Köf.5.025/2025/8. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5.025/2025/8.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró
Dr. Sugár Tamás bíró

Az indítványozó: Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal (cím1)

Az indítványozó képviselője: Dr. Gulyás Renáta kamarai jogtanácsos

Az érintett önkormányzat: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (cím2)

Az érintett önkormányzat képviselője: Molnár Ügyvédi Iroda (cím3, eljáró ügyvéd: Dr. Molnár Barbara)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

  • megállapítja, hogy Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a fizető várakozás rendjéről szóló 10/2025. (III.24.) önkormányzati rendelete más jogszabályba ütközik, ezért azt 2025. november 30. napjával megsemmisíti;
  • elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
  • elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a kézbesítést követő 8 napon belül – az önkormányzati rendeletek kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a 2025. március 20. napján tartott testületi ülésén alkotta meg a fizető várakozás rendjéről szóló 10/2025. (III.24.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.), amely 2025. július 1. napján lépett hatályba.
  2. Az Ör. 1. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat közigazgatási területén kijelölt fizető várakozási területeket az Ör. 1. melléklete tartalmazza.  Az Ör. 1. § (2) bekezdése alapján a várakozási területek Piros (I.) és Sárga (II.) zónákra tagolódnak. Az Ör. 4. § (1) bekezdése szerint a várakozási területeken lévő várakozóhelyek munkanapokon (kivéve: december 24., 27-31.) 800 és 2000 közötti időszakban csak az adott várakozási övezetre előírt, a várakozás időtartamának megfelelő mértékű (teljesárú vagy kedvezményes) várakozási díj megfizetésének ellenében, vagy az Ör.-ben meghatározott, díjmentességet biztosító, várakozási engedéllyel, regisztrációval vehetők igénybe.
  3. A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) az Ör.-rel kapcsolatban 2025. április 29. napján az információkérés keretében fordult az önkormányzathoz, melynek keretei között a Parkolási Koncepció rendelkezésre bocsátásán felül tájékoztatást kért az Ör.-ben szabályozott, díjfizetési kötelezettséggel érintett területek vonatkozásában az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (a továbbiakban: KM rendelet) mellékletének 35.15.a)-c) pontjai szerinti telítettségi mérésekről.
  4. Az információkérésre az önkormányzat jegyzője által JG/200-2/2025. számon adott válasz 2025. május 12. napján érkezett meg az indítványozóhoz. A válasz keretei között a jegyző rendelkezésére bocsátotta a Parkolási Koncepció tervezetét és tájékoztatást nyújtott arról, hogy a telítettség méréssel kapcsolatos információk a tervezet 43. oldalán érhetők el, továbbá jelezte, hogy a P+R parkolók vonatkozásában nincs folyamatban a helyi építési szabályzat módosítása. A Parkolási Koncepció közzétételével összefüggésben úgy nyilatkozott, hogy az 2024. február 22. napján és 2024. április 9. napján jelent meg Tatabánya Megyei Jogú Város honlapján a lakosság általi véleményeztetés céljából.
  5. Az indítványozó 2025. május 16. napján KE/3/443-1/2025. számon törvényességi javaslattal élt az érintett önkormányzat felé. Ebben arra hivatkozott, hogy valamennyi, a tárgykörhöz kapcsolódó, a parkolási helyzet megoldását célzó döntés és szabályozó elfogadására a végleges, képviselő-testület által elfogadott Parkolási Koncepcióban foglaltak teljes körű ismeretében kerülhet sor jogszerűen. Álláspontja szerint az Ör. elfogadása, a kapcsolódó döntéshozatali eljárás során a fenti alapvető követelmény nem teljesült, így javasolta, hogy a Parkolási Koncepció tárgyában született döntést követően és annak tükrében kerüljön sor az Ör. érdemi és jogtechnikai szempontú felülvizsgálatára.
  6. Az önkormányzat közgyűlése a 2025. május 22. napján tartott testületi ülésén a 270/2025. (V.22.) számú határozattal döntött a Parkolási Koncepció elfogadásáról a város közigazgatási területét érintően. Egyúttal a 269/2025. (V.22.) számú határozat keretei között egyhangúan elfogadta az indítványozó által tett javaslatokat, s az Ör. felülvizsgálatának, valamint az intézkedések megtételének határidejét, az Ör. hatályba lépését követő 2025. szeptember 30. napjában határozta meg.
  7. Az önkormányzat 2025. júniusában megkezdte az Ör. hatályba lépésével kapcsolatos előkészületeket, többek között a gépjárművek Ör. 8. §-a szerinti regisztrációját.
  8. Ez követően az önkormányzat a 2025. június 19. napján tartott rendes ülésén elfogadta a 24/2025. (VI.23.) önkormányzati rendeletét, mely az Ör. 8. § (4) bekezdésének eltérő szöveggel történő hatályba léptetéséről rendelkezett. Ugyanezen az ülésen a közgyűlés az Ör. hatályba lépésének elhalasztását, illetve hatályba nem lépését célzó további indítványokat nem fogadta el.
  9. Az indítványozó – figyelemmel arra, hogy az önkormányzat az Ör. átfogó felülvizsgálatát csak annak hatályba lépését követően kívánta elvégezni – KE/3/443-4/2025. számon törvényességi felhívást bocsátott ki, melyben legfeljebb 45 napos, 2025. augusztus 28. napjáig tartó határidőt tűzött a feltárt jogsértések orvoslására. A felhívásban továbbra is fenntartotta az Ör. elfogadásának körülményeivel a KE/3/443-1/2025. számú törvényességi javaslatban már jelzett kifogásait, azaz álláspontja szerint mindaddig nem kerülhetett volna sor a rendelet elfogadására, amíg a képviselő-testület nem fogadta el a Parkolási Koncepciót, valamint a telítettség mérésének jogszerűségével és a mért értékekkel kapcsolatos kifogásait. A felhívásban az Ör. egyes rendelkezéseivel [8. § (3) bekezdés, 2. melléklet 11.2. alpontja] összefüggésben is konkrét jogsértéseket tárt fel, valamint a rendelet egésze tekintetében jelezte az adatvédelemmel és a normavilágossággal kapcsolatos törvényességi aggályait.
  10. Az önkormányzat közgyűlése a törvényességi felhívásban foglaltakat a 2025. augusztus 28. napján tartott testületi ülésén megtárgyalta. Többek között a törvényességi felhívásban megjelölt jogsértések orvoslása érdekében a közgyűlés megalkotta a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2025. (VIII.29.) önkormányzati rendeletét a fizető várakozás rendjéről szóló 10/2025. (III.24.) önkormányzati rendelet módosításáról (a továbbiakban: módÖr.), mely a kihirdetést követő 15. napon, vagyis 2025. szeptember 13. napján lép(ett) hatályba.
  11. Az indítványozó álláspontja szerint bár az önkormányzat az Ör. módosításával a törvényességi felhívásban foglalt számos jogsértésre reagált, ugyanakkor az abban foglaltak nem voltak elégségesek valamennyi általuk feltárt jogsértés kiküszöbölésére, ezért a törvényességi felhívás nem vezetett eredményre. Erre figyelemmel az indítványozó a 2025. szeptember 8. napján kelt, KE/3/443-6/2025. számú indítványában a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult az Ör. más jogszabályba ütközésének vizsgálata iránt.
  12. Az indítványozó ezzel egyidejűleg a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 145. §-a alapján kérte, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa az ügydöntő határozat közzétételét követő napig az Ör. vitatott rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazási tilalmát rendelje el.
  13. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a 2025. szeptember 23. napján kelt Köf.5.025/2025/5. számú végzésével az indítványozó Ör. ideiglenes alkalmazási tilalmának elrendelése iránti kérelmét elutasította.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

  1. Az indítványozó indítványában az Ör. egészének, illetve annak 1. § (2) bekezdése, 4. § (1) bekezdése, valamint 1. számú melléklete más jogszabályba ütközésének megállapítását, és az Ör. megsemmisítését kérte a Kúria Önkormányzati Tanácsától. Arra hivatkozott, hogy az Ör. vitatott rendelkezései ellentétesek a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15/A. § (3) bekezdésével és a KM rendelet mellékletének 35.15. a)-c) pontjainak szabályaival. Az Ör. 1. számú melléklete nem felel meg a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek sem.
  2. Mindenekelőtt kiemelte, hogy a Kkt. 15/A. § (3) bekezdése szerint díjfizetési kötelezettség olyan várakozási terület tekintetében és időszakra rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (telítettsége) a 70%-ot meghaladja. Idézte továbbá a KM rendelet mellékletének 35.15. a)-c) pontjaiban foglaltakat is, melyek kibontják a telítettség mérésével kapcsolatos szabályokat. Így többek között azt, hogy a 35.15.a) pont alapján a telítettség megállapításánál figyelembe kell venni az alábbi szempontokat: aa) a várakozási díj megfizetésének kötelezettsége a naptári év napjai legalább 50%-án fennáll, ab) a legalább 100 darab várakozóhely működik a területen, ac) a telítettség legalább 20%-a két óránál rövidebb idejű parkolási igénnyel lép fel.
  3. Az indítványozó álláspontja szerint a Parkolási Koncepció a településrészenként elvégzett mérések ismertetésekor nappali és éjszakai mérési eredményekről számol be, ennél részletesebb, óránkénti adatok hiányában nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az Ör. kizárólag olyan várakozási területen és olyan időszakra vezet be díjfizetési kötelezettséget, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága a 70%-ot meghaladja, így nem alátámasztott az sem, hogy a KM rendelet 35.15. a) pontjában foglaltak megvalósultak.
  4. Az indítvány hivatkozott arra is, hogy az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott anyagokból nem derült ki, hogy a telítettségi felmérés végzése során eleget tettek-e azon kötelezettségnek, melyet a KM rendelet 35.15. bf) pontja előír, miszerint a mérés időpontját a legnagyobb forgalmú évszakban, két egymást követő héten, a tervezett díjfizetési időszaknak megfelelően kell kijelölni.
  5. Hivatkozott továbbá a KM rendelet mellékletének 35.15. c) pontjára is, mely szerint a mérést és eredményét is – időbélyeggel vagy időazonosítóval ellátott fényképfelvételekkel együtt –dokumentálni kell és 5 évig meg kell őrizni. A díjfizetési kötelezettséggel rendelkező területet határoló területen – amennyiben ott parkolási feszültség jelentkezik – korlátozott várakozási övezet kijelölésével, vagy a díjfizetési övezetben degresszív, progresszív, lépcsős díjrendszer alkalmazásával szükséges szabályozni. Az indítvány szerint nem igazolt az sem, hogy időbélyeggel vagy időazonosítóval ellátott fényképfelvételekkel együtt történt meg a mérés dokumentálása, így nem alátámasztott, hogy a KM rendelet 35.15. c) pontjában foglaltak megvalósultak.
  6. Az indítványozó álláspontja szerint a tárgykör szabályozásakor először el kell végezni a KM rendeletnek megfelelő telítettségi méréseket, azok eredményei tükrében kerülhet sor egy város parkolási koncepciójának elfogadására, majd azt követően történhet meg a jogalkotási feladatok elvégzése. Márpedig álláspontja szerint jelen esetben korábban alkották meg az Ör.-t, mint ahogy elfogadták volna a Parkolási Koncepciót, a fizető várakozás rendjét alapvetően meghatározó telítettségi mérések pedig az önkormányzat által is elismert módon hiányosak voltak. Bár 2025. augusztus 28. napján döntést hoztak a mérések kiegészítésének szükségességéről és a kiegészítő mérések megrendeléséről, nyilvánvaló, hogy azok nem alkalmasak arra, hogy utólagosan megalapozzák, kvázi legalizálják az Ör.-t.
  7. Mindezek alapján az indítványozó szerint – bár számos jogsértés kiküszöbölésére sor került a módÖr. elfogadásával – az Ör. a módosítások hatályba lépését követő formájában a fenti indokok alapján továbbra is jogszabálysértő.
  8. Az önkormányzat védiratában elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan az indítvány visszautasítását, harmadlagosan az indítvány elutasítását kérte.
  9. Az eljárás megszüntetése indokául hivatkozott a Kúria Köf.5010/2025/7. számú határozatára, mely szerint a Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványozó szerepét nem veheti át, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás során csak az indítvány és a védirat keretei között vizsgálódhat a Kp. 2. § (4) bekezdése szerinti alapelvi rendelkezés miatt. Kiemelte, hogy az indítvány az Ör. és annak 1. § (2) bekezdése, 4. § (1) bekezdése és 1. számú melléklete 2025. július 1. napjától hatályos időállapotát érinti, amelyek azonban a módÖr. alapján módosultak, azaz akként tekintendőek, hogy az Ör. módosításával az önkormányzat a sérelmesnek tartott helyzetet orvosolta, az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezéseit módosította. Arra figyelemmel, hogy az Ör. indítványban szereplő rendelkezései nem vagy nem ugyanazon tartalommal hatályosak, mint az indítvány benyújtásának napján, az Ör. más jogszabályba ütközésének vizsgálatára az indítvány alapján nem kerülhet sor.
  10. Az indítvány visszautasítása kapcsán a védiratban előadta, hogy amennyiben az indítvány a módÖr. módosított rendelkezéseire is vonatkozik, úgy álláspontja szerint a Kúria nem hozhat azzal kapcsolatban döntést, hiszen az Ör. ezen rendelkezéseinek hatályba lépésére 2025. szeptember 13. napján – az indítvány benyújtását követően - került sor, emiatt az indítványt úgy kell tekinteni, hogy abban az indítványozó nem jelölte meg konkrétan azt az önkormányzati rendeletet, amelynek más jogszabályba való ütközésének vizsgálata szükséges lenne, így az indítvány érdemi vizsgálatra alkalmatlan és a Kp. 48. § (1) bekezdés k) pontja alapján az indítvány visszautasításának van helye.   
  11. Harmadrészt az önkormányzat az indítvány elutasítását a védiratában arra alapozta, hogy az indítványozónak nem nyílt meg a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (2) bekezdése szerinti absztrakt normakontroll kezdeményezési joga. Álláspontja szerint a törvényességi javaslat elfogadása körében meghatározott határnap (2025. szeptember 30.) nem telt el az indítvány benyújtásáig, így nem nyílt meg az indítványozónak a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (6) bekezdés szerinti törvényességi felhívás alkalmazási joga, és ennek következtében a Mötv. 134. § (2) bekezdése szerinti normakontroll kezdeményezési joga sem. A védiratban továbbá kiemelte, hogy az önkormányzat a 2025. május 22. napján meghozott 269/2025 (V.22.). számú határozattal fogadta el a törvényességi javaslatban foglaltakat, azaz legelőször ez a nap minősül a törvényességi javaslatra adott válasz értékelése időpontjának. Ha ez a döntés a törvényességi javaslat vonatkozásában eredménytelenség megállapítására ad okot, úgy a Korm. rendelet 2. § (6) bekezdése szerint az indítványozónak ezt követő 30 nap állt volna rendelkezésére a további törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazására, amelyet nem vitásan elmulasztott, hiszen a 2025. július 14. napján kelt törvényességi felhívás megküldésére több, mint 30 nappal később került sor, mint a törvényességi javaslatról való döntésre, ezért az indítványozónak ismételt törvényességi felhívást kellett volna kibocsátania a Korm. rendelet 2. § (7) bekezdése alapján.
  12. Az önkormányzat hivatkozott arra is, hogy az indítványozó törvényességi felhívásában a törvényes állapot helyreállításáról való gondoskodást írta elő az önkormányzat felé, az Ör. vagy annak rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését egyetlen hivatkozott rendelkezés vonatkozásában sem indítványozta. Ezzel szemben az indítványban már elsősorban az Ör. egészének megsemmisítését kérte arra hivatkozással, hogy az Ör. a Kkt. 15/A. § (3) bekezdésében foglaltakba és a KM rendelet mellékletének 35.15. a)-c) pontjaiba, illetve a Jat. 2. § (1) bekezdésébe ütközik. A Mötv. 132. § (1) bekezdése, 134. § (1) és (2) bekezdései, valamint 136. § (2) bekezdése alapján kiemelte, hogy a következetes joggyakorlat szerint, ha a törvényességi felhívás az önkormányzati rendelet egészét érintette, úgy megnyílik a lehetőség a rendelet egészének bírósági felülvizsgálatára, ha csak egyes részeit kifogásolta, a bírósági felülvizsgálatra irányuló indítványban is csak az önkormányzati rendelet egyes rendelkezéseinek vizsgálatát és megsemmisítését kérheti. Ekként foglalt állást a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.026/2016. számú határozatában. Álláspontja szerint az indítványozó elsődleges kérelmével a törvényességi felhívás keretein túlterjeszkedett.
  13. A Kúria Önkormányzat Tanácsának Köf.5.044/2016/3. számú döntésére hivatkozással utalt arra, hogy amennyiben az indítványozó úgy véli, hogy a módÖr.-rel módosított Ör. normatartalma továbbra sem felel meg az általa korábban felhívott jogszabályi rendelkezéseknek, úgy erre vonatkozóan ismételt törvényességi felhívást kellett volna kibocsátania és ennek eredménytelensége esetén lett volna lehetőség a Kúria eljárását kezdeményezni, hiszen a módÖr. módosította valamennyi, a másodlagos indítványban megjelölt rendeleti rendelkezést.
  14. Az indítványozó a védiratra vonatkozó észrevételt terjesztett elő, melyben fenntartotta, hogy a 2025. július 14. napján kelt törvényességi felhívás nem volt eredményes, az önkormányzat nem intézkedett teljeskörűen valamennyi jogszabálysértés megszüntetése érdekében, a megfelelő telítettségi mérésék hiányában az Ör. szabályozása jogszabálysértő.
  15. Az önkormányzat 2025. október 20-án kelt észrevételében a védiratát fenntartva, kiemelte, hogy sem a polgármester, sem a jegyző nem tett olyan nyilatkozatot, amelyben bármilyen jogszabálysértő magatartást vagy mulasztást elismert volna. Az indítványozónak a Köf.5.044/2016/3. számú határozathoz kapcsolódó érvelését továbbra is tévesnek minősítette, mert állítása szerint a törvényességi felhívásban foglaltaknak megfelelően intézkedett. Az észrevételhez csatolt dokumentumok mellőzését kérte az elkésett előterjesztésre hivatkozással.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai

  1. Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.

I.

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a védiratban hivatkozott pergátló akadályok vonatkozásában megállapította, hogy jelen ügyben sem az eljárás megszüntetésének a Kp. 81. § (1) bekezdés g) pontja, sem az indítvány visszautasításának a Kp. 48. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételei nem álltak fent.
  2. Mindenekelőtt kiemelendő, hogy a Kkt. 15/A. § (3) bekezdésében és a KM rendelet mellékletének 35.15. a)-c) pontjaiban előírt – valamennyi helyi önkormányzat számára kötelező – feltételrendszer az érintett önkormányzat előtt is ismert volt, ahogyan tartalmilag az indítványozó valamennyi eljárása során hivatkozott is rá. A törvényességi felhívás 3. és 4. oldala részletesen tárgyalta a fenti jogszabályokkal kapcsolatos eljárásrendet, s az Ör. érdemi és jogtechnikai szempontú felülvizsgálatára tett az indítványozó javaslatot a törvényességi felhívásában. Az indítványozó az indítványban jogsérelemként a törvényességi felhívásban már kifogásolt jogszabálysértő jogalkotási folyamatot mutatta be, ezzel összefüggésben kérte az Ör. egészének megsemmisítését, ezért az indítvány a Kp. 140. § (1) bekezdésében hivatkozott tartalmi követelményeknek mindenben megfelelt. Ebből következően a Kp. 139. §-a folytán alkalmazandó 48. § (1) bekezdés k) pontja szerinti visszautasítási ok (jogsérelem megjelölésének hiánya) nem merült fel.
  3. Az indítványozási jogkör megnyílásával kapcsolatban releváns adat, hogy a törvényességi felhívás 2025. augusztus 28. napjáig terjedő határidőt jelölt meg az önkormányzat számára. A Korm. rendelet 9. § b) pontja szerint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvényességi felhívása többek között abban az esetben is eredménytelen, ha az érintett által a törvényességi felhívásban foglaltak alapján tett intézkedés nem szünteti meg a jogszabálysértést, vagy újabb jogszabálysértést idéz elő. A Mötv. 134. § (2) bekezdése értelmében a törvényességi felhívás eredménytelensége esetén a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt.
  4. A normakontroll eljárás kezdeményezésének előfeltétele, hogy az önkormányzat képviselő-testülete megismerhesse és megtárgyalhassa a kormányhivatal által észlelt törvényességi problémát. Amennyiben az érintett önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadta és a törvényességi felhívásban foglaltaknak megfelelően intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, akkor ebben az eljárásban a kormányhivatalnak nem nyílik meg a normakontroll kezdeményezési joga. (Köf.5.044/2016/3.)
  5. Az indítványozó a 2025. augusztus 28. napján megtett intézkedéseket – a módÖr. elfogadását – nem tekintette olyannak, mely orvosolta volna valamennyi jogszabálysértést, különösen a telítettségi mérésekkel összefüggésben, mert az önkormányzat az Ör. hatályba lépését nem halasztotta el,így a Mötv. 136. § (2) bekezdése szerinti indítványozási joga megnyílt. Az önkormányzat nem igazolta, hogy időközben az indítványban megjelölt, a döntéshozatali eljáráshoz kapcsolódó összes jogsérelmet orvosolta volna, ezért a normakontroll iránti eljárás megszüntetésének a Kp. 81. § (1) bekezdés g) pontja alapján nem volt helye.
  6. A jelen indítvány keretei között a Kúria Önkormányzati Tanácsának azt kellett vizsgálnia, hogy a szabályozás alapjául szolgáló, a magasabb jogszabályok által előírt feltételrendszer teljesült-e. Az Ör. normatartalmának és annak időközi módosításának azért nem volt – a védiratban állítottakkal szemben – jelentősége, mert az indítvány benyújtásakor a módÖr. már elfogadásra és kihirdetésre került, annak normatartalma az indítványozó és az önkormányzat előtt is ismert volt.

II.

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványban hivatkozott jogi érvek közül elsőként az Ör. egészét érintően a Kkt. 15/A. § (3) bekezdésébe és a KM rendelet mellékletének 35.15. a)-c) pontjaiba való ütközéssel kapcsolatos érveket vizsgálta meg.
  2. Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
  3. Az önkormányzat a fizető várakozás rendjét szabályozó Ör-t a Kkt. 48. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint a Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti helyi közügyben (településüzemeltetés) megillető jogalkotási jogkörében eljárva alkotta meg.
  4. A Kkt. 15/A. § (3) bekezdése szerint: „Díjfizetési kötelezettség olyan várakozási terület tekintetében és időszakra rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja. A 70%-os telítettségi mutatót nem kell alkalmazni e törvény hatálybalépése előtt kijelölt várakozási területek tekintetében.”
  5. A Kkt. fenti előírása alapján a várakozás díjkötelessé tételének anyagi jogi feltétele az előírt %-os mértékű telítettség megvalósulása.
  6. A KM rendelet mellékletének 35.15. a)-c) pontjai határozzák meg a telítettség megállapításának eljárási rendjét a következők szerint:
    „35.15. a) A díjfizetési kötelezettség olyan várakozási területen, olyan időszakra (tervezett időszak) rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja. A díjfizetési kötelezettség tervezett időszaka a várakozási szokások befolyásolására, előtte-utána 2 órával kibővíthető. A telítettség megállapításánál figyelembe kell venni az alábbi szempontokat:
    aa) a várakozási díj megfizetésének kötelezettsége a naptári év napjai legalább 50%-án fennáll, és
    ab) a legalább 100 darab várakozóhely működik a területen, és
    ac) a telítettség legalább 20%-a két óránál rövidebb idejű parkolási igénnyel lép fel.
    35.15. b) A várakozási övezetként kijelölt területnek egybefüggőnek, a szabályozásnak egységesnek, a terület határainak egyértelműnek kell lennie. Amennyiben a várakozási területen a közterületeknek nem azonos a tulajdonosa, abban az esetben a tulajdonosok előzetes egymás közötti megállapodását követően lehet csak bevezetni a díjfizetési kötelezettséget. Ebben az esetben a tulajdonosok (az általuk megbízott üzemeltetők) kötelesek bármely – azonos tarifaövezetben levő – parkolóautomatánál váltott parkolójegyet elfogadni.
    A telítettség mértékét
    ba) új díjfizetési kötelezettség elrendelését, vagy
    bb) a díjfizetési kötelezettség 1 óránál hosszabb időbeli kiterjesztését, vagy
    bc) a várakozási terület parkolóhelyszámának (jelen jogszabály hatálybalépésének időpontjában meglevő férőhelyszám) 10%-nál nagyobb bővítését megelőzően kell megállapítani a változás által érintett teljes területen, a következők szerint:
    bd) a mérést a tulajdonos önkormányzat megrendelésére megfelelő – a Magyar Mérnöki Kamara által igazolt – jogosultsággal rendelkező szakember bevonásával kell elvégezni,
    be) a díjfizetési kötelezettség alá eső teljes területen a közcélra használható várakozóhelyeken, külön felvéve a tiltott módon várakozók számát,
    bf) a mérés időpontját a legnagyobb forgalmú évszakban, két egymást követő héten, a tervezett díjfizetési időszaknak megfelelően kell kijelölni,
    bg) a mérést a tervezett díjfizetési időszakban legalább óránként kell elvégezni,
    bh) a mérés során a közcélú várakozóhelyeken elhelyezett járművek számát a tiltott módon várakozók számával meg kell növelni és a kapott eredményt – mint összes várakozási igényt – kell a rendelkezésre álló várakozóhelyek számához viszonyítani (%).
    35.15. c) A mérést és eredményét – időbélyeggel vagy időazonosítóval ellátott fényképfelvételekkel együtt – is dokumentálni kell és 5 évig meg kell őrizni. A díjfizetési kötelezettséggel rendelkező területet határoló területen – amennyiben ott parkolási feszültség jelentkezik – korlátozott várakozási övezet kijelölésével, vagy a díjfizetési övezetben degresszív, progresszív, lépcsős díjrendszer alkalmazásával szükséges szabályozni.”
  7. A fenti szabályozás alapján két releváns következtetés vonható le. Az egyik, hogy csak olyan várakozási terület vonható be a díjfizetés alá, ahol a járművek várakozására alkalmas helyek telítettsége a 70%-ot meghaladja. Másrészt ehhez – a díjfizetést megállapító önkormányi rendelet elfogadásához – szükséges a KM rendelet mellékletének 35.15. a)-c) pontjaiban a telítettség mérésével és megállapításával kapcsolatos eljárásrend betartása. Ezen szabályozással a jogalkotó az önkormányzatok díjfizetéses parkolással kapcsolatos rendeletalkotásának garanciális szabályait fektette le. Azaz az e tárgykörben megalkotandó önkormányzati rendeleteknek kötelező feltétele, hogy a fentebb lefolytatott eljárásrend alapján megállapítható legyen azon anyagi jogi feltétel teljesülése, hogy a telítettségi mutató a 70%-ot meghaladja.
  8. A Kúria Önkormányzati Tanácsának tehát abban a kérdésben kellett állást foglalnia jelen ügyben, hogy az Ör. megalkotása során a fenti feltételek teljesültek-e, azaz a díjfizetési kötelezettséggel rendelkező területek meghatározása (kijelölése) a magasabb jogszabályoknak megfelelően történt-e.
  9. Az Önkormányzati Tanács következetes gyakorlata szerint az önkormányzati rendeletek megalkotásának elengedhetetlen feltétele az eljárási szabályok betartása. Csak a formalizált eljárás szabályainak betartásával keletkezhet érvényes jogszabály [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992. 85; 3001/2019. (I. 7.) AB határozat] (legutóbb megerősítette a Köf.5.015/2025/4. számú határozat). A Köf.5.022/2022/8. számú döntés pedig kiemelte, hogy az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, észszerű rendben történő lefolytatásának is lényeges feltétele.
  10. Megállapítható, hogy a védirat csupán a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtti eljárással összefüggő érvelést tartalmazott, az önkormányzat a Kkt. 15/A. § (3) bekezdésével és a KM rendelet mellékletének 35.15. a)-c) pontjaival kapcsolatos indítványozói kifogást érdemben nem vitatta. Az indítványozó által rendelkezésre bocsátott iratokból az tűnik ki, hogy az önkormányzat közgyűlése csak az Ör. elfogadását követően, 2025. május 22. napján tartott testületi ülésén döntött a Parkolási Koncepció elfogadásáról, mely csak részleges információkat tartalmaz a telítettségi méréssel összefüggésben, valamennyi díjfizetés alá vont területhez kapcsolódó tételes mérési eredményt nem jelölt meg, valamint a feltüntetett mérési eredmények több esetben a 70%-os minimumértéket nem haladják meg. Ezen túlmenően az önkormányzat nem mutatott be jelen eljárásban olyan dokumentumot, amely a KM rendeletnek megfelelő méréseket alátámasztotta volna. Sőt, a rendelkezésre álló információk szerint, az önkormányzat – a törvényességi felhívást követően – a 2025. augusztus 28 napján tartott testületi ülésén maga hozott döntést arról, hogy a szükséges kiegészítő mérések megrendeléséről utólag gondoskodik.
  11. Mindezek alapján az indítványból, az önkormányzat által az indítványozónak adott válaszból, valamint az önkormányzat által a védirathoz becsatolt anyagokból is az a következtetés vonható le, hogy az Ör. 1. mellékletében díjfizetés alá vont valamennyi várakozási terület vonatkozásában teljes bizonyossággal nem történt meg a magasabb jogszabályoknak megfelelő telítettségi mérés. Így az önkormányzat sem a Kkt. 15/A. § (3) bekezdésében előírt 70%-os telítettség megvalósulását nem tudta alátámasztani teljeskörűen, sem a KM rendelet mellékletének 35.15. a)-c) pontjaiban előírt megelőző eljárás lefolytatását nem bizonyította, melyből következően a központi jogszabályok által előírt dokumentációs kötelezettséget sem teljesítette az önkormányzat.
  12. A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezért megállapította, hogy az Ör. a Kkt. 15/A. § (3) bekezdésébe és a KM rendelet mellékletének 35.15. a)-c) pontjaiba ütközik, mert az önkormányzat a rendeleti szabályozás alapjául szolgáló, ágazati jogszabály szerinti megelőző méréseket nem, vagy csak hiányosan végeztette el, mely a teljes Ör. szabályozására kihatással van. A rendeletalkotás alapjául szolgáló dokumentumok és eljárásrend utóbb – az Ör. módosításával és további mérések megrendelésével – már nem reparálható.
  13. A fentiekre figyelemmel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A megsemmisítés következtében az Ör. egyes rendelkezéseinek jogszabálysértéssel kapcsolatos indítványelemeit nem vizsgálta.
  14. A normakontroll iránti eljárásban a Kp. 146. § (3) bekezdése alapján a megsemmisített önkormányzati rendelet, illetve annak megsemmisített rendelkezése az Önkormányzati Tanács határozatának közzétételét követő napon veszíti hatályát. A Kp. 146. § (4) bekezdése szerint az Önkormányzati Tanács az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztésének időpontját ettől eltérően is megállapíthatja, ha azt a jogbiztonság vagy az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.
  15. A Kúria a megsemmisített rendelkezés hatályvesztésének időpontját a Kp. 146. § (4) bekezdése alkalmazásával – a jogbiztonság védelmében – a jövőre nézve (pro futuro), 2025. november 30-ai hatállyal állapította meg, ezzel kellő időt biztosítva az önkormányzatnak a jogszabályokkal összhangban álló szabályozás előkészítésére és megalkotására.
  16. A Kúria Önkormányzati Tanácsa utal arra, hogy a fenti tárgykörben történő helyi rendeletalkotás során a magasabb szintű szabályoknak való megfelelés csak a szabályosan lefolytatott telítettségi mérés után, annak eredményét figyelembe véve történhet meg. Amennyiben a díjfizetést megelőző, átlagos foglaltság méréséhez az önkormányzat szükségesnek tartja, a mérés időtartalmára mentesítheti a díjfizetési kötelezettség alól a mérés alá vont területeket a valós telítettség megállapítása érdekében.

A döntés elvi tartalma

  1. A fizető várakozás rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályszerű megalkotásának előfeltétele a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltságának (telítettségnek) a jogszabályok szerint előírt mérése és a mérési eredmény figyelembevétele.

Záró rész

  1. Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdésére alapulóan tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg.
  3. A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
  4. Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg, és saját költségeiket maguk viselik.
  5. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2025. október 21.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke 
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró