Köf.5.006/2013/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
önkormányzati tanácsa

Köf.5006/2013/3.szám

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Fővárosi Törvényszék 10.K. tanácsa (1027 Budapest, Csalogány u. 47-49.) indítványozó által kezdeményezett, a Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9-11.), a Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X.15.) fővárosi közgyűlési rendelete felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t :

A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. A Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal 40-853/17/2010. számú határozatában megállapította a Budapest XXII. kerület, 229260 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában az övezeti átsorolással összefüggő kártalanítás jogalapját és összegszerűségét. A Fővárosi Törvényszéken keresettel kérték a határozatának bírósági felülvizsgálatát. A Fővárosi Törvényszék a perben igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt rendelt ki. A szakértő a szakvéleményében megállapította, hogy a perbeli ingatlan 7291 m2 alapterülete miatt nem éri el az 1 hektárt, és a legkisebb oldal mérete sem haladja meg az 50 métert. Következésképpen az ingatlan az 1999. január 1-étől hatályos Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X.15.) fővárosi közgyűlési rendelet (a továbbiakban: BVKSZ) értelmében helytelenül került a Z-KP zöldterület és azon belül közpark övezetbe.

2. A Fővárosi Törvényszék - felperesek indítványára - a per tárgyalásának felfüggesztése mellett a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult azzal, hogy a BVKSZ 52. §-a és a hozzáfűzött 20. táblázat Z-KP közparkokra irányadó rendelkezéseit vizsgálja felül a per tárgyát képező, fentiekben körülírt ingatlan vonatkozásában.
A perbeli ingatlan szabályozása tárgyában kiadott önkormányzati rendeletek a bírói végzésben foglaltak értelmében jogszabálysértőek, mivel a perben érintett telek méretei nem érik el az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 27. § (1) bekezdése szerinti zöldterület kritériumait, ahogy nem merítik ki a BVKSZ-ben előírt minimális kritériumokat sem. Ezen túlmenően a terepszint alatti létesítmények aránya meghaladja a 20 %-ot, mivel a perbeli ingatlan alatt elhelyezkedő pincerendszer alapterülete meghaladja az 5 hektárnál kisebb összterületre előírt arányt.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a bírói kezdeményezésben foglaltakat megküldte a fővárosi önkormányzat számára azzal, hogy az abban foglaltakra 30 napon belül állásfoglalást terjeszthet elő. A fővárosi önkormányzat, mint érintett önkormányzat nem nyújtott be állásfoglalást.

II.

1. A 2012. január 1-én hatályba lépő Alaptörvény 25. § (2) bekezdés c) értelmében a bíróság dönt „az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről”. Az alaptörvényi rendelkezéseket a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 24. § (1) bekezdés f) pontja konkretizálják. Ennek megfelelően a Kúria „dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről”. E hatáskört pedig a Bszi. 24. § (2) bekezdése értelmében a Kúrián felállított önkormányzati tanács gyakorolja.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsának jogköre az önkormányzati aktusok, azon belül a rendeleti aktusok vizsgálatára terjed ki. A Kúria ebben a jogkörében normakontroll tevékenységet lát el, amelynek a lényege annak megállapítása, hogy az önkormányzati rendelet nem ütközik-e az Alaptörvény T cikk (2) bekezdésében megjelölt más jogszabályba.

3. A Kúria tehát új hatáskörében olyan döntést hozó fórummá vált, amely nem dönti el, de a perben alkalmazandó jogszabály alkalmazhatóságáról tett megállapításai révén  alakítja a jogvitát lezáró bírói döntés tartalmát. A Kúria normakontroll hatáskörét ezért közvetlenül nem az alanyi jogok érvényesítése, hanem általános jogi érdekűség vezérli. Bírói kezdeményezés esetében az alkalmazandó önkormányzati rendelet törvényességével (jogszerűségével) kapcsolatos bírói kételyeket igazolja vissza vagy oszlatja el. A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozatai – a normakontroll eljárás sajátosságainak megfelelően a Bszi. 55. § (4) bekezdése értelmében erga omnes hatályúak, és ellenük nincs helye további jogorvoslatnak. A Kúria ezen döntései tehát nem eldöntik a jogvitát, hanem beépülnek a jogvitát eldöntő bírói ítéletbe, határozatba.

4. A kifejtetek értelmében a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárása olyan közjogi jellegű eljárás, amelynek középpontjában nem a jogi norma egyedi ügyre alkalmazása, hanem az önkormányzati norma és más jogszabály konfliktusa áll.
Az eljárás célja nem egyedi ügyek eldöntése tehát. Az indítványozó nem alanyi jogot érvényesítő személy, hanem az ügyek egy részében a bíró lehet, míg a döntés címzettje az erga omnes hatály folytán „mindenki”. A Kúria Önkormányzati Tanácsa előtti eljárás lényege pedig — a hatályos szabályok alapján — nem ténykérdés, azaz a bizonyítás nem a tényállás megállapítása és ahhoz kapcsolódó jogértelmezés, hanem norma normával való összevetése és ennek kapcsán jogértelmezés.

Az Önkormányzati Tanács eljárása tárgyára, tartalmára, indítványozójára és a hozott döntés címzettjére tekintettel nem alkalmas fóruma annak eldöntésére, hogy a perbeli ingatlan BVKSZ szerinti keretövezeti besorolása helyesen, a fővárosi közgyűlés rendeletében foglaltaknak megfelelően került-e minősítésre.

5. Mivel a Kúria Önkormányzati Tanácsa nem tudta megállapítani, hogy a bírói kezdeményezés szerinti önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközne, ezért az indítványt a Bszi. 55. § (3) bekezdése értelmében elutasította.

Budapest, 2013. április 16.

Dr. Kozma György sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró                   
Dr. Balogh Zsolt  sk. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő