A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata
Az ügy száma: Köf.5.014/2023/5.
A tanács tagjai:
Dr. Hajnal Péter, a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt bíró,
Dr. Demjén Péter bíró,
Dr. Kalas Tibor bíró
Az indítványozó: Pest Vármegyei Kormányhivatal (….)
Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselő
Az érintett önkormányzat_ Zebegény Község Önkormányzata (….)
Az érintett önkormányzat képviselője: ……jegyző
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- megállapítja, hogy Zebegény Község Önkormányzata járművek súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának rendjéről szóló 14/2017. (VII. 13.) önkormányzati rendeletének 4/A. §-ának (4) és (5) bekezdése más jogszabályba ütközik, ezért azt 2023. november 20. napjával megsemmisíti;
- a Zebegény Község Önkormányzata járművek súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának rendjéről szóló 14/2017. (VII. 13.) önkormányzati rendelete 4/A. § (1)-(3) bekezdései más jogszabályba ütközésére és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja;
- elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;
- elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] A Pest Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Indítványozó) Zebegény Község Önkormányzata járművek súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának rendjéről szóló 14/2017. (VII. 13.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) rendelkezéseivel szemben PE/030/00669-1/2023. iktatószámú törvényességi felhívást bocsátott ki, amelyben felhívta az Önkormányzatot, hogy a törvénysértést szüntesse meg olyan módon, hogy az Ör. fizetési kötelezettséget megállapító 4. § (4)-(5) bekezdéseit helyezze hatályon kívül, a 6. § (2) bekezdését pedig módosítsa.
[2] A törvényességi felhívás az önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. § (1) bekezdésében meghatározott informatikai rendszerbe (a továbbiakban: TFÍK rendszer) történő feltöltéssel 2023. március 9. napján került megküldésre az Önkormányzat részére.
[3] Az Önkormányzat a törvényességi felhívásban foglalt határidő lejártáig, 2023. május 8. napjáig nem tájékoztatta az Indítványozót, amely azonban észlelte, hogy a törvényességi felhívásban foglaltaknak az Önkormányzat ugyan – formálisan – eleget tett, az Ör. 4. § (4)-(5) bekezdéseit, valamint a 6. § rendelkezéseit a Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a járművek súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának rendjéről szóló 14/2017. (VII.13.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2023. (III. 31.) önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: Ör.mód.) hatályon kívül helyezte, azonban az Ör. rendelkezéseit a Nemzeti Jogszabálytár felületén közzétett Ör.mód. megalkotásával beiktatott 4/A. §-ával kiegészítette, amivel újabb jogszabálysértést idézett elő, ezért megállapította, hogy a Korm. rendelet 9. § b) pontja alapján a törvényességi felhívás eredménytelen volt.
Az indítvány és az Önkormányzat védirata
[4] A fenti előzmények után az Indítványozó PE/030/00669-3/2023. ügyiratszámú indítványával kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. 2023. március 31. napján hatályba lépett – az útvonalengedélyek kiadásáról, illetve az erre irányuló hatósági eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló – 4/A. §-a más jogszabályba ütközésének megállapítását és a rendelkezés megsemmisítését.
[5] Előadta, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 2. pontja szerint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatnak minősíti a helyi közutak és tartozékaik kialakítását és fenntartását. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja a települési önkormányzatot jelöli ki a helyi közutak kezelőjének.
[6] Kifejtette, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) szerint fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet előírni, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. A Kkt. azonban nem jogosítja fel az önkormányzati jogalkotót a közút közlekedési célú használatáért, akár annak fokozott igénybevételéért történő úthasználati díj (jelen esetben útvonalengedély kiadására irányuló hatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj) megállapítására.
[7] Az Indítványozó hivatkozott a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.005/2022/4. számú határozatára, melyben a Kúria megállapította, hogy úthasználati díj fizetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a használaton alapuló díj megállapítására a Kkt. nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak. A Kúria ugyanebben a határozatában rámutatott arra is, hogy a fizetési kötelezettség nevének önkormányzat általi megváltoztatása, a Kkt-ben szereplő díj helyett másként történő elnevezése a fizetési kötelezettségnek a helyi közutakkal összefüggő jellegét nem szünteti meg és ezáltal nem is vonhatja ki a Kkt. hatálya alól, amely a fentiek szerint nem ad felhatalmazást a helyi önkormányzatnak a bevezetésükre.
[8] Hivatkozott a Köf.5.051/2021/4. számú határozatára is, amelyben a Kúria megállapította, hogy „az önkormányzatok a közútfenntartást közfeladatként látják el, aminek kereteit magasabb szintű jogforrások jelölik ki. Törvénysértő ezért az önkormányzati rendelet, ha annak ellenére állapít meg díjfizetési kötelezettséget, hogy a törvény jelöli ki a díjszedésre jogosultakat, és ezek között az önkormányzat nem szerepel.”
[9] Az Indítványozó – tekintettel az útvonalengedély kiadására irányuló hatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatásszolgáltatási díjat szabályozó rendeleti előírások (Ör. 4/A. § (4)-(5) bekezdések) jogszerűségi szempontból történő vitathatóságára – a díjmegállapítás alapjául szolgáló 4/A. § (1)-(3) bekezdéseiben részletezett útvonalengedély kiadására vonatkozó önkormányzati jogkör, illetve engedélyezési szabályozását is vitatta.
[10] Előadta továbbá, hogy az Ör. 4/A. § (1)-(3) bekezdéseiben részletezett útvonalengedély kiadására vonatkozó önkormányzati jogkör és az engedélyezés szabályai az Ör. 4. §-ában rögzített behajtási engedélyezést előíró szabályozásával összevetve a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) párhuzamos szabályozást tiltó 3. §-ába ütköznek.
[11] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján felhívta az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
[12] Az Önkormányzat védiratában előadta, hogy a településen zajló nehézgépjárművek okozta fogalomból adódó közlekedési konfliktushelyzetek a szabályozás finomítását igényelték. Az Ör. módosításával az Önkormányzat a behajtási engedélyek kiadását egyedi útvonalengedély beszerzéséhez kötötte, amit a helyi közút kezelője ad ki.
[13] Hivatkozott továbbá a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet) 8. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjára, mely szerint a túlsúlyos, illetve túlméretes járművek közlekedéséhez a hozzájárulás megadására kizárólag a helyi közlekedés esetén a közút kezelője, adott esetben az önkormányzat jogosult. A 8. § (4) bekezdése alapján a hozzájárulás iránti kérelem benyújtásakor a hozzájárulást kérelmező eljárási díjat köteles megfizetni a közútkezelő részére.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai
[14] Az indítvány megalapozott az alábbiak szerint.
[15] Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján bírálta el. A Kp. 140. § (1) bekezdése alapján az indítványra a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. A Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja szerint az indítványnak tartalmaznia kell a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. Ha törvény másképp nem rendelkezik, az Önkormányzati Tanács az Ör. vizsgálatát az indítvány és a védirat keretei között végzi el.
[16] Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:
4. § (1) A képviselő-testület a behajtási engedélyek kiadására, használatuk jogosultságának felülvizsgálatára, az engedélyek visszavonására vonatkozó hatáskört a polgármesterre ruházza át.
(2) A polgármester a kérelmet megvizsgálja, és döntést hoz.
(3)A behajtási engedély tartalmazza:
- a jármű pontos megjelölését, súlyát, forgalmi rendszámmal vagy más, azonosításra alkalmas módon,
a forgalmi engedélyben üzembentartóként (tulajdonosként) feltüntetett személy nevét és lakóhelyét (székhelyét),
- a rendelet azon rendelkezését, mely alapján az engedély kiadásra került,
- az engedély érvényességi idejét,
- a súlykorlátozással érintett út, útszakasz meghatározását, melyre az engedély érvényes.
4/A. § (1) A képviselő-testület a helyi közút kezelőjeként, az útvonalengedélyek kiadására, használatuk jogosultságának felülvizsgálatára, az engedélyek visszavonására vonatkozó hatáskört a polgármesterre ruházza át.
(2) A polgármester a kérelmet megvizsgálja, és döntést hoz.
(3) Az útvonalengedély kérelem és az engedély tartalmazza a behajtási engedélyben foglaltakon túl:
a) a jármű úti céljáig vezető útvonal térképen történő ábrázolását (útvonalterv);
b) az útvonalterven - amennyiben van ilyen - jelölni szükséges a közlekedésbiztonsági szempontból veszélyes útszűkületeket, nehezen belátható szakaszokat;
c) amennyiben a jármű közlekedése vagy az arról történő rakodás a kétirányú forgalom átmeneti akadályozásával jár, külső forgalomirányító személyzetre vonatkozó előírást;
d) a maximális sebességre vonatkozó előírást, mely nem lehet magasabb 20 km/h-nál.
(4) Az útvonalengedély kiadására irányuló hatósági eljárás lefolytatásáért a kérelmezőnek - a 36/2017.(IX.18.) NFM rendelet 1. melléklete szerint kiszámolt - hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjat kell előre megfizetni a következők szerint:
a) 7,5- 9 tonna össztömeg terhelésig 10.000,-Ft/útvonalengedély alkalom,
b) 9 – 15 tonna össztömeg között 12.000,-Ft/útvonalengedély alkalom,
c) 15 – 22,5 tonna össztömeg között 15.000,-Ft/útvonalengedély alkalom,
d) 22,5 tonna össztömeg fölött 30.000,-Ft/útvonalengedély alkalom,
(5) A (4) bekezdésben előírt hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjat Zebegény Község Önkormányzata 11742094-15394260 számon nyilvántartott bankszámlájára kell átutalással, vagy postai készpénz-befizetési csekken a kérelem előterjesztését megelőzően megfizetni. Az eljárás megindításának feltétele az előírt eljárási szolgáltatási díj megfizetésének tényét igazoló banki átutalási igazolás vagy befizetett csekkszelvény bemutatása. A banki átutalás vagy csekkszelvény közleményében a következő tartalmat kell feltüntetni: „Zebegény, dátum, eljárási szolgáltatási díj.
[17] Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (2) bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
[18] A Kúria jelen ügyben is irányadónak tekinti a hasonló tényállás és normatív szabályozás, valamint hasonló jogi érvelés mellett meghozott Köf.5.029/2021/4. és Köf.5.005/2022/4. számú határozataiban foglaltakat a következők szerint.
[19] A Kp. 143. § (3) bekezdése értelmében a Kúria az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja.
[20] Az útvonalengedély kiadására irányuló hatósági eljárás megindításának feltétele az előírt igazgatási szolglatatási díj megfizetése.
[21] Tekintettel arra, hogy a díjtétételek teljesítése ily módon az útvonalengedély szabályozási rendszerének szerves részét képezi, a Kúria Önkormányzati Tanácsa – a Köf.5014/2012/8. számú határozattal, valamint a Köf.5029/2021/4. számú határozattal elbírált ügyekhez hasonlóan – először azt a kérdést vizsgálta, hogy jogosult-e az érintett önkormányzat a tulajdonában álló helyi közút használatát útvonalengedélyhez kötni.
[22] Az Mötv. 13. § (1) bekezdésének 2. pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a településüzemeltetés, ezen belül pedig a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása.
[23] A Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja értelmében az út kezelője helyi közutak, a lakott területen lévő járda tekintetében a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
[24] A közút kezelőjének a közúti közlekedéssel kapcsolatos feladatait a Kkt. 8. § (1) bekezdésének a) pontja szabályozza az önkormányzatokra is kiterjedő hatállyal. E rendelkezés szerint a feladatok közé tartozik 1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése; 2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása; 3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése. Mivel a helyi közút közlekedési célú használatának biztosítása közszolgáltatás, amelynek tartalmát a Kkt. határozza meg, az önkormányzati jogalkotó ezen törvényi keretek között alkothat szabályokat (Köf.5.014/2012/8.).
[25] A Kúria Önkormányzati Tanácsa egyebek között a Köf.5.014/2012/8. számú és a Köf.5.029/2021/4. számú határozatokkal egyezően állapítja meg, hogy az érintett önkormányzat a törvényi keretek között, a helyi közút fenntartása és üzemeltetése körében kötheti a közút használatát engedélyhez.
[26] A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezt követően vizsgálta azt a kérdést, hogy a jogalkotó rendelkezése ad-e jogosultságot arra is, hogy a közút használatára vonatkozó útvonalengedély kiadását díjfizetéstől tegyék függővé.
[27] Az Stv. 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Az Stv. e rendelkezéséből következően, kifejezett törvényi felhatalmazás hiányában az érintett önkormányzat útfenntartási díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget nem írhat elő.
[28] Díjfizetési kötelezettség megállapítása tekintetében a Kkt. két területen ad felhatalmazást: díjfizetés (használati díj formájában) országos közutak közlekedési célú használata esetében írható elő (Kkt. 33/A. §-33/C. §), illetve a közutak nem közlekedési célú használatakor (Kkt. 37. §). Az előbbi esetben a felhatalmazás címzettje a kormány, illetve a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 33/B. §, Kkt. 48. § (3) bekezdés a) és g) pont], valamint a koncessziós társaság a közút koncesszió keretében történő üzemeltetése esetén [Kkt. 9/C. § (1) bekezdés]. A közutak nem közlekedési célú használata esetében a felhatalmazás címzettje a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 39. § (3) bekezdés]. Használati díj fizetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a használaton alapuló díj megállapítására a Kkt. nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak.
[29] A Kkt. 3. § (1) bekezdése egyes közutakra vonatkozóan a gyalogosok és járművek közlekedésének jogszabály általi korlátozhatóságáról szól, ezzel összefüggő díj megállapítására rendelkezést nem tartalmaz, mint ahogyan a Kkt. 9. § (2) bekezdése (közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok), a Kkt. 34. § (1)-(2) bekezdései (közút kezelőjének feladatai, a közút forgalmi rendjének kialakítása) sem adnak erre vonatkozó felhatalmazást. (Köf. 5.005/2022/4.)
[30] Az Ör. vitatott 4/A. §-a nem a Kkt. szerinti használati díj, hanem útvonalengedély kiadására irányuló hatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetését írja elő a kérelmező számára. A Kúria ugyanakkor több határozatában már megállapította (többek között a Köf.5.055/2021/5. és a Köf.5005/2022/4. számú határozatban), hogy a fizetési kötelezettség nevének önkormányzat általi megváltoztatása, a Kkt.-ban szereplő díj helyett útvonalengedély kiadására irányuló hatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj a fizetési kötelezettségnek a helyi közutakkal összefüggő jellegét nem szünteti meg és ezáltal azt nem is vonhatja ki a Kkt. hatálya alól, mely – amint azt a Kúria fent kifejtette – nem ad felhatalmazást a helyi önkormányzatoknak a bevezetésükre.
[31] Az érintett Önkormányzatnak tehát nincs törvényi felhatalmazása a közhatalom birtokában kiadott engedély, illetve az engedély kiadásához kapcsolódó eljárás ellenében fizetési kötelezettség jellegű díj megállapítására. Felhatalmazás hiányában nem releváns az Önkormányzat védiratában előadott azon érve sem, mely szerint az Ör. nem ellentétes a 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelettel, mivel az abban nem szabályozott, a helyi közutak vonatkozásában, a helyi sajátosságoknak megfelelő további szabályokat állapít meg. (Köf.5.005/2022/4.)
[32] Ezzel összefüggésben a Kúria utal arra is, hogy Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján az önkormányzatok számára jogalkotói felhatalmazást csak törvény állapíthat, ily módon a védiratban hivatkozott NFM rendelkezései nem alapozhatják meg az önkormányzat rendeletalkotási jogát.
[33] Mindezekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 4/A. §-a (4)-(5) bekezdése más jogszabályba ütköznek.
[34] Az Indítványozó álláspontja szerint az Ör. 4/A. § (1)-(3) bekezdéseiben részletezett útvonalengedély kiadására vonatkozó önkormányzati jogkör és az engedélyezés szabályai az Ör. 4. §-ában rögzített behajtási engedélyezést előíró szabályozásával összevetve a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) párhuzamos szabályozását tiltó 3. §-ába ütköznek.
[35] A Jat. 3. §-a értelmében az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű.
[36] Az Ör. 4. §-a a behajtási engedély kiadására és annak tartalmára, a 4/A. § (1)-(3) bekezdése az útvonalengedély kiadására és az útvonalengedély tartalmára vonatkozó szabályokat/rendelkezéseket tartalmaz. A behajtási és/vagy útvonalengedély kiadásának a fentiek szerint nincs törvényi akadálya. A két engedély nem azonos tartalmú, az útvonalengedély tartalmi elmei bővebbek, mint a behajtási engedélyé. Figyelemmel tehát arra, hogy a vitatott rendelkezések nem azonos tárgykört szabályoznak, a Kúria megállapította, hogy az Ör. 4/A. § (1)-(3) bekezdései – a 4. §-sal összevetve – nem jelentenek párhuzamos szabályozást, így nem ütköznek a Jat. 3. §-ába. Ebben a tekintetben tehát az indítvány nem volt megalapozott.
[37] A Kúria minderre tekintettel az Ör. 4/A. §-a (4) és (5) bekezdését a Kp. 146. § (4) bekezdése alapján – a jogbiztonság és az Ör. hatálya alá tartozó jogalanyok különösen fontos érdeke védelmében – a jövőre nézve, 2023. november 20-i hatállyal (pro futuro) semmisítette meg. Ezen időpontig az Önkormányzatnak lehetősége nyílik új, a Kkt.-vel és az Stv.-vel összhangban lévő szabályozás kialakítására.
Az döntés elvi tartalma
[38] Törvénysértő az önkormányzati rendelet, ha annak ellenére állapít meg fizetési kötelezettséget, hogy arra törvényi felhatalmazással rendelkezne.
Záró rész
[39] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a jogkövetkezményeket 146. § (4) bekezdése alapján állapította meg.
[40] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[41] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[42] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2023. szeptember 19.
Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Demjén Péter s.k. bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró