Köf.5.016/2024/4. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5016/2024/4.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Demjén Péter előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Dobó Viola bíró, Dr. Hajnal Péter

Az indítványozó: Győri Törvényszék

Az érintett önkormányzat: Nyergesújfalu Város Önkormányzata
                                            (Cím1)

Az ügy tárgya: a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértése jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata.

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy a   Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő Testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 9/2018. (IX.3.) számú önkormányzati rendelete 11. § (4) bekezdés c) pontja más jogszabályba ütközik, ezért azt megsemmisíti;
- a megsemmisített rendelkezés nem alkalmazható a Győri Törvényszék előtt 9.K.701.436/2023/13. számon folyamatban lévő perben, valamint valamennyi, a jelen határozat meghozatalának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;
- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét, valamint azt, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. A Győri Törvényszék (a továbbiakban: indítványozó bíróság) előtt folyamatban levő per felperese keresetet terjesztett elő az alperes Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 184/2023.(IX.5.) számú azon határozata ellen, melyben az alperes az első fokon eljárt Nyergesújfalu Város Jegyzője 4054-4/2023. számú határozatát helybenhagyta. Az alperes határozatában arra hivatkozott, hogy a felperes 2023. július 7-én és 8-án személygépjárművel – Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 9/2018. (IX.3.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 11. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakba ütköző módon – közterület zöldfelületnek minősülő részén várakozott.
  2. A felperes kereseti kérelmében a döntés megsemmisítését kérte. Keresetében a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.011/2020/5. számú határozatában foglaltakra hivatkozott, mely hasonló tényállás és szabályozás mellett azt állapította meg, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének tilalmát sérti a zöldterületen történő parkolás jegyzői hatáskörben történő szankcionálása.

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

  1. Az indítványozó bíróság az előtte folyó per egyidejű felfüggesztése mellett indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsa (a továbbiakban: Kúria vagy Önkormányzati Tanács) eljárását az Ör. 11. § (4) bekezdés c) pontja jogszabályellenességének megállapítása és e jogszabálysértő rendelkezés általános és a konkrét ügyben való alkalmazási tilalmának megállapítása céljából.
  2. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés sérti egyrészt az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozás tilalmát [a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. §-át], illetve a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 224. §-ban meghatározott, a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésére vonatkozó szabálysértési tényállást.
  3. Az indítványában előadta, hogy a Szabs. tv. 224. §-a azon, külön nem szabályozott tényállások gyűjtő-, és kerettényállása, melyeket a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) szabálytalanságként definiál. A hivatkozott tényállás a Szabs. tv. legnagyobb és legösszetettebb tényállása, melyben 100-nál több, a tényállásnak megfelelő jogellenes magatartásra utal. Az elkövetési magatartások felét a Szabs. tv. 224. §-a és a Szabs. tv. büntetés-kiszabási elvei alapján kell elbírálni. Mintegy 50 további szabálysértést a hivatkozott Szabs. tv.-beli előírások alapján, de kötelező mértékű helyszíni- vagy pénzbírsággal kell szankcionálni az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 63/2012. (IV.2.) Korm. rendelet szerint. További 12 szabályszegésre a Szabs. tv. nem alkalmazható, mert közigazgatási bírságot kell alkalmazni a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII.29.) Korm. rendeletben foglaltak alapján. 
  4. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint az önkormányzat az Ör. 11. § (4) bekezdése c) pontjának megalkotásával – a zöldfelületre történő rámenetellel, illetve ráállással megvalósítható szabályszegések szankcionálásával – az Mötv. 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás keretein túlterjeszkedve, a Jat. 3. §-ban foglalt előírások megszegésével a Szabs. tv. 224. §-val indokolatlanul párhuzamos szabályozást végzett.
  5. Az indítványozó álláspontja alátámasztása végett hivatkozott e körben az Önkormányzati Tanács hasonló ténybeli és jogi helyzet alapján kiadott Köf.5.002/2019/5. és Köf.5.011/2020/5. számú döntéseiben foglaltakra.
  6. Az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
  7. Az önkormányzat nem terjesztett elő védiratot.

Az Önkormányzati Tanács döntésének indokolása

  1. Az indítvány megalapozott.
  2. Az Önkormányzati Tanácsnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a gépjárművel elkövethető, a zöldterületek és a zöldfelületek rendeltetéstől eltérő használatával megvalósuló közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését szabályozó, indítvánnyal támadott önkormányzati rendelkezés a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértéséről rendelkező szabálysértési tényállásba (Szabs. tv. 224. §-ába) ütközik-e és ezáltal létrehozott-e egy indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást. (Jat. 3. §)
  3. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezése szerint: „a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki c) járművel zöldfelületre – ide nem értve a zöldfelületek karbantartása és a közterület-használati engedéllyel biztosított rendezvények miatt – rámegy, rááll ...”.
  4. Az Ör. – indítványozó által nem támadott, de sérelmezett rendelkezéshez szorosan kapcsolódó – 11. § (5) bekezdése, e magatartáshoz kapcsolódó szankciót állapít meg a következők szerint: „aki az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott közösségi együttélési szabályokkal ellentétes magatartást tanúsít, természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.”
  5. Az Önkormányzati Tanács – az indítványozó bíróság által felhívott – korábbi döntései hasonló tényállás mellett, azonos jogkérdéssel összefüggésben kerültek kiadásra. Az Önkormányzati Tanács a jelen ügyben a Köf.5.002/2019/5. és Köf.5.011/2020/5. számú döntésekben foglaltaktól nem kíván eltérni, így az azokban rögzítetteket az alábbiak szerint foglalja össze.
  6. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése szerint „A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot.” Az Alaptörvény 32. § (2) bekezdése alapján a „Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Az Alaptörvény 32. § (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.”
  7. A Mötv. 143. § (4) bekezdése d) pontja alapján felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.
  8. A Jat. 3. §-a alapján az azonos, vagy hasonló életviszonyokat azonos, vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos, vagy többszintű.
  9. A Szabs. tv. 224. § (1) bekezdése értelmében, aki a KRESZ meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 217. – 222. § szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el.
  10. Az Ör.-nek az indítvánnyal érintett rendelkezése a zöldfelületre történő behajtási, illetve megállási korlátozás megszegésére vonatkozik, éppúgy, mint a közlekedésbiztonság szabálysértési tényállása, az Ör. (tárgyi hatálya) azonban a közösségi együttélés alapvető szabályai sérelmét állapítja meg.
  11. A Kúria megállapította, hogy az önkormányzat ezzel, törvénnyel azonos társadalmi viszonyt szabályozott helyi szinten. Indokolatlan párhuzamosság keletkezett az Ör.-t illetően a Szabs. tv. 224. §-ával, és ezzel lényegében a közúti közlekedésre vonatkozó szabályozást, felhatalmazás nélkül, indokolatlanul többszintűvé tette.
  12. A közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésére vonatkozó szabálysértési tényállás megvalósulása esetén helyszíni bírság kiszabására van lehetőség. E szabálysértési tényállás azonban nemcsak a KRESZ megállási és várakozási szabályainak (40-41. §-ára) megsértésére utal, hanem „más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás” megszegésére is. E fordulat alá tartozik az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezésében szabályozott zöldterületre, zöldfelületre gépjárművel történő behajtás, illetve az ott várakozás (parkolás) tilalma is. E tilalmat megszegők viszont a közösségi együttélés szabályainak megsértése miatt az Ör. alapján közigazgatási bírsággal sújthatók. Ezáltal ugyanazon cselekmény miatt kétszeres szankció kiszabására van lehetőség: egyrészt a Szabs. tv.-ben található a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésére vonatkozó szabálysértési tényállás alapján helyszíni bírság, másrészt az Ör.-ben szabályozott a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt közigazgatási bírság szabható ki.
  13. Az Önkormányzati Tanács megállapítja, hogy alapvetően az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezéséhez kapcsolódó szankció meghatározása a jogszabálysértő, hisz a támadott rendelkezésben szabályozott magatartás a hivatkozott szabálysértési tényállás alapján már helyszíni bírsággal sújtható, azaz szankcionálható. Így az érintett önkormányzat indokolatlanul többszintűvé tette a zöldterületen, zöldfelületen gépjárművel történő megállás és várakozás esetére vonatkozó hátrányos jogkövetkezmény megállapításának lehetőségét. Ezáltal indokolatlan párhuzamosság keletkezett a támadott önkormányzati rendelkezés [Ör. 5. § (1) bekezdés c) pontja] és a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésére vonatkozó szabálysértési tényállás [Szabs. tv. 224. §] közt.
  14. A Kúria megjegyzi, hogy az indokolatlanul párhuzamos, illetve többszintű jogalkotás az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése által védett jogbiztonság elvébe is ütközik [60/2009. (V. 28.) AB határozat] és sérti a Jat. 2. § (1) bekezdése szerinti szabályozási egyértelműség jogbiztonsági követelményét is (Köf.5047/2016/2.). Önkormányzati rendelet nem előzheti meg törvény alkalmazási kötelezettségét. A jogbiztonság érdekében ugyanazon tárgyban a jogalkotó csak kifejezett felhatalmazás útján ad teret helyi jogalkotásnak (Köf.5032/2017/4.). Más jogszabály által szabályozott társadalmi viszony további önkormányzati szabályozására ez esetben az önkormányzatnak nincs felhatalmazása.
  15. Mindezek alapján az Önkormányzati Tanács megállapította, hogy az Ör. 11. § (4) bekezdés c) pontja a Jat. 3. §-ába és a Szabs. tv. 224. §-ába ütközik, ezért azt megsemmisítette.
  16. A normakontroll eljárásban a Kp. 146. § (3) bekezdése alapján a megsemmisített önkormányzati rendelet, illetve annak megsemmisített rendelkezése az Önkormányzati Tanács határozatának közzétételét követő napon veszíti hatályát. Az Önkormányzati Tanács az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztésének időpontját ettől eltérően is megállapíthatja, ha azt a jogbiztonság vagy az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja [Kp. 146. § (4) bekezdése]. Jelen esetben ezen feltételek, így különösen a jogállamiság integráns részét képező jogbiztonság sérelmének fennállását az Önkormányzati Tanács a jogsértés súlyára és körülményeire tekintettel nem állapította meg.
  17. A Kp. 147. § (1) bekezdése értelmében, ha az önkormányzati rendelet rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói indítvány alapján került sor, a megsemmisített rendelkezés nem alkalmazható az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben. Ezen általános alkalmazási tilalom mellőzését a Kúria elrendelheti, ha azt (a mellőzést) a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja, de jelen esetben ilyen körülmények nem álltak fenn.

A döntés elvi tartalma

  1. A közúti közlekedés rendjére vonatkozó törvényi szabályozással azonos tárgyú, de a közösségi együttélés alapvető szabályai körében megalkotott helyi szabályozás a jogalkotást – törvényi felhatalmazás hiányában – indokolatlanul többszintűvé teszi.

Záró rész

  1. Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 146. § (3) bekezdés alapján állapította meg.
  2. A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
  3. Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
  4. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdései zárják ki.

Budapest, 2024. október 1.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró