Köf.5.027/2025/4. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5.027/2025/4.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró,
Dr. Bögös Fruzsina bíró,
Dr. Dobó Viola bíró,
Dr. Sugár Tamás bíró

Az indítványozó: Pest Vármegyei Kormányhivatal
                            (cam1)

Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc kamarai jogtanácsos
                                                (cím1)

Az érintett önkormányzat: Üllő Város Önkormányzata
                                        (cím2)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Kovács Krisztián ügyvéd
                                                               (cím3)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

  • megállapítja, hogy Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a település területén elrendelt változtatási tilalomról szóló 8/2024. (II. 26.) számú önkormányzati rendelete más jogszabályba ütközik, ezért azt 2024. február 29. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisíti;
  • elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
  • elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendeletek kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. A Kormány megalkotta az Üllői Lövész Központ megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 671/2023. (XII.29.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Kormányrendelet), amelynek 1. § (1) bekezdése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az ingatlan-nyilvántartás szerint az Üllő külterület 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanokon, valamint ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokon az Üllői Lövész Központ megvalósítására irányuló beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket.
  2. Ezt követően Üllő Város Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete a 20/2024. (I. 25.) számú határozatával úgy döntött, hogy „Üllő közigazgatási határán belül ne legyen lőtér beruházás”, majd a 21/2024. (I. 25.) számú határozattal „a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) kormányrendelet 59.§ (2) bekezdésének megfelelően módosít[otta] a város érvényes szerkezeti tervét, valamint a hatályos Helyi Építési Szabályzatát és szabályozási tervét a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája szerint lehatárolt Dóra major városfejlesztési akcióterületére vonatkozóan és kiemelt fejlesztési területté nyilvánít[otta] az akcióterületbe tartozó 0262/12, 0265, 0266, 0267/1, 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 helyrajzi számokat”, továbbá a megjelölt területekre vonatkozó új szabályozás hatályba lépéséig tartó változtatási tilalom elrendelése érdekében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 21. §-ában foglaltak alapján a településrendezési eszközök módosítására vonatkozó szerződés kötéséről döntött.
  3. Az Önkormányzat a 2024. február 22-i ülésén – a 21/2024. (I. 25.) számú határozattal elrendelt településrendezési feladatok megvalósításának biztosítására – „az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény [a továbbiakban: Étv.] 21. §-ban kapott felhatalmazás alapján” megalkotta a település területén elrendelt változtatási tilalomról szóló 8/2024. (II. 26.) számú önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Ör.), amellyel az Üllő város helyi építési szabályzatáról szóló 20/2017. (VII. 08.) rendelet szerinti előírások, valamint szabályozás felülvizsgálatának időszakára, az új építési szabályokról szóló önkormányzati rendelet hatálybalépéséig, de legfeljebb az Ör. hatálybalépésétől 3 évi időtartamra változtatási tilalmat rendelt el a város alábbi területeire: az Üllő, 0260 hrsz-ú földút – 0262/9-16 hrsz-ú major területek – 4603 jelű országos közút és Ócsa közigazgatási határa által határolt területen, a 0262/12, 0265, 0266, 0267/1, 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 hrsz.-ú területekre.
  4. A Pest Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) az Ör-el szemben, annak jogellenessége okán PE/030/01461-1/2025. ügyiratszámon törvényességi felhívást bocsátott ki.
  5. Az Önkormányzat a törvényességi felhívásban foglalt határidőn belül, 2025. augusztus 7. napján tartott ülésén a 267/2025. (VIII. 07.) számú határozatában a törvényességi felhívásban foglaltakkal nem értett egyet, erről a polgármester 2025. augusztus 13-án az NJT rendszerbe feltöltött levelével tájékoztatta az indítványozót.

Az indítvány és az Önkormányzat védirata

  1. Az indítványozó a 2025. szeptember 11. napján előterjesztett PE/030/01461-7/2025. számú indítványával a Kúria Önkormányzati Tanácsánál (a továbbiakban: Kúria vagy Önkormányzati Tanács) kezdeményezte az Ör. megsemmisítését, kifejtve, hogy a Kormányrendelet a változtatási tilalommal érintett ingatlanok közül a Beruházással érintett ingatlanok tekintetében településrendezési szempontból már rendelkezett, az Ör. így a Kormányrendeletben foglaltakkal ellentétes célokat fogalmaz meg.
  2. Indítványában a Kormányrendelet 5. § (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozva kifejtette, hogy a Kormányrendelet az eltérő szabályozást tartalmazó önkormányzati rendeletek, valamint a településrendezési terv alkalmazását kizárja. Mivel a Kormányrendelet az önkormányzati „döntéseknél” magasabb szintű jogforrás, ezért önkormányzati rendelet nem tartalmazhat a Kormányrendelettel ellentétes, vagy annak alkalmazását ellehetetlenítő szabályozást.
  3. Előadta, hogy az Ör. ellentmond a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlás Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi XLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 9. §-ában megfogalmazott követelményének is azzal, hogy megakadályozni szándékozik kormányzati döntés(ek) végrehajtását. Az Önkormányzat a Kormányrendelet hatálybalépését követően kívánt azzal ellentétes álláspontot érvényesíteni. Az Önkormányzat képviselő-testületének 2024. január 25-i jegyzőkönyvében foglaltak szerint a képviselő-testületnek már 2021. évben tudomása volt a Kormányrendelettel biztosítani kívánt Beruházásról. A településrendezési eszközök módosításakor nyilvánvalóan tudatában volt annak is, hogy a 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 hrsz-ú ingatlanokon megvalósuló Beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, ezért a területre speciális előírások vonatkoznak, illetve kizárólagosságuk miatt azok vonatkozásában a településrendezés helyi szabályai nem alkalmazandók. Már a 21/2024. (I. 25.) határozat előterjesztésének képviselő-testületi vitájában a településrendezési eszközök módosításának indokát abban jelölték meg, hogy ezáltal változtatási tilalmat tudjanak elrendelni az érintett ingatlanok vonatkozásában, így juttatva kifejezésre, hogy nem kívánják a kiemelt Beruházás megvalósulását.
  4. Az indítványozó hivatkozott a Kúria – a jelen ügyhöz hasonló változtatási tilalomról szóló ügyben hozott – Köf.5.003/2024/5. számú határozatára, melyben az Önkormányzati Tanács kifejtette, hogy ha az önkormányzati rendelet az elfogadását követően megalkotott és hatályba lépett más, magasabb szintű jogszabállyal ellentétessé válik, akkor az önkormányzatnak módosítania kell rendeletét. Ha az önkormányzati rendelet – ugyanúgy, mint jelen esetben – már a megalkotásakor sem felelt meg a központi építésügyi jogszabályoknak, akkor azt a rendeletet az önkormányzatnak saját hatáskörben hatályon kívül kellett volna helyeznie. Mivel ezt az önkormányzat – a Köf.5.003/2024/5. számú ügyben – nem tette meg, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa a rendelet megsemmisítéséről döntött.
  5. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. sérti a jogszabályi hierarchiáról szóló alapvető jogelveket és ezért nem felel meg Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak.
  6. Az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett Önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
  7. Az önkormányzat 2025. október 1. napján előterjesztett védiratában az indítvány elutasítását és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése szerint a Kormányrendelet alaptörvény-ellenességének megállapítása érdekében egyedi normakontroll eljárás kezdeményezését kérte a Kúria Önkormányzati Tanácsától.
  8. Az álláspontja szerint a Kormányrendelet közjogilag érvénytelen, mivel formálisan a háborús veszélyhelyzetre hivatkozik, azonban tartalmilag semmilyen összefüggést nem mutat a veszélyhelyzettel. A Kormányrendeletben hivatkozott honvédelmi indok mesterséges, mert a szomszédos katonai lőtér már biztosítja ezt a funkciót. Az Alkotmánybíróság döntéseiben alátámasztatott értelmezés szerint a különleges jogrend eszközei nem használhatók fel olyan célokra, amelyek évtizedekre kiható szabályozást eredményeznek. Utalt az 1/2023. (I. 4.) AB határozatra, amely szerint a különleges jogrend megszűnésével összefüggő szabályozás csak a veszélyhelyzet rendezésére irányulhat, és nem eredményezhet tartós hatásokat, valamint a 9/2024. (IV. 30.) AB határozatra is, amely kifejezetten kimondta, hogy a különleges jogrend nem használható fel a rendes jogalkotás megkerülésére és olyan tartós joghatások létrehozására, amelyek a veszélyhelyzethez érdemben nem kapcsolódnak. Ezzel szemben – a véleménye szerint – a Kormányrendelet nem átmeneti intézkedést tartalmaz, hanem tartósan vonja ki a települési önkormányzat hatásköréből a jövőbeni átépítéseket és bővítéseket is, ami nyilvánvalóan nem lehet a veszélyhelyzeti jogalkotás célja.
  9. Az önkormányzat hivatkozott arra, hogy bár a Kormányrendelet kimondhatta volna, hogy a Beruházásnál a változtatási, építési és telekalakítási tilalom nem alkalmazható, azt nem tette meg. A megalkotott Kormányrendelet továbbá szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az önkormányzat jogait, a megalkotása során nem vizsgálták, hogy van-e olyan alternatív helyszín, amely a kitűzött célokat a környezet károsítása nélkül is képes megvalósítani. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a tervezett Beruházás közvetlen szomszédságában már működik egy katonai lőtér, amely a honvédelmi célokat önmagában is szolgálja, így a Beruházás indokolásában központi elemként megjelenő honvédelmi cél a meglévő lőtérrel elérhető, a további létesítmény pedig indokolatlanul duplázná a funkciót.
  10. Utalt az önkormányzati autonómia sérelmére is. Ezzel összefüggésben előadta, hogy a Kormányrendelet tartósan kiüresíti a településrendezési és településképi hatásköröket, nemcsak a Beruházás megvalósítása, hanem a jövőbeni átépítések és bővítések esetében is. Ez az Alaptörvény 31. cikkében biztosított önkormányzatiság érdemi sérelmét jelenti.
  11. A környezethez való jog sérelmével összefüggésben rámutatott, hogy a tervezett Beruházás több mint húsz hektárnyi erdő átminősítésével és erdőirtással járna és közvetlenül veszélyeztetné a fokozottan védett kerecsensólyom költőhelyét. Ez ellentétes az Alaptörvény P) cikkével és az Alkotmánybíróság 28/1994. (V. 20.) és 48/1997. (X. 6.) AB határozataiban is megjelenő állandó gyakorlatával, az állam ugyanis nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje, különösen akkor, ha a tervezett célt más, környezetet nem károsító módon is el lehet érni.
  12. Az önkormányzat álláspontja szerint a Kormányrendelet kizárja a nyilvánosság és az önkormányzat érdemi részvételét, amely az Aarhusi Egyezmény 6. és 9. cikkével ellentétes. A Kormányrendeletre vonatkozó előzetes társadalmi egyeztetés formális és kiüresített volt, ami a részvételi jogok sérelmét eredményezte. A Kormányrendelet formálisan sem felel meg a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-ában foglaltaknak, ugyanis a jogszabálytervezet indokolása csupán egytelen mondat. Ezzel kivitelezhetetlenné teszi, hogy a bíróságok az Alaptörvény 28. cikkének megfelelően a jogszabály céljának megállapítása során a jogszabály indokolását értékelni tudja.
  13. Kiemelte, hogy az indítványban hivatkozott a Kúria Köf.5.003/2024/5. számú határozata a jelen ügyben nem irányadó, mert ott a telektömbnél kisebb területre rendelték el a tilalmat, ami jelen esetben nem áll fenn.

Az Önkormányzati Tanács döntésének indokai

  1. Az indítvány az alábbiak szerint alapos.
  2. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
  3. Az önkormányzat az Ör-t az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint az Étv. 21. §-ában kapott felhatalmazás alapján fogadta el.
  4. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot.
  5. Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 1. pontja értelmében a településfejlesztés, településrendezés helyi közügy.
  6. Az Mötv. 14. § (1) bekezdés kimondja, hogy a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásának részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák.
  7. Az Ör. megalkotásakor hatályos Étv. 21. § (1) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat – ideértve a kerületi építési szabályzatot is – készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén a helyi építési szabályzat – ideértve a kerületi építési szabályzatot is – készítésének időszakára azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő.
  8. A Kormányrendelet megalkotásakor hatályos Étv. 62. § (1) bekezdés 27. pontja felhatalmazást adott a Kormánynak arra, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során építési tevékenységgel érintett telekre, valamint az országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a beépítés szabályait, és a beruházásokkal összefüggő különös hatósági eljárási szabályokat rendelettel állapítsa meg.
  9. A Kúria Önkormányzati Tanácsa kiemeli, hogy a jogállamiság [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés] alkotmányos alapját jelentő jogbiztonság elvének egyik garanciája a jogforrási hierarchia érvényesülése, azaz az alacsonyabb szintű jogszabály tartalma nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel {3132/2013. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás [42]; 3152/2016. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [14]}. Ennek megfelelően kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani annak a körülménynek, ha egy alacsonyabb szintű jogszabály megalkotásának célja a magasabb szintű jogszabály hatályosulásának ellehetetlenítése.
  10. Mindezt erősíti az Mötv. 9. §-a, amely kimondja, hogy az e törvényben meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni.
  11. A kifejtettekből következően az Étv. törvényi felhatalmazást adott arra, hogy a Kormány rendelettel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások kapcsán az alapvetően helyi közügyek körébe tartozó településrendezés körében a beruházásokkal összefüggő különös szabályozást állapítson meg, amely így a jogforrási hierarchia érvényesülésének követelményére tekintettel az adott szabályozási körben nem teszi lehetővé a Kormány rendeletével ellentétes helyi önkormányzati szabályozás megalkotását.   
  12. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az önkormányzat az Ör. megalkotása során kifejezetten azt tartotta szem előtt – ahogyan azt a 20/2024. (I. 25.) számú határozatában deklarálta is –, hogy „Üllő közigazgatási határán belül ne legyen lőtér beruházás”. Az önkormányzatnak mind a meghozott és a korábbiakban hivatkozott határozatai, mind az Ör. azt kívánja elérni, hogy a Kormányrendelet a területén ne hatályosuljon. Ezeket a védirat is hangsúlyozta.
  13. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. a leírtak mentén a Beruházással érintett 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 hrsz-ú ingatlanok tekintetében a változtatási tilalom elrendelésével kifejezetten ellentétes a Kormányrendelettel, illetve az Mötv. 9. §-ában foglalt követelményekkel.
  14. A Kormányrendelet 5. § (1) bekezdése értelmében az ingatlanokon a beépítés szabályait a Kormányrendelet 5. § (2) és (3) bekezdése állapítja meg, azzal, hogy a hatályos településrendezési terv, településképi rendelet és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, továbbá ha a hatályos településrendezési terv, településképi rendelet, egyéb önkormányzati rendelet vagy az OTÉK a beépítés (2) és (3) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet, településképi rendeletet, egyéb önkormányzati rendeletet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.
  15. A Kúria Köf.5.017/2022/4. számú határozata szerint a helyi építési szabályzat egyes rendelkezései alkalmazhatóságának kizárása kormányrendeletben a rendeletalkotási jogkört önmagában nem korlátozza. A nem alkalmazhatóság nem teszi jogellenessé az adott szabályt előíró jogforrást, továbbá nem függeszti fel a felhatalmazást adó törvényi helyeket {megerősítette a Köf.5.003/2024/5. határozat [42] bekezdése}.
  16. Mindez jelen ügyben azt jelenti, hogy az Ör. más jogszabályba ütközését nem a Kormányrendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja teremti meg, hanem az, hogy a Kormányrendelet hatályba lépését követően elfogadott Ör. célja és alkalmazása esetén a következménye a magasabb szintű jogforrásban foglaltak érvényesülésének kizárása, ezáltal a helyi önkormányzat rendeletalkotási jogkörének rendeltetésellenes alkalmazása és a jogforrási hierarchia, azon keresztül a jogbiztonság érvényesülésének sérelme.
  17. Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. a Beruházással érintett Üllő 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 helyrajzi számú ingatlanok tekintetében más jogszabályba ütközött. Amennyiben azonban az Ör. megsemmisítésére csak ebben a tekintetben kerülne sor, úgy a változtatási tilalom a telektömbbe tartozó további ingatlanok tekintetében fennmaradna.
  18. A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése kimondja, hogy egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg, amelynek módosítását legalább telektömbre kell készíteni. Ezért a telektömbbe tartozó ingatlanok tekintetében a változtatási tilalom is csak egységesen lehet alkalmazható. Ez pedig indokolttá tette a további ingatlanokra vonatkozóan az egységes szabályozás érdekében a Kp. 143. § (3) bekezdése szerinti szoros összefüggés megállapítását.
  19. Az önkormányzat a védiratában alapvetően nem a kormányhivatal által vizsgálni kért Ör. törvényessége, más jogszabállyal való összhangja mellett érvelt (ami a védirat funkciójából következik), hanem a Kormányrendelet alkotmányosságát vitatta.
  20. A Kúria Önkormányzati Tanácsa valóban indítványozhatja a Kp. 139. §-a által alkalmazandó Kp. 34. § b) pontja alapján az Alkotmánybíróság eljárását az alkalmazandó jogszabály alkotmányossági vizsgálatát kérve. Ezt az eljárást a bíróság hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint – akkor is, ha kérelemre történik a kezdeményezés – a bíróságnak a saját álláspontját, saját meggyőződését kell az Alkotmánybíróság elé tárni, nem pedig a kérelmező érveit.
  21. A Kúria Önkormányzati Tanácsának alapfeladata, hogy az indítványok alapján elbírálja az önkormányzati rendeletek törvényességét (más jogszabályba ütközését), s nem (alap)feladata a más jogszabály alkotmányellenességének vizsgálata. Bár lehetősége van arra, hogy kilépve a normahierarchia rendjéből az előtte fekvő ügyben az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezze azon jogszabállyal szemben, amellyel az indítványozó szerint az önkormányzati rendelet ellentétes, de ezt csak kivételesen és megfelelő saját indokok alapján teheti meg.
  22. Jelen ügyben – annak tényállásból is következően – a Kúria Önkormányzati Tanácsa nem kezdeményezte a Kormányrendelet alkotmányossági vizsgálatát több okból sem. Az ügyben a Kormányrendelet kihirdetését és hatályba lépését követően, kifejezetten a Kormányrendelet rendelkezéseinek az érvényesülése ellen alkotta meg az önkormányzat a rendeletet, amely – az indítványozóval egyetértve – az Mötv. 9. §-ába foglalt jóhiszeműség és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. Másfelől az indítványozó által a védiratban előterjesztett érvelés a védirat valódi funkciójától idegen. A védirat lényegében egy alkotmánybírósági beadvány a Kormányrendelet alkotmányellenességét tartalmazó érvekkel. Tartalmában címzettje az Alkotmánybíróság és nem az Önkormányzati Tanács, amelynek a feladata az Indítványozó indítványáról való döntés.
  23. A kifejtettekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör-t a Kp. 146. § (1) és (4) bekezdésére és a jogbiztonság követelményére figyelemmel a hatályba lépésének napjára visszaható hatállyal megsemmisítette. Az ex tunc hatályú megsemmisítést nem csak a Kormányrendelet szabályainak érvényesülése, hanem a – fentebb bemutatott – Mötv. 9. §-ának sérelme is indokolta.

A döntés elvi tartalma

  1. Sérti a jogbiztonságot, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik egy olyan helyi rendelet megalkotása, amelynek a célja egy magasabb szintű jogszabály hatályosulásának megakadályozása.

Záró rész

  1. Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
  3. Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
  4. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárják ki.

Budapest, 2025. december 2.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró