A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata
Az ügy száma: Köf.5.025/2021/4.
A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Horváth Tamás bíró, Dr. Varga Zs. András bíró
Az indítványozó: Szegedi Törvényszék
Az érintett önkormányzat: Fábiánsebestyén Község Önkormányzata
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a mezei őrszolgálat működéséről és mezőőri járulékról szóló 5/2020. (III. 25.) számú önkormányzati rendelete más jogszabályba ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasítja;
- elrendeli, hogy határozatának közzétételére – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] Fábiánsebestyén község polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 46. § (4) bekezdésében és a fegyveres biztonsági őrzésről, a természetvédelmi és a mezőőri szolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbőtv.) 19. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Fbőtv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva megalkotta Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a mezei őrszolgálat működéséről és mezőőri járulékról szóló 5/2020. (III. 25.) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.), amelyet a jogszabályoknak való megfelelés érdekében a 6/2020. (V.27.) önkormányzati rendelettel módosított. Az Ör. alapján 2020. április 1. napjától az érintett önkormányzat a község közigazgatási területéhez tartozó termőföldek őrzésére és védelmére 3 fő önkormányzati rendész közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazásával mezei őrszolgálatot biztosít. A mezőőri járulékfizetési kötelezettség azt a termőföldet használó természetes személyt, jogi személyt és jogi személyiség nélküli egyéb szervezetet – ha ez ismeretlen a tulajdonost – terheli, akinek a termőföld a tárgyév január hó 1. napján a használatában van. A mezőőri járulék mértéke 150 Ft/AK/év.
[2] Az érintett önkormányzat polgármestere a Kat. 46. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörét gyakorolva a 2020. november 4. napján kelt
- Fs/1442-11/2020. számú határozatával az I. r. felperest a határozat közlését követően 444.419 forint, 2020. december 10. napjáig 444.419 forint,
- az Fs/1443-13/2020. számú határozatával az II. r. felperest a határozat közlését követően 1.555.914 forint, 2020. december 10. napjáig 1.555.914 forint,
- az Fs/1444-11/2020. számú határozatával az III r. felperest a határozat közlését követően 522.428 forint, 2020. december 10. napjáig 522.428 forint,
- az Fs/1445-11/2020. számú határozatával az IV. r. felperest a határozat közlését követően 345.381 forint, 2020. december 10. napjáig 345.381 forint
mezőőri járulék megfizetésére kötelezte.
[3] A felperesek az alperes határozatai bírósági felülvizsgálata iránt keresettel éltek, melyben elsődlegesen a határozatok megsemmisítését, másodlagosan a határozatok megváltoztatását kérték akként, hogy a bíróság a mezőőri járulék összegét szántók esetén 600 Ft/ha/év; gyep, illetve legelő esetén 200 Ft/ha/év figyelembevételével állapítsa meg. Harmadlagosan kérték, hogy a bíróság a Kúria Önkormányzati Tanácsánál indítványozza az Ör. felülvizsgálatát, visszamenőleges hatállyal való megsemmisítését, valamint a perben történő alkalmazásának kizárását. Álláspontjuk szerint az Ör. alaptörvény-ellenes, mert annak megalkotására nem volt a polgármesternek hatásköre, másrészt magasabb jogszabályba ütköző módon nem az őrzendő terület után, hanem a területen lévő földek minősége alapján állapítja meg a mezőőri járulékot, aránytalanul magas összegben.
[4] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozataiban foglaltakat.
Az indítvány és az önkormányzat védirata
[5] A fenti előzmények után az indítványozó Szegedi Törvényszék a 8.K.700.139/2021/7. számú végzésével az eljárását felfüggesztette és indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. más jogszabályba ütközésének vizsgálatát.
[6] Az indítványozó – a Kat. 46. § (4) bekezdésére, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 9. §-ára, valamint az Alaptörvény 48. §-ára alapított – álláspontja szerint a polgármesternek nem volt hatásköre az Ör. meghozatalára, sem annak módosítására, a rendelet megalkotása ugyanis nem határidőhöz kötött, nem halaszthatatlan, meghozatalát nem tette szükségessé a koronavírusjárvány. Álláspontja szerint a polgármester (és az önkormányzat) járványügyi intézkedésként helyi szabályok megalkotására csak akkor, olyan tárgykörben jogosult, amelyre a kormány rendkívüli intézkedési körében – a humánjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzetben – felhatalmazást ad számára.
[7] Az indítványozó bíróság kifejtette, hogy mivel a mezőőri járulék a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 28. § (1) bekezdés b) pontja szerint köztehernek minősül, melynek eleme a jogszabályon alapuló kiszámíthatóság, a fizetési kötelezettség mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a föld nyilvántartásba vett működési területhez igazodjon, és nem a föld vagyoni (aranykorona) értékéhez. Álláspontja szerint a föld vagyoni értékéhez igazodó mezőőri járulék burkolt vagyonadót jelent. Előadta továbbá, hogy az Ör-ben megállapított mezőőri járulék mértéke eltúlzott, szükségtelenül és aránytalanul magas, joggal való visszaélést takar.
[8] Mindezek alapján az indítványozó szerint az Ör. a Mötv. 9. §-ába, valamint az Fbőtv. 18. § (1) és (2) bekezdésébe ütközik.
[9] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján a 42. § (1) bekezdése értelmében felhívta az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata előterjesztésére.
[10] Az érintett önkormányzat a védiratában az indítvány elutasítást kérte. Álláspontja szerint a polgármester feladat- és hatáskörét veszélyhelyzet idejére szólóan szabályozó Kat. 46. § (4) bekezdéséből éppen az következik, hogy a polgármester a mezőőri járulék tárgykörében rendeletet alkothat. A hivatkozott jogszabályhely ugyanis a feladat- és hatáskörgyakorlás korlátairól is rendelkezik, e körben pedig a mezőőri járulék tárgyában hozott szabályozást nem nevesíti. Ebből következően az ilyen tárgyú rendelet nem tartozik abba a körbe, amely esetén a hivatkozott rendelkezés vagy más jogszabály kizárná a polgármester által történő megalkotását. Előadta továbbá, hogy a mezőőri járulék bevezetésére a szükségesség és az arányosság elvének szellemében került sor, mivel a koronavírusjárvány okozta veszélyhelyzetben az önkormányzat bevételei csökkentek, a mezőőrség önkormányzat általi, önerőből való fenntartása nehézséget okozott, ezért került sor a mezőőri szolgálat gazdák befizetéseiből történő finanszírozására, illetve az ennek alapjául szolgáló rendelet megalkotására.
[11] A mezőőri járulék mértékét illetően az önkormányzat hangsúlyozta, hogy az indítványban hivatkozott Fbőtv. 18. § (1) bekezdése nem a járulék mértékének maghatározására, hanem a mezőőri szolgálat működési területére vonatkozik. Az Ör. az arányosság és kiszámíthatóság elve alapján, közhiteles nyilvántartásban rögzített adatok figyelembevételével határozza meg a mezőőri járulék mértékét, szem előtt tartva a földterületek termőképességét, amely egyben a földhasználók teherbíró képességének figyelembevételét is jelenti. Rámutatott, hogy a mezőőri járulék, amely minden földhasználót ugyanúgy érint – azaz nem csak a természetes személyekre vonatkozik –, nem települési adóként került bevezetésre. Hozzátette, hogy mind a mezőőri járulék bevezetését, mind annak mértékét kizárólag a felperesek kifogásolták.
[12] A védirat utalt továbbá a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal 2020. szeptember 22. napján kelt CS/B01/5059-29/2020. számú jegyzői megkeresésre adott „szakmai segítségnyújtására”, mely szerint a mezőőri járulék mértékének megállapítását a törvény a képviselő-testület szabad mérlegelésére bízza, ennek mindössze a célhoz kötött felhasználás jelenti a korlátját. A jelzett dokumentum ebből következően megállapítja, hogy nem jogsértő a mezőőri járulék Ör-beli meghatározása.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai
[13] Az indítvány nem megalapozott.
I.
[14] A bírói indítvány az Ör.-nek a Mötv. 9. §-ába, valamint az Fbőtv. 18. § (1) és (2) bekezdésébe ütközését állította, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsának vizsgálati kereteit is e hivatkozások jelölték ki.
[15] A Kúria Önkormányzati Tanácsa több korábbi határozatában rögzítette, hogy az Önkormányzati Tanács bírói kezdeményezés esetén azt a jogot vizsgálja, amelyet a bírónak alkalmaznia kell. Így kerülhet sor hatályon kívül helyezett, vagy a későbbiekben módosult önkormányzati rendeletek vizsgálatára csakúgy, mint az abban az idősíkban hatályos magasabb jogszabályok figyelembevételére (Köf.5012/2016/4., Köf.5083/2012/4). A perbeli ügyben a jogvita tárgya a 2020. évi mezőőri járulék fizetési kötelezettség, így mind a vitatott Ör., mind az Mötv. és a Fbőtv. ebben az időintervallumban hatályos normaszövege jelenti az alkalmazandó jogot.
[16] Az indítvány az Ör. egészére terjedt ki, ezért a Kúria az Ör. – a perben támadott határozatok keltének napján azaz, 2020. november 4-én hatályos – teljes normaszövegét idézi a következők szerint:
„Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete feladat- és hatáskörében a polgármester a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében biztosított hatáskörében, a fegyveres biztonsági őrzésről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 19. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazása, a fegyveres biztonsági őrzésről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 16.§ (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.A rendelet hatálya
1.§
1.A rendelet területi hatálya kiterjed Fábiánsebestyén Község közigazgatási területéhez tartozó termőföldekre.
2.A rendelet személyi hatálya kiterjed az (1) bekezdés szerinti termőföldet használó természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre, ha ez ismeretlen a tulajdonosra.
2. Értelmező rendelkezés
2. §
E rendelet alkalmazásában:
1. Termőföld: az a földrészlet, amely Fábiánsebestyén Község közigazgatási területén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas művelési ágban van nyilvántartva.
3. A mezei őrszolgálat
3. §
(1) Fábiánsebestyén Község Önkormányzata a község közigazgatási területéhez tartozó termőföldek őrzésére és védelmére 1 § (1) bekezdésében megjelölt területek őrzésére és védelmére három (3) fő önkormányzati rendész közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazásával mezei őrszolgálatot biztosít.
(2) A mezei őrszolgálat feladatait a Fábiánsebestyéni Önkormányzati Rendészet (a továbbiakban: Rendészet) látja el.
(3) A mezei őrszolgálat együttműködik a rendőrséggel, a polgárőrséggel, a működési területén lévő vadásztársaságokkal, hivatásos vadászokkal és munkája során a polgárokkal és civil egyesületekkel jó kapcsolatot alakít ki.
(4) A mezőőr feladatait az 1997. évi CLIX. törvény 23. §-ában, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény, továbbá a működési és szolgálati szabályzatban, és a munkaköri leírásában, és az e rendeletben foglaltak szerint látja el.
4. A mezőőri járulék nyilvántartása, megfizetése és mértéke
4. §
(1) A mezőőri járulékfizetési kötelezettség azt a termőföldet használó természetes személyt, jogi személyt és jogi személyiség nélküli egyéb szervezetet, ha ez ismeretlen a tulajdonost (a továbbiakban együtt: kötelezett) terheli, akinek a termőföld a tárgyév január hó 1. napján a használatában van.
(2) A mezőőri járulék fizetési kötelezettség megállapítása a kötelezett 1. melléklet szerinti tulajdonjogra vonatkozó nyilatkozata és az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján történik.
(3) A fizetendő mezőőri járulék mértékét és megfizetésének kötelezettségét hatósági határozattal a jegyző állapítja meg.
(4) A mezőőri járulékot a kötelezettnek tárgyév június hó 30. napjáig, valamint tárgyév december 10. napjáig kell 50%-50%-ban megfizetnie az önkormányzat elkülönítetten kezelt mezei őrszolgálat alszámlájára.
(5) A nem határidőben megfizetett mezőőri járulék után késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden késedelemmel érintett naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
5. §
(1) A mezőőri járulék kivetését, illetve annak mértékét befolyásoló adatok változását - különösen a tulajdonjogában történt változást, a módosult térmértéket, a megváltozott művelési ágat - az ezt igazoló okirat bemutatása mellett 15 napon belül köteles a kötelezett bejelenteni.
(2) A tulajdonos köteles legelőször 2020. június 15. napjáig bevallást benyújtani.
Az (1) bekezdés szerinti változást és a 4. § (2) bekezdése szerinti föld tulajdonjogának változására vonatkozó nyilatkozatot legkésőbb a tárgyév január 31-éig kell bejelenteni.
(3) A művelési ágat és a térmértéket az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján kell meghatározni.
(4) Amennyiben a kötelezett a művelési ágtól eltérően használja a földterületet, akkor az illetékes földhivatalnál a tulajdonosnak kérelmeznie kell a művelési ág megváltoztatása iránti eljárás lefolytatását.
(5) A jegyző és a Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartja a mezei őrszolgálat működési területén nyilvántartott termőföldek 1 sz. melléklet szerinti adatokat.
6. §
(1) a) A mezőőri járulék mértéke 150 Ft/AK/év
b)
(2) A mezőőri járulékot a kötelezett valamennyi földrészletének művelési áganként összevont területe négyzetméter pontosságú térmértéke és az (1) bekezdésben foglalt művelési ágankénti éves díjtétel szorzata alapján kell kivetni.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a közös tulajdonban lévő termőföld esetén a tulajdonostárs tulajdoni hányadára jutó területmértéket kell figyelembe venni.
5. Mentesség a mezőőri járulék megfizetése alól
7. §
Mentes a mezőőri járulék megfizetése alól
a) az a kötelezett, akinek tulajdonában lévő valamennyi termőföld után az adott tárgyévre fizetendő mezőőri járulék nem éri el az 1000 Ft összeget,
b)
6. Záró rendelkezések
8. §
(1) A mezőőri járulék megállapításával kapcsolatos ügyekben a jegyző jár el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és e rendeletben foglalt eljárási szabályok alapján.
(2) A mezőőri járulék fizetésére kötelezettek és a járulék mértékének megállapítása történhet:
a) az 1.melléklet szerinti nyomtatványokon benyújtott önbevallással,
b) önbevallás hiányában ingatlan-nyilvántartási adatok alapján történő kivetéssel
(3) E rendelet 4. § (1) bekezdésének 2020. április 01-jétől május 27-áig hatályos szövege a tulajdonos tekintetében nem alkalmazható azokban az esetekben, amikor ismert a földhasználó.
9. §
(1) Ez a rendelet 2020. április 01. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Fábiánsebestyén Község Önkormányzat Képviselő Testületének 26/2004. /IX.13./ Ö rendelete a mezei őrszolgálatról.”
II.
[17] A Kúria – az indítványban foglalt sorrendtől eltérve, figyelemmel arra, hogy a hatáskör esetleges hiányában minden további, így a járulék mértékének megállapítására vonatkozó vizsgálat szükségtelen – elsőként a polgármester hatáskörét vizsgálta. Az indítványozó a Kat. 46. § (4) bekezdésére, illetve az Mötv. 9. §-ára hivatkozva állította, hogy a polgármesternek nem volt hatásköre az Ör. meghozatalára.
[18] A Kat. 46. § (4) bekezdése szerint „[v]eszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.” Az Mötv. 9. §-a alapján az „e törvényben meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni.”
[19] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a Kat. hivatkozott rendelkezésének második mondata a feladat- és hatáskörgyakorlás korlátait tartalmazza. Minthogy a mezőőri szolgálat nem esik az itt nevesített korlátozások körébe, így annak szabályozására a polgármester a képviselő-testület jogkörében eljárva rendeletalkotási hatáskörrel rendelkezett. A Mötv. 9. §-a pedig nem hatáskört megállapító szabály, hanem a hatáskörök jóhiszemű, kölcsönös együttműködés elvén alapuló, rendeltetésszerű gyakorlásának követelményét rögzítő alapelv. Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az indítványban a hatáskör hiányának alátámasztására megjelölt jogszabályhelyekbe az Ör. megalkotása nem ütközik.
III.
[20] Ezt követően a Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítvány keretei között azt vizsgálta, hogy a mezőőri járulékfizetési kötelezettség mértékének megállapítása az indítványozó által megjelölt Fbőtv. 18. § (1)-(2) bekezdéseibe ütközik-e. Az indítványozó Fbőtv. 18. § (1) bekezdésére alapított álláspontja szerint a járulék mértékét a nyilvántartásba vett működési terület (nagysága) alapján kell megállapítani.
[21] Az Fbőtv. 18. § (1) bekezdése értelmében „[a] mezei őrszolgálat a nyilvántartásba vett területen (a továbbiakban: működési terület) látja el tevékenységét.” A (2) bekezdés szerint „[a]z őrszolgálat létszámát a működési területhez és a körzetben tevékenykedő egyéb közfeladatot ellátó őrszolgálatok működéséhez mérten úgy kell megállapítani, hogy annak napi, rendszeres ellenőrzése biztosítható legyen.”
[22] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Fbőtv. hivatkozott rendelkezése nem a mezőőri járulék mértékének területarányos meghatározását írja elő, hanem az őrszolgálat tevékenységének helyét határozza meg, továbbá a mezőőri szolgálat létszámának a szolgálattal érintett területhez viszonyított meghatározásáról szól. A mezőőri járulék mértékére vonatkozóan az Fbőtv. 19. § (1) és (2) bekezdése állapít meg szabályokat, melyeket azonban az indítványozó bíróság nem jelölt meg. Ezek, az indítványban fel nem hívott rendelkezések sem tartalmaznak egyébként a járulék mértékének területarányos meghatározására vonatkozó szabályt.
[23] A Kúria Önkormányzati Tanácsa áttekintette a mezőőri szolgálat szabályozására vonatkozó önkormányzati jogalkotást és ennek során megállapította, hogy a települési önkormányzatok egy része a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból (ennek folytán saját költségvetéséből) működteti a mezei őrszolgálatot, azaz nem szed járulékot a földhasználóktól. Azok a helyi önkormányzatok, amelyek a szolgálat fenntartását a föld használói (tulajdonosai) által befizetett járulékokból finanszírozzák, annak mértékét vagy a terület nagysága (hektár) alapján, vagy a földterület termőképességét is figyelembe vevő (aranykorona) értéke alapján állapítják meg. (Utóbbi körbe tartozik például Dunavecse 5/2020. (III. 26.) számú, Árpádhalom 11/2018. (X. 29.) számú, Dabas 18/2012. (III. 1.) számú, Túrkeve 2/2018. (II. 1.) számú, Piliscsaba 6/2014. (III. 12.) és Püspökszilágy 2/2017. (III. 1.) számú önkormányzati rendelete.)
[24] Az indítványozó bíróság – indokolással és konkrét jogszabállyal alá nem támasztott – álláspontja szerint a mezőőri járulék burkolt helyi adót takar. Ezzel összefüggésben a Kúria megjegyzi, hogy a járulék hasonlít az adókhoz, ráadásul az Fbőtv. 19. § (3) bekezdése értelmében adók módjára behajtandó, de ettől nem válik adóvá, mert – az adókkal ellentétben – konkrét közszolgáltatás ellátásának a közvetlen és másra jogszerűen fel nem használható fedezetéül szolgál. Adók esetében ugyanakkor nem áll szemben a befizetéssel konkrét szolgáltatás vagy tevékenység. A perbeli esetben a járulék alapja közhiteles nyilvántartásból vett konkrét ismérv, a szolgálattal érintett földterületek objektív, az önkormányzattól független mértékadata.
[25] Utal továbbá a Kúria Önkormányzati Tanácsa – az indítványban is hivatkozott – Köf.5035/2015/4. számú korábbi döntésére, mely szerint a mezőőri járulék az Fbőtv-n alapuló mezei őrszolgálat létrehozatalával és fenntartásával összefüggésben az önkormányzat javára, önkormányzati rendeletben megállapított fizetési kötelezettség. Az Fbőtv. értelmében a mezei őrszolgálat a termőföldhöz kapcsolódó, vagyonvédelmi feladatot ellátó, a települési önkormányzat döntése alapján létrehozott és fenntartott rendészeti típusú szerv. A mezőőri szolgálatot az önkormányzat a földhasználók, illetve a termőföld tulajdonosai számára előírt fizetési kötelezettségből, valamint a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból finanszírozza. A befizetés, amelyet az állam/helyi közhatalom által biztosított közszolgáltatásért, jogszabály alapján, lényegében az adott közszolgáltatás rendelkezésre állásáért kell megfizetni, a Gst. 28. § (1) bekezdés b) pontja szerinti köztehernek minősül. A mezei őrszolgálat az önkormányzat döntése alapján, rendészeti jellegű közszolgáltatás nyújtására felállított és fenntartott intézmény, amely az Fbőtv. 19. § (1) bekezdése szerinti földhasználónak vagy a termőföld tulajdonosának a szándékától független, mégis rendelkezésére álló közszolgáltatás. Ugyanakkor annak költségeihez jogszabályban – önkormányzati rendeletben – megállapított kötelezettsége folytán hozzá kell járulnia.
[26] Az indítványozó hivatkozott a mezőőri járulék mértékének eltúlzott voltára is, e vonatkozásban azonban a más jogszabályba ütközés megállapításának alapjául szolgáló jogszabályt nem jelölt meg, így azt a Kúria Önkormányzati Tanácsa nem vizsgálta.
[27] A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a polgármester az Ör. megalkotására a Kat. 46. § (4) bekezdése alapján megfelelő felhatalmazással rendelkezett, valamint, hogy a mezőőri járuléknak a föld aranykorona értéke figyelembevételével történő megállapítása nem ütközik az indítvány által jelzett Fbőtv. 18. § (1) és (2) bekezdésébe.
[28] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Kp. 142. § (2) bekezdése alapján elutasította a bírói indítványt.
A döntés elvi tartalma
[29] 1. Nem ütközik más jogszabályba a mezőőri járulék adott terület aranykorona értéke alapján történő meghatározása.
2. Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét, így a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó hatáskört is a polgármester gyakorolja.
Záró rész
[30] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[31] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[32] A határozat helyben történő közzététele a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[33] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2021. november 2.
Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Horváth Tamás s.k. bíró
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró