A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata
Az ügy száma: Köf.5.027/2022/6.
A tanács tagja:
Dr. Patyi András a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt bíró,
Dr. Dobó Viola bíró,
Dr. Varga Zs. András bíró
Az indítványozó: Győri Törvényszék
Az érintett önkormányzat: Jánossomorja Város Önkormányzata (...)
Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Vajda Attila ügyvéd (...)
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 21/2017.(XI.30.) Önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésének más jogszabályba ütközése megállapítására irányuló bírói indítványt elutasítja;
- elrendeli, hogy határozatának közzétételére – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] A Győri Törvényszék (a továbbiakban: indítványozó bíróság) előtt 2.K.700.491/2022. szám alatt folyamatban lévő közigazgatási per tényállása szerint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2010. július 27. napján kelt, 7781-11/2010. iktatószámú határozatával az alperesi érdekeltként perbe lépett ... (a továbbiakban: érdekelt) kérelmére a Jánossomorja 1429/11 hrsz. alatti telephelyének zajforrásaira vonatkozó zajkibocsátási határértékeket a Jánossomorja 1427, 1426, 1425, 1424 és 1423 hrsz. alatti lakóépületek védett homlokzata előtt 2 méterre a 6-22 óráig terjedő időszakban 50 dB-ben állapította meg. A határozat szerint a zajkibocsátási határértékeknek az üzemelés során folyamatosan teljesülniük kell.
[2] A 2021. július 29. napján előterjesztett kérelmében az érdekelt a telephelyének zajforrásaira vonatkozó zajkibocsátási határértékek megállapításának módosítását kérte. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: alperes) az érdekelt által csatolt jegyzőkönyv tartalma alapján a 2021. szeptember 27. napján kelt, GY/40/05962-8/2021 iktatószámú határozatában (a továbbiakban: határozat). megállapította, hogy a telephely zajkibocsátása – a védendő homlokzatok nyílászárójától 2 méterre mért értékek szerint – megfelel a vonatkozó határértékeknek.
[3] Az alapügy felperese, mint a telephellyel szomszédos, azaz a zajforrás hatásterületén található 1423, 1424 és 1426 helyrajzi számú ingatlanok tulajdonosa az alperes határozatával szemben keresetet terjesztett elő. Álláspontja szerint az alperesnek figyelemmel kellett volna lennie a Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 21/2017.(XI.30.) Önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: HÉSZ) 2018. január 1. napjától hatályos 6. §-ára, amely szerint új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük. Az ... által készített BM017191 munkaszámú jegyzőkönyvben rögzítettek szerint a zajterhelési értékek a telekhatáron meghaladják a határértékként megállapított 50 dB-t.
[4] Az alperes és alperesi érdekelt álláspontja szerint a zajterhelési határértékeknek a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a védendő homlokzat nyílászárójától 2 méterre kell teljesülniük, mely az Akusztika Mérnöki Iroda Kft. által elvégzett mérés szerint teljesül.
Az indítvány és az Önkormányzat védirata
[5] Az indítványozó bíróság 2022. november 25. napján kelt 2.K.700.491/2022/17. számú végzésében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 144. §-a alapján indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását és egyidejűleg a per tárgyalását a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtti eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
[6] Az indítványozó bíróság szerint az előtte folyó közigazgatási perben az elsődlegesen eldöntendő jogkérdés az, hogy a zajterhelési határérték megállapítása során a HÉSZ 6. § (1) bekezdésében foglalt előírást alkalmazni kell-e. Amennyiben ugyanis igen, abban az esetben a további kérdések vizsgálata szükségtelen, hiszen a megelőző eljárás során az alperesi érdekelt által csatolt jegyzőkönyv szerint a zajterhelési értékek a telekhatáron a megállapított zajterhelési határérték fölött vannak.
[7] Az indítvány szerint a zajterhelési határérték megállapítása, illetve módosítása a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, arról környezetvédelmi eljárás keretében hoznak döntést. A perbeli esetben azonban az alperesi érdekelt a zajterhelési határérték módosítására irányuló kérelmét az általa építési engedély alapján létesített, azaz új épületnek minősülő porfestő csarnokhoz kiadandó használatbavételi engedély megadásához, az építésügyi hatóság felhívására nyújtotta be. Az építésügyi hatóság pedig a környezetvédelmi hatóság által kiadott, zajterhelési határértéket megállapító, illetve módosító határozatokat az eljárása során előkérdésnek tekintette, döntését ezen környezetvédelmi szakkérdés vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság döntésére alapította.
[8] Erre tekintettel az indítványozó szerint nem jelenthető ki egyértelműen az, hogy a HÉSZ, mint építésügyi jogszabály, egy olyan környezetvédelmi eljárásban, mely egyébként egy használatbavételi engedélyhez szükséges környezethasználati határérték megállapítására irányul, egyáltalán ne lenne alkalmazható.
[9] Az indítványozó bíróság szerint amennyiben az előtte folyamatban lévő közigazgatási perben a HÉSZ 6. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést „alkalmaznia kell(ene)”, azzal kapcsolatban problémaként merülne fel, hogy annak rendelkezése ellentétes a zajterhelési határértékeknek a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel. Ennek kimondására azonban csak a Kúria Önkormányzati Tanácsa rendelkezik hatáskörrel.
[10] Az Önkormányzati Tanács a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
[11] Az érintett önkormányzat védiratot nem terjesztett elő. Ugyanakkor beadványában megküldte a Képviselő-testület 12/2023. (II.15) számú határozatát, mely szerint a HÉSZ. 6. § (1) bekezdésének a felülvizsgálatát a jogszabályi kereteken belül legkésőbb 2023. szeptember 30. napjáig elvégzi.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai
[12] Az indítvány nem megalapozott.
[13] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján bírálta el. A Kp. 143. § (2) bekezdés c) és d) pontja értelmében, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítvány tartalmazza azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért, és annak okát, hogy az indítványozó az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.
[14] A Kp. 139. §-a értelmében, e törvény rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata vagy a meghozatalára irányuló kötelezettség elmulasztása megállapítására irányuló eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni. A Kp. 140. § (1) bekezdés első mondata szerint az e fejezetben szabályozott eljárást indítvánnyal kell megindítani, amelyre a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. A Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja alapján az indítványnak tartalmaznia kell a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával.
[15] A Kp. 144. §-a értelmében, ha a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett a Kúriánál indítványozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást. Tehát olyan esetben kerülhet sor a támadott önkormányzati rendelet (jelen esetben a HÉSZ) vizsgálatára, ha azt a bíróságnak alkalmaznia kell az előtte folyamatban lévő ügyben. (Köf.5.007/2022/6., Köf.5040/2021/3.) Jelen ügyben a bírói indítvány azonban lényegében arra irányul, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa abban a kérdésben foglaljon állást, hogy a zajterhelési határérték megállapítása során a HÉSZ 6. § (1) bekezdésében foglalt előírást alkalmazni kell-e az indítványozó bíróságnak az előtte folyó közigazgatási perben.
[16] Másrészt az indítvány csupán utal arra, hogy a HÉSZ 6. §-a ellentétes a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel, azonban ennek alátámasztására érvelést egyáltalán nem tartalmaz.
[17] A Kúria Önkormányzati Tanácsa hangsúlyozza, hogy az indítványozó szerepét nem veheti át, ugyanis a bírói indítványra indult, önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás során az indítvány és a védirat keretei között vizsgálódhat. Az indítványban meg nem jelenő, az indítványozó belső meggyőződését nem tükröző tények és körülmények figyelembevételére nincs lehetőség, hiszen ez a normakontroll eljárástól elkülönülő alapügyben történő érdemi állásfoglalást jelentené (Köf.5004/2021/3., Köf.5015/2022/9.).
[18] Az indítványnak azt kell megjelölnie, hogy az előtte fekvő ügyben alkalmazandó önkormányzati rendelet (annak rendelkezése) mely más jogszabályba ütközik és mi ennek az indoka. Önmagában a jogszabályi rendelkezések felidézése nem felel meg a Kp. indítvánnyal szemben támasztott követelményeinek. Mindezek kifejtése azonban az indítványból teljességgel hiányzik. Az indítványozó bíróság továbbá csupán kérdésként vetette fel azt, hogy a HÉSZ támadott rendelkezése az előtte fekvő ügyben alkalmazandó lenne, az indokolása ebben a körben csupán arra terjedt ki, hogy nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az az ügyben ne lenne alkalmazandó.
[19] A fent kifejtett indokok alapján a Kúria Önkormányzati Tanács a Kp. 142. § (2) bekezdése alapján a bírói indítványt elutasította.
A döntés elvi tartalma
[20] A Kúria Önkormányzati Tanácsa nem rendelkezik hatáskörrel annak eldöntésére, hogy egy adott önkormányzati rendelet az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban alkalmazandó-e. Az indítványban meg kell jelölni, hogy az alkalmazandó önkormányzati rendelet valamely rendelkezése mely más jogszabályba ütközik, mi ennek az indoka, és melyek az azt alátámasztó bizonyítékok.
Záró rész
[21] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[22] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése szerint a feleket teljes költségmentesség illeti meg és a saját költségeiket maguk viselik.
[23] A határozat helyben történő közzététele a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[24] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2023. március 7.
Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró