Köf.5.015/2025/4. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5.015/2025/4.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola előadó bíró,
Dr. Bögös Fruzsina bíró,
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró,
Dr. Sugár Tamás bíró

Az indítványozó: Győri Törvényszék

Az érintett önkormányzat: Vámosszabadi Község Önkormányzata
                                          (….)

Az érintett önkormányzat képviselője: Domjánné dr. Fehérvári Diána jegyző

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

  • megállapítja, hogy Vámosszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 18/2024. (XII. 23.) önkormányzati rendelete más jogszabályba ütközött, ezért az a Győri Törvényszék előtt 103.K.700.529/2025. számon folyamatban lévő perben, valamint valamennyi, a jelen határozat meghozatalának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben nem alkalmazható;
  • elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
  • elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. A Vámosszabadi Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete – a 2024. október 18-án kibocsátott törvényességi felhívást követően – a 2024. december 23-án tartott képviselő-testületi ülésen elfogadta a Vámosszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 18/2024. (XII. 23.) rendeletét (a továbbiakban: HÉSZ).
  2. A Kormányhivatal 2025. január 10-én törvényességi felhívással élt arra hivatkozással, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a HÉSZ megalkotása során a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 75. §-ában, illetve a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 59. § (1) bekezdésében, illetve 62-63. §-aiban foglaltakat megsértve, egyeztetési és véleményezési eljárás nélkül alkotta meg a HÉSZ-t, így az annak megalkotására irányuló döntéshozatali eljárás jogszabálysértő.
  3. A fenti törvényességi felhívás eredménytelen volt, ezért a Kormányhivatal 2025. február 13-án indítványozta a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján – a fenti jogszabályhelyekbe ütközésre hivatkozással – a HÉSZ jogszabálysértő voltának megállapítását és ex tunc hatályú megsemmisítését a Kúria Önkormányzati Tanácsánál.
  4. Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2025. február 14-én a HÉSZ-t a 3/2025. (II.14.) számú, 2025. február 14-én hatályba lépett önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: Ör1.) hatályon kívül helyezte, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa a 2025. február 26-án kelt, Köf.5.001/2025/4. számú végzésével a HÉSZ más jogszabályba ütközésének vizsgálatára indult eljárást megszüntette.
  5. Ezt megelőzően az Önkormányzat (az indítványozó bíróság előtt folyamatban levő per felperese), mint építtető 2024. december 30-án építési engedély iránti kérelmet nyújtott be a Vámosszabadi 180 helyrajzi számú, természetben ….. alatt található ingatlanon sportközpont építésére vonatkozóan, mely alapján a Kormányhivatal előtt közigazgatási hatósági eljárás indult. Ezen hatósági eljárást a Kormányhivatal (a per alperese) a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.001/2025. számon folyamatban lévő eljárására figyelemmel felfüggesztette, majd a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárást megszüntető végzését követően az eljárás felfüggesztésének megszüntetéséről és az eljárás folytatásáról döntött (az eljárás 2025. február 26-án újraindult).
  6. A Kormányhivatal a 2025. március 24-én kelt, GY/ETDR-1/98-23/2025. iktatószámú határozatával az építési engedély iránti kérelmet elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az eljárás folytatását követően megváltozott az irányadó anyagi jogi szabályozás, ugyanis a kérelem benyújtásakor hatályos HÉSZ-t az önkormányzat az eljárás felfüggesztésének ideje alatt – az alperes törvényességi felhívásában foglaltakkal egyetértve – az Ör.1- el hatályon kívül helyezte. Figyelemmel arra, hogy a kérelem elbírálásának időpontjában az önkormányzat nem rendelkezik hatályos helyi építési szabályzattal, ezért alperes megállapította, hogy a Méptv. 83. §-a alapján az illeszkedés követelményeinek megfelelően kell a kérelmet elbírálni. A tényállás tisztázása érdekében ezért az illeszkedés vizsgálatával kapcsolatos dokumentumok benyújtására hívta fel a kérelmezőt.
  7. Az Önkormányzat az iratcsatolásra történő felhívásnak nem tett eleget, azonban nyilatkozatában a kérelmének a HÉSZ alapján történő elbírálását kérte. A Kormányhivatal a rendelkezésre álló adatok alapján maga végezte el az illeszkedés vizsgálatát, és megállapította, hogy a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a telektömbbe.
  8. Az Önkormányzat az elutasító határozattal szemben előterjesztett keresetében a határozat megsemmisítését és alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az építési engedély iránti kérelmet az annak benyújtásakor hatályos jogszabály, azaz a HÉSZ alapján kellett volna elbírálni. A kérelem benyújtásakor ugyanis az önkormányzat rendelkezett hatályos HÉSZ-szel, mivel az Ör1. csak 2025. február 14-én lépett hatályba, a HÉSZ 2024. december 23-tól 2025. február 13-ig hatályban volt.

Az indítvány és az Önkormányzat védirata

  1. Ezen előzmények után az indítványozó bíróság a 2025. június 20-án kelt 103.K.700.529/2025/6. számú végzésével a Kp. 144. §-a alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását kezdeményezte és egyidejűleg a per tárgyalását felfüggesztette.
  2. Megállapítása szerint a HÉSZ annak hatálybalépésétől, azaz 2024. december 23-tól egészen a hatályon kívül helyezéséig, azaz 2025. február 13-ig hatályban volt, ezért a felperes által 2024. december 30-án benyújtott építési engedély iránti kérelem vonatkozásában a kérelem benyújtásakor hatályos HÉSZ alkalmazandó. Kifejtette, hogy a Méptv. 83. § (1) bekezdése csak abban az esetben írja elő az illeszkedés igazolását, amennyiben egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat vagy az a kötelező tartalmi elemeket nem tartalmazza teljeskörűen.
  3. Az indítványozó bíróság megállapította, hogy az Önkormányzat a HÉSZ megalkotása során a Méptv. 75. §-ában, és a Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésében, a 62. és 63. §-aiban foglaltakat megsértve, valamint a Vámosszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településterv, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelete készítésével és módosításával összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 7/2023. (III. 20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Partnerségi Ör.) szabályait figyelmen kívül hagyva, egyeztetési és véleményezési eljárás lefolytatása nélkül alkotta meg a HÉSZ-t, ezért a HÉSZ és annak megalkotására irányuló döntéshozatali eljárás jogszabálysértő volt. Hangsúlyozta, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsának következetes gyakorlata szerint a jogszabályalkotás – így az önkormányzati rendeletek megalkotásának is – elengedhetetlen feltétele az eljárási szabályok betartása.
  4. Mindezek alapján az indítványozó bíróság a HÉSZ-nek a Méptv. 75. §-ába, a 8. § (2d) bekezdésébe, a Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésébe, a 62. § (1) bekezdésébe, a 63. § (1) bekezdésébe, továbbá a Partnerségi Ör.-be ütközésének megállapítását és a HÉSZ kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kérte a Kúria Önkormányzati Tanácsától.
  5. Az Önkormányzat védiratában kifejtett álláspontja szerint az indítvány nem megalapozott, mert az indítványozó bíróság nem igazolta ténylegesen, hogy akár a kereset elbírálása során, akár a keresettel támadott közigazgatási eljárás során a HÉSZ-t alkalmazni kellett volna. Arra is hivatkozott, hogy az indítványozó csak az ügyben alkalmazott jogszabályt támadhatja meg, és részletesen kell indokolnia, hogy valóban azt a jogszabályt kell az adott ügyben alkalmaznia.
  6. Utalt továbbá arra, hogy ezen túlmenően akkor lehetne az indítvány megalapozott és abban az esetben lenne ténylegesen alkalmazandó jogszabály a HÉSZ, ha a Kp. 90. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnának, és erre figyelemmel a közigazgatási cselekmény megváltoztatásának lenne helye. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy mivel a vitatott közigazgatási cselekmény egyfokú közigazgatási eljárásban valósult meg, így a bíróság a közigazgatási cselekmény megváltoztatására nem jogosult, azt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 123. § h) bekezdése alapján meg kellett volna megsemmisítenie.

Az Önkormányzati Tanács döntésének indokai

  1. Az indítvány megalapozott.
  2. A Kp. 144. §-a értelmében, ha a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett a Kúriánál indítványozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást. A bíró indítványozási jogosultságát a közigazgatási szerv által alkalmazott jogszabályok és a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértések köre együttesen jelöli ki (Kúria Köf.5.001/2020/4.).
  3. A Kúria megállapította, hogy jelen esetben az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban a bírói indítvány benyújtásának a Kp. 144. §-a szerinti feltételei teljesültek. A bíróság az előtte folyamatban lévő ügyben a kérelem benyújtásakor hatályos HÉSZ-t tartja alkalmazandó jogszabálynak, melynek megalkotása során jogszabálysértést észlelt.
  4. A Kúria Önkormányzati Tanácsának az indítványban foglaltak alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a támadott HÉSZ megalkotására a hatályos jogszabályok betartása mellett került-e sor.
  5. A Kúria előrebocsátja, hogy a Köf.5012/2025/3. számú hasonló tényállású ügyben hozott döntésétől nem kíván eltérni, így annak lényegét az alábbiak szerint foglalja össze.
  6. A HÉSZ megalkotásakor hatályos Méptv. 75. § (1) bekezdése értemében a településtervet

a) a területfejlesztési dokumentumokkal és a területrendezési tervekkel összhangban,

b) az országos, általános településrendezési és építési követelmények figyelembevételével,

c) e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti tartalommal és eljárásrendben, és

d) országos digitális nyilvántartásra alkalmas módon kell elkészíteni.

Ugyanezen paragrafus (2) bekezdés előírja, hogy a településtervet elfogadása előtt legalább az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott helyi önkormányzatok, államigazgatási szervek és civil szervezetek véleményezik, valamint a véleményezési eljárást megelőzően a tervezést végző települési önkormányzat részére a kormányrendeletben meghatározott központi adatszolgáltató adatszolgáltatást teljesít. Az (5) bekezdésben foglaltak szerint a településterv elfogadását megelőző egyeztetési eljárás során nem támogató záró szakmai véleményt csak indokolással és jogszabályi hivatkozással ellátva lehet kiadni. Ha a záró szakmai vélemény megküldésére a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben megállapított határidő lejártát követő ötödik napon sem került sor, a településterv elfogadható.

  1. A Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a településterv, kézikönyv és településképi rendelet

a) készítése és módosítása adatszolgáltatáson alapul,

b) véleményezése helyi partnerségi egyeztetés keretében is történik, ha az önkormányzat partnerségi rendeletében ezt előírja,

c) adatszolgáltatás figyelembevételével elkészült tervezetét egyeztetni kell olyan módon, hogy a településtervnél véleményezési és záró szakasz, a kézikönyv és a településképi rendeletnél csak véleményezési szakasz kerül lefolytatásra, és

d) elfogadása az egyeztetést követően történik, önkormányzati határozat vagy rendelet formájában.

  1. A Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében előírja, hogy a településtervet, a kézikönyvet, a településképi rendeletet és azok módosításait a polgármester az elfogadás előtt az E–TÉR felületen egyeztetési eljárásban véleményezteti

    a) a 11. melléklet szerinti érintett államigazgatási, önkormányzati és egyéb szervekkel (a továbbiakban együtt: véleményezésre jogosult szerv) és

    b) a lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel (a továbbiakban együtt: partnerek).

  2. A Korm. rendelet 63. § (1) bekezdése értelmében a településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet

    a) készítésének vagy módosításának egyeztetési eljárása a 66. és a 67. § szerinti általános szabályok vagy a 68–70. § szerinti speciális szabályok szerint történik, és

    b) egyeztetési eljárása során a lefolytatandó egyeztetési szakaszoknak, a véleményezési és a záró szakaszban részt vevők körének és a véleményezés egyes eljárási szakaszai határidejének e rendeletben megállapított szabályaitól nem lehet eltérni.

  3. Az Önkormányzati Tanács következetes gyakorlata szerint az önkormányzati rendeletek megalkotásának elengedhetetlen feltétele az eljárási szabályok betartása. Csak a formalizált eljárás szabályainak betartásával keletkezhet érvényes jogszabály [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992. 85; 3001/2019. (I. 7.) AB határozat]. Ha a jogalkotás során a jogalkotási eljárás garanciális szabályai sérülnek, akkor az az adott jogszabály közjogi érvénytelenségét vonja maga után.
  4. A helyi építési szabályzat megalkotása garanciális szabályainak tekinthetők a vonatkozó egyeztetési és véleményezési eljárás kötelező lefolytatását előíró rendelkezések is. A partnerségi egyeztetésre vonatkozó szabályokat az Önkormányzat saját rendeletében, a Partnerségi Ör-ben határozta meg, melyben foglaltak a képviselő-testület is kötik, ezért annak alkalmazása jogszerűen nem mellőzhető. A helyi építési szabályzat megalkotására vonatkozó garanciális szabályok megsértése a rendelet közjogi érvénytelenségét eredményezi.
  5. A Kúria a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy Vámosszabadi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a HÉSZ megalkotása során a Méptv. 75. § (1), (2) és (5) bekezdésében, a Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésében, a 62. és 63. §-aiban foglaltakat megsértve, a Partnerségi Ör. szabályait figyelmen kívül hagyva, egyeztetési és véleményezési eljárás lefolytatása nélkül alkotta meg a HÉSZ-t, ezért a HÉSZ és annak megalkotására irányuló döntéshozatali eljárás jogszabálysértő volt.
  6. A védiratban foglaltakkal összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy iratellenes az Önkormányzat azon megállapítása, miszerint az indítványozó bíróság nem indokolta, hogy a HÉSZ az előtte folyó perben alkalmazandó jogszabály. Az indítványozó bíróság az indítvány 5. oldala ötödik bekezdésében, illetve a 6. oldala első bekezdésben a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) és (2) bekezdését hivatkozza, ezzel is alátámasztva a HÉSZ alkalmazását. Megjegyzi a Kúria, hogy az Önkormányzat a perben előterjesztett keresetében éppen azt kifogásolta, hogy az alperes a kérelmét nem az annak benyújtásakor még hatályban volt HÉSZ alapján bírálta el, tehát alkalmazandó jogként maga is a HÉSZ-t jelölte meg.
  7. A védiratnak a közigazgatási cselekmény bíróság általi megváltoztatására történő hivatkozásával kapcsolatban a Kúria hangsúlyozza, hogy a vitatott közigazgatási cselekmény Kp. szerinti megváltoztathatósága, (illetve annak hiánya) a normakontroll eljárásban a bírói indítvány szempontjából irreleváns, a Kp. 144. §-a az indítványozási jogosultságot ilyen feltételhez nem köti. Az alkalmazandó jog nem hozható összefüggésbe a bíróság döntési jogkörével és annak esetleges korlátaival.
  8. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította a HÉSZ más jogszabályba ütközését, ezért az – a Kp. 147. § (1) és (2) bekezdés alkalmazásával – a Győri Törvényszék előtt folyó 103.K.700.529/2025. számú perben, valamint a jelen határozat meghozatalának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben nem alkalmazható. Ezen általános alkalmazási tilalom mellőzését a Kúria elrendelheti, ha azt (a mellőzést) a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja, de jelen esetben ilyen körülmények nem álltak fenn.

A döntés elvi tartalma

  1. A helyi építési szabályzat megalkotására vonatkozó garanciális szabályok megsértése a rendelet közjogi érvénytelenségét eredményezi. Garanciális szabályoknak tekinthetők a vonatkozó egyeztetési és véleményezési eljárás kötelező lefolytatását előíró rendelkezések is.

Záró rész

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés b) pontja alapján állapította meg.
  3. A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
  4. A megsemmisített rendelkezésnek a folyamatban lévő ügyben és általános alkalmazási tilalmát a Kp. 147. § (1) bekezdése mondja ki.
  5. Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
  6. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2025. szeptember 30.

Dr. Balogh Zsolt sk. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola sk. előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina sk. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos sk. bíró
Dr. Sugár Tamás sk. bíró