A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Köf.5.002/2024/2.
A tanács tagjai:
Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró,
Dr. Demjén Péter bíró,
Dr. Hajnal Péter bíró,
Dr. Kalas Tibor bíró
Az indítványozó: Budapest Környéki Törvényszék
Az érintett önkormányzat: Penc Község Önkormányzata
(…….)
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa Penc Község Önkormányzat Képviselő-testületének a súlykorlátozással érintett utak engedéllyel történő használatáról szóló 17/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelete más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A végzés alapjául szolgáló tényállás
[1] Penc Község Önkormányzat (a továbbiakban: az érintett önkormányzat) 2019. december 12. napján megalkotta a súlykorlátozással érintett utak engedéllyel történő használatáról szóló 17/2019. (XII.13.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.). Az Ör. Penc község területén a …………….utcák használatát a 7,5 tonna össztömeget meghaladó járművek számára engedélykötelessé tette.
[2] Az indítványozó bíróság előtt 10.P.20.434/2021 számon folyamatban volt per felperese szerint az Ör. az engedélyköteles út mellett megfelelő tehermentesítő utat nem biztosított, így a felperes az érintett ingatlanát nem tudja megközelíteni, illetve elhagyni. Ezzel a felperes szerint az alperes önkormányzat közútkezelői kötelezettségét megszegte, s a közhatalom gyakorlása körében számára kárt okozott. A keresetében az alperesi jogsértés alapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:548. (1) bekezdését, azaz a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősséget jelölte meg, ami miatt 1.500.000 forint kártérítés, valamint ezen összeg után 2019. december 23. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni alperest.
Az indítványozó bíróság előtti eljárás és az indítvány
[3] Az alapügy felperese az indítványozó bírósághoz 2022. szeptember 26. napján érkezett 3. sorszám alatti beadványában kérte, hogy a bíróság kezdeményezze a Kúria előtt az Ör. felülvizsgálatát. Erre tekintettel az indítványozó bíróság az előtte folyamatban lévő pert 2022. november 29. napján kelt 10.P.20.443/2022/6. számú végzésével felfüggesztette és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 132. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárását.
[4] Az indítványozó bíróság – bírósági titkár eljárása mellett – a 10.P.20.443/2022/11-I. számú, 2024. január 24. napján kelt átiratával az alapügy iratainak megküldésével az Önkormányzati Tanács eljárását kezdeményezte. Az indítványozó bíróság sem ebben, sem az eljárást felfüggesztő végzésében nem fejtette ki, hogy az Ör. támadott rendelkezéseit milyen okból tartotta más jogszabályba ütközőnek, csupán utalt arra, hogy a felperes kezdeményezésével – összhangban a Budapest Környéki Törvényszék 103.K.700.588/2022/5. sorszám alatti végzése [10] bekezdésében írtakkal – egyetért a felperes által felhozott indokokkal együtt.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai
[5] Az indítvány érdemi vizsgálatára az alábbiak szerint nem volt lehetőség.
[6] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 144. §-a alapján, ha a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett a Kúriánál indítványozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást.
[7] A Kp. 139. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban a Kp. szabályait a XXV. fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni. A Kp. 140. § (1) bekezdése értelmében a normakontroll eljárást indítvánnyal kell megindítani, amelyre a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. Ezen utaló szabályból következően az indítványnak meg kell felelnie a Kp. 37. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti követelményeknek, azaz tartalmaznia kell az önkormányzati rendelet konkrét rendelkezéseivel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és a Kúria Önkormányzati Tanácsának döntésére irányuló határozott kérelmet.
[8] A Kp. 143. § (2) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló indítványnak a keresetlevélhez képest többletelőírásoknak is meg kell megfelelnie, így a jogszabályok puszta megjelölésén túl szükséges annak előadása is, hogy az indítványozónak a szóban forgó rendeletet az előtte fekvő eljárásban alkalmaznia kell, és miként jutott arra a következtetésre, amely szerint az önkormányzati rendelet (vagy annak valamely rendelkezése) törvénysértő.
[9] A Kúria Önkormányzati Tanácsa hangsúlyozza, hogy az indítványozó szerepét nem veheti át, ugyanis a bírói indítványra indult, önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás során csak az indítvány és a védirat keretei között vizsgálódhat. Az indítványban meg nem jelenő, az indítványozó belső meggyőződését nem tükröző tények és körülmények figyelembevételére nincs lehetőség, hiszen ez a normakontroll eljárástól elkülönülő alapügyben történő érdemi állásfoglalást jelentené. (Köf.5.004/2021/3., Köf.5.015/2022/9., Köf.5.034/2023/2.)
[10] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy jelen ügyben az indítvány a Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja szerinti követelményeknek, valamint a Kp. 143. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltaknak nem felel meg, az indítványozó bíróság pusztán a felperes perben előterjesztett kezdeményezését továbbította. Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló bírói indítványnak a bíró belső meggyőződését kell tükröznie. Nem elegendő a felperes keresetében foglaltak idézése és annak a rögzítése, hogy a felperes szerint a támadott rendelkezés más jogszabályba ütközik. (Köf.5.007/2022/6., Köf.5.034/2023/2., Köf.5.034/2023/2.)
[11] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megjegyzi, hogy a bírói indítvány előfeltétele, hogy a bíró megállapítsa az ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket és azokat értelmezze. Az Alkotmánybíróság ilyen összefüggésben a 28/2013. (X. 9.) AB határozatban foglalkozott a bírói kezdeményezés lehetőségével: „Ha [a bíró] az értelmezési folyamat során arra a következtetésre jut, hogy az alkalmazandó jogszabály normatartalma feloldhatatlan ellentétben áll az Alaptörvénnyel, akkor kezdeményezi az Alkotmánybíróság eljárását. Az indítvány indokolásának – ebből következően is – az Alaptörvény valamely rendelkezésével való ellentétet kell határozottan állítania és alátámasztania, amely ellentét azonban nem merülhet ki egy esetleges értelmezései nehézségben. A bírónak tehát nem elegendő önmagában a jogbiztonság elvének részét képező normavilágosság követelményének sérelmére hivatkoznia sem azon az alapon, hogy nem tudja megállapítani az ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket, sem azon az alapon, hogy nem tudja azokat egyértelműen értelmezni.” {Indokolás [35]–[36]}
[12] Mindezt a Kúria Önkormányzati Tanácsa az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban is megfelelően alkalmazandónak tartja, azaz az indítványban határozottan meg kell jelölni, hogy az alapeljárásban az adott önkormányzati rendelet mely rendelkezése alkalmazandó, annak a bíró mely más jogszabályba ütközését észlelte, továbbá ki kell fejtenie ennek – a bíró belső meggyőződésén alapuló – indokát is.
[13] A jelen esetben az indítványozó nem fejtette ki, hogy a meglátása szerint miért ütközik az Ör. teljes szövege más, magasabb szintű jogszabályba. Indítványában (átiratában) csupán arra hivatkozott, hogy „A bíróság a felperes kezdeményezését – összhangban a Budapest Környéki Törvényszék 103.K.700.588/2022/5. sorszám alatti végzése {10} bekezdésében írtakkal és egyetértve a felperes által felhozott indokokkal – helyt adott a felperes indítványának, egyidejűleg a jelen pert a Pp. 126. § (1) bekezdésének c.) pontja alapján felfüggesztette.” Az iratok közt elfekvő hivatkozott végzés [10] bekezdése sem tartalmaz jelen normakontroll eljárásban értékelhető indokolást, csupán egy tájékoztatást arról, hogy a jogszabály lehetővé teszi, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását a polgári ügyekben eljáró bíróság is kezdeményezze.
[14] A Kúria megjegyzi, hogy az indítványozó bíróság – feltehetően nyilvánvaló elírásból fakadóan – nem Penc, hanem „Pencz” Község Önkormányzat Képviselő-testületének a súlykorlátozással érintett utak engedéllyel történő használatáról szóló 17/2019. (XII.13.) helyett „(XII. 12.)” önkormányzati rendelete más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezte, ez azonban jelen végzés meghozatala során érdemi jelentőséggel nem bírt.
[15] Figyelemmel arra, hogy az indítvány az indítványozó bíróság álláspontját nem tartalmazta, a Kúria Önkormányzati Tanácsa az eljárást a Kp. 139. § alapján alkalmazandó Kp. 48. § (1) bekezdés k) pontja alapján visszautasította. Az indítvány érdemi vizsgálatára abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az indítványozó a belső meggyőződését tükröző indítványban kéri a normakontroll eljárás lefolytatását.
A döntés elvi tartalma
[16] Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjára történő hivatkozás.
Záró rész
[17] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[18] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[19] A végzés elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2024. március 5.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró
Dr. Demjén Péter s.k. bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró