Köf.5.011/2013/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
önkormányzati tanácsa

Köf.5011/2013/6.szám

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Pesti Központi Kerületi Bíróság (1055 Budapest, Markó utca 25.) bírája indítványa alapján a dr. Dauner János jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház utca 9-11.) ellen Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet  törvényességének vizsgálatára irányuló nemperes eljárásban meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t:

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet egésze, illetve 7. § (2) bekezdésének az „előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából” szövegrésze törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

I.

1. A Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája (a továbbiakban: indítványozó) a 7.P.91.798/2012/7-I számú előtte folyamatban lévő ügyben az eljárását felfüggesztette és a Kúrához fordult. Az indítványozó elsődlegesen kérte a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbikban: Kgy. rend.) 7. § (3) bekezdésében [helyesen: 7. § (2) bekezdésben] az „előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából” szövegrész más jogszabállyal való ellentét vizsgálatát és megsemmisítését, továbbá kérte, hogy a Kúria állapítsa meg: a törvénysértő rendelkezés a bíróság előtt folyó 7.P.91.798/2012. számú ügyben nem alkalmazható. Az indítványozó másodlagosan a Kgy. rend. egészének a megsemmisítését és az előtte lévő perben való alkalmazási tilalmának kimondását kezdeményezte.

2. Az indítványozó ismertette, hogy az előtte lévő ügyben a mozgáskorlátozott felperes személygépjárművel való várakozás során mozgáskorlátozott igazolványát hátlapjával  felfelé helyezte ki. A kerületi önkormányzat megbízásából eljáró parkolási kft. a felperessel szemben 6000. Ft. pótdíjat szabott ki. A felperes még aznap bemutatta érvényes igazolványának előlapját is a parkolási kft.-nek, de az elzárkózott a parkolási díj törlésétől. A felperes keresetet terjesztett elő az alperes önkormányzattal szemben. A bíróság ebben az ügyben felfüggesztette eljárását, és a Kúriához fordult az alkalmazandó önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálatát kezdeményezve.

3. Az indítványozó szerint a Kgy. rend. vizsgálni kért rendelkezése sérti az Alaptörvény diszkrimináció tilalmát kimondó 15. cikk (2) bekezdését, a 15. cikk (4) bekezdésébe foglalt esélyegyenlőségi szabályt, és a 15. cikk (5) bekezdésnek a fogyatékosok védelméről szóló rendelkezését. A Kgy. rend. vizsgálni kért szabálya - az indítványozó álláspontja alapján – sérti továbbá a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: fogyatékosok jogairól szóló törvény) 2-3.§-ait, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény) 4. § b) pontját, 7. § (1)-(3) bekezdéseit.

4. A Kgy. rend. 7. § vizsgálni kért (2) bekezdése szerint a mozgáskorlátozott igazolványt úgy kell a gépjármű első szélvédője mögött elhelyezni hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából teljes egészében látható legyen. Az indítványozó bíró előadta, hogy a mozgáskorlátozott igazolványon nincs feltüntetve, hogy melyik az előlapja, s melyik a hátlapja, az igazolvány mindkét oldala tartalmaz adatot. Az igazolvány tartalmát a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 3. számú melléklete határozza meg.

Az indítványozó előadta, hogy a Kgy. rend. 48. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy parkolójegy esetén 5 napon belül be lehessen mutatni az érvényes parkolójegyet (s ez a várakozási és pótdíj törlését eredményezi), míg a mozgáskorlátozott igazolvány utólagos bemutatását a Kgy. rend. nem teszi lehetővé. A szabályozás ezáltal hátrányosabb a mozgáskorlátozottakra, ami a fogyatékosság szerinti különbségtétel Alaptörvényben és a esélyegyenlőségi törvényben meghatározott tilalmába ütközik. Az indítványozó szerint abban az esetben valósulna meg a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlősége, ha a fordítva elhelyezett igazolvány esetén – a parkolójegyhez hasonlóan – lehetőség lenne meghatározott időn belül a mozgáskorlátozotti igazolvány bemutatására és ezáltal a parkolási pótdíj elengedésére. Az indítványozó kifejtette, hogy ésszerű indok (a visszaélések elkerülése) szól a mellett, hogy a  mozgáskorlátozotti igazolványnak az előlapján szereplő érvényességi ideje látsszon, ugyanakkor a pótdíjfizetés alóli utólagos mentesítés lehetőségének kizárása sérti az esélyegyenlőségi törvény 7. § (3) bekezdésében foglaltakat. A bíró álláspontja szerint az előtte lévő ügyben való alkalmazhatóság kizárását csak a Kgy. rend. elleni normakontroll révén tudja elérni, így elsődlegesen kérte a Kgy. rend. 7. § (2) bekezdésnek „az előlapja az érvényesség és jogosultság ellenőrzése céljából” szövegrész törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozó kifejtette, hogy tudatában van annak, hogy a megsemmisíteni kért rendelkezés inkább hiányossága, mint szövege miatt törvénysértő, ezért másodlagosan indítványozta a Kgy. rend. egészének más jogszabályba ütközése megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozó mindkét esetben kérte az előtte lévő ügyben való alkalmazási tilalom kimondását is a Kúriától.

5. A Kúria az indítványt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján megküldte Budapest Főváros Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. Az önkormányzat állásfoglalást nyújtott be, amelynek értelmében a Kgy. rend. sem részletében sem egészében nem sérti az Alaptörvényt, és a jelölt törvényeket. Az önkormányzat kifejtette, hogy jogegységi határozatok és alkotmánybírósági határozat szerint is a parkolási jogviszony polgári jogi jogviszony, az önkormányzat, mint tulajdonos határozza meg a parkolási rendeletben a szolgáltatás igénybevételének feltételeit. Felhatalmazást a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbikban: Kkt.) adott.
Az érintett önkormányzat rámutatott, hogy a Kgy. rend 7. § (2) bekezdésében az indítványozó által sérelmezett rendelkezést a Korm. rend. 8. § (1) bekezdése is tartalmazza, így a rendelkezés esetleges megsemmisítése értelmetlenné válik.
Az önkormányzat szerint a pótjegy utólagos bemutatása Kgy. rend. 48. § (3) bekezdésében foglalt lehetőségének szabályozására jogszabály nem kötelezte, azt a gyakorlati tapasztalatok tükrében vezette be. A mozgáskorlátozotti igazolvány azonban eltér a parkolójegytől, mert a parkolójegy érvényteleníthető, így kizárható a visszaélés. A mozgáskorlátozotti igazolvány utólagos bemutatása visszaélésekre adna alkalmat. Az érintett önkormányzat szerint azon túlmenően, hogy a Kgy. rend. nem jogszabálysértő, a probléma érzékelhető, ezért megkezdte a kérdéskör felülvizsgálatát, és annak – visszaélést kizáró – rendezésére szabályozási módszer kidolgozását.
Az érintett önkormányzat utalt arra is, hogy a Kgy. rend. egészének megsemmisítése aránytalanul hátrányos következményekkel járna.

II.

A Kúria a rendelkező részben foglalt döntését a következőkkel indokolja:

1. A Kúria elsőként azt állapította meg, hogy az Alaptörvény hangsúlyt helyez a fogyatékosság szerinti különbségtétel tilalmának érvényesülésére. Az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdése a védett tulajdonságok körében a fogyatékosságot is megemlíti, illetve a 15. § (5) bekezdése a családok, gyermekek, nők, és idősek védelmén túl a fogyatékkal élők védelme tekintetében is előírja a külön intézkedések szükségességét. Ezen alaptörvényi rendelkezések a fogyatékkal élők előnyben részesítését  egyértelműen előírják, rendelkeznek az esélyegyenlőtlenség kiküszöböléséről.

2. Az esélyegyenlőségi törvény 4. § b) pontja értelmében az egyenlő bánásmód követelményét a helyi és nemzetiségi önkormányzatok jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során  kötelesek megtartani. A törvény 7. § (2) bekezdése kimondja, hogy ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés) nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét,
a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos,
b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.
Az esélyegyenlőségi törvény 7. § (3) bekezdése szerint a 7. § (2) bekezdés nem alkalmazható a 8. § b)-e) pontja szerinti tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés, valamint jogellenes elkülönítés esetében. A 8. § b)-e) pontja értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez való tartozása, miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A fogyatékosság szerinti megkülönböztetést az esélyegyenlőségi törvény 8. § g) pontja tartalmazza.

A fogyatékos jogairól szóló törvény alapelvi szinten rögzíti a fogyatékos személyek jogainak érvényesítésével kapcsolatos célokat, feladatokat.

A Kgy. rend. 7. § (2) bekezdése előírja, hogy a mozgáskorlátozott személy parkolási igazolványát úgy kell elhelyezni a gépjármű első szélvédője mögött, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság céljából látható legyen.

3. A Kúria megállapítja, hogy az Alaptörvény az esélyegyenlőségi törvény és a fogyatékossági törvény előírásaiból is az következik, hogy a mozgáskorlátozott személyeket esélyük növelése érdekében előnyben kell részesíteni. A pozitív diszkrimináció eszköze a mozgáskorlátozott személy díjmentes parkolásának lehetősége, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 41. § (3) bekezdésén és 51/A. §-án alapul. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványát a Korm. rend. szabályozza. A Korm. rend. 3. számú melléklete határozza meg a mozgásában korlátozott személy igazolványának adattartalmát, e szerint mind az igazolvány előlapja, mind pedig hátlapja tartalmaz a mozgáskorlátozott személyre vonatkozó adatokat. Így pl. a mozgáskorlátozott igazolvány hátlapján szerepel a jogosult neve, a kiállítás dátuma, az előlapján szerepel a kerekesszék szimbólum, az igazolvány sorszáma az érvényesség lejárta stb. Ez a tény növeli a mozgáskorlátozotti igazolvány nem megfelelő módon történő elhelyezésének esélyét.

Az ügyben (is) felmerült diszkrimináció tilalom érvényesülésének egyik, az Alkotmánybíróság által korábban feltárt követelménye, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. E követelményt szem előtt tartva alappal merülhet fel, hogy nincs - az esélyegyenlőségi törvény 7. § (2) bekezdésében foglalt - ésszerű indoka annak a Kgy. rend.-beli szabályozásnak, hogy míg parklójegy esetén a várakozási díj és a pótdíj alóli mentesítéssel járó utólagos bemutatásnak helye van (mintegy kedvezmény-szabály), addig a mozgáskorlátozott igazolvány nem megfelelő elhelyezése esetén (figyelembe véve az igazolvány kétoldali adattartalmát is) ilyen lehetőség nincs. A mozgáskorlátozottak vonatkozásában a kedvezmény-szabály hiánya az Alaptörvényben és a fenti törvényekben meghatározott előnyben részesítés ellen hat.

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsának jelen eljárása a Bszi. 48. § (3) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés. A bírói kezdeményezés alapja, hogy a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmazni, amelynek más jogszabályba ütközését észleli. Ilyenkor a bírósági eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezi az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben. Ha a Kúria Önkormányzati Tanácsa a bírói kezdeményezésnek helyt ad, és a vizsgálni kért önkormányzati rendeleti rendelkezést megsemmisíti, akkor a Bszi. 56. § (5) bekezdése alapján elrendeli a megsemmisített rendelkezés alkalmazási tilalmát a folyamatban lévő ügyben, ügyekben.

Jelen ügyben megállapítható, hogy a Kgy. rend. 7. § (2) bekezdésének „előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából” szövegrész önmagában nem törvénysértő. A Kgy. rend. ezen előírása technikai szabály, amely arra szolgál, hogy kiszűrje a mozgáskorlátozott igazolvánnyal való visszaélést. A Kgy. rend. megsemmisíteni kért szövege az utólagos normakontroll szempontjából nem áll kollízióban az esélyegyenlőségi törvény és a fogyatékosok jogairól szóló törvény rendelkezéseivel. Megjegyzendő továbbá, hogy a Korm. rend. hasonló kötelezettséget ír elő.  A Korm. rend. 8. § (1) bekezdése szerint „Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.”
A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a mozgáskorlátozott igazolvány elhelyezésére vonatkozó Kgy. rendeleti rendelkezés önmagában nem valósít meg fogyatékosság szerinti tiltott különbségtételt az esélyegyenlőségi vagy a fogyatékosok jogairól szóló törvény rendelkezéseit sértve. A Kgy. rendelet egészének törvényellenessége sem állapítható meg az indítványban kifejtett szabályozási hiány miatt.

5. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fentiek alapján megállapította, hogy az indítványozó által felvetett törvényességi probléma a bírói kezdeményezés alapjául szolgáló utólagos konkrét normakontroll hatáskörben nem orvosolható. Valamely jogszabály hiányos voltának a megállapítása a Kúria Önkormányzati Tanácsának a Bszi. 57-61. §-aiban meghatározott helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási feladatának elmulasztása hatáskörön alapul. Törvényen alapuló jogalkotási feladat elmulasztásának megállapítására azonban bírói kezdeményezés során nincs lehetőség. Mulasztásos törvénysértés esetén nem határozható meg olyan norma, amelynek alkalmazását a Kúria  Önkormányzati Tanácsa kizárhatná a bíró előtt folyamatban lévő ügyben. Erre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kgy. rendelet  7. § (2) bekezdésének az „előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából” szövegrésze, illetve a Kgy. rendelet egésze más jogszabállyal való ellentétének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

6. A Kúria Önkormányzati Tanácsa ugyanakkor utal arra, hogy az utólagos konkrét normakontrollra irányuló indítvány elutasítása nem jelenti azt, hogy az eljáró bíró az előtte lévő ügy összes körülményeit mérlegelve figyelembe vegye az indítványában felhozott, és a Kúria Önkormányzati Tanácsának jelen határozat indokolása II/3. pontjában megerősített, a fogyatékos személyek jogait, esélyegyenlőségük megteremtését célzó törvényi rendelkezéseket és azok együttes értelmezését.

A jelen határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2013 április 23.

Dr. Kozma György sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő