Köf.5.029/2020/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának

végzése

Az ügy száma: Köf.5.029/2020/6.

A tanács tagja: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró

Az indítványozó: Fővárosi Törvényszék

Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata

                                           (1042 Budapest, István út 14.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének a települési adóról szóló 29/2015. (XI. 27.) számú önkormányzati rendelete 2016. január 1. napjától 2016. december 31. napjáig és 2017. január 1. napjától hatályos 4. § a) pontjának, valamint 2016. január 1. napjától 2016. december 31. napjáig hatályos 11. § (2) bekezdés e) pontjának az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésébe, a XXX. cikk (1) bekezdésébe, a 32. cikk (3) bekezdésébe és az Ebktv. 8. § t) pontja alapján az Ebktv. 1. §-ába ütközésének vizsgálatára indult eljárást megszünteti.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: indítványozó) előtt folyó per felperese (a továbbiakban: felperes) 960/17472 részben tulajdonosa a Budapest IV. kerület …/5 helyrajzi számú, legelő művelési ágú, 11788 m2 területű osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannak (a továbbiakban: perbeli ingatlan). Az indítványozó előtt folyó per alperese a 2019. április 4. napján kelt BP/1008/06692-2/2019. számú határozatával – az elsőfokú adóhatóság határozatát megváltoztatva – a felperes terhére a perbeli ingatlanon fennálló tulajdoni hányada alapján a 2016-2017-2018. évekre évi 207.264 forint, összesen 621.792 forint települési adófizetési kötelezettséget állapított meg. A jogerős határozat az adó mértékét Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének a települési adóról szóló 29/2015. (XI.27.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) alapján határozta meg.

[2] A felperes keresettel élt az alperes határozatával szemben, állítva, hogy a terhére kivetett adó az Alaptörvénybe és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) közvetlen hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésébe ütközik.

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

[3] Az indítványozó az előtte folyó per egyidejű felfüggesztése mellett kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsának (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács) eljárását. Álláspontja szerint az Ör. 2016. január 1. napjától 2016. december 31. napjáig és 2017. január 1. napjától hatályos 4. § a) pontja, valamint 2016. január 1. napjától 2016. december 31. napjáig hatályos 11. § (2) bekezdés e) pontja jogszabálysértő, mivel az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésébe, a XXX. cikk (1) bekezdésébe, a 32. cikk (3) bekezdésébe és az Ebktv. 8. § t) pontja alapján az Ebktv. 1. §-ába ütközik.

[4] Az érintett önkormányzat a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján előterjesztett védiratában az indítvány elutasítását kérte, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint az Ör. vitatott szabályozása nem sérti az indítványozó által felhívott rendelkezéseket.

Az Önkormányzati Tanács döntésének indokolása

[5] Az indítvány elbírálására az Önkormányzati Tanácsnak nincs hatásköre a következők okán.

[6] Az Alaptörvény 24. cikke alapján valamely egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját az Alkotmánybíróság jogosult vizsgálni. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése értelmében, ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. 

[7] Az önkormányzati rendelet alaptörvény-ellenességének, illetve a más jogszabályba ütközésének vizsgálata, és az ezekhez kapcsolódó indítványozási jog elválik egymástól. Az Önkormányzati Tanács a normakontroll eljárásban a helyi norma más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló indítványt az alaptörvényi összefüggéseket is értékelve vizsgálja. Ugyanakkor a helyi norma más jogszabály közbejötte nélküli, közvetlenül Alaptörvénybe ütközését állító indítványt az Önkormányzati Tanácsnak nincs hatásköre vizsgálni, figyelemmel – a fent megjelölt rendelkezéseken túl – az Alaptörvény T) cikkének (2) bekezdésére, valamint a 25. cikk (2) bekezdésére. [l. Köf.5041/2019/4. sz. határozat]

[8] Mindezek értelmében, amennyiben az eljáró bíró az előtte fekvő ügyben alkalmazandó jogszabály kapcsán azt észleli, hogy az Ör. a szabályozás szempontjából azonos - homogén - csoportba tartozó (egymással összehasonlítható helyzetben lévő) jogalanyok között tesz különbséget, és a különbségtétel nem igazolható: az eltérő szabályozásnak nincs ésszerű, kellő súlyú alkotmányos indoka, vagyis önkényes {l. 23/2016. (XII. 12.) AB határozat, Indokolás [99]}; továbbá az arányos közteherviselés alaptörvényi kritériumának [XXX. cikk] megsértését a más jogszabályba ütközés vizsgálatára vonatkozó összefüggések bemutatása és erre vonatkozó határozott indítvány nélkül állítja, az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál jogosult a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alkalmazásának kizárását kezdeményezni. 

[9] Az Önkormányzati Tanács az Ör.-t akkor vizsgálhatná, ha az indítvány annak más jogszabályba, így a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) egyes rendelkezéseibe ütközésére hivatkozna. Ezzel szemben az indítványozó érvelése szerint a vitatott szabályozás közvetlenül az Alaptörvény XV. cikkében foglalt diszkrimináció tilalmát, valamint a XXX. cikkben rögzített arányos közteherviselés elvét sérti. Ezt azonban a Htv-vel ellentétes szabályozással még közvetve sem kapcsolta össze, arra mint az Ör. háttérszabályára mindössze utal az indítvány.

[10] Az indítványozó az Ör. megjelölt rendelkezéseinek Alaptörvénybe ütközésén túl az Ebktv. közvetlen hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmére [Ebktv. 8. § t) pont és 1. §] hivatkozott.

[11] Az Ebktv. 1. §-a szerinti egyenlő bánásmód követelményének sérelme szoros összefüggésben áll a fent megjelölt, az Alaptörvény XV. cikkében meghatározott hátrányos megkülönböztetés tilalmával, de e két szabályozás nem azonos, bár mind a hátrányos megkülönböztetés tilalma, mind az egyenlő bánásmód követelményének megítélésekor a csoportképzés szabályainak van kiemelt jelentősége. Az Önkormányzati Tanács az indítvány ezen részével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az Ebktv. 4. §-a szerinti hatálya az önkormányzati rendeletalkotásra nem terjed ki, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének sérelme kapcsán felmerült igények az Ebktv. II. fejezetében, valamint külön jogszabályokban meghatározott eljárások során – így különösen személyiségi jog érvényesítése iránti per, munkaügyi per, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per, valamint fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési hatóságok eljárása során – érvényesíthetőek (Ebktv. 12. §). E rendelkezés alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igényeket nem az indítványozó, hanem az adózó tudja érvényesíteni. [l. Köf.5021/2020/6.; Köf.5.025/2020/3. sz. határozatok]

[12] Az Önkormányzati Tanács eljárásában a normakontroll sajátosságaira figyelemmel alkalmazza a Kp. általános szabályait, így a keresetlevél visszautasítására, az eljárás megszüntetésére, illetve az anyagi jogerőhatásra vonatkozó szabályokat is [Kp. 139. §].

[13] A kifejtettek alapján az indítvány visszautasításának lett volna helye a Kp. 139. §-a és 48. § (1) bekezdése b) pontja alapján, mert az indítvány elbírálására az Önkormányzati Tanácsnak nincs hatásköre és az áttétel szabályai nem alkalmazhatók. Az indítvány visszautasítására nyitva álló határidő azonban már eltelt, így az Önkormányzati Tanács jelen normakontroll eljárását a Kp. 81. § (1) bekezdése a) pontja megfelelő alkalmazásával megszüntette.

A döntés elvi tartalma

[14] A helyi norma más jogszabály közbejötte nélküli, közvetlenül Alaptörvénybe ütközését állító indítványt az Önkormányzati Tanácsnak nincs hatásköre vizsgálni.

Záró rész

[15] Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[16] A Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[17] A végzés elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2020. december 1.

Dr. Varga Zs. András sk. a tanács elnöke,
Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola sk. bíró