelnök [5. § (3) bekezdés]. Rendkívüli ülés összehívására – a polgármester mulasztása esetén – a megyei közigazgatási hivatal vezetője jogosult [11. § (3) bekezdés]. Mindemellett azonban az Ör. 11. § (4) bekezdése – a polgármester akadályoztatása esetére a korelnököt is felhatalmazza az ülés összehívására. Utóbbi rendelkezés az Indítványozó szerint ellentétes az Ötv. szabályaival.

6. Az Ötv. a II. fejezete alatt, „a képviselőt-testület működése” címmel rendezi a működés legfontosabb sarokpontjait. A 12. § (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy „a képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését”. Emellett az Ötv. 12. § (2) bekezdésének 2011. évi XC. törvény, valamint a 2011. évi CLXXXIX. törvény általi módosítása az ülés összehívására felhatalmazza a helyi önkormányzat törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet is. Az Ötv. értelmében a képviselő-testület ülésének összehívására a képviselő-testület tagjai közül, a polgármester helyettesítésére választott alpolgármesternek is joga van.
Az Ötv. 31. §-a szerint „[a] polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról”. A 18. § pedig felhatalmazza a képviselő-testületet, hogy „a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg”.
A fentiekből tehát az a következtetés adódik, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására elsődlegesen a polgármester jogosult. Meghatározott körülmények között azonban felhatalmazott az alpolgármester, a helyi önkormányzat törvényességi ellenőrzéséért felelős államigazgatási szerv, és csak a polgármester, valamint alpolgármester együttes, tartós akadályoztatása, illetve a két tisztség együttes betöltetlensége esetén rendelkezhet úgy az Ör., hogy az ülést – egyéb lehetőségek mellett – a korelnök is összehívhatja. Az Ör. 5. § (3) bekezdése, valamint 17. § (4) bekezdése – ha nem is szabatosan, de – tartalmaz ilyen jellegű szabályt. Azonban az Indítványozó által vitatott 11. § (4) bekezdése kifejezetten az Ötv. rendelkezéseivel – és az Ör. 5. § (3) bekezdésével, valamint 17. § (4) bekezdésével – szemben hatalmazza fel a korelnököt arra, hogy a polgármester akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze.

7. Az Indítványozó az Ör. 27. § (2) bekezdését is aggályosnak ítélte, amely szerint a képviselő-testület ülésén a felszólalások időtartamának 3 perces időkeretét a jegyző érvényesíti a tanácskozási joggal rendelkező résztvevőkkel szemben.
Az Ötv. 6. pont alatt hivatkozott 12. § (2) bekezdése értelmében „a képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését”. A képviselő-testület ülései vezetésének körébe nem csak az ülés összehívásának joga, a napirendre vétel javaslatának joga, hanem az ülés vezetésének joga is beletartozik. Az ülésvezetés jogköre kiterjed a hozzászólások sorrendjének meghatározására, az ülés rendjének fenntartására, de beletartozik abba az is, hogy betartassa az ülésen tanácskozással joggal felszólalókkal az Ör.-ben meghatározott tanácskozási rendet, így a felszólalásra nyitva álló időkeretet.
Az Ötv. 36. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a jegyző „tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén”.
A törvényi rendelkezések egyértelműen, jogállásuknak megfelelően elhatárolják a polgármester és a jegyző képviselő-testületi működésével kapcsolatos feladatait. A jegyző tanácskozási joggal – körjegyzőség esetén az Ötv. 40. § (3) bekezdése alapján kötelező jelleggel - vesz részt a képviselő-testületi ülésen. Ennek indoka az önkormányzat jogszerű működéséért viselt felelőssége, amely kiterjed arra is, hogy az üléseken jelezze a jogszabályellenes működés (Ör.-ellenes ülésvezetési döntés, jogszabály vagy alaptörvény-ellenes rendeletalkotás, stb .) veszélyét. Mindez azonban nem jelentheti azt, hogy az ülésvezetés jogkörét – avagy annak egyes részjogosítványait – átvehetné a polgármestertől.
A kifejtettek értelmében – az indítványban foglaltakkal egyezően – a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 27. § (2) bekezdése az Ötv. 12. § (2) bekezdésébe és 36. § (2) bekezdés e) pontjában ütközik.

8. Az Indítványozó támadta az Ör. 15. § (6) bekezdés a) pontját is.
Az Ör. 15. § (6) bekezdése értelmében „[a] képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal kell meghívni: a települési képviselőket (...)”. Az Indítványozó álláspontja szerint az Ötv. települési képviselői jogállásra vonatkozó rendelkezéseivel ellentétes az a rendelkezés, hogy ha a képviselő csak tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület ülésein.
Az Alkotmánybíróság tárgykörben folytatott gyakorlata értelmében az önkormányzat legfontosabb szerve a képviselő-testület. Megállapította, hogy „az önkormányzati működés legfontosabb formája a képviselő-testület munkája, hiszen egyrészt a választópolgárok közössége az őt megillető helyi önkormányzáshoz való jogot elsősorban közvetett módon, vagyis a választott testület útján gyakorolja, másrészt, mert az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg (...)” [lásd pl. 834/B/2003. AB határozat, ABH 2006, 2012, 2017-2018.].
Az Ötv. 19. § (1) bekezdése szerint „[a] települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében”.
Értelmezve az Ötv. fenti rendelkezését – valamint az Alkotmánybírság gyakorlatára is figyelemmel – a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf. 5026/2012. szám alatti határozatában megállapította, hogy az önkormányzati képviselői jogok részét képezi a képviselő-testületi munkában való részvétel, „amelyben a képviselő „szabad mandátummal” rendelkezik, meggyőződése és lelkiismerete alapján alakítja ki állásfoglalásait. A képviselő-testületi munkához kapcsolódik a döntés előkészítés, az ülésen való részvétel, a vitában való felszólalás, vagy a módosító indítványok benyújtása is. Adott esetben a módosító indítvány benyújtásában is megtestesülhet a települési képviselőnek a település egészéért vállalt felelőssége (...)”.
Következésképpen – az Indítványozó érvelésével egyezően – a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 15. § (6) bekezdés a) pontja szerinti megfogalmazás, amelynek értelmében a testületi képviselőket tanácskozási joggal kell meghívni az ülésre, törvényellenes módon korlátozza a települési képviselők jogállásához evidensen kapcsolódó jogosítványokat.

9. Tematikusan a 8. ponthoz kapcsolódik azon indítványi elem, amely szerint az Ör. 1. számú függelékének 3. pontjában foglalt rendelkezés az Ötv.-be ütközik.
Az Ör. 1. számú függeléke szabályozza a TPKB működési rendjét. Az 1. számú függelék 3. pontja értelmében „[a] bizottsági ülésre a polgármestert, jegyzőt és napirendtől függően a Polgármesteri Hivatal ügyben illetékes dolgozóit, továbbá a civil szervezeteket az őket érintő napirendeknél meg lehet hívni”.
A jelen határozat 7-8. pontjaiban hivatkozott Ötv.-beli szabályok, a kifejtett indokolás, valamint a polgármesteri jogállást szabályozó 32. § egyértelművé teszik, hogy a polgármester és a képviselők jogállásuknál fogva, a jegyző pedig törvényben kapott feladata - és hatásköre folytán vesz részt a képviselő-testület bizottságának ülésén. Ezért az Ör. azon megfogalmazása, amely a bizottsági munkában – a bizottság elnökének döntésétől függővé tehető - lehetőségként tünteti fel részvételüket, törvénysértő.

10. Az Indítványozó támadta az Ör. 17. § (3) bekezdését is.
Az Ör. 17. § (3) bekezdése értelmében „[a] polgármester akadályoztatásának minősül az is, hogy e rendelet 33. §-ban megjelölt kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan”.
A támadott rendelkezés – tévesen - az Ör. 33. §-ára utal.  A határozathozatalban való részvételt akadályozó – a képviselőkre vonatkozó - kizárási okokat a 32. § rendezi, amely egyebekben szövegazonosságot mutat az Ötv. 14. § (2)  bekezdésével. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. §-a értelmében „[a] jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes”.
Az Ör. 17. § (3) bekezdése és a 32. § együttes olvasatából az a jogalkotói szándék következik, hogy a polgármester személyes érintettsége esetén - a képviselőkhöz hasonlóan – nem vehet részt a döntéshozatalban. Az Indítványozó azzal indokolta az Ör. 17. § (3) bekezdésének törvényellenességét, hogy abban keverednek a kizárás és az összeférhetetlenség szabályai. Tekintettel az Ör. 17. § (3) bekezdésének tartalmára, valamint figyelemmel arra a tényre, hogy a polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok az Ör. 56. § (5) bekezdésében – utaló szabály keretében – nyertek rendezést, az indítványban állított jogszabályellenesség nem áll fenn.

11. A Bszi. 55. § (2) bekezdés a) pontja értelmében „[h]a az önkormányzati tanács megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti (...)”. Ezzel szemben az 55. § (3) bekezdése alapján az Önkormányzati Tanács elutasítja az indítványt, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 11. § (4) bekezdése, 15. § (6) bekezdése, 27. § (2) bekezdése, valamint az 1. számú függelék 3. pontja az Ötv. rendelkezéseibe ütközik, ezért e rendelkezéseket megsemmisítette.
Mivel az Ör. 17. § (3) bekezdésével összefüggésben törvénysértést nem állapított meg, ezért ebben a tekintetben az indítványt elutasította.

III.

1. Az Indítványozó törvénysértőnek minősítette az Ör. 3. számú melléklet „Oktatás” alcím 3. pontját, valamint „Oktatási hatáskörök” alcím 1. pontját, mivel azokat részben a Kjt., részben a Közokt. rendelkezéseibe ütköznek.

2. A 3. számú melléklet ”Oktatás” alcím 2. pontja értelmében a TPKB „javaslatot tesz: (...) a közoktatási intézmények vezető állásának betöltésére, felmentésére”.
A Kjt. 20/A. § (1) bekezdése értelmében „[k]özalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik”. A törvényi rendelkezésből egyértelműen kitűnik, hogy a TPKB az oktatási intézmény vezető állású közalkalmazottja tekintetében személyi javaslattal nem élhet, semmilyen összefüggésben nem gyakorolhat munkáltatói jogkört. Az Ötv. 23. § (1) bekezdése értelmében „a bizottság – feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek”. A (2) bekezdés értelmében „a képviselő-testület döntési jogkört adhat bizottsága számára, önkormányzati rendeletben hatósági jogkört állapíthat meg”. A hivatkozott törvényi rendelkezések értelmében a bizottság jogköre az oktatási intézmény vezető állásásra kiírt pályázatra benyújtott pályázatok véleményezésére terjed ki, személyi javaslat megtételére – különösen intézményi társulásban fenntartott oktatási intézmény esetében - nem.

3. Az Indítványozó törvénysértőnek ítélte az Ör. 3. számú mellékletének „Oktatási hatáskörök” alcím 1. pontja szerinti bizottsági hatásköröket is.
Az Ör. támadott rendelkezése értelmében a TPKB „Jóváhagyja:
- az óvodai nevelési programot, az iskolai pedagógiai programot
- a nevelési-oktatási intézmények minőségirányítási programját, illetve annak módosítását
- a nevelési-oktatási intézmények továbbképzési programját.
A Közokt.tv. közoktatási intézmények működésről szóló V. fejezet 44. § (1) bekezdése értelmében „[a] nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé”. A fenntartói irányítás tartalmát pedig a Közokt. tv. 102. § (2) bekezdése szabályozza.
A társulásban működő önkormányzatok esetében a fenntartói döntéseket – az Ötv. 43. § (1) bekezdése értelmében - a társult önkormányzatok képviselő-testületei közösen hozzák meg, ahogy a fenntartás költségeit is – megállapodásuknak megfelelően, avagy lélekszám-arányosan – közös viselik.
A társulás alapján fenntartott oktatási intézmények szakmai programjainak jóváhagyását - a kifejtettek értelmében – a társulásban érintett egyik képviselő-testület bizottsága véleményezheti, de azzal összefüggésben törvénysértés nélkül döntést nem hozhat.
A kifejtettek értelmében és figyelemmel a Bszi. 55. § (2) bekezdésére is, a Kúria Önkormányzati Tanácsa megsemmisítette az Ör. 3. számú mellékletének „Oktatás” alcím alatti 2. pontját, valamint „Oktatási hatáskörök” alcíme alatti 1. pontját.

Budapest, 2012. április 23.

Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Hörcherné Dr.Marosi Ildikó sk. előadó bíró
Dr.Balogh Zsolt sk. bíró