Köf.5.004/2026/3. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5.004/2026/3.

A tanács tagjai:

Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke, 
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, 
Dr. Balogh Zsolt bíró,
Dr. Bögös Fruzsina bíró, 
Dr. Dobó Viola bíró 

Az indítványozó: Pest Vármegyei Kormányhivatal (Cím1)

Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc kamarai jogtanácsos (Cím1)

Az érintett önkormányzat: Zebegény Község Önkormányzata (Cím2)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

  • megállapítja, hogy Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testülete a jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert a Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének Zebegény Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 11/2024. (XI. 25.) önkormányzati rendeletében az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos bizottsági feladatokat nem szabályozta;
  • felhívja a képviselő-testületet, hogy jogalkotási kötelezettségének 2026. június 30. napjáig tegyen eleget;
  • megállapítja, hogy a Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének Zebegény Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 11/2024. (XI. 25.) önkormányzati rendeletének 43. § (4) bekezdése, valamint 58. § (4) bekezdése más jogszabályba ütközik, ezért azokat megsemmisíti;
  • elutasítja azt az indítványt, amely Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének Zebegény Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 11/2024. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 64. § (2) bekezdésének más jogszabályba ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányul;
  • elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;
  • elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének Zebegény Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 11/2024. (XI. 25.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 2024. október 26. napján lépett hatályba.
  2. A Pest Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva vizsgálta az SZMSZ magasabb szintű jogszabályi előírásokkal való összhangját, majd 2025. december 23. napján PE/030/01591-1/2025. iktatószámon törvényességi felhívást bocsátott ki az önkormányzat részére. Ebben az indítványozó az SZMSZ 43. § (2) bekezdésének, 64. § (2) bekezdésének és 58. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezését, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság meghatározásával a jogszabálysértő állapot megszüntetését kérte.
  3. A törvényességi felhívásban adott 30 napos határidő 2026. január 22. napján járt le, mely időpontig az önkormányzat polgármestere nem tájékoztatta az indítványozót a törvényességi felhívásban foglaltakkal kapcsolatos önkormányzati álláspontról, illetve az esetlegesen megtett intézkedésekről. Erre tekintettel az indítványozó a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9. § d) pontjára figyelemmel megállapította, hogy a törvényességi felhívás eredménytelen volt.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

  1. Az indítványozó a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 136. § (2) bekezdése alapján a 2026. február 19. napján kelt indítványában a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 12. § (3) bekezdés b) pontja szerint indítványozta az SZMSZ 43. § (4) bekezdésének, 64. § (2) bekezdésének és 58. § (4) bekezdésének más jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát és megsemmisítését. Továbbá az indítványozó kérte, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa kötelezze az önkormányzatot olyan SZMSZ-beli rendelkezés megalkotására, amely tartalmazza, hogy mely bizottság látja el az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat.
  2. Az indítványozó az SZMSZ 43. § (4) bekezdésével összefüggésben arra hivatkozott, hogy a szabályozás szerint szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő. Ugyanakkor az Mötv. 47. § (2) bekezdése értelmében a javaslat elfogadásához egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Az indítványozó szerint, ha akár nyílt, akár titkos szavazás esetén az egyszerű vagy a minősített többséghez szükséges szavazatszám nincs meg, a javaslat elfogadására nem kerül sor, azaz elutasító döntés születik. Kiemelte, hogy a szavazategyenlőség jogintézményét a korábbi helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1994. december 10-ig hatályban volt 14. § (3) bekezdése ismerte, viszont az Mötv. már nem nevesíti annak az intézményét, amelyre tekintettel jogszabályba ütközik az arról való SZMSZ-beli rendelkezés.
  3. Az SZMSZ 64. § (2) bekezdésének vitatott szabályozásával összefüggésben az indítványozó az alábbiakra hivatkozott.  E rendelkezés értelmében, amennyiben az önkormányzati hivatalban nincs a szükséges képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt vagy jogtanácsost nevez ki. Felidézte, hogy az Mötv. 82. § (3) bekezdésének szabályozása értelmében a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról.  Az Mötv. 82. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki, illetve közös önkormányzati hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki.  Az indítványozó álláspontja szerint külön jogszabályi felhatalmazás hiányában nem állapítható meg a polgármesternek olyan új hatáskör, hogy más település jegyzőjének megbízásával gondoskodjon a jegyző helyettesítésének megoldásáról, ráadásul a jegyző másik jegyzővel történő helyettesítésére kizárólag a kormányhivatal vezetőjének kinevezése alapján kerülhet sor. 
  4. Az indítványozó az SZMSZ 58. § (4) bekezdése kapcsán kiemelte, hogy a polgármester tartós távolléte esetén a polgármester jogkörében a polgármester-helyettesi feladatokkal megbízott alpolgármester, ezt követően a Szociális, Kulturális és Sport Bizottság elnöke, majd a korelnök jár el. Rögzítette az indítvány, hogy az Mötv. 74. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, több alpolgármestert az (1a) bekezdésben meghatározottak szerint választhat. Ebből következően a polgármesteri feladatok ellátására a polgármestert helyettesítő jogkörben az alpolgármester jogosult. Felhívta továbbá az Mötv. 45. §-át, amelynek értelmében a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról. Az idézett törvényi előírás alapján az indítványozó szerint a képviselő-testület felhatalmazása arra terjed ki, hogy az ülés összehívásának és vezetésének körében határozza meg a polgármester helyettesítésének szabályait. E körben hivatkozott a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.033/2020/4. számú határozatában foglaltakra, amely kimondja: „A polgármester helyettesítésének rendjét az Mötv. szabályozza, attól a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában nem lehet eltérni”.
  5. Végezetül az indítványozó arra hivatkozott indítványában, hogy az SZMSZ 2025. július 3. napjától hatályos szövege nem szabályozza, hogy melyik bizottság látja el az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat. Az Mötv. 57. § első mondata szerint a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az Mötv. 37. § (2) bekezdése pedig arról rendelkezik, ha az önkormányzati képviselő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára – az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. Ezek alapján az indítványozó álláspontja az, hogy az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálásához elengedhetetlen az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó (állandó) bizottság létrehozása vagy egy már meglévő (állandó) bizottság kijelölése. Mivel az SZMSZ hatályos szövege ilyen rendelkezést nem tartalmaz ezért mulasztásos törvénysértés áll fenn.
  6. Az Önkormányzati Tanács a Kp. 140. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
  7. Az önkormányzat védiratot nem terjesztett elő.

A Kúria döntésének jogi indoka

  1. Az indítvány az alábbiak szerint részben megalapozott.
  2. A Kúria Önkormányzati Tanácsának az indítvány alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az SZMSZ vitatott három rendelkezése más jogszabályba ütközik-e, továbbá az önkormányzat jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta-e amikor az SZMSZ-ben nem szabályozta az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására jogosult bizottságot.

I.

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa először a jogalkotási kötelezettség mulasztásával kapcsolatos indítványelemet vizsgálta, mely szerint az SZMSZ nem tartalmazza, hogy melyik bizottság látja el az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat.
  2. Az Mötv. 37. § (1) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: „Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.”
  3. Az Mötv. 37. § (2) bekezdésének első mondata pedig úgy szól: „Ha az önkormányzati képviselő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára – az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget.”
  4. E jogszabályhelyek vizsgálata körében kiemelendő, hogy ezek nem közvetlenül írnak elő jogalkotási kötelezettséget, ugyanakkor tartalmuk alapján közvetetten levezethető, hogy a szervezeti és működési szabályzatban kell, hogy legyen olyan meghatározott bizottság, amelynek az Mötv. 37. § (1) bekezdés első mondatában szereplő jogviszony megszüntetéséről szóló nyilatkozat átadható, továbbá az Mötv. 37. § (2) bekezdése szerint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellássa.
  5. Az Mötv. 37. §-a tehát nem diszkrecionális jellegű, hanem kógens módon arra kötelezi a képviselő-testületet, hogy az SZMSZ-ben (amely az Alaptörvény és a Mötv. alapján kötelező jogalkotási tárgykör) rendelkezzen arról, hogy mely bizottság feladatkörébe tartozik a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos, az Mötv.-ben meghatározott valamennyi feladat.
  6. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában nem szabályozta azt, hogy az Mötv. 37. §-a szerinti feladatok ellátását mely bizottság látja el, ezzel az Mötv. 37. §-ából eredő jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta. Ezért az Önkormányzati Tanács a Kp. 149. § (1) bekezdése alapján felhívja a képviselő-testületet, hogy jogalkotási kötelezettségének 2026. június 30. napjáig tegyen eleget.

II.

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa másodsorban az SZMSZ 43. § (4) bekezdésével kapcsolatos indítványelemet vizsgálta.
  2. Az SZMSZ indítvánnyal támadott SZMSZ 43. § (4) bekezdése értelmében:
    „Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.”
  3. Az indítványozó szerint az Mötv. 47. § (2) bekezdésébe ütközik e rendelkezés, tekintettel arra, hogy ha a szükséges szavazatszám nincs meg, a javaslat elfogadására nem kerül sor, azaz elutasító döntés születik. Az Mötv. 47. § (2) bekezdése kimondja: „A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.”
  4. Ezek alapján rögzíthető, hogy amennyiben a szavazás során nincs meg a szükséges „igen” szavazatok száma, akkor a javaslat nem tekinthető elfogadottnak.
  5.  Az Mötv. szabályaival összhangban a szavazás rendjének részletszabályait a szervezeti- és működési szabályzatban rendezheti a képviselő-testület (például a tartózkodás esetkörét), de az nem eredményezheti az Mötv. más rendelkezésének sérelmét.
  6. A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezzel összefüggésben hivatkozik az Mötv. 68. § (1) bekezdésére, amely az SZMSZ 43. § (4) bekezdéséhez nagyon hasonló, ismételt tárgyalás lehetőségét szabályozza: „Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.” E rendelkezés a döntés fogalmát használja, így tehát akár a javaslat elfogadása, akár annak elutasítása a döntés tartalma, a polgármester élhet ezen jogkörével, például akkor, ha szavazategyenlőség miatt nem fogadta el a testület a javaslatot, s úgy ítéli meg, hogy ezzel sérül az önkormányzat érdeke. Az esetleges polgármesteri vétó után a képviselő-testület 15 napon belül, csak az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti minősített többséggel hozhatja meg újra a korábbi döntést a kifogásolt ügyben.
  7. Az SZMSZ támadott 43. § (4) bekezdése ugyanakkor ezen fenti esetkörben kedvezőbb (enyhébb) szabályokat előírva, megkerülhetővé teheti az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti eljárást, egyúttal a testületi ülés összehívására, a javaslat előterjesztésére és tárgyalására az Mötv. és az SZMSZ által előírt szabályokat átlépve. Hangsúlyozandó, hogy garanciális szabályok nélkül korlátozhatóvá válna az önkormányzati döntéshozatal vagy akár a rendeletalkotás is.
  8. A Kúria utal továbbá arra, hogy az Ötv. 1994. december 10-ig hatályban volt 14. § (3) bekezdése ismerte a szavazategyenlőség jogintézményét és úgy rendelkezett, hogy „szavazategyenlőség esetén – ha a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – a képviselő-testület a következő ülésén újból határoz, ismételt szavazategyenlőség esetén a polgármester szavazata dönt.” Ezen rendelkezést azonban az Ötv. módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény 7. § azzal az előterjesztői indokolással helyezte hatályon kívül, hogy „a hatályos törvényszöveg eltérő értelmezésre ad lehetőséget. Kialakult a hatályos szabályozás olyan értelmezése is, amely szerint - adott feltételek esetén - a javaslatot a testület sem el nem fogadta, sem el nem vetette, érvényes döntés nem született. Ily módon nehézkessé vált a testületek működése.” Ezen jogbiztonsági aggályok az SZMSZ indítvánnyal támadott 43. § (4) bekezdése tekintetében is fennállnak. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdése szerint azonban a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
  9. Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa úgy ítélte meg, hogy az SZMSZ 43. § (4) bekezdése más jogszabályba ütközik, ezért azt – a Kp. 146. § (3) bekezdésében meghatározott hatállyal – megsemmisítette. 

III.

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa harmadrészt az SZMSZ 58. § (4) bekezdésének a polgármester tartós távolléte esetén a polgármester-helyettesi feladatokkal kapcsolatos szabályozásának más jogszabályba ütközést állító indítványelemet vizsgálta.
  2. Az SZMSZ 58. § (4) bekezdése szerint: „A polgármester tartós távolléte esetén a polgármester jogkörében a polgármester-helyettesi feladatokkal megbízott alpolgármester, ezt követően a Szociális, Kulturális és Sport Bizottság elnöke, ezt követően a korelnök jár el.”
  3. A zavartalan önkormányzati munka ellátása érdekében az Mötv. 74. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Tehát főszabály szerint a polgármester helyettesítését az alpolgármester láthatja el.
  4. Az Mötv 45. §-a pedig azt rögzíti, hogy „A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.”
  5. A jogszabályok adta keretek között a polgármester több feladat- és hatáskör címzettje, számos jogosítvánnyal és kötelezettséggel rendelkezik. Az Mötv. 45. §-a csupán a képviselő-testületi ülés összehívása és vezetése kapcsán ad arra lehetőséget, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére az SZMSZ határozza meg e feladatok ellátását. E lehetőség nem nyitja meg a polgármester, illetve alpolgármester helyett – az SZMSZ szerint – eljáró személy számára, hogy a polgármester valamennyi jogkörében eljárjon. Márpedig az SZMSZ 58. § (4) bekezdése a Szociális, Kulturális és Sport Bizottság elnöke, ezt követően pedig a korelnök számára biztosítja, hogy a polgármester jogkörében eljárhasson. 
  6. A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati tanácsa úgy döntött, hogy külön törvényi, Mötv.-beli felhatalmazás hiányában az SZMSZ 58. § (4) bekezdése túlterjeszkedett az Mötv. 45. §-a adta lehetőségen, így az jogszabályellenes, ezért azt – a Kp. 146. § (3) bekezdésében meghatározott hatállyal – megsemmisítette. 

IV.

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa negyedrészt a jegyzői tisztség betöltetlensége esetén alkalmazandó, SZMSZ 64. § (2) bekezdésével kapcsolatos indítványelemet vizsgálta.
  2. Az SZMSZ 64. §-a szerint:
    „(1) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét vagy jogtanácsost nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.
    (2) Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt vagy jogtanácsost nevez ki.”
  3. Az indítványozó arra hivatkozott, hogy külön jogszabályi felhatalmazás hiányában nem állapítható meg a polgármesternek olyan új hatáskör, hogy más település jegyzőjének megbízásával gondoskodjon a jegyző helyettesítésének megoldásáról, arra kizárólag a kormányhivatal vezetőjének kinevezése alapján kerülhet sor. 
  4. Az Mötv. 82. §-a szabályozza azt az esetet, amikor a jegyzői státusz betöltetlen. Eszerint:
    „(2) Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki, illetve közös önkormányzati hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart.
    (3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról.”
  5. A Kúria megállapította, hogy maga az Mötv. 82. § (3) bekezdése ad felhatalmazást az önkormányzat számára, hogy az SZMSZ-ben szabályozza legfeljebb hat hónap időtartamra vonatkozóan a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetére a helyettesítés rendjét. Az Mötv. 82. § (2) bekezdése részben korlátozó szabályt tartalmaz, a kormányhivatal vezetőjét felhatalmazza, hogy ha hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki jegyzőt, akkor azt helyette megtegye. Az SZMSZ vitatott rendelkezése az Mötv. 82. § (3) bekezdése alapján legfeljebb hat hónapra történő helyettesítés lehetőség biztosítja megállapodás útján. Tehát amíg a kormányhivatal vezetőjének lehetősége a jegyzői tisztség betöltetlenségének hat hónapot követően nyílik meg, addig az SZMSZ ennek megnyílását megelőzően legfeljebb hat hónap időtartamra rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról.
  6. Mindezekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványban megjelölt okokra és jogszabályhelyre hivatkozással úgy határozott, hogy az SZMSZ 64. § (2) bekezdése nem ütközik jogszabályba, így az erre vonatkozó indítványt a Kp. 142. § (2) bekezdése alapján elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. A képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében meg kell alkotnia a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos bizottsági feladatokat rendező szabályokat.
  2. Az Mötv. szabályozási rendszerébe ütközik az a szervezeti és működési szabályzatba foglalt rendelkezés, amely szerint szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható, ismételt szavazategyenlőség esetén pedig az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.
  3. Az Mötv. 45. §-a nem általánosságban, hanem csak a képviselő-testületi ülés összehívása és vezetése kapcsán ad arra lehetőséget, hogy a polgármester tartós távolléte esetén a polgármester jogkörében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személy eljárjon.
  4. Nem ütközik az Mötv. 82. § (3) bekezdésébe az a szabály, mely szerint, ha a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, akkor a polgármester másik település polgármesterével való megállapodás alapján a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt vagy jogtanácsost nevezzen ki.

Záró rész

  1. A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. 
  2. A jogkövetkezményeket a Kp. 149. § (1) bekezdése, valamint a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg.
  3. A Kp. 141. § (4) bekezdése szerint a jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti és az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik.
  4. A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
  5. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 139. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 116. § d) pontja és 150. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. május 5.

Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke 
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró