Köf.5.013/2026/4. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5.013/2026/4.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke 
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró
Dr. Bögös Fruzsina bíró 
Dr. Dobó Viola bíró
Dr. Sugár Tamás bíró

Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal 
                           (cím1)

Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc kamarai jogtanácsos
                                            (cím1)

Az érintett önkormányzat: Üllő Város Önkormányzata
                                         (cím2)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr.  Kovács Krisztián ügyvéd 
                                                           (cím3)

 Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa 

  • megállapítja, hogy Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Dóra-major városfejlesztési akcióterülethez kapcsolódó önkormányzati elővásárlási jog megállapításáról szóló 27/2025. (X. 30.) számú önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésének a „0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276” fordulata más jogszabályba ütközik, ezért azt 2025. október 30. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisíti;
  • megállapítja, hogy a megsemmisítés folytán Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Dóra-major városfejlesztési akcióterülethez kapcsolódó önkormányzati elővásárlási jog megállapításáról szóló 27/2025. (X. 30.) számú önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban: „Üllő Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája szerint lehatárolt Dóra-major városfejlesztési akcióterületen, valamint az ahhoz közvetlenül csatlakozó alábbi ingatlanokon: Üllő külterület 0262/12, 0265, 0266, 0267/1 helyrajzi számú ingatlanok.”
  • ezt meghaladóan az indítványt elutasítja;
  • elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
  • elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. Az Üllői Lövész Központ megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 671/2023. (XII.29.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. § (1) bekezdése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az ingatlan-nyilvántartás szerint az Üllő külterület 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanokon, valamint ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokon az egyéb1 megvalósítására irányuló beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket.
  2. Az érintett önkormányzat 2025. október 30-i ülésén az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 84. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Üllő Város Integrált Településfejlesztési Startégiájában meghatározott célok megvalósítása érdekében megalkotta Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Dóra-major városfejlesztési akcióterülethez kapcsolódó önkormányzati elővásárlási jog megállapításáról szóló 27/2025. (X. 30.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.), mellyel az üllői 0262/12, 0265, 0266, 0267/1, 0275/1, 0275/2, 0275/3, 0276 hrsz-ú ingatlanokra elővásárlási jog alapítását rendelte el.
  3. A Pest Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) 2026. március 13. napján PE/030/00034-2/2025. ügyiratszámon előterjesztett törvényességi felhívást bocsátott ki.
  4. Az önkormányzat 2026. március 27. napján tartott ülésén a törvényességi felhívást megtárgyalta, a 64/2026. (III. 27.) számú határozatában rögzítette, hogy az abban foglaltakkal nem ért egyet, erről a polgármester 2026. április 1-én az NJT rendszerbe feltöltött levelével tájékoztatta az indítványozót.

Az indítvány és az Önkormányzat védirata

  1. Az indítványozó a 2026. április 29. napján előterjesztett PE/030/00034-5/2026. számú indítványával a Kúria Önkormányzati Tanácsánál (a továbbiakban: Kúria vagy Önkormányzati Tanács) kezdeményezte az Ör. megsemmisítését. Kifejtette, hogy a Kormányrendelet az elővásárlással érintett ingatlanok közül a Beruházással érintett ingatlanok tekintetében településrendezési szempontból már rendelkezett, az Ör. így a Kormányrendeletben foglaltakkal ellentétes célokat fogalmaz meg.
  2. Indítványában a Kormányrendelet 5. § (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozva kifejtette, hogy a Kormányrendelet az eltérő szabályozást tartalmazó önkormányzati rendeletek, valamint a településrendezési terv alkalmazását kizárja. Mivel a Kormányrendelet az önkormányzati „döntéseknél” magasabb szintű jogforrás, ezért önkormányzati rendelet nem tartalmazhat a Kormányrendelettel ellentétes, vagy annak alkalmazását ellehetetlenítő szabályozást.
  3. Előadta, hogy az Ör. ellentmond a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlás Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi XLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 9. §-ában megfogalmazott követelményének is azzal, hogy megakadályozni szándékozik kormányzati döntés(ek) végrehajtását. Az önkormányzat a Kormányrendelet hatálybalépését követően kívánt azzal ellentétes álláspontot érvényesíteni. Az önkormányzat képviselő-testületének 2024. január 25-i jegyzőkönyvében foglaltak szerint a képviselő-testületnek már 2021. évben tudomása volt a Kormányrendelettel biztosítani kívánt Beruházásról. A településrendezési eszközök módosításakor nyilvánvalóan tudatában volt annak is, hogy a 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 hrsz-ú ingatlanokon megvalósuló Beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, ezért a területre speciális előírások vonatkoznak, illetve kizárólagosságuk miatt azok vonatkozásában a településrendezés helyi szabályai nem alkalmazandók.
  4. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az önkormányzat magasabb rendű jogszabályban meghatározott cél megakadályozása érdekében ugyanezen ingatlanok tekintetében alkotott már változtatási tilalomról szóló rendeletet, melyet a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.027/2025/4. számú határozatával megsemmisített. Határozatának [42] pontjában megfogalmazott elvi tartalma szerint sérti a jogbiztonságot, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik egy olyan helyi rendelet megalkotása, amelynek a célja egy magasabb szintű jogszabály hatályosulásának megakadályozása.
  5. Az indítványozó hivatkozott a Kúria Köf.5.003/2024/5. számú határozatára is, melyben az Önkormányzati Tanács kifejtette, hogy ha az önkormányzati rendelet az elfogadását követően megalkotott és hatályba lépett más, magasabb szintű jogszabállyal ellentétessé válik, akkor az önkormányzatnak módosítania kell rendeletét.
  6. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. sérti a jogszabályi hierarchiáról szóló alapvető jogelveket és ezért nem felel meg Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint ellentmond a jóhiszeműség, rendeltetésszerű joggyakorlás Mötv. 9. §-ában megfogalmazott követelményének azzal, hogy megakadályozni szándékozik kormányzati döntés(ek) végrehajtását.

  7. Az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozatának 15 napon belüli megtételére. A visszaérkezett letöltési igazolás (KR) szerint az önkormányzat a Kúria végzését 2026. május 5. napján átvette.  Az önkormányzat védiratát május 22-én nyújtotta be. A védirat tehát elkésett, így a Kp. 139. § és 36. § (1) bekezdés e) pontja alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 149. § (1) bekezdése szerint az hatálytalan, a Kúria Önkormányzati Tanácsa ezért nem vehette figyelembe.

     

Az Önkormányzati Tanács döntésének indokai

  1. Az indítvány az alábbiak szerint részben alapos.
  2. Az Ör. támadott rendelkezései:
    „[1] Üllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Üllő Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában meghatározott célok megvalósítása érdekében - különös tekintettel a Dóra-major városfejlesztési akcióterület sport-, rekreációs, oktatási és közösségi fejlesztési funkcióinak megőrzésére és megerősítésére - a zöldfelületi, turisztikai és jóléti infrastruktúra fenntartható fejlesztésének elősegítésére elfogadja az alábbi rendeletet.
    [2] Üllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény 84. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
    1. § (1) Üllő Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája szerint lehatárolt Dóra-major városfejlesztési akcióterületen, valamint az ahhoz közvetlenül csatlakozó alábbi ingatlanokon: Üllő külterület 0262/12, 0265, 0266, 0267/1, 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 helyrajzi számú ingatlanok.
    (2) Az elővásárlási jog célja a városrendezési és városfejlesztési célok megvalósításának elősegítése, különösen a rendezett településfejlődés, a közösségi és rekreációs célú fejlesztések, valamint a fenntartható területhasználat biztosítása érdekében.
    2. § Az 1. §-ban meghatározott ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jogot Üllő Város Önkormányzata javára az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
    3. § (1) Az elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa a vételi ajánlatot teljes terjedelmében köteles az Önkormányzattal közölni.
    (2) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a Képviselő-testület dönt.
    (3) Ha az Önkormányzat a megkereséstől számított harminc (30) napon belül nem él elővásárlási jogával, az ingatlan elidegeníthető.
    4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”
  3. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
  4. Az önkormányzat az Ör-t az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Méptv. 84. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotta meg.
  5. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot.
  6. Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 1. pontja értelmében a településfejlesztés, településrendezés helyi közügy.
  7. A Kormányrendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a Beruházással érintett ingatlanokon a beépítés szabályait a (2) és (3) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy „ha a hatályos településrendezési terv, településképi rendelet, egyéb önkormányzati rendelet vagy az OTÉK a beépítés (2) és (3) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet, településképi rendeletet, egyéb önkormányzati rendeletet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.”
  8. A Kúria rámutat, hogy a szintén a Kormányrendelet szabályaiba való ütközést vizsgáló Köf.5.027/2025/4. számú határozatában már rögzítette, hogy a Kormányrendelet megalkotásakor hatályos az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (1) bekezdés 27. pontja felhatalmazást adott a Kormánynak arra, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során építési tevékenységgel érintett telekre, valamint az országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a beépítés szabályait, és a beruházásokkal összefüggő különös hatósági eljárási szabályokat rendelettel állapítsa meg.
  9. A Kúria Önkormányzati Tanácsa kiemelte, hogy a jogállamiság [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés] alkotmányos alapját jelentő jogbiztonság elvének egyik garanciája a jogforrási hierarchia érvényesülése, azaz az alacsonyabb szintű jogszabály tartalma nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel {3132/2013. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás [42]; 3152/2016. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [14]}. Ennek megfelelően kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani annak a körülménynek, ha egy alacsonyabb szintű jogszabály megalkotásának célja a magasabb szintű jogszabály hatályosulásának ellehetetlenítése. (Köf.5.027/2025/4.)
  10. Mindezt erősíti az Mötv. 9. §-a, amely kimondja, hogy az e törvényben meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni.
  11. A Kormány felhatalmazással rendelkezett, hogy rendelettel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások kapcsán az alapvetően helyi közügyek körébe tartozó településrendezés körében a beruházásokkal összefüggő különös szabályozást állapítson meg, amely így a jogforrási hierarchia érvényesülésének követelményére tekintettel az adott szabályozási körben nem teszi lehetővé a Kormány rendeletével ellentétes helyi önkormányzati szabályozás megalkotását.
  12. Az Ör. megalkotásakor hatályos Méptv. 84. § (1) bekezdés h) pontja szerint az elővásárlási jog a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító – egyik – sajátos jogintézmény. Ebből következően Méptv. 84. § (1) bekezdés h) pontja alapján nem általánosságban, hanem csak településrendezési feladatok megvalósítása érdekében van lehetőség elővásárlási jog alapítására.
  13. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította tehát, hogy a Kormányrendelet a Beruházás tekintetében településrendezési követelményeket határozott meg, kizárva ezen ingatlanok tekintetében az önkormányzat párhuzamos, településrendezést érintő jogalkotását. Ezért az érintett önkormányzatnak nincs lehetősége településrendezési feladatok megvalósítását biztosító jogintézményként elővásárlási jog alapítására sem. Ezért az Ör. a Beruházással érintett 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 hrsz-ú ingatlanok tekintetében a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító elővásárlási jog alapításával ellentétbe került a Kormányrendelettel, a Méptv. 84. § (1) bekezdés h) pontjával, illetve az Mötv. 9. §-ában foglalt követelményekkel.
  14. Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 1. § (1) bekezdése a Beruházással érintett Üllő 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 helyrajzi számú ingatlanok tekintetében más jogszabályba ütközött. Az Ör. ezt meghaladó rendelkezései más jogszabályba ütközését az indítványozó semmivel sem indokolta, ezért annak vizsgálatát a Kúria mellőzte.
  15. A kifejtettekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. fenti rendelkezéseit a Kp. 146. § (1) és (4) bekezdésére és a jogbiztonság követelményére figyelemmel a hatályba lépésének napjára visszaható hatállyal megsemmisítette. Az ex tunc hatályú megsemmisítést nem csak a Kormányrendelet szabályainak érvényesülése, hanem a – fentebb bemutatott – Mötv. 9. §-ának sérelme is indokolta.

A döntés elvi tartalma

  1. Sérti a jogbiztonságot, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik a magasabb szintű jogszabállyal meghatározott településrendészeti célokkal ellentétes önkormányzati rendelet.

Záró rész

  1. Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
  3. Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
  4. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárják ki.

Budapest, 2026. július 7.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró