Köf.5.022/2026/4. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának 
határozata

Az ügy száma: Köf.5.022/2026/4.

A tanács tagjai: 

Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke  
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró  
Dr. Balogh Zsolt bíró 
Dr. Bögös Fruzsina bíró  
Dr. Dobó Viola bíró

Az indítványozó:  Somogy Megyei Kormányhivatal 
                             (Cím1)

Az indítványozó képviselője: Dr. Varga Tímea kamarai jogtanácsos  
                                                (Cím1)

Az érintett önkormányzat: Kaposmérő Község Önkormányzata 
                                            (Cím2)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Dobos Pál ügyvéd 
                                                                (Cím3)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

  • megállapítja, hogy Kaposmérő Község Önkormányzata Képviselő-testületének a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásáról szóló 10/2025. (XI.14.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésének „az alábbi feltételek teljesülése mellett” szövegrésze, a 3. § (2)-(6) bekezdései, valamint a 4. §-a más jogszabályba ütközik, ezért azokat 2026. december 15. napjával megsemmisíti;
  • elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;
  • elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. Kaposmérő Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: az önkormányzat) a 2025. november 13. napján tartott nyilvános ülésén alkotta meg a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásáról szóló 10/2025. (XI.14.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.), mely 2025. november 15-én lépett hatályba.
  2. A Somogy Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva SO/03/00247-1/2026. ügyiratszámon 2026. február 3. napján törvényességi felhívással fordult az önkormányzathoz, melyben kérte, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül az Ör. 3. § (1) bekezdésében az „az alábbi feltételek teljesülése mellett” szövegrészét, az Ör. 3. § (2)-(6) bekezdéseit, valamint a 4. §-át, mert az más jogszabályba ütközik. 
  3. Az önkormányzat a törvényességi felhívást a 2026. február 22. napján tartott testületi ülésén megtárgyalta és a 23/2026. (II. 26.) számú határozatában rögzítette, hogy a törvényességi felhívásban foglaltakkal nem ért egyet. Erről a 2026. február 27. napján kelt „kifogás” elnevezésű irat megküldésével tájékoztatta az indítványozót, részletesen kifejtve ellenérveit.
  4. Az indítványozó ezt követően a 2026. május 4. napján kelt, SO/03/002474/2026. ügyiratszámú ismételt törvényességi felhívásával fordult az önkormányzathoz. Ebben a korábbi törvényességi felhívásban foglalt érveit fenntartva részletesen reagált az önkormányzat korábban előterjesztett ellenérveire.
  5. Az önkormányzat az ismételt törvényességi felhívást 2026. május 14. napján tartott testületi ülésén megtárgyalta és a 62/2026. (V. 14.) számú határozatában rögzítette, hogy az Ör.-t nem kívánja módosítani, azt hatályában fenntartja.
  6. Tekintettel arra, hogy a képviselő-testület nem tett intézkedést a feltárt jogszabálysértés megszüntetése érdekében, így a törvényességi felhívás eredménytelen volt.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

  1. Az indítványozó 2026. június 29. napján kelt indítványában a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt az Ör. 3. § (1) bekezdésének „az alábbi feltételek teljesülése mellett” szövegrésze, az Ör. 3. § (2)-(6) bekezdései, valamint a 4. §-a más jogszabályba ütközésének vizsgálatát.
  2. Az indítványozó szerint az Ör. 3. § (1) bekezdésének „az alábbi feltételek teljesülése mellett” szövegrésze, azért jogszabálysértő, mert ezzel a kitétellel az Ör.-t nem a kapott felhatalmazásban meghatározott keretek között alkotta meg a képviselő-testület. A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) végső előterjesztői indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.)  módosításának célja az volt, hogy elősegítse a zártkerti ingatlanok tényleges funkciójához igazodó szabályozási környezet kialakítását azáltal, hogy lehetővé teszi azok egyszerűsített módon történő kivonását a mezőgazdasági művelés alól. Az Inytv. 91. § (5) bekezdése felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak arra, hogy rendeletben határozzanak a művelés alóli kivonás lehetőségéről, hogy a tulajdonos kérhesse az ingatlanügyi hatóságtól a zártkerti ingatlanának „művelésből kivett” jogi jellel való bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.
  3. Az indítványozó kiemelte, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 5. § (1) bekezdése szerint a jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit, míg a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.)  77. § (1) bekezdése szerint a felhatalmazás tárgyaként pontosan és részletesen meg kell jelölni a szabályozandó életviszonyokat.
  4. Az Ör. 3. § (2)-(5) bekezdéseivel összefüggésben az indítványozó kiemelte, hogy az Inytv. és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.) alapján a zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása, művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése az ingatlan adatának megváltozása, melynek az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéséről a tulajdonos kérelme alapján az ingatlanügyi hatóság a fent hivatkozott jogszabályok alapján dönt. Hivatkozott a Jat. 3. §-ának azon rendelkezésére, mely szerint a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.
  5. Az indítványozó álláspontja szerint az önkormányzatok nem kaptak felhatalmazást arra, hogy az Inytv. vhr. hivatkozott rendelkezéseiben meghatározott rendelkezéseken kívül, illetve mellett saját eljárásrendben alkossanak a magasabb szintű jogszabályhoz képest indokolatlanul többszintű rendelkezéseket, emiatt az Ör. 3. § (2)-(5) bekezdései nem felelnek meg a Jat. 3. §-ában foglaltaknak. 
  6. Az Ör. 3. § (6) bekezdésével összefüggésben az indítványozó azt emelte ki, hogy az szó szerint megegyezik az Inytv. 72/E. § (2) bekezdésében foglaltakkal. Így álláspontja szerint az Ör. 3. § (6) bekezdése a Jat. 3. §-ába ütközik, mert jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes. 
  7. Végezetül az indítványozó állította az Ör. 4. §-ának más jogszabályba ütközését is, előadva, hogy e rendelkezés alapján az önkormányzat a zártkerti ingatlan kivonásának engedélyezése esetén nem vállalja az adott ingatlanra a közművek kiépítését és a kérelmező a kérelem beadásával ezt elfogadja. Az indítványozó szerint ez nem felel meg a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX.30) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) 11. § (1) bekezdése rendelkezésének, mert a közművesítettség mértékének meghatározása más jogszabály, a helyi építési szabályzat tárgyi hatálya alá tartozik. 
  8. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 140. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
  9. Az önkormányzat 2026. július 8. napján kelt védiratában elsődlegesen tartalmi okokra hivatkozva az indítvány visszautasítását, másodlagosan annak elutasítását kérte. Harmadlagosan az önkormányzat azt is kérte, hogy amennyiben a Kúria az indítvány egyes elemeit alaposnak találná úgy a megsemmisítést kizárólag a ténylegesen jogszabálysértőnek ítélt szövegrészekre korlátozza, és az Ör. azon rendelkezéseit, amelyek az Inytv. 91. § (5) bekezdésében biztosított felhatalmazás lényegi gyakorlását jelentik, tartsa hatályban (így különösen az Ör. 3. § (6) bekezdését és 4. §-át). 
  10. Az önkormányzat szerint az indítvány a Kp. 143. § (2) bekezdés d) pontjában megkövetelt indokolási kötelezettségnek nem, illetve csak formálisan tesz eleget. Álláspontja szerint az indítványozó több támadott rendelkezés esetében nem fejti ki a támadott önkormányzati norma és a megjelölt magasabb szintű jogszabály közötti konkrét ellentét jogi indokát, így az indítvány visszautasításának van helye.
  11. A védirat tartalmi érvelésében mindenekelőtt azt emelte ki, hogy az indítvány nem vitatja az Ör. alapvető célját, nevezetesen azt, hogy az önkormányzat a település közigazgatási területén zártkertként nyilvántartott ingatlanok tekintetében lehetővé kívánja tenni a művelési ág művelés alól kivett területként történő bejegyzésének kérelmezését.
  12. Kiemelte továbbá, hogy az indítvány abból indul ki, hogy az Ör. 3. § (2)-(5) bekezdése az ingatlanügyi hatóság eljárása mellé önálló, engedélyező jellegű önkormányzati eljárást telepít. Az önkormányzat álláspontja szerint a támadott rendelkezések jogszabály-konform értelmezése ettől eltérő. Mint kifejtette, a bejegyzésről továbbra is az ingatlanügyi hatóság határoz az Inytv. és az Inytv. vhr. alapján. A képviselő-testület döntése kizárólag a helyi önkormányzati szempontú, előzetes állásfoglalásként értelmezhető, amely azt hivatott tisztázni, hogy az adott tulajdonosi kezdeményezés a helyi adottságokkal, településfejlesztési elképzelésekkel és a rendelet területi hatályával összeegyeztethető-e. Álláspontja szerint ezt az értelmezést támasztja alá az Inytv. 91. § (5) bekezdésének célja is. A felhatalmazás nem pusztán formális kihirdetési aktusra ad lehetőséget, hanem arra, hogy az önkormányzat a helyi adottságokat és fejlesztési elképzeléseket mérlegelve határozza meg, a település mely részén kívánja megnyitni az egyszerűsített földhivatali bejegyzés lehetőségét.
  13. A védirat szerint az Ör. vitatott rendelkezése nem vonja el az ingatlanügyi hatóság hatáskörét, és nem mentesíti a tulajdonost az Inytv. vhr. szerinti kérelem, illetve más hatósági engedélyek beszerzése alól. Az Ör. nem rendelkezik arról, hogy az önkormányzati döntés alapján a bejegyzés automatikusan megtörténik, és nem írja elő az ingatlanügyi hatóság számára a bejegyzés teljesítését. Az önkormányzat védiratában elismerte, hogy az Ör. szövegezése a „határozat”, „kérelem” és „elutasítás” fordulatok miatt értelmezési bizonytalanságot kelthet, ez azonban önmagában nem indokolja az Ör. célját meghaladó, teljes megsemmisítést. Az Ör. 3. § (6) bekezdésével összefüggésben arra hivatkozott, hogy az nem állapít meg az Inytv. 72/E. § (2) bekezdésétől eltérő jogot vagy kötelezettséget, a rendelkezés a részleges kivonásra vonatkozó, az Inytv.-ben rögzített szabályt az Ör. belső koherenciája és a címzettek tájékoztatása érdekében tartalmazza.
  14. A védirat kiemelte, hogy a Kúria gyakorlata szerint a Jat. 3. §-ában szereplő ismétlési tilalom nem értelmezhető mechanikusan akként, hogy a helyi rendelet semmilyen módon ne utalhatna magasabb szintű jogszabály tartalmára. Hivatkozott a Kúria Köf.5.056/2012/5. számú határozatára is, amely szerint a tilalom a magasabb jogszabályban foglaltak szó szerinti, önálló szabályozási igényű átvételére irányul, de nem zárja ki azt, hogy a jogszabály belső koherenciája érdekében a magasabb szintű norma tartalmát érintően rendelkezzen.
  15. A védirat az Ör. 4. §-ával összefüggésben az alábbiakra hivatkozott. Az indítványozó úgy értelmezi, mintha az a közművesítettség mértékét vagy módját állapítaná meg. Álláspontja szerint ez az értelmezés nem következik a rendelkezés szövegéből. Ugyanis az Ör. 4. §-a nem határozza meg, hogy az érintett zártkerti ingatlan milyen közművesítettségi kategóriába tartozik, nem ír elő közműellátási minimumot, nem változtat építési övezeti vagy övezeti előíráson, és nem állapít meg építésjogi feltételt. A rendelkezés kizárólag azt deklarálja, hogy az önkormányzat a művelés alóli kivonás lehetővé tételével önmagában nem vállal beruházási, finanszírozási vagy közműkiépítési kötelezettséget az adott ingatlan javára.Kiemelte, hogy a TÉKA 11. § (1) bekezdésének tárgya a helyi építési szabályzatban meghatározandó közműellátási mérték és mód, míg a vitatott rendelkezés ezzel szemben nem a közműellátás mértékéről vagy módjáról rendelkezik, hanem az önkormányzat vagyoni jogi kötelezettségvállalásának hiányát rögzíti.
  16. Végezetül az önkormányzat védiratában a Jat. 3. §-ával kapcsolatos indítványelemmel összefüggésben - amely indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást állít - az alábbiakat emelte ki. A Jat. 3. §-a nem tilt minden olyan helyi rendelkezést, amely magasabb szintű jogszabály által is érintett életviszonyhoz kapcsolódik. A kúriai gyakorlat szerint az értékelésnél a szabályozás célját és tárgyát is vizsgálni kell. Jelen esetben a magasabb szintű szabályozás tárgya az ingatlan-nyilvántartási adatváltozás bejegyzése, míg az Ör. tárgya az Inytv. 91. § (5) bekezdésében adott helyi felhatalmazás gyakorlása. E két szabályozási szint nem azonos funkciót tölt be. Az önkormányzati rendelet a bejegyzés lehetőségét nyitja meg helyi szinten, míg a földhivatali eljárás az adatváltozás bejegyzéséről dönt.

A Kúria döntésének jogi indoka

  1. Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.
  2. A Kúria Önkormányzati Tanácsának az indítvány alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az önkormányzat az Inytv. 91. § (5) bekezdésében biztosított felhatalmazás kereteinek megfelelően szabályozta-e az Ör. támadott rendelkezéseit.
  3. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései a következők: 
    „3. § (1) Az önkormányzat lehetővé teszi a tulajdonos részére az 1. §-ban meghatározott, az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzésének kérelmezését az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 72/E. § rendelkezési szerint az alábbi feltételek teljesülése mellett: 
    (2) A kivonás csak a Képviselő-testülethez intézett egyéni kérelemre adott határozattal lehetséges. 
    (3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kivonás indokát. Építés esetén a terveket vagy leírást kell csatolni a kérelemhez. 
    (4) Aki a (3) bekezdésben leírt mellékleteket nem csatolja, annak kérelmét el kell utasítani. 
    (5) A (4) bekezdés szerint elutasított kérelem ismételten, ezen rendelet szerinti megfelelő tartalommal beadható. 
    (6) A zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani. 
    4. § Zártkerti ingatlan kivonásának engedélyezése esetén nem vállalja az Önkormányzat az adott ingatlanra: pl. hulladékszállítás, víz, gáz, áram stb., egyéb közmű kiépítését. A kérelmező a kérelem beadásával ezt elfogadja.”

I.

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa először az Ör. 3. § (1) bekezdésének „az alábbi feltételek teljesülése mellett” szövegrésze és az Ör. 3. § (2)-(5) bekezdéseinek más jogszabályba ütközését vizsgálta.
  2. Az Inytv. 91. § (5) bekezdése alapján „Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő testülete, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy rendeletben meghatározza a település azon részét, ahol a zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése kérelmezhető.”
  3. Az Inytv. 91. § (5) bekezdését beiktató Módtv. jogalkotói indokolása a következőket tartalmazza: „A jelenlegi szabályozás a zártkerti ingatlanokat – függetlenül attól, hogy azok sok esetben ténylegesen már nem mezőgazdasági célú használatban vannak – szigorú forgalmi és használati korlátozások alá vonja, amely a tulajdonosok joggyakorlását elnehezíti. A módosítás ezért lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy rendeletben tegyék lehetővé a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonását. A rendelkezés új alcímmel egészíti ki az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt, amely kifejezetten a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának eljárására vonatkozik. A szabályozás lehetővé teszi, hogy a tulajdonos kérhesse a zártkerti ingatlanának »művelésből kivett« jogi jellel való bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. Rögzítésre kerül továbbá, hogy ez a zártkerti ingatlan egy részére is kérhető, ebben az esetben viszont kötelező annak megosztása. Ez biztosítja a pontos ingatlan-nyilvántartási megfeleltetést. […] Emellett a javaslat felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak arra, hogy rendeletben határozzanak a művelés alóli kivonás lehetőségéről. Ez a szabály biztosítja a helyi adottságokhoz és fejlesztési elképzelésekhez való igazodást.”
  4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa rámutat, hogy az Inytv. felhatalmazó rendelkezésének a helyi norma megalkotása szempontjából a „a település azon részét” fordulatának van döntő jelentősége. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az önkormányzat képviselő-testülete normatív módon meghatározhatja, hogy egyfelől kívánnak-e élni a lehetőséggel, másfelől, ha igen, akkor az a település melyik részére terjed ki. Amennyiben tehát az adott település élni kíván ezzel a lehetőséggel, normatív módon kell meghatároznia az e körbe eső ingatlanok körét. A Kúria Önkormányzati Tanácsa szerint ennek csak az a rendeleti szabály feleltethető meg, melyből – külön eljárás nélkül – mindenki számára egyértelműen kiderül, hogy az adott ingatlan vonatkozásában kérhető vagy nem kérhető az adott zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a település adottságaihoz igazodva ne lehetne különbséget tenni, ahogyan az Inytv. indokolása is kiemeli a helyi adottságokhoz és fejlesztési elképzelésekhez való igazodás lehetőségét.
  5. Az Ör. 3. § (2)-(5) bekezdései ezzel szemben lényegében egy önálló hatósági, előzetes engedélyezési eljárást hoznak létre, azzal, hogy a rendeleti szabályozásból előzetesen nem állapítható meg ténylegesen a település azon része, amely tekintetében a zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése kérhető. Csupán az eljárási szabályokból derül ki néhány szempont, mint például a beépítettség vagy annak terve, illetve az, hogy a kivonás indoka, mely szerepet játszik abban, hogy az adott zártkerti ingatlanra kérhető-e a bejegyzés vagy sem.
  6. Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy az Ör. 3. § (1) bekezdésének „az alábbi feltételek teljesülése mellett” szövegrésze, az Ör. 3. § (2)-(5) bekezdései az Inytv. 91. § (5) bekezdésébe ütköző módon, túlterjeszkedett annak felhatalmazásán. 

II.

  1. Az Ör. 3. § (6) bekezdése kapcsán a Kúria Önkormányzati Tanácsa a következőket emeli ki. Az Inytv. 72/E. § (2) bekezdése szerint: „A zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani.” Az Ör. 3. § (6) bekezdése tehát szó szerint átemelte az Inytv. rendelkezését.
  2. A Jat. 3. §-a értelmében az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.
  3. A Kúria Önkormányzati Tanácsának a Köf.5.056/2012/5. számú határozata óta követett gyakorlata szerint: „A Jat. 3.§-ának helyes értelmezése szerint e tilalom a magasabb jogszabályban foglaltak szó szerinti átvételére vonatkozik, de nem vonatkozhat olyan esetre, amikor az adott jogszabály belső koherenciájának a fenntartása végett e jogszabály magasabb szintű jogszabály tartalmát is érintően rendelkezik. Egy ilyen általános – a tartalmat általában érintő – átvételi tilalom az önkormányzati jogalkotást ellehetetlenítené, az érthető és mindenki számára értelmezhető normatartalom követelményével ellentétes helyi jogalkotást eredményezne. A Jat. 3. §-a az ismétlést, azaz a szó szerinti átvételt tiltja.”
  4. Ezek alapján az Önkormányzati Tanács – az önkormányzat védiratával ellentétben – hangsúlyozza, hogy az idézett határozat belső koherenciára vonatkozó kitétele nem a szó szerinti idézésre vonatkozik, hanem arra az esetre amikor a magasabb jogszabály tartalmát illetően szabályoz. Az azonban, amikor az önkormányzat a rendeletében egy magasabb szintű jogszabály szövegét megismétli (közvetlenül átemeli), a Jat. 3. §-ába ütközik.
  5. A védiratban foglaltakra tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa megjegyzi, hogy a címzettek tájékoztatására több lehetőség is a rendelkezésére áll, így például az önkormányzat közzé tehet útmutatót, tájékoztatót a helyben szokásos módon. A tájékoztató célú szabályozás azonban nem feleltethető meg a jogszabályokkal szemben támasztott normativitás követelményének.
  6. Mindezek alapján megállapítható volt, hogy az Ör. 3.§ (6) bekezdése a Jat. 3. §-ába ütközik.

III.

  1. Harmadrészt a Kúria Önkormányzat Tanácsa az Ör. 4. §-át vizsgálta, mely az érintett ingatlanok közműellátásával kapcsolatban olyan rendelkezést tartalmaz, mely az Ör. korábbi pontjaiban rögzített kérelem benyújtásával válik elfogadottá. 
  2. Az önkormányzat az Ör-t a preambulumában megjelöltek szerint az Inytv. 91. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján alkotta meg, más felhatalmazásra nem utal.
  3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa több döntésben, így a Köf.5.031/2014/3. számú határozatában megállapította: a Kúria megítélése szerint a felhatalmazó rendelkezések önkormányzati rendelet bevezetőjében [preambulumában] való pontos megjelölése az önkormányzati rendeletalkotás fontos garanciája, mert ez alapján lehet eldönteni, hogy az önkormányzati rendelet igazodik-e a felhatalmazó jogszabály által elérendő célhoz, tárgyhoz és keretekhez.
  4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 4. §-a semmilyen módon nem kapcsolódik a törvényi felhatalmazás kereteihez, az nem a település azon részének meghatározására vonatkozik, ahol a zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése kérelmezhető, hanem a kivonás engedélyezését követő közművesítettségre, azaz az önkormányzat a felhatalmazáson túlterjeszkedett, az az Inytv. 91. § (5) bekezdésébe ütközött.
  5. A Kúria Önkormányzati Tanácsa hangsúlyozza továbbá, hogy egy helyi rendelet normativitását az biztosítja, hogy az valamennyi címzett számára kötelező, annak külön – a címzettek általi – elfogadására nincs szükség. Megjegyzendő továbbá, hogy a közműellátás szabályozására egyfelől az ágazati jogszabályok adnak iránymutatást, másfelől az indítványozó által is hivatkozott TÉKA 11. § (1) bekezdése a helyi építési szabályzat tárgykörébe utalja. A Kúria Önkormányzati Tanácsa csupán utal arra, hogy a már idézett Jat. 3. § első fordulata szerint „az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni.”

IV.

  1. A kifejtettek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 3. § (1) bekezdésének „az alábbi feltételek teljesülése mellett” szövegrésze, 3. § (2)-(6) bekezdései, valamint 4. §-a más jogszabályba ütközik ezért azokat a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja megsemmisítette. 
  2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa észlelte, hogy a megsemmisítés következtében, az Ör. hatályba maradt rendelkezései alapján – korlátozás nélkül – valamennyi zártkerti ingatlan vonatkozásában megnyílhat az Inytv. zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése kérelmezésének lehetősége. Erre tekintettel a megsemmisített rendelkezések hatályvesztésének időpontját a Kp. 146. § (4) bekezdése alkalmazásával – a jogbiztonság védelmében – a jövőre nézve (pro futuro), 2026. december 15-i hatállyal állapította meg, ezzel kellő időt biztosítva az önkormányzatnak a jogszabályokkal összhangban álló szabályozás előkészítésére és megalkotására, azzal, hogy amennyiben az önkormányzat nem kívánja, hogy a teljes településen lehetőség legyen a zártkerti ingatlanok művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése kérelmezésére, úgy az Inytv. 91. § (5) bekezdése alapján jogalkotás keretében meghatározhatja a település azon részét, amelyre a lehetőséget biztosítani kívánja.

A döntés elvi tartalma

  1. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 91. § (5) bekezdése alapján az önkormányzat képviselő testülete rendeletében meghatározhatja a település azon részét, ahol a zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése kérelmezhető.
  2. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. §-a az önkormányzati rendelet tekintetében az ismétlést, azaz a magasabb rendű jogszabály rendelkezésének szó szerinti átvételét tiltja.

Záró rész

  1. Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A Kúria megállapította, hogy a 2026. október 1. napjától hatályos, a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XLIX. törvényben foglaltakra figyelemmel az alperes elnevezése Somogy Vármegyei Kormányhivatalról Somogy Megyei Kormányhivatalra változott. 
  3. A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
  4. Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
  5. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárják ki.

Budapest, 2026. november 3. 

Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke  
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró 
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró 
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró    
Dr. Dobó Viola s.k. bíró