A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata
Az ügy száma: Köf.5.010/2026/4.
A tanács tagjai:
Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt bíró,
Dr. Bögös Fruzsina bíró,
Dr. Dobó Viola bíró
Az indítványozó: Heves Vármegyei Kormányhivatal
(Cím1)
Az indítványozó képviselője: Dr. Agyagási Péter kamarai jogtanácsos
(Cím2)
Az érintett önkormányzat: Markaz Községi Önkormányzat
(Cím3)
Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Ferencz Domonkos jegyző
(Cím3)
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba
ütközésének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- megállapítja, hogy a Markaz Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről szóló 7/2015. (III.13.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésének a „vezetékes ivóvízellátással rendelkező” fordulata más jogszabályba ütközik, ezért azt megsemmisíti.
- megállapítja, hogy a megsemmisítés folytán a Markaz Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről szóló 7/2015. (III.13.) önkormányzati rendeletének 1. § (1) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban: „A rendelet személyi hatálya kiterjed Markaz Község közigazgatási területén minden olyan közcsatornára rá nem kötött ingatlan tulajdonosra, akinek az ingatlanán nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik.”
- elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;
- elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
- A Heves Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva vizsgálta Markaz Községi Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: önkormányzat) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről szóló 7/2015. (III.13.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.).
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva az indítványozó 2026. február 5. napján HE/TFO/00341-1/2026. iktatószámon törvényességi felhívást bocsátott ki az önkormányzat részére. Ebben az indítványozó kezdeményezte az Ör. 1. § (1) bekezdésének felülvizsgálatát.
- A képviselő-testület a 2026. március 19. napján tartott ülésén megvitatta a törvényességi felhívásban foglaltakat és a 16/2026. (III.19.) számú határozatában rögzítette, hogy azzal nem értenek egyet, így azt nem fogadták el. Az önkormányzat jegyzője a határozatot és a képviselő-testület részletes álláspontját megküldte az indítványozónak.
- Tekintettel arra, hogy a képviselő-testület nem tett intézkedést a feltárt jogszabálysértés megszüntetése érdekében, így a törvényességi felhívás eredménytelen maradt.
Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása
- Az indítványozó a 2026. április 14. napján kelt indítványában az Mötv. 136. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 12. § (3) bekezdésének b) pontja alapján kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt az Ör. 1. § (1) bekezdése más jogszabályba ütközésének vizsgálatát, kifejtve, hogy az Ör. 1. § (1) bekezdése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) 4. § (2) bekezdésének d) pontjába ütközik, mivel az nem minden szennyvízbekötés nélküli ingatlant érint, hanem csak azokat, amelyek vezetékes ivóvízellátással rendelkeznek.
- Az indítványozó szerint a Vgtv. 4. § (2) bekezdésének d) pontja értelmében a települési önkormányzat köteles gondoskodni a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről. Ezzel ellentétben az Ör. 1. § (1) bekezdése a szabályozás személyi hatályát a vezetékes ivóvízellátással rendelkező ingatlantulajdonosokra szűkíti le akképpen, hogy „A rendelet személyi hatálya kiterjed Markaz Község közigazgatási területén minden olyan közcsatornára rá nem kötött, vezetékes ivóvízellátással rendelkező ingatlan tulajdonosra, akinek az ingatlanán nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik.”
- Az indítványozó szerint ennek gyakorlati jelentősége, sajátossága abban áll, hogy az önkormányzat közigazgatási területének egy tóparti üdülőterületi részén nincs kiépítve a vezetékes ivóvízellátás. Márpedig a Vgtv. 4. § (2) bekezdésének d) pontja nem tesz különbséget bel- és külterületi településrészek, üdülőterületi és nem üdülőterületi (központi) településrészek között, és a vezetékes ivóvízellátás meglététől függően sem. Továbbá nem tesz különbséget az ingatlanok ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága, illetve az állandó vagy ideiglenes használat szerint sem. Az indítvány kiemelte, hogy a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentési szabályok sem tesznek különbséget a vízellátás módja alapján.
- Az indítvány szerint a Vgtv. 1. számú mellékletének 37. pontja határozza meg a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz fogalmát, amelybe beletartozik minden olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyén gyűjtenek össze (például zárt tárolóban), függetlenül attól, hogy az vízvezetéken, saját kútból vagy közkifolyóról érkezik.
- Az önkormányzat a törvényességi felhívás elutasításáról szóló tájékoztatásában hivatkozott a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 15. pontjára, amely meghatározza a háztartási szennyvíz fogalmát, s annak egyik fogalmi eleme a „rendszeres emberi tartózkodás” melynek nem felel az üdülő rendeltetésű épület. Erre tekintettel és válaszul az indítványozó az indítványában az alábbiakat emelte ki.
- Azon rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgáló ingatlanok esetében, ahol nem került kiépítésre a vezetékes ivóvízellátás, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott szennyvíz nem képződhetne. Álláspontja szerint a rendszeres tartózkodás nem feltétlenül csak lakóövezetben valósulhat meg és nem feltétlenül csak – egész éven át tartó – folyamatos tartózkodást jelent. A rendszeres hétvégenkénti ott tartózkodás, vagy például a nyári hónapokban történő folyamatos ott tartózkodás is rendszeres tartózkodásnak minősül. Kiemelte, hogy figyelemmel kell lenni arra is, hogy az érintett markazi tóparti településrészen nyilvántartott ingatlanok közül állandó lakóhelyül szolgál 34 db ingatlan, tartózkodási helyül szolgál 21 db ingatlan, és ott ténylegesen háztartási szennyvíz keletkezik. Az önkormányzat szennyvízbegyűjtésre vonatkozó feladat-ellátási kötelezettsége a vezetékes ivóvízellátással nem rendelkező ingatlanokra is kiterjed.
- A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 140. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
- Az önkormányzat a 2026. május 7. napján kelt védiratában az indítvány elutasítását kérte az alábbi indokok alapján.
- Véleménye szerint az Ör. nem sérti a Vgtv, rendelkezéseit, mivel a háztartási szennyvíz fogalmát a hatályos jogszabályokkal összhangban, azok rendszerében értelmezi. Kiemelte, hogy a háztartási szennyvíz fogalma nem összetévesztendő a nem közművel összegyűjtött szennyvíz fogalmával, miközben álláspontja szerint az indítványozó a két eltérő fogalmat szándékosan nem kívánja elkülöníteni. Az indítvány tévesen azonosítja a ténylegesen keletkező szennyvizet a jogi értelemben vett háztartási szennyvízzel. A Korm. rendelet 1. § 15. pontja alapján háztartási szennyvíz a rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgáló területről származó szennyvíz. E meghatározásból következően a jogszabály nem pusztán a szennyvíz tényleges keletkezését, hanem annak jogi minősítését határozza meg. A céljára szolgáló terület kitétel normatív kategória, amely a terület rendeltetésére utal, nem pedig a tényleges használatára.
- A Vgtv. által előírt kötelezettséget a végrehajtási jogszabály konkretizálja. A speciális fogalmi meghatározást tartalmazó Korm. rendelet alapján a kötelezettség nem minden ténylegesen keletkező szennyvízre, hanem a jogi értelemben vett „háztartási szennyvízre” terjed ki. Ebből következően az önkormányzat jogszerűen határozta meg a rendelet személyi illetőleg területi hatályát. Az önkormányzat kiemelte a „háztartási” kategóriát, amelyet a jogszabály külön kategóriába sorol fogalommeghatározása során, ezáltal eltér a „szennyvíz” megjelöléstől.
- A védiratában az önkormányzat hangsúlyozta, hogy az érintett tóparti terület a helyi építési szabályzat alapján nem minősül lakóövezetnek. Ezen a területen nincs vezetékes ivóvíz kiépítve, azon lakóház nem létesíthető, a terület rendeltetése üdülési célú, az ott tartózkodás jellegéből fakadóan nem tekinthető rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló területnek. A településrendezési szabályok alapján az üdülőterület többnapos tartózkodásra szolgál, nem pedig életvitelszerű lakhatásra. Továbbá kiemelte, hogy a vezetékes ivóvízzel el nem látott terület lefedi a Markaz Község Építési Szabályzata és Szabályozási Terve jóváhagyásáról szóló 2/2006. (11.23.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) által meghatározott üdülőövezeti területet. Ebből következően az ilyen területen keletkező szennyvíz álláspontja szerint nem minősül a Korm. rendelet 1. § 15. pontja szerinti háztartási szennyvíznek.
- Az önkormányzat arra is hivatkozott, hogy az indítványozó érvelése a tényleges használatból indul ki, azonban a tényleges emberi tartózkodás nem írja felül a terület jogi rendeltetését, nem változtatják meg a terület övezeti besorolását. Az önkormányzat szerint az ellenkező értelmezés a településrendezési jog és a közszolgáltatási kötelezettségek közötti rendszer felborulásához vezetne.
- A védirat az Ör. szabályozásához kapcsolódóan kifejtette, hogy az megfelel az arányosság és a helyi sajátosság követelményének is. Az önkormányzat a szabályozás során figyelembe vette különösen a településszerkezeti adottságokat, az eltérő területhasználatot, a közszolgáltatás megszervezhetőségét, így a differenciált szabályozás ésszerű, objektív szempontokon alapul és megfelel az arányosság követelményének.
- Kiemelte, hogy a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) 25. § (1) bekezdése különbséget tesz lakó övezet és üdülő övezet között. A lakóövezet rendszeres emberi tartózkodásra, míg az üdülő övezet nem rendszeres emberi tartózkodásra szolgál. Ezen nem változtat az a tény, hogy vannak olyan személyek, akik mégis úgy döntenek, hogy vállalva a kényelmetlenséget, olyan területen laknak, amely nem alkalmas rendszeres emberi tartózkodásra. Álláspontja szerint nem véltelenül van egyértelműen a vezetékes ivóvíz kiépítésnek hiányára alapítva az alkalmatlansága a területnek a rendszeres emberi tartózkodásra. Amely terület pedig nem rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgál, az ott keletkezett szennyvíz nem minősül háztartási szennyvíznek.
- A védirat hivatkozott továbbá arra is, hogy bár az Mötv. 10. § (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat elláthat önként vállalt feladatot is, a településrészen a vezetékes ivóvíz- illetve szennyvízhálózat kiépítésére az önkormányzatnak nincs anyagi lehetősége.
A Kúria döntésének jogi indokai
- Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.
- A Kúria Önkormányzati Tanácsának az indítvány alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az önkormányzat az Ör. 1. § (1) bekezdésében a szabályozás személyi hatályát a Vgtv.-nek megfelelően határozta-e meg.
- Az Ör. vitatott 1. § (1) bekezdése szerint: „A rendelet személyi hatálya kiterjed Markaz Község közigazgatási területén minden olyan közcsatornára rá nem kötött, vezetékes ivóvízellátással rendelkező ingatlan tulajdonosra, akinek az ingatlanán nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik.”
- A Vgtv. 4. § (2) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy „a települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni: a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről.”
- A Vgtv. 44/C § (2) bekezdése alapján: „A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:
a) a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
b) annak a működési területnek a határait, amelyen belül egy közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet;
c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét, módját és időtartamát, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
d) a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettséget, a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit;
e) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit;
f) az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;
g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.” - A Kúria Önkormányzati Tanácsa kiemeli, hogy a Köm.5.014/2014/3. számú határozata óta követett gyakorlata szerint a Vgtv.-ben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzatok kötelesek rendeletet alkotni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szabályairól, amennyiben az adott településen találhatók szennyvízbekötéssel nem rendelkező ingatlanok. A Vgtv. önkormányzati rendeleti szabályozást előíró 44/C. § (2) bekezdése taxatív módon megadja az önkormányzatok számára a jogalkotási kötelezettség tárgykörét. Ezek alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg a 44/C. § (2) bekezdés f) pontja alapján például az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat is.
- A Vgtv. szabályozása szerint tehát az önkormányzat köteles a rendeletében a nem rendszeresen (időlegesen) használt ingatlanokra vonatkozóan is a sajátos szabályokat megalkotni. Nem fogadható el ezért az önkormányzat azon álláspontja, hogy a rendelet szabályozása körében azt kellene vizsgálni, hogy a háztartási szennyvíz fogalmában szereplő rendszeresség miképpen értelmezhető a településen elhelyezkedő üdülőövezet vonatkozásában. A jogalkotó a Vgtv. 4. § (1) bekezdése alapján egyértelműen valamennyi, a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanra vonatkozóan rendelkezik az önkormányzat kötelező feladatáról, melynek kötelező jogalkotási tartalmát a 44/C. § (2) bekezdése adja meg.
- A szabályozás logikája – és a Vgtv. 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettség tartalma – szempontjából fontos kiemelni a Vgtv. 1. számú mellékletének 37. pontját is, mely a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz fogalmát adja meg. Eszerint az „olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból – közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában – gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából”.
- Jól látható tehát, hogy e fogalommeghatározás alapján sem szűkíthető le a kötelezettség a vezetékes ivóvízellátással rendelkező ingatlantulajdonosokra. A Vgtv. 4. § (2) bekezdésének d) pontja egyértelműen a szabályozás személyi hatályát a szennyvízbekötés nélküli ingatlanok tulajdonosára vonatkoztatja. E személyi körnek a vezetékes ivóvízellátással rendelkező ingatlantulajdonosokra való szűkítése ugyanis a törvényalkotó céljával ellentétes eredményre vezet, mivel az egyúttal azt is eredményezhetné, hogy ha egy lakott területen található ingatlan tulajdonosa nem veszi igénybe a vezetékes ivóvízhálózatot (vezetékes ivóvízellátással nem rendelkezik, mert például fúrt kútból vételezi a vizet) úgy az Ör. 1. § (1) bekezdésének értelmében ezen ingatlanok tekintetében sem terheli az önkormányzatot a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének kötelezettsége, miközben háztartási szennyvíz keletkezhet az adott ingatlanon, amelyet tárolni, kezelni szükséges.
- Következik mindez az Alaptörvény 28. cikke szerint figyelembe veendő jogalkotói célból és az Alaptörvénnyel – különösen annak P) cikkével – összhangban történő értelmezéséből is, figyelemmel arra, hogy a szennyvíz összegyűjtése és megfelelő kezelése közhigiéniai érdek.
- A Kúria Önkormányzati Tanácsa rámutat, hogy a szabályozás nem csak az önkormányzatokra, hanem az ingatlan tulajdonosára vonatkozóan is meghatároz kötelezettséget, így például a keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtését, valamint a közszolgáltatónak való átadását. A Vgtv. 44/B. §-a szerint ugyanis: „az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való, engedélyezett módon történő tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott módon gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak átadni.”
- A fentiekre figyelemmel a Kúria Önkormányzati Tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy a Vgtv. hivatkozott szabályai alapján nem zárhatók ki a kötelező jogalkotási tárgykörben elfogadott rendelet szabályozásából azon ingatlantulajdonosok, akik vezetékes ivóvízellátással nem rendelkeznek. Sőt, maga a törvényalkotó is szabályozta azt a helyzetet, amikor a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezésének rendszeressége eltér az általános szabályoktól. Így nevesíti a Vgtv. 44/C. § (2) bekezdés f) pontja azt, hogy az önkormányzat az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat is tartalmaznia kell a rendeletnek, mely egyúttal arra is lehetőséget ad, hogy mindez a helyi sajátosságoknak megfelelően történjen. A gyakorlatban ilyen önkormányzati szabályozásnak minősül például az, amely ezen ingatlanok vonatkozásában évi legalább egyszeri közszolgáltatás igénybevételét írja elő, figyelemmel arra, hogy a keletkezett háztartási szennyvíz mennyisége és keletkezésének időpontja eltér az általános helyzettől.
- Mindezekből következően a Kúria Önkormányzati Tanácsa szerint a Vgtv. és a Korm. rendelet alapján az olyan háztartási szennyvíz tekintetében, amely a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek minősül, a Vgtv. 4. § (2) bekezdésének d) pontja szerint fennáll az önkormányzatnak a begyűjtés szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettsége. Az önkormányzat által felvetett fogalmi értelmezésnek csak e körben (kötelezettségek ellenőrzése) lehet jelentősége, a rendeleti szabályozás személyi hatályában azonban nem. Erre tekintettel az önkormányzat által hivatkozott TÉKA, HÉSZ és a Korm. rendelet további háztartási szennyvízzel, valamint a lakóövezettel és üdülő övezettel kapcsolatos fogalom meghatározásának nincs jelentősége, annak részletes értelmezését az Önkormányzat Tanács nem látta indokoltnak.
- Végezetül a Kúria Önkormányzati Tanácsa utal arra, hogy az önkormányzatok szűkös pénzügyi kapacitása nem lehet elfogadható hivatkozási alap a Vgtv. 4. § (1) bekezdésében rögzített kötelező feladat korlátozásához.
- A kifejtettek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 1. § (1) bekezdésének vizsgálni kért szövegrésze ellentétes a Vgtv. 4. § (1) bekezdésével és 44/C. § (2) bekezdésével, mivel azzal ellentétes módon a vezetékes ivóvízellátással rendelkező ingatlan tulajdonosra szűkítette le az Ör. személyi hatályát. Mivel Ör. 1. § (1) bekezdésének a „vezetékes ivóvízellátással rendelkező” fordulata más jogszabályba ütközik, ezért azt – a Kp. 146. § (3) bekezdésében meghatározott hatállyal – a Kúria megsemmisítette. A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható.
- A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. 1. § (1) bekezdésének részleges megsemmisítésére figyelemmel, a jogbiztonság érdekében meghatározta annak hatályban maradó szövegét. Az Ör. 1. § (1) bekezdése az alábbiak szerint marad hatályban: „A rendelet személyi hatálya kiterjed Markaz Község közigazgatási területén minden olyan közcsatornára rá nem kötött ingatlan tulajdonosra, akinek az ingatlanán nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik.”
A döntés elvi tartalma
- A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízről szóló helyi önkormányzati rendelet személyi hatálya nem szűkíthető le csupán a vezetékes ivóvízellátással rendelkező ingatlantulajdonosokra a Vgtv. 4. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározottakhoz képest.
Záró rész
- Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
- A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
- Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
- A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárják ki.
Budapest, 2026. július 7.
Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró