Köf.5.018/2025/5. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5.018/2025/5.

A tanács tagjai:

Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt bíró,
Dr. Bögös Fruzsina bíró,
Dr. Dobó Viola bíró

Az indítványozó: Veszprém Vármegyei Kormányhivatal (Cím1)

Az indítványozó képviselője: Dr. Czaun Katalin kamarai jogtanácsos

Az érintett önkormányzat: Ajka Város Önkormányzata (Cím2)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Várhelyi Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Várhelyi Attila) (Cím3)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

• az Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 16/2015. (V. 4.) önkormányzati rendelete 40/A. § (a) pontjának 2. tagmondata, továbbá bb) pontja és 41. § (3) bekezdése törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja;
• az Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 16/2015. (V. 4.) önkormányzati rendelete 40/A. § (a) pontjának 2. tagmondata, továbbá bb) pontja és 41. § (2) és (3) bekezdéseinek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdésébe ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja;
• az Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 16/2015. (V. 4.) önkormányzati rendelete 41. § (2) bekezdése törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja;
• elrendeli, hogy a határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) indítványa alapján a 2025. március 18-án meghozott Köf.5077/2024/5. számú határozatával Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 16/2015. (V.4.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 10. § p) pontja megsemmisítése mellett a 41. § (2) bekezdése törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította, 40/A. §-a törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasította.
2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a határozatában megállapította, hogy az Ör. 41. § (2) bekezdése által megalkotott helyi szabályozás a közterületek használata körében konkretizálta a magasabb jogszabályokból egyébként következő tilalmat. Figyelemmel  továbbá arra, hogy ez a rendelkezés szankciót nem tartalmaz, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 224. §-a szerinti „Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése” rendelkezéssel párhuzamos szankciónak nem tekinthető, a Szabstv-nyel párhuzamos jogalkotás, az esetleges kettős bírságolás lehetősége nem áll fenn. Rögzítette továbbá, hogy Ör. 40/A. §-ával kapcsolatban az indítványozó törvényességi felhívással nem élt, azaz az indítványozónak az Ör. 40/A. §-a vizsgálatára irányuló indítványa túlterjeszkedett a törvényességi felhívásban foglaltakon. Erre tekintettel a Kúria a Kormányhivatal indítványa alapján csak azokat a törvényességi problémákat bírálta (bírálhatta) el, amelyeket a törvényességi felhívás is tartalmazott, az indítványt ebben a részében visszautasította.
3. Az indítványozó ezt követően a VE/53/772-1/2025. számú 2025. május 17. napján kelt törvényességi felhívásban (a továbbiakban: Felhívás) felhívta a Képviselő-testületet, hogy a Felhívás 1-7. pontjában részletezettek alapján módosítsa az Ör.-t.
4. Az indítványozónak a Felhívás 6. pontjában jelzett álláspontja szerint az Ör. 40/A. § -ának a) pont 2. tagmondata, valamint a bb) pontja a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. §-ában rögzített párhuzamos szabályozás tilalmába és Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (3) bekezdésébe, a Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 123. pontjába, továbbá a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban TÉKA) 5. § 149., 150. és 157. pontjaiba ütközik.
5. A Felhívás 7. pontja szerint az Ör. 41. § (2) és (3) bekezdései a Szabstv. 224. §-ába ütköznek, azáltal, hogy az Önkormányzat a zöldfelület fogalmát a központi jogszabályoktól eltérően – azt más esetekkel, az Ör. 40/A. §-ának a) pont 2. tagmondatával és bb) pontjával kiegészítve – értelmezte. Az Önkormányzat a zöldfelület fogalmának a központi jogszabályoktól eltérő – azt más esetekkel kiegészítő – értelmezésével nem szerzett felhatalmazást arra vonatkozóan, hogy a zöldfelületi parkolás tiltására a Szabstv.-től eltérő, szankcionálandó magatartásokat határozzon meg. A szabályozásával megsértette a Jat. 3. §-ában rögzített párhuzamos szabályozás tilalmát, valamint az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdésében foglaltakat.
6. A Képviselő-testület a közterületek használatáról szóló 16/2015. (V.4.) önkormányzati rendeletet módosító 23/2025. (VI. 12.) önkormányzati rendeletével a Felhívás 1-5. pontjaiban foglaltaknak megfelelő módosításokat elfogadta, a 147/2025. (VI.11.) határozatával a Felhívás 6. és 7. pontjában foglaltakkal egyet nem értve az Ör. 40/A. §-át és 41. §-át nem módosította.

Az indítvány és az Önkormányzat védirata

7. Az indítványozó a 2025. július 7. napján VE/53/914-1/2025. számon előterjesztett indítványában az Ör. 40/A. § a) pontja 2. tagmondatának, bb) pontjának, valamint 41. § (2) és (3) bekezdéseinek megsemmisítését kérte a Kúria Önkormányzati Tanácsától. Arra hivatkozott, hogy a jelzett rendelkezések „a tiltott párhuzamos szabályozás miatt – a Jat. 3. §-ban és 2. § (1) bekezdésében foglaltakkal, valamint Magyarország Alaptörvénye B) cikk (1) bekezdésével ellentétesek”.
8. Az indítvány az Ör. 40/A. § a) pontja 2. tagmondata és a bb) pontja vonatkozásában kifejtette, hogya 2024. december 31. napjáig hatályos az országos településrendezési és építési követelményekről  szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK),  a 2025. január 1. napjától hatályos TÉKA, valamint a Méptv. hivatkozott jogszabályi rendelkezései már meghatározták a zöldfelületek fogalmát, így az Önkormányzatnak sem az OTÉK, sem a jelenleg hatályos Méptv. és TÉKA fogalmi meghatározásainak kiegészítésére, sem azok helyett más fogalom megalkotására nem volt felhatalmazása.
9. Az indítványozó szerint a Méptv. és a TÉKA nem tesz különbséget a magántelek és a köztulajdonban álló telek tekintetében, ugyanaz a fogalomértelmezés vonatkozik a zöldfelület definíciója szempontjából a magánszemélyek tulajdonában lévő magántelkekre és az önkormányzat tulajdonában álló közterületekre. Rögzítette, hogy a TÉKA fogalomhasználata nem korlátozódik telken belüli szabályozásra, hiszen a TÉKA szabályai alkalmazandóak a településterv készítésére és módosítására is, a településterv az egész településre, így a magántelkekre és – adott esetben egybefüggő – közterületekre is vonatkozik. Ebből kövtekezően az Ör.-nek nem lehet célja a TÉKA által definiált telken belüli szabályozás.
10. Az Ör. 41. § (2) és (3) bekezdéseinek vonatkozásában – a párhuzamos szabályozás tilalma általa állított sérelmének indokolásaként – a Szabstv. 224. §-ára, valamint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 48. § (5c) bekezdésére utalt. Álláspontja szerint az Ör. nem tartalmazza a Kkt. 48. § (5c) pontjában rögzített felhatalmazó rendelkezést.
11. Kifejtette, hogy az Ör. 41. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott tényállást a jogalkotó a Szabstv. 224. §-ában a közúti közlekedés szabályai kisebb fokú megsértésének tényállásaként már szabályozza és a III. fejezetében szankcionálja. A tényállás megvalósulása esetén helyszíni bírság kiszabására van lehetőség. E szabálysértési tényállás azonban nem csak a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) megállási és várakozási szabályainak (40.§-41.§) megsértésére utal, hanem „más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás” megszegésére is. E fordulat alá tartozik az Ör. 41. § (2)-(3) bekezdéseiben szabályozott tilalom.
12. Ezzel összefüggésben hivakozott a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.002/2019/5. és Köf.5.019/2023/9. számú határozataira is, amelyekben a Kúria megállapította, hogy a vizsgált önkormányzati rendeletekben megalkotott, szintén megállási, illetve behajtási korlátozás megszegésére vonatkozó rendelkezések a Szabs tv. 224. §-a szerinti szabálysértés tényállásai.
13. Az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése folytán  alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
14. Az Önkormányzat védiratában előadta, hogy az indítványozó a Felhívásban az Ör. 40/A. § a) pontja 2. tagmondatának és bb) pontjának vonatkozásában a Méptv. 16. § 123. pontját, valamint a TÉKA 5. § 149., 150. és 157. pontjait jelölte meg, s ezek alapján állapította meg a párhuzamos szabályozás tilalmának megsértését, a Jat. 3. §-ának és az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdésének sérelmét. Az OTÉK-ra és Korm. rendelet értelmező rendelkezésére való hivtakozás kizárólag az indítványban jelent meg, így az értelemszerűen nem volt – nem lehetett – a képviselő-testületi vita és vizsgálat tárgya.
15. Kiemelte, hogy mivel az Ör. sérelmezett 40/A. §-a 2022. január 1-jén lépett hatályba, az abban foglalt  zöldfelületre vonatkozó fogalmi meghatározás tekintetében a képviselő-testületnek értelemszerűen nem állt módjában figyelembe venni a 2024-ben hatályba lépett Méptv. és 2025-ben hatályba lépett TÉKA rendelkezéseit.
16. Az Önkormányzat szerint a Méptv. 16. § 123. pontja a „települési zöldinfrastruktúra” fogalmát határozza meg, amely a zöldfelület fogalmától jelentősen eltérő, attól jóval tágabb, szolgáltatásokat nyújtó, tervezett területek hálózatának összességét jelenti. A TÉKA 5. § 149. pontja a „telek zöldfelületét” értelmezi (a teljes értékű zöldfelület és zöldfelületbe beszámítható egyéb felületek összessége). Az Ör.  40/A. §-a a fentiektől tartalmában jelentősen eltérő módon – új fogalomként ­– a közhasználatú (közterületi) zöldfelület definícióját tartalmazza.Álláspontja szerint a Méptv. települési zöldinfrastruktúra fogalma, valamint a TÉKA telek zöldfelület fogalma sem azonos egymással, illetve az Ör. közhasználatú zöldfelület fogalma nem azonos sem az Méptv., sem a TÉKA fenti fogalmaival.
17. Véleménye szerint a zöldterület  és a közterület fogalmának együttes értelmezéséből egyértelműen következik, hogy az Ör. szerinti zöldfelület fogalom nem egy telken belüli zöldfelületre vonatkozik, hanem a számos különböző telket magába foglaló közterületen, közterületeken belül zöldfelületnek minősülő, adott esetben és tipikusan telekhatárokon átívelő, egybefüggő területére.
18. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az Ör-ben szabályozott közterületi zöldfelület használatának szabályozása nem esik a TÉKA tárgyi hatálya („telek zöldfelülete”) alá. Ebből következően, az Ör.-ben foglalt közterületi zöldfelület fogalom, a Méptv. települési zöld infrastruktúra fogalmától és a TÉKÁ-ban foglalt telek zöldfelülete fogalomtól mind szövegszerűségében, mind tartalmában érdemben eltér, más továbbá a fogalmakat használó rendelkezések szabályozási célja és a tárgya is.
19. Végül utalt arra, hogy az Ör. indítványban sérelmezett 40/A. § a) pontjának második tagmondata, bb) pontja – ahogy más települések azonos tárgyú rendeleteiben  –  Ajkán is az Alaptörvény felhatalmazásán alapul, e tárgykörben a képviselő-testület eredeti jogalkotói hatáskörében jár el.

Az Önkormányzati Tanács döntésének indokai

20. Az indítvány a rendelkező részben foglaltak szerint részben érdemi elbírálásra alkalmatlan, azt meghaladóan az alábbiak szerint megalapozatlan.
21. Az Ör. 12. „Közhasználatú zöldterületek és zöldfelületek használata” alcímében található 40/A. §-a a következőkről rendelkezik:
    40/A. § Az alcím vonatkozásában zöldfelület:
    a) minden olyan közterület, amelyet Ajka Város Önkormányzata településrendezési eszközei zöldterületi övezetbe sorolnak, függetlenül attól, hogy a terület egyes részei földdel, murvával vagy kaviccsal fedettek;
    b) az a) pont hiányában is
    ba) az állandó növényzettel fedett közterület, amely pihenésre, testedzésre, szabadidős tevékenységre szolgál, vagy díszítő funkciót tölt be;
    bb) a növényzet nélküli vagy hiányos növényzettel rendelkező földes közterület, amely a ba) pontban rögzített funkciót szolgálja, de amelyről a korábbi növényzet kipusztult, vagy az új növényzet telepítése már megkezdődött;
    bc) a közterületi parkok, a parkok részét képező, gyalogos közlekedés célját szolgáló utak, a díszkertek, a fasorok és a sétányok;
    bd) az utak és járdák melletti, azok közvetlen közelében lévő, növényzettel fedett zöldsávok, fűvel borított padkák.
22. Az Ör. 41. § (2) és (3) bekezdései szerint:
    (2) Zöldfelületen járművel közlekedni és parkolni – a (3) bekezdésben rögzítettek kivételével - tilos.
    (3) Költözködés, bútor- és áruszállítás esetén a járdára vagy a zöldfelületre kizárólag abban az esetben lehet gépjárművel felhajtani, ha az adott ingatlan megközelítése más módon nem lehetséges, és ha az ideiglenes parkolás a 60 percet nem haladja meg.

23. Az Ör. más jogszabályba ütközésének vizsgálata szempontjából irányadó jogszabályi rendelkezések:
    Jat.
    2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. ​
    3. § Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.

    Méptv.
    E törvény alkalmazásában:
    123. települési zöldinfrastruktúra: jellemzően zöldfelülettel borított vagy – kékinfrastruktúrának minősülő – vízfelülettel borított területek széles körű ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó, stratégiailag tervezett hálózata, amely a településtervben kerül meghatározásra, és az életminőség javítását, az egészség-, a klíma-, a településkép-, a környezet-, a természet- és a tájvédelem biztosítását szolgálja, amely része az országos zöldinfrastruktúra hálózatának;

    TÉKA
    5. § E rendelet alkalmazásában
    149. telek zöldfelülete: a teljes értékű zöldfelület és zöldfelületbe beszámítható egyéb felületek összessége;
    150. telek zöldfelületébe beszámítható egyéb felület: műanyag gyeprács, zöldtető, zöldfal, sziklakert, növényház, konyhakert, veteményes, ültetvény, valamint a szigetelt mederrel, állandó vízborítottsággal, állandó vízi élővilággal rendelkező mesterséges vízfelület;
    157. teljes értékű zöldfelület: a teleknek azon növényzettel borított területe, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg, valamint az állandó vízborítottsággal rendelkező természetes vízfelület (patak, tó), illetve az állandó vízborítottsággal és szigetelés nélküli mederrel, állandó vízi élővilággal rendelkező mesterséges vízfelület;

    Szabstv.
    224. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 217–222. §-a szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el. ​
    (2) A KRESZ 40–41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

I.

24. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (1) és (2) bekezdése szerint, ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni.  A törvényességi felhívás eredménytelensége esetén a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt.
25. A kormányhivatal az Mötv. 132. § (1) bekezdése alapján a törvényességi felügyelet többféle eszközei közül választhat, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól a 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szól.
26. A Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eszközök közül elsőként a törvényességi felhívást alkalmazza.
27. A Korm. rendelet 9. § a)-d) pontjaiban határozza meg, hogy mikor tekinthető a fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvényességi felhívása eredménytelennek. Így eredménytelennek minősül a felhívás – többek között –, ha az érintett a törvényességi felhívásban foglalt határidő lejártáig nem tesz intézkedést a jogszabálysértés megszüntetése érdekében [a)], ahogyan abban az esetben is, ha a törvényességi felhívásban foglalt határidő lejártáig a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt nem tájékoztatja.
28. A fentieket figyelembe véve az Önkormányzati Tanács szerint a hatályos szabályozásból az következik, hogy az Indítvány alapját csak azok a jogszabályi rendelkezések képezhetik, amelyekre vonatkozóan a kormányhivatal korábban (eredménytelen) törvényességi felhívással élt. A normakontroll eljárás kezdeményezésének előfeltétele, hogy az önkormányzat képviselő-testülete megismerhesse és megtárgyalhassa a kormányhivatal által észlelt törvényességi problémát. Amennyiben az érintett önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadta és a törvényességi felhívásban foglaltaknak megfelelően intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, akkor ebben az eljárásban a kormányhivatalnak nem nyílik meg a normakontroll kezdeményezési joga (Köf.5.044/2016/3.).
29. Jelen ügyben megállapítható, hogy a Felhívás nem tartalmazta, hogy az Ör. indítvánnyal támadott 40/A. § (a) pontjának 2. tagmondata, továbbá bb) pontja és 41. § (2) és (3) bekezdése a Jat. 2. § (1) bekezdésébe ütközne, erre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a kormányhivatal indítványa alapján csak azokat a törvényességi problémákat bírálta (bírálhatta) el, amelyeket a törvényességi felhívás is tartalmazott. Ezért az indítványt ebben a részben a Kp. 139. § alapján alkalmazandó Kp. 48. § (1) bekezdés e) pontjára alapítottan visszautasította.

II.

30. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.077/2024/5. számú határozatában az indítványozónak az Ör. 41. § (2) bekezdése törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványát elbírálva megállapította, hogy az a Szabstv. 224. §-a szerinti „Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése” rendelkezéssel párhuzamos szankciónak nem tekinthető, a Szab.tv-nyel párhuzamos jogalkotás, az esetleges kettős bírságolás lehetősége nem áll fenn. A határozat szerint tehát az Ör. 41. § (2) bekezdése nem ütközik a Szabstv. 224. §, illetve a Jat. 3. § rendelkezéseibe.
31. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította továbbá, hogy a Köf.5.077/2024/5. számú határozat meghozatala óta sem a támadott Ör. 41. § (2) bekezdése, sem a Szabstv. 224. §-a, sem a Jat. 3. §-a nem változott.
32. A Kp. 139. § alapján alkalmazandó 96. §-a szerint a közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek vagy az érdekeltek új keresetet indíthassanak vagy azt egyébként vitássá tehessék. Ezért az Önkormányzati Tanács az indítványt ebben a részben a Kp. 139. § alapján alkalmazandó Kp. 48. § (1) bekezdés g) pontját alkalmazva visszautasította.

III.

33. Az indítvány szerint az Ör. 40/A. §-ának a) pont 2. tagmondata, valamint a bb) pontja a Méptv. 16. § 123. pontjában, valamint a TÉKA 5. § 149., 150. és 157. pontjában meghatározottakkal párhuzamos szabályozást jelentenek,  megvalósítva ezzel a Jat. 3. §-ának és az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdésének sérelmét.
34. Az azonos vagy hasonló életviszonyok szabályozottságának kérdése az alapján vizsgálható és ítélhető meg, hogy az adott fogalmakat használó normatív rendelkezéseknek mi a konkrét tárgya, tartalma, célja.
35. Az Ör. 40/A. § -ának a) pont 2. tagmondata, valamint a bb) pontja az Ör. 12. „Közhasználatú zöldterületek és zöldfelületek használata” alcímében található, az adott területek használatával kapcsolatos egyes rendelkezések szabályozásának alapjaként az adott használatra vonatkozó rendelkezések területi hatályát rendezi.
36. Az Ör. 41. § (1) bekezdése a „közhasználatú zöldfelületek” használatának általános szabályaként rögzíti, hogy azokat, azok közcélú építményeit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki ingyenesen használhatja.
37. Az Ör. 41. § (2) bekezdése a zöldfelületen járművel való közlekedés és parkolás általános tilalmát, a (3) bekezdésben az ez alóli kivételeket, a (4) bekezdés a zöldfelületben, illetve közterületben okozott kárt megtérítéséért való felelősséget, az (5) bekezdés a parkfenntartás és hibaelhárítás miatt szükséges rendelkezéseket, a (6) bekezdés egyes tiltott tevékenységeket, a (7) bekezdés a város területén kialakított játszóterek, játszó- és pihenőhelyek játszószerei, a sportudvarok (dühöngők) használatának rendjét, a (8) bekezdés az ebek futtatására használható területek korlátozását rendezik.
38. Megállapítható tehát, hogy az Ör. 12. alcíme nem tartalmaz építésre, településképre, településrendezésre, településfejlesztésre vonatkozó szabályokat. Ezen rendelkezések célja a közterületek vonatkozásában alkalmazandó, a települési zöldfelületekre vonatkozó szabályrendszer meghatározása.
39. A Méptv. 2. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya kiterjed
    a) az állam építésügyi, országos településkép-védelmi és műemlékvédelmi, valamint az önkormányzat építésügyi, településfejlesztési, településrendezési és helyi településkép-védelmi feladatainak meghatározására,
    b) a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráira,
    c) a főépítészi szervezetrendszer és a tervtanácsok működésének szabályozására,
    d) a településfejlesztésre és a településrendezésre, valamint a településkép védelmére,
    e) az építmények és tájépítészeti alkotások építési, telepítési előírásainak meghatározására,
    f) az építési anyagok követelményeinek kialakítására, minőségének biztosítására, beépítési feltételeinek megállapítására,
    g) az építési folyamat szabályozására,
    h) az épített környezet fenntartható és esztétikus, továbbá – közhasználatú építmények esetében – minden ember számára egyenlő eséllyel hozzáférhető, akadálymentes kialakítására, valamint az építmények és tájépítészeti alkotások építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban együtt: építészeti-műszaki tervezés),
    i) a műemlékvédelemre,
    j) a településtervezés és településkép-védelem részét képező önkormányzati határozatokra és helyi önkormányzati rendeletekre, valamint a településképi önkormányzati hatósági hatáskör ellátására,
    k) az építésügyi és műemlékvédelmi hatósági hatáskörök gyakorlására,
    l) az építésgazdaságra, a körébe tartozó kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására, az építésgazdasággal kapcsolatos feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre, továbbá a vonatkozó szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására, és
    m) az a)–l) pontban foglaltakra vonatkozó előírások megállapítására és alkalmazásuk elősegítésére.
40. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. támadott rendelkezéseiben szabályozott közterülethasználatra vontakozó rendelkezések nem tartoznak a Méptv. tárgyi hatálya alá.
41. A TÉKA preambuluma szerint annak megalkotását a Kormány a Méptv. 225. § (1) bekezdés 1. [felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a településrendezéssel kapcsolatos általános szakmai követelményeket és az azoktól való eltérés lehetőségét] és 2. pontjában [felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az építményekkel kapcsolatos általános szakmai követelményeket és az azoktól való eltérés lehetőségét, valamint a tervezési program tartalmi követelményeit és azok részletes szakmai szabályait] kapott felhatalmazás alapján alkotta meg.
42. Ebből az következik, hogy a TÉKA egyes rendelkezéseit sem lehet úgy értelmezni, mint amelyek a Méptv. hatálya alá nem tartozó tárgykörre vonatkozhatnának. Mindezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 40/A. §-ának a) pont 2. tagmondata, valamint a bb) pontja sem a Méptv., sem a TÉKA rendelkezéseibe nem ütközhetett, azokkal párhozamos szabályozást nem jelentett így az indítvány erre vonatkozó részét elutasította.

IV.

43. Az indítvány alapján a  Kúriának a továbbiakban az Ör. 41. § (3) bekezdése vonatkozásában abban kellett állást foglalnia, hogy az a Szabstv. 224. §-ába ütközik-e, illetve létrehoz-e indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást.
44. Az Önkormányzati Tanács  ebben a kérdésben több  ügyben (pl. Köf.5.016/2024/4., Köf.5.002/2019/5. és Köf.5.011/2020/5.), továbbá  a jelen indítványozó által kezdeményezett Köf. 5.077/2024. számú ügyben is állást foglalt. Ez utóbbi ügyben az Ör. – jelen indítvánnyal ismételten támadott – 41. § (2) bekezdése kapcsán megállapította, hogy az szankciót nem tartalmaz, a Szabstv. 224. §-a szerinti „Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése” rendelkezéssel párhuzamos szankciónak nem tekinthető, a Szabstv.-nyel párhuzamos jogalkotás, az esetleges kettős bírságolás lehetősége nem áll fenn ennek során.
45. A Kúria Önkormányzati Tanácsa jelen ügyben is fenntartja ezt az értelmezését, azaz a szankciót nem tartalmazó rendelkezés Szabstv. 224. §-ába ütközését nem állapította meg. Kiemeli azonban, hogy az Ör. 41. § (3) bekezdése a tilalmat tartalmazó (2) bekezdés rendelkezései alóli kivételt határoz meg, szankciós rendelkezésnek semmiképp sem tekinthető. Az indítvány sem tartalmazott továbbá semmilyen arra vonatkozó állítást, indokolást, hogy az Ör. ezen bekezdése milyen okból lenne „a zöldfelületi parkolás tiltására Szabstv.-től eltérő, szankcionálandó magatartásokat” meghatározó norma.
46. A kifejtettek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. 41. § (3) bekezdésének más jogszabályba ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a jogalkotó 2025. március 1. napjától módosította a Szabs. tv. 2. § (4) bekezdését, amelynek hatályos szövegezése szerint: „Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy önkormányzati rendelet – az eljárási bírság kivételével – közigazgatási eljárásban kiszabható bírság alkalmazását rendeli el.” A módosítás tehát 2025. március 1-től megszüntette a Szabs.tv. és az önkormányzati rendeleti szabályozás közötti esetleges párhuzamosságot – a kettős szankcionálást – azzal, hogy kimondja: nem állapítható meg szabálysértés, ha az adott tevékenységre vagy mulasztásra az önkormányzati rendelet közigazgatási bírság kiszabását rendeli el {Köf.5.011/2025/4. [38]}.

A döntés elvi tartalma

47. Egy önkormányzati rendelet indítványozó által megjelölt magasabb szintű jogszabály hatálya alá nem tartozó rendelkezése az adott magasabb szintű jogszabállyal való ellentétet fogalmilag kizárja.

Záró rész

48. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
49. A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 146. § (3) bekezdése alapján állapította meg.
50. A helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
51. Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése szerint a feleket teljes költségmentesség illeti meg és a saját költségeiket maguk viselik.
52. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2025. október 21.

Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke 
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró