Köf.5.026/2020/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5026/2020/4.

A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Varga Eszter bíró

Az indítványozó: Győri Törvényszék

Az érintett önkormányzat: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (01.25.) Ök. rendelet 103. §-ának a 03965 övezeti sorszámmal jelölt előírása törvénysértő, ezért azt ezen határozat közzétételével megsemmisíti;
- megállapítja, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (01.25.) Ök. rendelet 103. §-ának a 03965 övezeti sorszámmal jelölt előírása nem alkalmazható a Győri Törvényszék előtt 1.K.700.211/2020. számon folyamatban lévő perben, valamint valamennyi, a jelen határozat meghozatalának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;
- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
- elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendeletek kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

Ezen határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Győri Hulladékégető Kft. a Győr, 0610/2 hrsz.-ú ingatlanon végzi különböző hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítását, hasznosítását és előkezelését, melyre 8.000 tonna/év kapacitásra egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A kapacitásbővítés iránti kérelmében a kapacitás 12.000 tonna/évre történő emelésének engedélyezését kérte.

[2] A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal az elsőfokú határozatával évi 12.000 tonna hulladékmennyiség hulladékártalmatlanítási, hulladékhasznosítási előkezelési tevékenységre vonatkozóan hulladékgazdálkodási engedélyt, levegőtisztaság-védelmi engedélyt, környezetvédelmi működési engedélyt és egyben egységes környezethasználati engedélyt adott a Győri Hulladékégető Kft. alperesi érdekelt részére. A határozat XII. fejezet A) pontja szerint a hatóság azzal engedélyezte a kapacitásbővítést, hogy:
„1. a jelen határozatban foglalt tevékenység, kizárólag a Győr MJV Közgyűlése 1/2006. (I.25.) Ök. rendelettel jóváhagyott Győr város szabályozási terve és helyi építési szabályzata (GYÉSZ) – mely szerint a 03965* sz. Hulladékkezelők és - lerakók különleges övezet (Khu) övezetbe van sorolva, az övezet egyedi előírása alapján a 2005-ben engedélyezett feldolgozási kapacitás tovább nem növelhető – tárgyi 0610/20 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó kapacitásbővítést engedélyező egyedi előírásainak módosításával végezhető el.
2. A fenti GYÉSZ módosításról szóló döntést a Hatósághoz, annak jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül el kell juttatni.
3. Amíg a győri 0610/2 helyrajzi számú ingatlan Győr MJV Közgyűlése 1/2006. (I.25.) Ök rendelettel jóváhagyott Győr város szabályozási terve és helyi építési szabályzata (GYÉSZ) szerint a 03965* sz. Hulladékkezelők és lerakók különleges övezet (Khu) övezetbe van sorolva, az övezet egyedi előírásai alapján a 2005-ben engedélyezett feldolgozási kapacitás tovább nem növelhető, és amíg ez az előírás módosításra nem kerül, addig az Ügyfél részére összesen 8000 t/év – 7000 t/év veszélyes hulladék, 1000 t/év nem veszélyes hulladék – az égetési technológiába átvehető hulladék mennyisége.  A fenti mennyiségen belül a hasznosításra átvehető hulladékok mennyisége – amennyiben minimálisan a hulladék fűtőértéke a 13 MJ/kg értéket meghaladja 4.800 t/év – 4.200 t a veszélyes hulladék, 600 t/év a nem veszélyes hulladékok.”

[3] A Pest Megyei Kormányhivatal, mint másodfokú hatóság a 2019. november 11. napján kelt, PE/KTFO/2497-10/2019. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és többek között az elsőfokú határozat XII. fejezet A) pontjának törléséről rendelkezett. A határozat indokolása tartalmazza, hogy a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (01.25.) Ök. rendelet (a továbbiakban: GYÉSZ) alapját többek között az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontja képezi, amely szerint felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a helyi építési szabályzatát. A másodfokú hatóság utalt továbbá az Étv. hatályát rögzítő 1. § (1) bekezdésre, a helyi építési szabályzat fogalmát tartalmazó 2. § 11. pontra, a településfejlesztés és településrendezés célját tartalmazó 10. § (1) bekezdésre, valamint az Étv. 13. § (1) bekezdésére és arra, hogy az Alaptörvény 32. § (3) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. A hatóság kiemelte, hogy a GYÉSZ az Étv. felhatalmazása alapján született, szabályozása az önkormányzat közigazgatási területének településszerkezetére, annak területén történő építésekre, épületek elhelyezésére terjed ki és terjedhet ki. Tekintettel arra, hogy az engedélyes ált kért kapacitásnövelés további épületek építésével nem jár, hanem a meglévő épületek kihasználása és kihasználtsága fog növekedni, így a GYÉSZ-t nem lehet úgy értelmezni, hogy az megtiltja az ilyen formájú, típusú kapacitásnövelést.

[4] A jogerős határozattal szemben Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata keresettel élt, melynek folytán a közigazgatási per a Győri Törvényszék előtt 1.K.700.211/2020. számon van folyamatban. A kereset szerint a jogerős közigazgatási határozat jogszabálysértő, mert az elsőfokú határozatból törölt rendelkezés azt eredményezi, hogy a kapacitás bővítésére a GYÉSZ rendelkezéseivel ellentétesen, jogszabályba ütköző módon kerülhet sor.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

[5] A Győri Törvényszék (a továbbiakban: az indítványozó) az előtte folyó eljárásban az 1.K.700.211/2020/10. számú végzésében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)  144. §-a értelmében indítványozta annak megállapítását, hogy a GYÉSZ 103. §-ának 03965 övezeti sorszámmal jelölt előírása az Étv. 1. § (1) bekezdésébe, 2.§ 11. pontjába és 13. § (1) bekezdésébe ütközik, kérte továbbá, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa ezen rendelkezést a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmisítse meg. Az indítványozó egyidejűleg az eljárását felfüggesztette.

[6] Az indítvány szerint az önkormányzat a hulladékégető – építési tevékenységgel nem járó – működési kapacitásának növelését annak ellenére tiltotta meg a GYÉSZ-ben, hogy az nem tartozik a helyi építés rendjének szabályozási körébe. A helyi építési szabályzat tartalmi kereteit meghatározó Étv. 13. § (1) bekezdés sem engedi a helyi építési szabályzat fogalmának olyan kiterjesztő értelmezését, hogy a települési önkormányzat a helyi építés rendjére hivatkozással korlátozhatja a hulladékégető működési teljesítményét. Ebből következően az Étv. 13. § (1) bekezdése nem biztosít jogkört arra, hogy a települési önkormányzat a helyi építési szabályzatban előírja a hulladékégető által „feldolgozható”, ártalmatlanítható hulladék mennyiségét.

[7] A Kúria a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. Az önkormányzat védiratában az indítvány elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az „építés rendje” kifejezés alatt nem lehet kizárólag az építési tevékenységgel kapcsolatos előírásokat érteni, az Étv. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint ugyanis az épített környezet alakítását és védelmét a jogszabályokban előírt építészeti, településképi műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban kell megvalósítani. A GYÉSZ pedig az építés rendjét annak feltételeinek és módjának meghatározással szabályozza.
 
[8] Az önkormányzat utalt az Étv. és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) GYÉSZ megalkotásának időpontjában hatályos rendelkezéseire, kiemelve, hogy ezen rendelkezések előírták, hogy az érintett terület lakosságának életkörülményeiben bekövetkező hátrányos következmények elhárítása vagy csökkentése érdekében figyelemmel kell lenni az érintettek értékrendjére, szociális helyzetére, ezek várható változására, továbbá vizsgálni kell a lakosság életkörülményeit és igényeit, ezen rendelkezések megengedték a felhasználás korlátozásának szabályozását. A GYÉSZ megalkotására megfelelő jogszabályi felhatalmazás mellett, a környezeti szempontok figyelembevétele mellett került sor.

[9] Az önkormányzat kifejtette, hogy a GYÉSZ hivatkozott rendelkezésének megalkotását megelőzően széleskörű társadalmi egyeztetést folytatott le, melynek eredményeként „a jogalkotó egyértelműen a meglévő állapot konzerválását célozta meg a településrendészeti eszköz készítésekor. Az égetőmű működését adottságnak tekintve, az övezeti előírást nem változtató, meglévő rendeltetést és használati módot nem tiltó, vagy korlátozó szabályt alkotott”. Az egyeztetések során a beépítési százalék is megemelésre került. „Ennek az »alkunak« a következménye volt, hogy a GYÉSZ 103. §-ba egyedi előírás került”. A véleménye szerint a megalkotott szabályozásra az OTÉK 7. § (5) bekezdés 1. pontja biztosított lehetőséget.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[10] Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.

[11] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A Kp. 140. § (1) bekezdése szerint az indítványra a keresetlevél szabályait kell alkalmazni.

[12] Az indítvánnyal érintett GYÉSZ rendelkezés a következő:

A GYÉSZ V. fejezet 103. §-ában található táblázat alábbi sora:

         Övezet sorszáma

            Előírás

03965

            A 2005-ben engedélyezett feldolgozási kapacitás tovább nem növelhető.

[13] A Kúriának az indítvány alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az önkormányzatnak lehetősége van-e a helyi építési szabályzatban a hulladékfeldolgozási kapacitás szabályozására.

[14] Elsőként az állapítható meg, hogy a támadott szabály, rendeletbe foglalt egyedi döntésnek tekinthető, amennyiben egy meghatározott jogalany – a Győri Hulladékégető Kft. – tevékenységére, tervezett kapacitásbővítésére vonatkozik. A rendelkezés egyedi döntés jellegét az önkormányzat is elismerte védiratában.

[15] A Kúria már a Köf.5.047/2013/3. számú határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény hatálybalépését követően „a Kúria – a normakontroll keretében – az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálatát végzi, önálló törvényértelmezés keretében. A Kúria normakontroll eljárása során fennállónak tekinti hatáskörét a normába foglalt egyedi döntések törvényességi vizsgálatára is. Az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontjába foglalt hatáskör, azaz az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálata kiterjed az önkormányzati rendeletbe és azok mellékleteibe foglalt valamennyi rendelkezés vizsgálatára, függetlenül attól, hogy azok normatív vagy – tartalmában – egyedi döntést tartalmaznak. Ha nem így lenne, akkor a törvényességi vizsgálat – és egyben mindenfajta bírói felülvizsgálat – alól kikerülnének a rendeletbe foglalt egyedi döntések. Mindez – azon túl, hogy jogorvoslati problémákat is felvet – az önkormányzati működés törvényességi vizsgálatával kapcsolatos bírósági feladatoktól is idegen lenne.”

[16] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint „a jogállamiság alkotmányos alapját jelentő jogbiztonság elvének egyik garanciája a jogforrási hierarchia érvényesülése. A jogforrási hierarchia azt jelenti, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály tartalma nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel” {3132/2013. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás [42], 3152/2016. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [14], 3019/2017. (II. 17.) AB határozat, Indokolás [26]}. Az Alaptörvény juttatja kifejezésre a hierarchikus rendet, a jogszabályok egymáshoz és az Alaptörvényhez való viszonyát.

[17] A Kúria kiemeli, hogy az, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes nem korlátozódhat az önkormányzati rendelet megalkotásakor hatályos jogszabályokkal való összeütközés tilalmára, az önkormányzati rendelet ugyanis a jogforrási hierarchiában elfoglalt helye alapján sem megalkotásakor, sem azt követően nem lehet ellentétes más jogszabállyal. Mindez következik az Alaptörvény jogállamiságot deklaráló B) cikk (1) bekezdéséből és a jogbiztonság alapelvéből is.

[18] Az Önkormányzati Tanács a Köf.5031/2012/11. számú határozata óta követett gyakorlata szerint a Kúria Önkormányzati Tanácsa az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálata során az önkormányzati rendeleteket mindig a hatályos törvényekhez és a hatályos más jogszabályokhoz méri. A Kúria Önkormányzati Tanácsának – az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontjában és a Bszi. 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében eljárva – az Alaptörvényből és törvényből eredő feladata, hogy az önkormányzati normákat a törvényekkel összhangba hozza, illetőleg –   az új jogalkotást tekintve – összhangban tartsa. Az önkormányzati rendszer hatályos szabályainak a mindenkor hatályos törvényekkel és más jogszabályokkal kell összhangban állni.

[19] Nem annak volt tehát jelentősége az ügyben, hogy a GYÉSZ megalkotásakor milyen tartalmú jogszabályok voltak hatályban, hanem annak, hogy a támadott rendelkezés ellentétes-e más jogszabállyal.

[20] Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján az önkormányzatok egyrészt eredeti rendeletalkotó hatáskörrel rendelkeznek (törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére) másrészt törvényben kapott felhatalmazás alapján alkothatnak önkormányzati rendeletet (származékos rendeletalkotó hatáskör).

[21] A települési önkormányzatok helyi építési szabályzat tárgyú rendelet alkotására való felhatalmazását az Étv. 62. § (6) bekezdés 6. pontja alapján biztosítja.

[22] Az Étv. 1. § (1) bekezdése szerint az Étv. hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan:
a) a településfejlesztésre és a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés),
b) a településfejlesztés tervezése és a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés),
c) az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására,
d) az építmények építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-műszaki tervezés),
e) az építmények kivitelezésére,
f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására,
g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére,
h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra,
i) az a)-h) pontok körébe tartozó kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására,
j) az a)-i) pontokban foglaltakkal kapcsolatos feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre, továbbá
k) az a)-j) pontokban foglaltakra vonatkozó szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására (a továbbiakban együtt: építésügy).

[23] Az Étv. 2. § 11. pontja szerint helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési (fővárosban a kerületi) önkormányzati rendelet, a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat.  

[24] Az Étv. 13. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania.  

[25] Az OTÉK 1. § (1) bekezdése szerint területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.  

[26] A Kúria megállapította, hogy a helyi építési szabályzat speciális tartalmú önkormányzati rendelet, a szabályozási tárgyköre nem lehet tetszőleges, az így csak az építés rendjének a helyi sajátosságoknak megfelelő szabályozását tartalmazhatja. Az építés rendje ennek megfelelően az Étv. és az OTÉK hivatkozott rendelkezései között értelmezhető.

[27] A jogalkotás alkotmányos és törvényből fakadó követelményeitől nem idegen, hogy meghatározott tárgykört szabályozó normák esetén az adott tárgykörrel össze nem függő szabályokat e speciális normában nem lehet elhelyezni. Ennek oka, hogy a speciális tárgykörű jogszabályok előkészítéséhez, megalkotásához, általában speciális jogalkotási eljárás vezet.

[28] Az Alkotmánybíróság a 4/2006. (II. 15.) AB határozatában a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvényből megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek más törvények módosításait is tartalmazták. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a költségvetés speciális tárgyára tekintettel – az Országgyűlés jóváhagyja az állami költségvetést – a költségvetési törvényhez semmilyen más törvény nem kapcsolódhat, a további törvényi módosítások a kiemelt tárgynak a szabályozásától elválasztandók. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a speciális előkészítési és végrehajtási eljárással megalkotandó normák ekkénti megőrzése a demokratikus jogalkotási eljárástól elválaszthatatlan.

[29] Az önkormányzati rendeletalkotást tekintve is találunk speciális szabályozási tárgyakat. Ilyennek tekinthetjük az önkormányzatok szervezeti-és működési szabályzatáról szóló rendeletét [Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pont, Mötv. 53. §] amelynek megalkotásához vezető eljárás és annak tárgya is kötött. Speciális normának tekinthetjük továbbá az önkormányzat költségvetéséről és zárszámadásról szóló rendeletét [Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pont, Mötv. 111-116.§-ok], de speciális tárgyú jogszabályok a településrendezési eszközök [Étv. 9/B. § (2) bekezdés], köztük a helyi építési szabályzat is. Az Étv. 13. § (1) bekezdése – a fent bemutatott módon – meghatározza a helyi építési szabályzat szabályozásának célját a 13. § (2) bekezdés pedig a szabályozási tárgyakat, amelyeket építési tevékenység esetén figyelembe kell venni (pl. övezetet, megengedett legnagyobb beépítettséget, szabályozási vonalat stb.).

[30] A Kúria rámutat: a településrendezési eszközök, így a helyi építési szabályzat elfogadási eljárása eltér az önkormányzati rendeletalkotás általános szabályaitól. Eltér, amennyiben előre meghatározott véleményezési és egyeztetési eljárás kell, hogy megelőzze a normaalkotást [Étv. 8. §, 30/C. §]. A jelenleg hatályos Étv. 8. § (2) bekezdése értelmében a településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket a települési önkormányzat a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséről és elfogadásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a megállapításuk előtt véleményezteti. (2013. január 1 előtt a véleményeztetési eljárás szabályait az Étv. 9. §-a tartalmazta.)

[31] A Kúria többször vizsgálta már a helyi építési szabályzat megalkotásához kapcsolódó speciális eljárási szabályok betartását. A Kúria a Köf.5055/2013. számú határozatában megállapította, hogy az érdekelt államigazgatási szervekkel való egyeztetés kötelezettsége és a lakosság bevonása az eljárásba olyan garanciális jellegű eljárási követelményeket jelent, amelyeket a jogi szabályozás nem ír elő más önkormányzati rendelet megalkotása során. Megállapítható így, hogy az önkormányzat képviselő-testülete nem rendelkezik szabad döntési lehetőséggel abban a tekintetben, hogy a helyi építési előírások megállapításáról az Étv.-ben szabályozott eljárási rendben elfogadott helyi építési szabályzatban, vagy ezen eljárási kötöttségek nélkül elfogadott önkormányzati rendeletben rendelkezik-e. (Ezt az értelmezést megerősítette később pl. a Köf. 5030/2018/3. számú határozat is [38]).

[32] Megállapítható tehát, hogy a jogalkotási eljárás különös garanciái érvényesülnek a helyi építési szabályzat esetén is, az építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet is olyan jogszabály, amelyben csak a törvényekben meghatározott tárgyak szabályozhatók, az építés rendjétől való eltérő szabályoknak a helyi építési szabályokban nincs helye.

[33] Az érintett önkormányzat hivatkozásival ellentétben továbbá nem bővíti a helyi építési szabályzat megalkotására vonatkozó jogalkotási felhatalmazás kereteit az, hogy az Étv. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint a környezet- és természetvédelmi követelményeket is szem előtt kell tartani.

[34] Ebből következően a hulladékfeldolgozási kapacitás korlátozása nem tekinthető az építés rendjének körébe tartozó, helyi építési szabályzat által meghatározható rendelkezésnek, a GYÉSZ V. fejezet 103. §-ában található vizsgált rendelkezés nem függ össze az építés rendjének helyi sajátosságok szerinti megalkotásával, mivel a szabály így önmagában egy kapacitásbővítési tilalmat tartalmaz. Mint ahogy az ügy irataiból is kiderül a Győri Hulladékégető Kft. – mint a norma címzettje – a kapacitásbővítést építési tevékenység nélkül is meg tudja valósítani, viszont a GYÉSZ-ben foglalt tilalom erre az esetre is vonatkozik. Az önkormányzat ezért olyan szabályt foglalt a helyi építési szabályzatba, mint speciális önkormányzati normába, amely független az építésügy helyi szabályozásától.

[35] A Kúria megítélése szerint az önkormányzat védiratában megjelölt OTÉK 4. § (3) bekezdése és 7. § (5) bekezdés e) pontja nem ad felhatalmazást a GYÉSZ indítványban támadott rendelkezésének megalkotására. Az OTÉK 4. § (3) bekezdésében is az építés rendjével összefüggő szabályok megalkotása szerepel, a 7. § (5) bekezdés 1) pontja pedig az övezetek felhasználásról szól. A Kúria egyébiránt megjegyzi, hogy az OTÉK mint kormányrendelet, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján, törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályként már jogforrási minősége miatt sem hatalmazhat fel, vagy kötelezhet önkormányzatot rendeletalkotásra.

[36] Mindezek alapján megállapítható, hogy a GYÉSZ indítvánnyal érintett rendelkezései ellentétesek az Étv. hivatkozott rendelkezéseivel, ezért a Kp. 146. § (1) bekezdése szerint megállapította azok más jogszabályba ütközését, illetve azokat az a) pont rendelkezései alapján megsemmisítette. A Kp. 147. § (1) bekezdése szerint a megsemmisített önkormányzati rendelet, illetve annak rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben. A Kúria ez alapján általános alkalmazási tilalmat rendelt el.

[37] A Kúria végezetül megjegyzi, hogy a fentebb kifejtettek nem jelentik egyúttal azt is, hogy a helyi önkormányzat az általa a védiratában hivatkozott célok elérése érdekében eszköztelen lenne. A hulladékégetői kapacitása növelésének korlátozása lehet legitim cél, egy ilyen törekvés az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdésben meghatározott helyi közügynek tekinthető. Az önkormányzat – mint ahogy azt a védirata is tartalmazza – számos más módon elérheti a kapacitásbővítés tilalmát, a vonatkozó tárgyban (pl. környezetvédelem) rendeletalkotásra is van lehetőség.

[38] Összefoglalva: A Kúria azt állapította meg, hogy a vitatott rendelkezés helyi építési szabályzatba foglalása nem egyeztethető össze az Étv.-vel; a GYÉSZ V. fejezet 103. §-ában található megtámadott szabály törvényellenessége az Étv. 2. § 11. pontja és 13. §-a alapján áll fenn.

Záró rész

[39] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[40] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[41] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[42] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. A Kúria határozata a Kp. 146. § (5) bekezdése alapján mindenkire nézve kötelező.

Budapest, 2020. december 15.

Dr. Balogh Zsolt sk. a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos sk. előadó bíró,
Dr. Varga Eszter sk. bíró