Köf.5.007/2024/4. számú határozat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5.007/2024/4.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Demjén Péter előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Dobó Viola bíró, Dr. Hajnal Péter bíró

Az indítványozó: Fővárosi Törvényszék

Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros Önkormányzata (Cím1)

Az érintett önkormányzat képviselője: dr. Bálint Mária Anna kamarai jogtanácsos

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 4. mellékletének a 10/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 1. mellékletével módosított rendelkezéseinek más jogszabályba ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja;

- elrendeli, hogy határozatának közzétételére – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. Az indítványozó előtt folyamatban lévő közigazgatási per felpereseinek külön-külön tulajdonában állnak a Budapest, Kerület 1, Ingatlan1 és Ingatlan2, természetben Cím2 és Cím3 szám alatt található ingatlanok (a továbbiakban együtt: Ingatlanok).
  2. Az alapügy II. rendű alperese Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2021. (II. 26.) önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: módÖr.) módosította Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.). A Rendelet 4. melléklete – amely Budapest főváros helyi védettségű építészeti örökségének jegyzékét tartalmazza – ezáltal kiegészült, és az Ingatlanokat helyi építészeti örökségi védelem alá helyezte.
  3. Az Fővárosi Önkormányzat 2021. június 11. napján kelt FPH059/37-56/2021. iktatószámú megkeresésével kezdeményezte az ingatlanokra vonatkozóan a „helyi védelem” tényének feljegyzését az I. rendű alperes Budapest Főváros Kormányhivatalánál (a továbbiakban: Kormányhivatal). A hatóság ennek megfelelően ezt feljegyezte az Ingatlanok tulajdoni lapjára. A Kormányhivatal határozatát a módÖr. és az Ör., valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 6. § (1), 26. § (1)-(3) bekezdés, 29. §, 32. § (1)-(4) bekezdés, valamint 34. §, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:167. § rendelkezéseire alapította.
  4. Az alapügy felperesei keresetlevelet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez, melyben a határozat megsemmisítését kérték, egyúttal indítványozták a Kúria Önkormányzati Tanácsa önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárása kezdeményezését. A keresetlevelükben előadták, hogy a védetté nyilvánításról kizárólag a határozat alapján szereztek tudomást, így sem a védetté nyilvánítási eljárásról nem kaptak közvetlen, előzetes értesítést, sem a védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendeletről, illetve az az ellen igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről nem kaptak tájékoztatást. Kifejtették, hogy a módÖr. megalkotására lényeges jogalkotási hibákkal került sor, a védetté nyilvánítási eljárásban a tulajdonosok előzetes értesítésének, véleménye kikérése szabályait az Ör. nem tartalmazza, ezáltal sérült az Alaptörvény I. cikk (3) és XIII. cikk (1) bekezdése, mert a tulajdonosoknak nem volt lehetőségük a véleményük közlésére. Előadták, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (4) bekezdésével is ellentétes az Ör., mert nem tartalmaz részletes eljárási szabályokat arra, hogy a tulajdonosoknak milyen eljárási lehetőségeik vannak a védetté nyilvánítás megszüntetésére, továbbá a megszüntetés iránti kérelmük elutasításának esetére sem tartalmaz jogorvoslati lehetőséget. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdésének és a Jat. 2. § (1) bekezdésének sérelmét is állították figyelemmel arra, hogy az Ör. nem határozza meg a védettség alá helyezés szempontjait. Álláspontjuk szerint a tulajdon korlátozása nem felel meg a szükségesség-arányosság alkotmányos követelményének sem. Sérelmesnek tartották, hogy az módÖr. megalkotása előtt nem készült előzetes hatásvizsgálat, amely a Jat. 17. § (1) bekezdésével és az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdésével is ellentétes. Állították, hogy a védetté nyilvánítási eljárást az Ör. rendelkezéseinek megsértésével folytatták le, ezért sérült az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való joguk. Hangsúlyozták, hogy az egyedi védelem indokai az Ingatlanokra vonatkozóan nem állnak fenn, ennél fogva a jogalkotás szakmai követelményeivel ellentétes az Ör., mert a védelem alá helyezésnek nincs megfelelő szakmai indoka.
  5. A Kormányhivatal védiratában a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 23/C. § (7) bekezdésére és azzal érvelt, hogy a módÖr. alakilag és tartalmilag is megfelelt az ingatlan-nyilvántartási jogszabályi rendelkezéseknek, ennek okán a jogi jelleg feljegyzésének helye volt.
  6. Az indítványozó 2022. szeptember 14. napján kelt 113.K.704.969/2021/11. számú jogerős ítéletében (a továbbiakban: ítélet) a felperesek keresetét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
  7. A felperesek felülvizsgálati kérelmére eljárt Kúria Kfv.I.37.851/2022/7. számú végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az iránymutatás szerint a megismételt eljárásban a kereseti kérelemben sérelmezett valamennyi szempontra tekintettel értékelni kell az Önkormányzati Tanács eljárásának kezdeményezésére irányuló indítványt, és amennyiben az elsőfokú bíróság az indítványnak nem ad helyt, úgy ítéletét olyan részletezettséggel kell megindokolnia, hogy abból megállapítható legyen, hogy mit vizsgált és értékelt.
  8. Az indítványozó a 113.K.701.268/2023/4. számú végzésével a Kormányhivatalt perbe állította. Felhívására a Fővárosi Önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy jogértelmezése szerint a módÖr. megalkotása során az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján véleményezési eljárás lefolytatására nem kerülhetett sor, míg az értékvizsgálat elkészítésére irányadó szabályoknak eleget tett.

Az indítvány és az Önkormányzat védirata

  1. Az indítványozó az előtte folyamatban lévő pert a 2024. március 27. napján kelt 113.K.701.268/2023/11. számú végzésével felfüggesztette és a Kp. 144. §-a alapján kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. más jogszabályba ütközésének vizsgálatát. Az indítvány szerint az Ör. 4. mellékletének a módÖr. 1. számú mellékletével módosított rendelkezései más jogszabályba ütköznek, ezért kérte, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa azokat a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.
  2. Az indítványozó kifejtette, hogy mivel jelen ügyben a bíróság eljárási jellegű törvényellenesség megállapítását kéri, ezért a Köf.5055/2013/9. számú döntés megfelelő értelmezésével a módÖr. megalkotásakor hatályos szabályok az irányadók.
  3. Így az indítványozó azt vizsgálta, hogy a módÖr. elfogadása során annak megalkotásakor hatályos Korm. rendelet, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) irányadó rendelkezéseit a jogalkotó megtartotta-e. A módÖr. megalkotásakor hatályos Korm. rendelet 23/B. § (1) bekezdése kimondja, hogy a településképi rendelet 23/A. § (2) bekezdése szerinti helyi védelmet meghatározó előírása értékvizsgálat alapján készül. A módÖr. megalkotásakor hatályos Ör. 24. § (1) bekezdése szerint építmény vagy épületegyüttes helyi védelmére akkor kerülhet sor, ha az építészeti örökség feltárása és számbavétele során vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készülő értékvédelmi dokumentáció alapján igazolást nyert, hogy az építmény vagy az épületegyüttes az építészeti örökségének kiemelkedő értékű eleme, és nem részesül országos egyedi műemléki védelemben. A módÖr. megalkotásakor hatályos Ör 5. melléklete tartalmazza a helyi építészeti örökségre vonatkozó értékvédelmi dokumentáció kötelező adattartalmát.
  4. Az indítványozó álláspontja szerint a perben alkalmazandó Ör.-t módosító módÖr. megalkotása során a rendelkezésre álló nyilatkozatok fényében a jogalkotó Fővárosi Önkormányzat megsértette a Korm. rendelet irányadó 23. § (3) bekezdés és 23/B. § garanciális rendelkezéseit azzal, hogy a tárgyi védetté nyilvánítási jogalkotási eljárás során településképi véleményezési eljárást nem folytatott le, valamint a módÖr. helyi védelmet meghatározó előírásainak megalapozására nem készített a fenti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő értékvizsgálatot.
  5. Az önkormányzat 2024. május 2. napján kelt védiratában fejtette ki jogi álláspontját. Kiemelte, hogy a településképi véleményezési eljárás fogalmilag nem illeszkedik az építészeti örökségvédelmi védelem alá helyezésre irányuló eljárásba. Ennek alátámasztásául a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvt.) valamint a Korm. rendelet több jogszabályhelyét beidézte. Álláspontja szerint a helyi védelem alá helyezés településképi tárgykörben lefolytatott önkormányzati rendeletalkotási eljárás. A helyi védelem fogalmi kereteit az Étv. adja meg.
  6. A hatályos szabályozásban helyi védelem alá helyezéssel összefüggésben településképi véleményezési eljárás lefolytatását egyik jogszabály sem említi. A két jogintézmény valójában egyetlen módon kapcsolódik egymáshoz; a már fővárosi helyi védelem alatt álló épületre vonatkozó építésügyi eljárás során a Fővárosi Önkormányzat településképi véleményt adhat. A helyi védelem alá helyezés előkészítése során a jogszabályok több követelményt meghatároznak, ezek között a településképi véleményezési eljárás lefolytatása nem szerepel.
  7. A védirat továbbá kiemelte, hogy az Ör. 26. § (4) és (6) bekezdései további két közigazgatási egyeztetési kötelezettséget tartalmaznak. Ennek megfelelően a módÖr. elfogadását megelőzően a vonatkozó jogszabályok alapján hét szerv megkeresésére került sor. A partnerségi egyeztetésre pedig az akkor hatályos, Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 16/2019. (IV. 24.) önkormányzati rendeletében előírtaknak megfelelően került sor. Sem a lakossági fórumon, sem a partnerségi egyeztetés más szakaszában az érintett Ingatlanok fővárosi helyi védelem alá helyezése vonatkozásában észrevétel nem merült fel, ahogy a közigazgatási egyeztetés során sem.
  8. A Korm. rendelet 23/B. §-a szerint előírt értékvizsgálattal kapcsolatban a védirat III. pontja annak pontos menetét ismerteti. Álláspontja szerint a nyilvántartási lap, valamint a fotódokumentáció együttesen tartalmazza az Ör. 5. mellékletében meghatározott adatokat, információkat, amelyek a védelem alá helyezésre vonatkozó javaslatot alátámasztják. Mind az „eredménytermék”, illetve az eljárás megfelel az Ör. 2. § 3-4. pontjaiban foglaltaknak.
  9. Összességben tehát a Fővárosi Önkormányzat álláspontja az, hogy az értékvédelmi vizsgálatot a Korm. rendeletnek és a tárgykört az Étv. 62. § (7) bekezdés 1. pontja szerinti felhatalmazás alapján szabályozó Ör. rendelkezéseinek megfelelően elvégezte, az előírt értékvédelmi dokumentációt elkészítette.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai

  1. A bírói indítvány az alábbiak szerint megalapozatlan.
  2. Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja szerint az indítványnak tartalmaznia kell a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. Az Önkormányzati Tanács az önkormányzati rendelet vizsgálatát az indítvány és a védirat keretei között végzi el.
  3. A Kúria Önkormányzati Tanácsának a bírói indítványban foglaltak alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a módÖr. megalkotása során szükséges volt-e a Korm. rendelet 23. § (3) bekezdésébe és 23/B. §-ába foglalt eljárások (településképi véleményezési eljárás, értékvizsgálat) lefolytatására, s amennyiben igen, annak a Fővárosi Önkormányzat eleget tett-e.
  4. Az indítványozó az Ör. vitatott rendelkezéseinek közjogi érvénytelenségét állította eljárásjogi jogsértésre hivatkozással. Az indítványozó szerint a tárgyi védetté nyilvánítási jogalkotási eljárás során a Fővárosi Önkormányzat településképi véleményezési eljárást nem folytatott le, valamint a Módr. helyi védelmet meghatározó előírásainak megalapozására nem készített a fenti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő értékvizsgálatot, így az Ör. 4. mellékletének a módÖr. 1. mellékletével módosított rendelkezései jogszabálysértőek.
  5. A Kúria Önkormányzati Tanácsának a Köf.5031/2012/11. számú határozata óta követett gyakorlata szerint az önkormányzati rendeletek absztrakt törvényességi vizsgálata során az önkormányzati rendeletet (vizsgált rendelkezését) mindig a hatályos törvényekhez és a hatályos más jogszabályokhoz kell mérni. Az önkormányzati rendszer hatályos szabályainak a mindenkor hatályos törvényekkel és más jogszabályokkal kell összhangban állni. Ugyanakkor az önkormányzati rendeletet a megalkotásakor (és nem az elbíráláskor) hatályos magasabb jogszabályhoz kell mérni bírói kezdeményezés esetén, vagy akkor, ha rendeletalkotási szabályok megsértése az ügy tárgya (Köf.5.011/2022/4., Köf.5.010/2022/5.).

I.

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa először az ingatlanok helyi védetté nyilvánításával kapcsolatos eljárásrendet, s az egyes eljárások egymáshoz való viszonyát vizsgálta a módÖr. megalkotásakor hatályos szabályok szerint. A kérdés szempontjából legrelevánsabb jogszabályhelyek a következők.
  2. Az Étv. 57. § (3) bekezdése szerint: „[a] helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) a településképi rendeletben dönt”. Az Étv. 57. § (5) bekezdése szerint „[a]z önkormányzati rendeletben megállapított helyi egyedi építészeti védelmet jogi jellegként az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni.”
  3. A Tvt. 3. § (1) bekezdés szerint „[a] településképi rendelet:
    c) az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó településképi követelményt tartalmazhat.”
  4. A Tvt. 3. § (2) bekezdés szerint „[a] településképi rendelet (1) bekezdés szerinti településképi követelményeinek részletes tartalmi kereteit – ideértve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait is – kormányrendelet határozza meg.”
  5. A Tvt. 8. § (2) bekezdés b) pontja szerint „[a] településkép védelme érdekében az önkormányzat kormányrendeletben meghatározott építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat az építésügyi hatósági engedélykérelemhez (a továbbiakban: településképi véleményezési eljárás) […].”
  6. A Korm. rend. módÖr. elfogadásakor hatályos szabályai a következők:
    23. § (3) bekezdés szerint: „[a] főváros esetében a fővárosi önkormányzat településképi rendeletben állapítja meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti helyi építészeti örökség egyedi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelményeket, valamint a fővárosi helyi védelem alá vont építményekre a településképi véleményezési és bejelentési eljárás részletes szabályait. A fővárosi önkormányzat emellett a (2) bekezdés szerinti követelményekhez megállapítja a településkép-érvényesítési eszközöket, továbbá az egyéb kapcsolódó követelményeket.”
    23/A. § (1) bekezdése szerint: „Helyi védelem alatt áll az a helyi építészeti örökség, amelyet a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi vagy kerületi önkormányzat – településképi rendeletében védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi védelem).”
  7. A Korm. rend. 23/B. §-a a következőket mondja ki:
    „(1) A településképi rendelet 23/A. § (2) bekezdése szerinti helyi védelmet meghatározó előírása értékvizsgálat alapján készül. Értékvizsgálatnak minősül
    a) a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerinti örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára, vagy
    b) a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti értékvizsgálathoz felhasználható a helyi védelem alá helyezéshez korábban készült értékvizsgálat.
    (3) Ha nem áll rendelkezésre az (1) és (2) bekezdés szerinti értékvizsgálat, vagy az nem tartalmazza a helyi építészeti örökség települési értékleltárát, a helyi védelmet meghatározó előírások megalapozására el kell készíteni az értékvizsgálatot.”
  8. Az Étv. 62. § (7) bekezdése szerint: „felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg:
    1. a helyi építészeti értékek védelme érdekében
    1.1. a védetté nyilvánításról,
    1.2. a védettség megszüntetésének eljárásáról,
    1.3. a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönzőrendszer mértékéről és módjáról […]
    szóló szabályokat.”
  9. Az indítványozó azzal érvel, hogy a módÖr. megalkotásakor hatályos Korm. rendelet 23. § (3) bekezdése szerint a főváros esetében a Fővárosi Önkormányzat településképi rendeletben állapítja meg az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelményeket, valamint a fővárosi helyi védelem alá vont építményekre a településképi véleményezési és bejelentési eljárás részletes szabályait. Ebből arra a következtetésre jut, hogy a helyi védetté nyilvánításhoz településképi véleményezési eljárás lefolytatására van szükség. Ugyanakkor ennek alátámasztására részletes jogi indokolást és jogszabályhelyi megjelölést az indítvány nem tartalmazott, konkrétan nem indokolta meg, hogy a módÖr. megalkotása során mely jogszabályhely írja elő a településképi véleményezési eljárás lefolytatást.
  10. Az indítványozó által hivatkozott Korm. rendelet 23. § (3) bekezdése csupán felhatalmazó és hatásköri rendelkezést tartalmaz a helyi jogalkotásra vonatkozóan, többek között azt, hogy a helyi védettség szabályait és követelményeit településképi rendeletben kell megállapítani. E rendelkezés azt nem tartalmazza, hogy a helyi védettség megállapításához településképi véleményezési eljárás lefolytatására lenne szükség.
  11. A Kúria Önkormányzati Tanácsa rámutat - a védiratban kifejtett jogi érvekkel egyezőleg -, hogy a helyi védelem alá helyezés településképi tárgykörben lefolytatott önkormányzati rendeletalkotási eljárás, melynek célja egy vagy több épület, épületegyüttes építészeti értéke védelmének biztosítása. Ezzel szemben a Tvt., Étv. és Korm. rend. fentebb idézett rendelkezései alapján az látható, hogy a településképi véleményezési eljárás célja a településkép védelme, s lényegében az építésügyi engedélyezési eljáráshoz kapcsolódik, melyben a Fővárosi Önkormányzatnak véleményadási lehetősége van. A helyi védelem alá helyezés előkészítése során a jogszabályok több követelményt meghatároznak, ezek között a településképi véleményezési eljárás lefolytatása nem szerepel.
  12. Ezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy az indítványban megjelölt Korm. rendelet 23. § (3) bekezdés és 23/B. §-a alapján a Fővárosi Önkormányzatot nem terhelte településképi véleményezési eljárás lefolytatása, ekként ezen eljárásjogi jogsértésre való hivatkozás nem volt megalapozott.

II.

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a továbbiakban a jogszabályoknak megfelelő értékvizsgálat hiányával kapcsolatos indítványelemet vizsgálta.
  2. A módÖr. megalkotásakor hatályos Korm. rendelet 23/B. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a településképi rendelet 23/A. § (2) bekezdése szerinti helyi védelmet meghatározó előírása értékvizsgálat alapján készül. Az Ör. 5. melléklete pedig a helyi építészeti örökségre vonatkozó értékvédelmi dokumentáció kötelező adattartalmáról rendelkezik.
  3. A Korm. rend. 23/B. § 1) bekezdése szerint értékvizsgálatnak kétféle vizsgálat is elfogadható, így a) a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerinti örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára, vagy b) a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata.
  4. Az Indítványozó álláspontja szerint a módÖr. megalkotása során a rendelkezésre álló nyilatkozatok fényében a jogalkotó megsértette a Korm. rendelet irányadó 23. § (3) bekezdés és 23/B. § garanciális rendelkezéseit azzal, hogy nem készített a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő értékvizsgálatot. Bár az indítványozó beidézte az értékvizsgálatra vonatkozó szabályokat, ugyanakkor azt nem indokolta meg, hogy a „rendelkezésre álló nyilatkozatok” pontosan mit takarnak, mi alapján és miért gondolja úgy, hogy a Fővárosi Önkormányzat nem folytatott le vagy nem a jogszabályoknak megfelelő értékvizsgálatot folytatott le.
  5. Az indítvány ezzel összefüggésben csupán a Korm. rend. 23/B. § általános rendelkezéseire hivatkozott, s nem jelölte meg, hogy mely garanciális elvek sérelme valósult meg. Erre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa nem volt abban a helyzetben, hogy érdemben vizsgálhassa ezen indítványelemet.
  6. A Kúria Önkormányzati Tanácsa hangsúlyozza, hogy az előbizonyítást az indítványozó bíróságnak kell elvégeznie az előtte folyó perben, azt a normakontroll eljárás keretei között a Kúria Önkormányzati Tanácsa nem végezheti el. A szakértői véleményekkel összefüggésben a Kúria már többször hangsúlyozta, hogy a bírói kezdeményezésben foglaltakat veheti alapul, és az abban rögzített megállapítások kizárólag okszerűségének vizsgálatára szorítkozhat (Köf.5026/2018/4.).
  7. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványozó szerepét nem veheti át, ugyanis a bírói indítványra indult, önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás során az indítvány és a védirat keretei között vizsgálódhat. Az indítványban meg nem jelenő, az indítványozó belső meggyőződését nem tükröző tények és körülmények figyelembevételére nincs lehetőség (Köf.5004/2021/3., Köf.5015/2022/9.).
  8. A Kúria Önkormányzati Tanácsa csupán utal arra, hogy az Önkormányzat védiratában bemutatta, s mellékletként csatolta az értékvizsgálathoz kapcsolódó dokumentumokat.
  9. A fent kifejtett indokok alapján a Kúria Önkormányzati Tanács a Kp. 142. § (2) bekezdése alapján a bírói indítványt – mint megalapozatlant – elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. A helyi védelem alá helyezés településképi tárgykörben lefolytatott önkormányzati rendeletalkotási eljárás, melynek célja az építészeti érték védelmének biztosítása, míg a településképi véleményezési eljárás a településkép védelmét szolgálja.
  2. Az indítványban meg kell jelölni, hogy az alkalmazandó önkormányzati rendelet pontosan mely más jogszabály konkrét rendelkezésébe ütközik, mi ennek az indoka, és melyek az azt alátámasztó bizonyítékok.

Záró rész

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdésére alapulóan tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése szerint a feleket teljes költségmentesség illeti meg és a saját költségeiket maguk viselik.
  3. A határozat helyben történő közzététele a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
  4. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 28.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró