Köf.5.024/2024/5. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5024/2024/5.

A tanács tagja: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró, Dr. Kalas Tibor bíró

Az indítványozó: Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal (cím1)

Az indítványozó képviselője: Dr. Fazakasné Dr. Veszprémy Anna Mária jogtanácsos

Az érintett önkormányzat: Balmazújváros Város Önkormányzata (cím2)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Sipka Ügyvédi Iroda; Dr. Sipka Péter Máté ügyvéd (cím3)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

  • megállapítja, hogy Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályairól szóló 5/2023. (IV.26.) önkormányzati rendeletének – a 9/2024. (VII.01.) önkormányzati rendeletével módosított – 17. § (1) és (2) bekezdése más jogszabályba ütközik, ezért azt a kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal, 2024. július 1. napjával megsemmisíti;
  • elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;
  • elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: önkormányzat) két ülése került összehívásra 2024. június 26. és 28. napjára. A rendelkezésére álló dokumentumok szerint 2024. június 26. napján 10.00 órára a polgármester, míg a 2024. június 28. napján 12.00 órára az alpolgármester hívta össze a testületi üléseket. Mindkét meghívóban napirendi pontként szerepelt a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályairól szóló 5/2023. (IV.26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet) módosítása.
  2. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) HB/11-TÖRV/00560-2/2024. ügyiratszámon kelt levelében tájékoztatást kért az önkormányzattól, hogy Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testülete tartott-e ülést 2024. június 26. és 28. napján. Továbbá tájékoztatást kért arról, hogy az üléseket ki, mikor hívta össze, ki nyitotta meg és vezette, határozatképesek voltak-e az ülések, amennyiben nem, mikor, milyen okból váltak határozatképtelenné, valamint ki zárta be az üléseket és mikor.
  3. A Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a BAL/8529-3/2024. iktatószámú válaszlevelében azt a tájékoztatást adta az indítványozó számára, hogy a képviselő-testület nem tartott ülést 2024. június 26. és 28. napján. Az üléseket nem nyitotta meg senki és nem vezette senki. Az ülések nem voltak határozatképesek, mert azokon a megválasztott képviselők több mint fele nem jelent meg. Az ülések előtt 6 képviselő volt jelen az ülésteremben, akik a szavazógépbe is bejelentkeztek. A jelenléti íveket 6 képviselő írta alá, az üléseket nem zárta be senki, mivel nem volt ülés. Egyúttal hivatkozott arra is, hogy mivel nem volt testületi ülés, így arról nem kell testületi jegyzőkönyvet készíteni. A jegyző továbbá tájékoztatta az indítványozót, hogy a polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 146/L. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont alapján elfogadta a Lakásrendelet módosításáról szóló 9/2024. (VII. 1.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Ör.).
  4. Az indítványozó 2024. július 17. napján HB/11-TÖRV/00581-1/2024. ügyiratszámon az Mötv. 134. § (1) bekezdése alapján törvényességi felhívást bocsátott ki a képviselő-testületnek címezve. Ebben megállapította, hogy az Ör. elfogadásához kapcsolódó döntéshozatali eljárás nem felelt meg a magasabb jogszabályokban előírt feltételeknek. A jogszabálysértés megszüntetésének határidejét 2024. augusztus 2. napjában állapította meg.
  5. A polgármester a BAL/9624-2/2024. iktatószámú válaszlevelében arról tájékoztatta az indítványozót, hogy a törvényességi felhívást 2024. július 29. napján a képviselő-testület elé beterjesztette, ugyanakkor azzal a testület a 153/2024. (VII.29.) számú határozata szerint nem értett egyet.
  6. Mivel a törvényességi felhívás nem vezetett eredményre, így az indítványozó a Mötv. 137. § (1) bekezdése alapján 2024. augusztus 8. napján kelt indítvánnyal fordult a Kúria Önkormányzati Tanácsához, melyben az Ör. más jogszabállyal való összhangjának vizsgálatát, a jogszabálysértés megállapítását és a rendelet megsemmisítését kérte.

A kormányhivatal indítványa és az Önkormányzat védirata

  1. Az indítványozó jogi álláspontja szerint az Ör. közjogi érvénytelenségben szenved, mivel a polgármester a helyi jogalkotási eljárás több, az Alaptörvényben és az Mötv.-ben lefektetett alapelvi szintű szabályát is megsértette. Az indítvány szerint különösen az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, az Mötv. 2. § (1)-(2) bekezdése, 3. § (1) és (4) bekezdése, 9. §-a, 32. § (2) bekezdés i) pontja által nevesített elvek és garanciális szabályok sérültek az Ör. elfogadása során.
  2. Az indítványozó kiemelte, hogy a közhatalom, ezen belül a helyi közhatalom gyakorlásának nyilvánossága a demokratikus működés alapja, a jogállami működés egyik sarkalatos pontja. Az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) AB határozatára hivatkozva idézte a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének fontosságát. Eszerint sem mást, sem többet nem tehet a jogalany, mint ami a jog rendeltetéséből következik. A rendeltetésével ily módon össze nem függő (de egyébként formailag jogszerű) joggyakorlat a törvény erejénél fogva jogellenesnek minősül. Kiemelte, hogy az Mötv. a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a törvényi alapelv szintjére emelte. A jogok gyakorlásának törvényi garanciái kifejezésre juttatják azt is, hogy a jogok gyakorlása egyben kötelezettség is.
  3. Az indítvány szerint nem rendeltetésszerű az a polgármesteri eljárás és döntéshozatal, amelynek célja nem a képviselő-testületi működés támogatása, hanem azzal ellentétesen az egyszemélyi döntésre törekvés. A képviselő-testület működésének akadályozása az Mötv. szerinti „a helyi közügyek demokratikus intézésében” megnyilvánuló közakarat sérelmére vezet.
  4. Kiemelte, hogy a jegyző és a polgármester válaszlevelei ellentmondásosak, álláspontjuk szerint az Mötv. 146/L. § ba) pont szerinti feltétel teljesült a két ülés összehívásával és azzal, hogy az ülések határozatképtelenek voltak. Azonban a jegyzői válaszlevél kiemeli, hogy nem volt képviselő-testületi ülés 2024. június 26. és 28. napján.
  5. Az indítványozó álláspontja szerint az Mötv. 146/L. § (1) bekezdés b) pontja feltételezi a képviselő-testületi ülés létét, nem elegendő a meghívó az ülésre, ahhoz szükség van az ülésnek a képviselő-testületi ülés vezetésére feljogosított személy általi megnyitására, az esetleges határozatképtelenség megállapítására, továbbá az ülésről készült jegyzőkönyv meglétére. Téves az önkormányzat álláspontja, amely szerint a képviselő-testületi ülések összehívásával és azok határozatképtelensége miatt megnyílt annak lehetősége, hogy a polgármester az Mötv. 146/L. § (1) bekezdés ba) pontja alapján a képviselő-testület feladat és hatáskörében elfogadhassa az ülésekhez készített előterjesztésekben szereplő döntési javaslatokat a képviselő-testület helyett.
  6. Az indítvány idézte, hogy az Mötv. 146/L. §-ához fűzött indokolás szerint az Mötv. 146/L. §-a a 2024. június 9. és 2024. október 1. közötti időszakra vonatkozóan szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, amelyek kellő jogi szabályozás kialakításával lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szükséges önkormányzati döntések a működésképtelen, határozatképtelen képviselő-testület helyett meghozatalra kerüljenek.
  7. Hivatkozott az Mötv. 45. §-ára, mely alapján a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI.25.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 4. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti, míg a 4. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület üléseit (munkaterv szerinti, illetőleg rendkívüli) a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A 2024. június 26. és 28. napjára összehívott rendkívüli üléseken a polgármester, az alpolgármester, valamint az SZMSZ 4. §-a szerinti bizottsági elnök az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontja szerinti jelenléti, az Mötv. 45. § és 65. §-a szerinti ülésvezetési és az Mötv. 66. §-a szerinti képviselő-testületi tagságából fakadó kötelezettségének teljesítését annak rendeltetésével ellentétesen elmulasztotta.
  8. Az indítványozó álláspontja szerint az Mötv. 146/L. § (1) bekezdés ba) pontja feltételezi a képviselő-testületi ülés létét, nem elegendő a meghívó az ülésre, ahhoz szükség van az ülésnek a képviselő-testületi ülés vezetésére feljogosított személy általi megnyitására, az esetleges határozatképtelenség megállapítására, továbbá az ülésről készült jegyzőkönyv meglétére. Az ellentmondásos nyilatkozatok és a kormányhivatal rendelkezésére álló dokumentumok alapján nem igazolható, hogy 2024. június 26. és 28. napján sor került-e képviselő-testületi ülés megtartására, ezért nem állt fenn az Mötv. 146/L. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti feltétel.
  9. Az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
  10. Az önkormányzat védiratában az indítvány elutasítását kérte.
  11. Előadta, hogy álláspontja szerint az indítvány tartalmi hibában szenved, mivel az nem felel meg a Kp. 140. § (1) bekezdésében, valamint 143. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglaltaknak. Ekképpen az indítvány nem tartalmazza az Ör. támadott rendelkezésének pontos megjelölését, valamint a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot, a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet.
  12. A védirat szerint az Ör. megalkotására a hatályos jogszabályok szerint került sor, így nem értett egyet az indítványban foglalt érdemi érveléssel. Az önkormányzat képviselő-testületének két ülése került összehívásra 2024. június 26. és 28. napjára, melyek határozatképtelenek voltak, ugyanis a megválasztott képviselők közül a meghívóban meghirdetett időpontban hat képviselő jelent meg. A jegyzői válasz kapcsán kiemelte, hogy az annyiban helyes, hogy az ülések határozatképtelenek voltak, viszont álláspontja szerint arról jegyzőkönyv készült, mely okiratokat a védiratához mellékelte.
  13. Az önkormányzat szerint az Mötv. 146/L. § alkalmazásának feltételeit a jogszabály egyértelműen összefoglalja, melyből következik, hogy amennyiben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal határozatképtelen, úgy a polgármester jogosult a képviselő-testület feladat- és hatásköreit gyakorolni.
  14. Az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdésének értelmezésével összefüggésben kiemelte, a képviselő-testületi ülés összehívásával az ülés jogi értelemben vett megtartására sor került. Az Mötv. ugyan előírja, hogy a képviselő-testületi ülés vezetéséért a polgármester felelős, e törvényi előírásból azonban nem következik és következhet az, hogy távolmaradás esetén képviselő-testületi ülést nem lehet tartani, vagy annak – ahogy az indítványozó sugallja – megtartására nem kerülhet sor.
  15. A védirat szerint az indítványozó az Mötv. 9. §-át félreértelmezi, mert az abban foglalt követelmény az Mötv. 146/L. §-ával összefüggésben teljesen indifferens jogelvnek tekintendő.
  16. Kiemelte, hogy az Mötv. 45. §-a egyebekben megadja a jogalapot arra is, hogy a polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés lefolytatására sor kerülhessen. A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.056/2012/5. számú határozata alapján nem törvényellenes az a rendelkezés, hogy egy települési képviselő képviselje az önkormányzatot, ha a polgármester akadályoztatva van. A felhívott döntésből kitűnik, hogy a polgármester távolmaradása esetén a jelenlevő képviselők közül bármely képviselő jogosult lehet a testületi ülés vezetésére.
  17. A védirat szerint a polgármester felhatalmazása az ülés vezetésére nem feltétlen, a képviselő-testület ülését főszabály szerint a polgármester vezeti, ha azonban azon a polgármester nem vesz részt, attól még az ülés megtartásának nincs törvényi akadálya.
  18. Álláspontja szerint a Kúria Önkormányzati Tanácsának azt szükséges az Ör. közjogi érvénytelensége körében vizsgálat tárgyává tennie, hogy annak meghozatalára az Mötv. 146/L. §-ával ellentétesen kerülte-e sor, illetve, hogy az Ör. bármely rendelkezése ellentétes-e valamely jogszabállyal.

Az Önkormányzati Tanács döntésének indokai

  1. Az indítvány megalapozott.

I.

  1. A Kúria elsőként a védiratnak az indítvány Kp. szerinti kötelező tartalmi elemeivel kapcsolatos azon kifogását vizsgálta meg, mely szerint az indítvány nem tartalmazza az Ör. támadott rendelkezésének pontos megjelölését.
  2. A Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja szerint az indítványnak tartalmaznia kell a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. A Kp. 143. § (2) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló indítványnak a keresetlevélhez képest többletelőírásoknak is meg kell felelnie. (Köf.5.006/2019/4., Köf.5.034/2023/2., Köf.5.001/2024/6. számú határozatok)
  3. A Kp. 143. § (2) bekezdés a) és b) pontja értelmében, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítvány tartalmazza a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet, valamint az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését. A szabályozás szerint az indítvány irányulhat az önkormányzati rendelet egészének vagy egyes részeinek vizsgálatára is. A rendelet egészét érintő vizsgálat általában akkor merül fel, ha az önkormányzati rendelettel kapcsolatosan az a probléma, hogy nem jött létre érvényesen, vagy olyan formai hibában szenved, amely nem orvosolható. Ilyenkor az indítványnak a vizsgálni kért önkormányzati rendelet egészét kell megjelölnie.
  4. Az Önkormányzati Tanács az önkormányzati rendelet vizsgálatát az indítvány és a védirat keretei között végzi el.
  5. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az indítvány megfelel a Kp. 140. § (1) bekezdésében, valamint 143. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglaltaknak. Az indítványozó az Ör. egészének közjogi érvénytelenségét állítja eljárásjogi jogsértésre hivatkozással, indítványában a Kp. 143. § (2) bekezdés a) pontja szerint megjelölte a vizsgálandó önkormányzati rendeletet. Az absztrakt törvényességi vizsgálatra figyelemmel a Kp. 143. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesítéséhez pedig jelen esetben elegendő volt az indítványban magát az Ör.-t megjelölni, hiszen az állított közjogi érvénytelenség az önkormányzati rendelet nem egy rendelkezését, hanem annak egészét érinti az indítványozó szerint. Ilyen esetben tehát nem szükséges a vizsgálandó rendelet egyes rendelkezéseit külön-külön, egyesével megjelölni az indítványban.

II.

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsának ezt követően az indítványban foglaltak alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az Ör. megalkotására a hatályos jogszabályok betartása mellett került-e sor.
  2. A Kúria Önkormányzati Tanácsának a Köf.5.031/2012/11. számú határozata óta követett gyakorlata szerint az önkormányzati rendeletek absztrakt törvényességi vizsgálata során az önkormányzati rendeletet mindig a hatályos törvényekhez és a hatályos más jogszabályokhoz kell mérni. Ugyanakkor az önkormányzati rendeletet a megalkotásakor hatályos magasabb jogszabályhoz kell mérni, ha rendeletalkotási szabályok megsértése az ügy tárgya (Köf.5.011/2022/4., Köf.5.010/2022/5., Köf.5.007/2024/4. számú határozatok).
  3. Az Mötv. 2024. június 9-től hatályos 146/L. §-a a következő rendelkezést tartalmazza:

(1) A 2024. június 9. és 2024. október 1. közötti időszakban a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, vármegyei közgyűlésnek (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) feladat- és hatásköreit a polgármester, főpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) gyakorolja, ha

a) a megválasztott önkormányzati képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken, vagy

b) a képviselő-testület két egymást követő alkalommal, illetve a 135. § (2) bekezdése alapján összehívott ülése

ba) határozatképtelen, vagy

bb) határozatképes, de a napirendre tűzött kérdésekben nem dönt.

  1. Az átmeneti rendelkezések értelmében a polgármester speciális jogalkotási hatáskörét többek között két egymást követő határozatképtelen testületi ülés alapozhatja meg, melyre az indítványozó szerint nem került sor. Elsőként tehát a Kúria Önkormányzati Tanácsa azt vizsgálta, hogy eljárásjogi szempontból – a két egymást követő határozatképtelen testületi ülésre hivatkozással – megnyílt-e a polgármester rendeletalkotási joga, vagy sem, azaz ebből kifolyólag az Ör. szenvedhet-e közjogi érvénytelenségben.
  2. Az Alkotmánybíróság már ítélkezési gyakorlatának kezdetén leszögezte, hogy „Csak a formalizált eljárás szabályainak a betartásával keletkezhet érvényes jogszabály” [11/1992. (III.5.) AB határozat]. Ha a jogalkotás során a jogalkotási eljárás garanciális szabályai sérülnek, akkor ez az adott jogszabály közjogi érvénytelenségét vonja maga után [29/1997. (IV.29.) AB határozat, amit az Alaptörvény hatálybalépése után megerősítette pl. a 8/2017. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás 48. pontja és a 22/2018. (XI. 20.) AB határozat, Indokolás 83. pontja]. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján a jogszabályalkotás garanciális szabályainak a megsértése a jogszabály megsemmisítését eredményezi [Lásd pl. a 63/2003. (XII. 15.) AB határozatot, illetve a 45/2012. (XII. 29.) AB határozatot és a 6/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás 77. pontját].
  3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa – az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának megfelelően – már az ítélkezése kezdetén, a Köf.5.045/2012/5. számú határozatában rámutatott, hogy az önkormányzati rendeletalkotás garanciális szabályait törvények tartalmazzák, de adott esetben garanciális rendelkezéseket tartalmazhat az adott önkormányzat által saját maga eljárására nézve – a törvény keretei között – meghatározott helyi szabályozás is. Az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, ésszerű rendben történő lefolytatásának is lényeges feltétele. Részei ennek a képviselő-testületi ülések összehívásának, a lakosság tájékoztatásának, a napirendi javaslatok megfelelő továbbításának, az ülések vezetésének és nyilvánosságának szabályai, csakúgy, mint a megfelelő szavazataránnyal elfogadott rendelet jogszabályokban meghatározottak szerinti kihirdetése. A rendeletalkotási eljárás garanciális szabályainak sérelme az ott elfogadott rendelet közjogi érvénytelenségét vonja maga után. (Köf.5.046/2016/8., Köf.5.024/2023/7. Köf.5.013/2013/7., Köf.5.030/2023/3. számú határozatok).
  4. A jelen ügyben az Mötv. 146/L. § (1) bekezdés b) pontja szerinti döntéshozatal előfeltételének (két egymást követő határozatképtelen testületi ülés) teljesülése a vitatott. A jegyző az indítványozó e tárgyú megkeresésére akként nyilatkozott, hogy a képviselő-testület 2024. június 26-án és június 28-án nem tartott ülést, ezért jegyzőkönyvek sem készültek róla. Ennek igazolására feljegyzéseket is csatolt a válasziratához.
  5. A Kúria a Köf.5.026/2019/9. számú határozata alapján hangsúlyozza, hogy a jegyző nem pusztán munkavállalója az önkormányzatnak, akinek nyilatkozatát a polgármester által aláírt jegyzőkönyv felülírja, hanem az önkormányzat (egyik) vezető tisztségviselője, a polgármesteri hivatal vezetője, egyúttal a törvényes működés kontrollját gyakorló köztisztviselő. Éppen ezért életszerűtlen az, hogy a jegyző ne lenne tisztában a testületi ülés – melyen maga is részt vesz és ott a törvényes működést figyelemmel kíséri – megtartásának körülményeivel. A Kúria továbbá rámutat, hogy maga a védirat is elismeri, hogy a polgármester nem vett részt a testületi üléseken, így az arról készült, a polgármester által aláírt – s a Kúria előtti eljárásban becsatolt – jegyzőkönyv nem tekinthető aggálytalannak, az ülések megtartásának bizonyítékaként nem értékelhető.
  6. Az Mötv. 45. §-a alapján a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete SZMSZ-ének 4. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A 4. § (2) bekezdése alapján a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a Képviselő-testület üléseit (munkaterv szerinti, illetőleg rendkívüli) a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
  7. A Mötv. 65. §-a értelmében a képviselő-testület elnöke a polgármester, de a 66. §-a alapján egyben tagja is a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. Az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati képviselő köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni. Mindezek alapján jól látható, hogy a polgármester és a képviselők nem csak jogosultak a képviselő-testület munkájában részt venni, hanem az Mötv. kötelezettséget is terhel rájuk, mely nem ruházható át.
  8. Az Mötv. 9. §-a szerint az Mötv.-ben meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. Másfelől a működőképesség érdekében kisegítő szabályokkal rendezi az Mötv. a testületi ülések összehívását és vezetését.
  9. Az Mötv. szabályozása alapján a polgármesternek joga és egyben kötelezettsége is a képviselő-testület ülésének összehívása és vezetése. A Kúria Önkormányzati Tanácsa kiemeli, hogy az ülés vezetésének jogosítványa számos részjogosítványt foglal magába (lásd például Köf.5.033/2020/4., Köf.5.030/2023/3. számú döntéseket), így például az ülés megnyitásának jogát, a szó megadásának és megtagadásának jogát, az ülés elnapolásáról, berekesztéséről való döntéshozatalt.
  10. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a testületi ülések összehívása a vitatott időpontokban – 2024. június 26. és 28-ára – kétségtelenül megtörtént, az egyik esetben a polgármester, másik esetben az alpolgármester részéről, ugyanakkor azon – bár a Mötv. szabályai szerint kötelesek részt venni – a jelenléti ív szerint nem jelentek meg, s az adott időpontban nem volt jelen olyan képviselő, aki az SZMSZ 4. §-a szerinti eljárásjogi szabályoknak megfelelően az ülést megnyithatta, levezethette és berekeszthette volna. Márpedig úgy tűnik, hogy mindkét esetben lett volna olyan személy, aki ezt megtehette volna, de az önkormányzat nem hivatkozott a jogosult(ak) akadályozottságára. Mindezek alapján a kérdéses időpontban nem lehet szó testületi-ülésről, ekként annak határozatképessége sem vizsgálható.
  11. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a védiratban hivatkozott Köf.5.056/2012/5. számú korábbi döntésével kapcsolatban megjegyzi, hogy az a korábbi önkormányzati törvény alapján, és teljesen eltérő tényállásra vonatkozik, így a jelen ügyben nem bír relevanciával.
  12. Figyelemmel arra, hogy az Ör. meghozatala előtt nem volt két egymást követő határozatképtelen testületi ülés, amely az Mötv. 146/L. §-a alapján a polgármester számára rendeletalkotási hatáskört teremtett volna, ezért az Ör. meghozatalának eljárásjogi keretei nem álltak fent.
  13. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. § (1) és (2) bekezdései értelmében, a módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik.  A jogszabály e szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti. Ebből következően az Ör. 2024. július 3-án hatályát vesztette, az indítvány által támadott jogi rendelkezés megalkotása által kifejteni célzott jogi hatás ezen időponttól kezdve a Lakásrendelet 17. § (1) és (2) bekezdésének tulajdonítható. 
  14. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fentiek szerint megállapította, hogy megvalósult az indítvány szerinti Mötv. 146/L. §-ába ütköző eljárás, ami a Lakásrendeletnek a polgármester által szabálytalanul megalkotott Ör-el módosított 17. § (1) és (2) bekezdéseinek közjogi érvénytelenségét vonja maga után, ezért a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján ez utóbbi jogszabálysértő önkormányzati rendelkezések megsemmisítéséről rendelkezett. (Köf.5.005/2019/5., Köf.5.045/2021/4.)
  15. Jelen esetben a Kp. 146. § (4) bekezdése által lehetővé tett „ex nunc” hatályú megsemmisítés főszabályától való eltérés feltétele az Ör. közjogi érvénytelensége miatt fennáll. A jogállamiság integráns részét képező jogbiztonság sérelmét a Kúria Önkormányzati Tanácsa a jogsértés súlyára és körülményeire figyelemmel a támadott önkormányzati rendelkezések vonatkozásában megállapította, ezért azokat „ex tunc”, azaz a kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal, 2024. július 1. napjával semmisítette meg.

A döntés elvi tartalma

  1. Az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a helyi rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, ésszerű rendben történő lefolytatásának lényeges feltétele, melynek az Mötv. 146/L. §-a alkalmazása során is érvényesülnie kell.

Záró rész

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a jogkövetkezményeket a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 146. § (4) bekezdése alapján állapította meg.
  2. A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
  3. Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
  4. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. november 12.

Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró